Népújság, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-05 / 104. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAP­A XXII. évfolyam, 104. szám ARA: 80 FILLÉR 1971. május 5., szerda 1 „Al szakszervezetek hivatása és kötelessége közüggyé tenni mindazt, ami az emberek életét tartalmasabbá, gazdagabbá teszi !” Megkezdődött a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusa Az Építők ,J­ózsa Ferenc” Székházában kedd reggel 9 órakor megkezdődött a ma­gyar szakszervezetek XXII. kongresszusa. Három és fél millió szervezett dolgozó kép­viseletében mintegy 700 küldött elemzi az elmúlt négy év sikereit, gondjait, a fejlő­dés gyorsításának, az élet- és munkakö­­rülmények javításának módjait. Részt vesznek a tanácskozáson a ter­melő munkában élenjáró dolgozók, szocia­lista brigádok vezetői, a művészeti és tudo­mányos élet neves személyiségei, a szak­­szervezeti mozgalom tisztségviselői, vete­ránjai. Képviselteti magát a kongresszuson öt külföldi szakszervezet és több nemzet­közi szervezet. Ott van a kongresszuson Heves megye szervezett dolgozóinak 21 ta­gú küldöttsége is. A kongresszust Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg. Ezután a ta­nácskozás résztvevői megválasztották a kongresszus elnökségét, amelyben helyet foglalt: Losonczi Pál, a Népköztársaság Ertöki Tanácsának elnöke; Fock Jenő, a kormány elnöke­; Apró Antal, a Miniszter­tanács elnökhelyettese; Biszku Béla, az MSZMP KB titkára; Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára; Nyers Rezső, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagjai; Pallai Árpád, az MSZMP KB titkára; to­vábbá Földvári Aladár, a SZOT elnöke, Somogyi Miklós, a SZOT számvizsgáló bizottságának elnöke. Helyet foglalt az el­nökségben Pierre Gensous, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára, s valamennyi kül­földi szakszervezeti delegáció vezetője. A kongresszus a következő napirendi ja­vaslatot fogadta el: L A Szakszervezetek Országos Tanácsá­nak beszámolója a XXI. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szakszerve­zetek soron következő feladatairól; 2. A számvizsgáló bizottság jelentése; 3. A magyar szakszervezetek alapszoba­­módosítása; 4. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság újjáválasztása. A Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolóját Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára terjesztette a kongresszus elé. Gáspár Sándor elöIjárő­­­-aa a lezajlott szakszer­ve­­zeti­ választások az iparági főooguessauacia tapasztalatáét érdekeit», ■ etanondottas — A szakszervezeti veae­­,É6 szervek megválasztása a sizáes bőrű demokrácia je­gyében zajlott le. A szerve­zett dolgossok véleménynyil­vánítása, vitak­észsége főleg az üzemek, vállalatok, intéz­mények tevékenységére ter­jedt le, de az érdeklődés túllépett a náBazeti kenete­t Részletesen elem­ezte Gas­per Sándor az elmúlt évek nagy politikai és gazdasági változásait. Az életszínvonal­politika­ fejlesztésének és megvalósításá­nak kérdései­ről a következőket mondot­— A szakszervezeteknek jól kell ismerniök a lakos­ság minden rétegének, cso­portjának helyzetét, a gaz­dasági szabályozó rendszer működését, a népgazdaság erőforrásait. Akkor tudunk e területen eredményesen tevékenykedni, ha az élet­színvonal alakulásának egyes kérdéseiben minél alaposab­ban kidolgozzuk álláspon­tunkat, és ennek alapján ve­szünk részt az intézkedések meghozatalában. Feladatunk, hogy a bér­ből és fizetésből élők szá­mára olyan jövedelemelosz­tást és árrendszert segítsünk kialakítani, amely maximá­lisan támogatja politikai cél­jaink megvalósítását, legin­kább hozzájárul a célszerű fogyasztási szerkezet kiala­kításához, és a lehető leg­jobban előmozdítjn a gaz­dasági előrehaladást is. Jól tudjuk, e célok között bizonyos ellentmondás van. A feloldás módját nem könnyű megtalálni. De meg­győződésünk, hogy meg le­het és meg kell találnunk, mert ez felel meg az álta­lános és az egyéni érdekek­nek is. Életezfrvonal-politikáink m megvaló­sítása során eddig mindig voltak bizonyos kényszerítő körülmények, amelyek döntéseinket befo­lyásolták, néha diktálták. Ma is vannak még ilyen körülmények, de most a fejlődés olyan szintjére érkeztünk, amikor lehetségessé vált, hogy hosszabb táv­(Folyta­tás a 2. oédalon) Megalakult Gyöngyös város tanácsa Tegnap délután 3 órakor ült össze Gyöngyös város ta­nácsa a Városi Művelődési Ház nagytermében. Az ün­nepi ülésen részt vett Szűrős István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, belke­reskedelmi miniszter, Gyön­gyös országgyűlési képvise­lője, dr. Pápai Gyula, a me­gyei tanács vb-titkára és Nemes Péter, a KISZ me­gyei titkára. A Hazafias Népfront vá­rosi elnöksége nevében­ Ka­­kuk Imre köszöntötte a megjelenteket, majd T­aps Ferenc, a választási elnök­ség nevében terjesztette elő beszámolóját. Ezt követően megválasztották az ügyrendi bizottságot, amely dr. Studer Béla elnökletéve­ végezte el munkáját. Erre az időre a tanácsülést ter­­­­jesztették. A szünet után az ügyrendi bizottság jelentést adott. En­nek alapján a tanács ki­mondta, hogy a 81 tanácstag megválasztása törvényes, a mandátumaikat hitelesítik. A Hazafias Népfront vá­rosi elnöksége nevében ja­vasolta Kékek Imre, hogy 11 tagú végrehajtó bizottsá­got válasszon a tanács. Ez­után a tisztségviselőket vá­lasztották meg. A tanács el­nöke B­erényi József lett, Bajos és dr. Fülöp Lajos, míg a végrehajtó bizottság titkárává dr. Márton Bélát nevezte ki a tanács. A tiszt­ségviselőkön kívül egyen­kénti szavazással választot­ták meg a v­b tagjait: Vadász Józsefet, Kapaló Sándort, Pampuk Imrét, Szabó Bélát, Pető Jolánt, Körösi Gézát és dr. Goócs Lászlót. Ezt követően a végrehajtó bizottság tagjai letették az esküt,­­ majd Berényi József, a városi tanács elnöke meg­köszönte az előlegezett bi­zalmat és megígérte, hogy a vb tagjai és a tisztségviselők mindent megtesznek a vá­rosért, a lakosság boldogu­lásáért, a tanács tagjainak aktív segítségével. A városi tanács tagjai ez­után Irányi János ezredest, dr. Balla József igazgató­­főorvost, Szekendi Ferencné műszaki csoportvezetőt, Do­bos Imrét, az építőipari vál­lalat KISZ-titkárát, Varga József bányamérnököt, Mát­rai Gézáné vegyészmérnököt és Nemes Pétert, a KISZ megyei titkárát választotta meg a megyei tanács tagjai sorába. A választás után Vadász József a városi párt­­bizottság nevében, dr. Pápai Gyula pedig a megyei tanács végrehajtó bizottsága al&-­­ben tStetSte, annak végrehajtó­­ bizottságát és kívánt a tisz­ségviselőknek is jó munk a további tevékenységük). Heves megye termelőszövetkezeteinek múlt évi gazdálkodása a megyei tanács vb napirendjén Fekete Győr Endre el­nökletével, kedden délelőtt Egerben, ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az ülésen részt vett dr. Dajk­a Balázs, a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium fő­osztályvezetője is. A végrehajtó bizottság dr. Varga József pénzügyi osztályvezető és Koós Vik­tor mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályvezető-he­lyettes előterjesztésében megvitatta a megye terme­lőszövetkezeteinet, múlt évi gazdálkodási eredményeit. Az előterjesztés alapján megállapították, hogy a­­ múlt év végén Heves me­gyében 104 termelőszövet­kezetben volt zárszámadás, amelyek közül 26 állami tá­mogatásban részesült. Isme­retes, hogy a tiszai ár- és a belvíz lassú lehúzód­ása­­ miatt jelentős területek ma­­­­radtak műveletlenül. Mint­­­egy 26 ezer katasztrális hol­don nem kerültek földbe a magvak, az elvetett növé­­­­nyek pedig kilencezer hol­­­­don kipusztultak a kedve­zőtlen időjárás okozta ká­rok miatt. A nehézségek ellenére —■ állapította meg a végrehaj­­­­tó bizottság —, kedvezően ítélhető meg, hogy a közös gazdaságokban növekedett az állóeszköz-állomány. Vi­szont problémát jelentett, hogy a termelőszövetkeze­tekben, a túlzott takarékos­ságra való törekvés közben sokszor eltekintettek olyan fontos ráfordításoktól, mint a műtrágyák okszerű fel­használása. Az üzemek a megfelelő jövedelemszint tartására a biztonsági alap jelentős részét is felhasz­nálták, amely megyei szin­ten több mint százötven­­millió forint volt. A nehéz gazdasági év ki­hatásai az idei évben is ér­vényre jutnak. A talajszer­kezetek leromlása az őszi munkák során komoly ne­hézségeket okoznak a me­zőgazdasági üzemeknek. A vetések áttelelése az átlagos­nál rosszabb, különösen a mélyebb fekvésű területe­ken. Ezeket ellensúlyozza viszont a tavaszi mezőgaz­dasági munkák előrehala­dottsága, a tavasz vetésű növények kedvező fejlődé­se, amelyet nagyban előse­gített a közös gazdaságok vezetőinek körültekintő szervező és irányító mun­kája, valamint a tagság ál­dozatkész szorgalmas tevé­kenysége. A megyei tanács végre­hajtó bizotsága a beszámo­lót elfogadta. Ezután Ta­kács Sándor, az Eger— Gyöngyös vidéki Termelő­szövetkezetek, valamint Ur­bán Imre, a Dél-Heves me­gyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének tát­ikára terjesztett tájékoztató jelentést a végrehajtó bi­zottság elé a Heves megyei termelőszövetkezeti társulá­sok helyzetéről és az együttműködés tapasztala­tairól. A végrehajtó bizott­ság, a tájékoztató jelentést kellő megalapozottság és megfelelő véleményezés hiányában nem fogadta el. A továbbiakban egyéb ügyeket tárgyalt. I FRANCIA VENDÉG MOSZKVÁBAN (2. oldalon) TISZANÁNAI FIATALOK (3. oldalon) S­­ARV­AS-VÍG­JÁTÉK AZ EGRI SZÍNPADON (4. oldalon) POSTÁNKBÓL (5. oldalon) KUBA KÖZELRŐL (5. oldalon) VIRÁGZÓ SPORTÉLET A JUBILÁNS „KERP”-BEN (6. oldalon) KORSZERŰ VASÚTI PÁLYÁKAT ÉPÍTENEK A MEGYE TERÜLETÉN (8. oldalon) Heves megyei utasokkal 300 fős különvonat indult a Szovjetunióba Már hagyományos, hogy minden évben többször is kü­lönvonat indul megyénk dol­gozóival a Szovjetunióba és ez a vonat, küldetésének megfelelően a Béke és ba­rátság nevet viseli. Az idei első barátságvonat ma haj­nalban indult az egri vasút­állomásról. A különvonattal 300 Heves megyei dolgozó utazik a Szovjetunióba, hogy ismerkedjen szép tájaival, városaival, találkozzon dolgo­zóival. A barátságvonat in­dulásakor ott voltak a vasút­állomáson a megye párt- és tanácsi vezetői is, a külön­vonat utasait Lévai Ferenc, az MSZMP Heves megyei Bizottságának osztályvezetője búcsúztatta. A barátságvonat vezetője Kruppa László, a megyei ta­nács osztályvezetője. A prog­ram szerint a vonat utasai tíz napot töltenek a Szovjet­unióban. Útvonaluk: Kijev, Moszkva és Leningrád. Üzemet arattak Hevesen A volt kastély­épület az idei tavaszon már gépek zajától hangos: az egri Finomszerel­­vénygyár részlegeként új üzem települt Heves nagy­községbe. A termelés ápri­lisban kezdődött meg, s ked­den, amikor az „előüzem” hivatalos átadására került sor, már két szalag mellett dolgoztak a hevesi lányok asszonyok. A vidéki ipartelepítési program, a szabad munka­erő foglalkoztatásának prog­ramja Heves megye déli ré­szében a megvalósulás útjá­ra lépett ezzel a Hevesen lé­tesített, s a következő évek­ben nagy fejlődés előtt álló gyáregységgel: jelenleg több mint 130 dolgozónak — fő­leg nőknek —­ ad munkát a szerelőműhely ahol a túlnyo­mórészt exportra kerülő olajszabályozókat állítják össze. Az avatásra megjelent ven­dégeket — akik között ott volt Fekete Győr Endre, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja, a me­gyei tanács vb-elnöke és Sramkó László, a hevesi já­rási pártbizottság első titká­ra is — Kócza Imre a Fi­­nomszerelvénygyár vezér­­igazgatója köszöntötte, majd ismertette a nagyközségben létesítendő gyáregység fej­lesztési terveit. 1972 végére az első foko­zatban 450—500 dolgozót fog­lalkoztat az üzem, s az utá­na következő években mint­egy ezer munkással működik majd. a most átadott elő­üzem azt a célt szolgálja, hogy megfelelő gyakorlattal rendelkező törzsgárda alakul­jon ki az Egerben betanított munkásokból, akik később már a munkaerő túlnyomó részét adják. A nagyközség, amelynek tanácsa ünnepélyes keretek közöt ugyancsak ezen a na­­p­on tartotta alakuló ülését, a­z üzemavatással nagyot lé­­p­t előre a várossá fejlődés u­tán, s az új gyáregység újabb munkalehetőség bizto­sításával nagymértékben hoz­zájárulhat a megye déli, al­földi részének felviragozt*_ tásjbsfc _________ endégek megtekintették az új űze­ Ímet. (Fotó: Kiss Béli

Next