Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-01 / 205. szám

TILAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE! TANÁCS­­ NAPILAPJA XXII. évfolyam, 205. szám­áRA: 80 PILLÉR 1911. szeptember 1., szerda Tímár Mátyás minis­zterelnök-h­el­yettes Latin-Amerikába utazik Tímár Mátyás, a Minisz­tertanács elnökhelyettese a hivatalos meghívásoknak eleget téve a közeljövőben Argentínába, Chilébe, Pe­ruba és Ecuadorba látogat. Utazásának célja a Magyar Népköztársaság és a meg­látogatandó országok közöt­ti kapcsolatok erősítése, gazdasági együttműködé­sünk bővítése. A minisz­terelnökhelyettest elkísérik a Külügyminisztérium, a Külkereskedelmi Minisz­térium és a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Tit­kárságának magas rangú képviselői. Az MTI gazdaságpolitikai hírmagyarázója írja: A dr. Tímár Mátyás mi­niszterelnök-helyettes vezet­te delegáció a legmagasabb szintű magyar küldöttség, amely a második világhábo­rú óta a dél-amerikai orszá­gokba látogat. Kivéve azt a delegációt, amely Cseterki Lajos vezetésével az Elnöki Tanács képviseletében Állam­áé chilei elnök beiktatásán vett részt. Mint ismeretes, Szurdi István belkereskedelmi mi­niszter vezetésével 1967-ben már járt magyar delegáció Dél-Amerikában, hogy ezzel is elősegítse országaink kap­csolatainak elmélyítését, a gazdasági együttműködés fejlesztését. Hasonló feladat­tal Vályi Péter akkori pénz­ügyminiszter és Szalai Béla külkereskedelmi miniszter­­helyettes delegációk élén ugyancsak több latin-ameri­kai országban járt. Vala­mennyi látogatás hasznosnak bizonyult, Magyarország és a latin-amerikai országok kapcsolatai fejlődnek. A gaz­dasági kapcsolatok a II. vi­lágháború előtt alakultak ki, annak idején azonban csu­pán néhány nagyobb ország­gal jött létre számottevő ke­reskedelmi árucsere. Az utóbbi évtizedekben, s kü­lönösen a hatvanas évek vé­ge óta az együttműködés in­tenzívebbé vált, s a földrajzi távolságok ellenére ma már csaknem valamennyi dél­amerikai országgal van ha­zánknak gazdasági kapcsola­ta. A fejlődő országokkal le­bonyolított külkereskedelmi forgalomnak mintegy 25 szá­zaléka jut Dél-Amerikára. Mind a négy országgal — ahová Tímár Mátyás mi­niszterelnök-helyettes a kö­zeljövőben ellátogat — ke­reskedelmi megállapodásunk van, amelyben kölcsönösen a legnagyobb kedvezmény el­vét biztosítják egymásnak. A forgalom alakulása, növe­kedésének dinamikája azon­ban eltérő. mm Jumzsagijn Cedanbsl látogatása a vadászati világkiállításon Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Formatítik­i TIV Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Nép­­köztársaság Minisztertaná­csának elnöke Kádár János­nak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának és Fock Jenőnek, a Miniszterta­nács elnökének társaságában kedden felkereste a vadászati világkiállítást. A vendégeket a világkiállítás főbejáratánál Fehér Lajos, az MSZMP Po­litikai Bizottságának­ ta­gja, a kormány elnökhelyettese és dr. Dimény Imre mezőgazda­­sági és élelmezésügyi minisz­ter fogadta. A vendégek a kiállítás köz­pontjában tájékozódtak a nagyszabású vadászati-ter­mészetvédelmi bemutató szakmai részleteiről, adatai­ról, majd körsétára indultak. A körséta után Kádár Já­nos és Fock Jenő megtekin­tette a kiállítás lovaspályá­­jána­k keddi versenyeit és be­mutatóit. A vadászati világ­kiállítás megtekintése után Jumzsagijn Cedenbal, a Mon­gol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztár­saság Minisztertanácsának el­nöke nyilatkozott benyomá­sairól az MTI munkatársá­nak. Az első csengetés Ma reggel nyolc órakor az ország minden iskolájá­ban megszólal az első, a tanévkezdést, a tízhónapi munka nyitányát jelző csengő. A tanulók számára már csak em­lék a nyár, a kéthónapi gondtalan pihenés, előttük a mun­ka, a mindennapi ismeretszerzés. Megyénkben közel 4400 általános és 1700 középiskolai tanuló kezdi, illetve folytatja tanulmányait. A kis nebu­lók, a leendő elsősök zavartan szorongnak a padokban, gondolataik még otthon időznek. De megilletődöttek azok a fiatalok is, akik először lépték át az új világot, a sajá­tos gondokat jelentő középiskolák kapuit. Nem túl hatá­rozottak a friss diplomás kezdő tanárok sem, akiknek leg­többje először lép önállóan katedrára. Ifjú tanárkoromból emlékszem az első óra, az ismerkedés nyugtalansággal, iz­galommal, vágyakkal teli perceire. Ezek az emlékek hos­­­szú évek múltán is frissen élnek mind a diákok, mint a tanárok emlékezetében. Új tanév, tízhónapi munka kezdődik ma, az ünnepé­lyes első csengetéssel. Jó tudni, hogy az elmúlt évinél is gondmentesebb lesz a mostani. Az emelt fizetés, a több forint jobb közérzetet biztosít a pedagógustársadalom szá­mára. Ambícióban, kedvben nem lesz hiány. Megyénkben két új szakközépiskola kezdi meg mű­ködését, ahol korszerű körülmények között folyhat az ok­tatás. Épült általános iskola is Szilvásváradon, jó néhány községben növelték a tantermek számát, új napközi ott­honok nyíltak. S még egy örvendetes hír: lényegesen csökkent a képesítés nélküli nevelők száma, így a tudás­ra váró fiatalok szakemberektől kapják az ismereteket, s majdan nem indulnak hátránnyal a szakközépiskolai felvételekért folyó versengésben. Szenzációt nem ígér az új tanév, marad a tanterv, maradnak a már bevált tankönyvek. Ha frappánsan jelle­mezni akarnánk az új, ezt a ma kezdődő tanévet, akkor azt mondhatnánk, hogy javul majd a nevelés színvonala. A szépen hangzó, de nemegyszer semmitmondó statiszti­kák helyett az új tanév a tényleges tennivalók, a valóban eredményes munkálkodás éve lesz. A színvonalas oktatás személyi és tárgyi feltételei ma már a legtöbb helyen biztosítottak, annál több gondot jelent viszont az elha­nyagolt nevelőmunka, pedig ezen múlik, hogy milyen em­berré nőnek a mai emberpalánták, hogyan állnak helyt nemcsak a munkapad, a katedra mellett, hanem ember­ként munkahely­ükön, a kollektívában, társaik között. Az új tanév gondmentesnek ígérkezik. A mai nap, az első csengetés többszörösen is ünnep. Az a diákok, a szülők, a tanárok, s egy nemzet számára, hiszen a maj­dani stafétaváltó nemzedék indul az új, az ismeretlen, de többet nyújtó Tudás felé. (pécsi.) M A CSŐD SZÉLÉRE SODORTA A SZÖVETKEZETET Egy ktsz elnökéről szól írá­sunk, aki felelőtlen vállal­kozásba kezdett egy új ter­­mék előállításával, írásunk a lap 3. oldalán olvasható. ÓVODA ÉPÜL FELSŐTÁRKÁNYBA Mire képes az összefogás? Ezt a kérdést veti fel a felsőtárkányi óvodaépítés kapcsán Pécsi István írása lapunk 4. oldalán. POSTÁNKBÓL összeállításunk a lap 5. ol­dalán. EGYPERCES INTERJÚ Kubai vendéggel beszélge­tett munkatársunk, amely­ről lapunk 8. oldalán írunk. IL óriásai Ilyen óriási, közel 20 méter magas pillérek tartják a hatal­mas acéllapokat, amelyek 1973-tól a Velencei-tó vámen­­­nyiségét duzzasztják a Tisza II. víztárolójában. A vízlépcsőnél épült erőmű betonozási munkáit már befe­jezték. Jelenleg a belső kő­művesmunkákat végzik. Képünkön a turbinaalagutak négy b?­­Uniónyílása látható. Magasban a Ganz-MÁVAG két daruja, amely a szerelési munkáknál jelent majd nagy segítséget. (Fotó: Csikós) Nagygyűlés a nemzetközi antifasiszta nap alkalmából Kedden délután a nemzet­közi antifasiszta nap alkal­mából nagygyűlést rendezett a Magyar Partizán Szövet­ség, a Nácizmus Üldözöttei­nek Bizottsága, az Országos Béketanács és a Magyar Jo­gász Szövetség a Vasas Szakszervezet Költői Anna utcai székházában. A Himnusz elhangzása után Bodor Tibor színmű­vész szavalata következett, majd Sós György, a Magyar Partizán Szövetség alelnöke nyitotta meg az ünnepséget. Ezt követően Harmati Sán­dor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke mondott beszédet. Bevezetőben kiemelte, hogy a fasizmussal szemben — amely a legveszélyesebb gonosztett az emberiség el­len — nincs helye megalku­vásnak, az elnézés politiká­jának. A továbbiakban Harmati Sándor rámutatott, hogy ma az Egyesült Államok a vi­lág első s^Ahhm­aarstifiszu­ra, az elnyomott népeik csend­őre. A közéletet, a minden­napi életet is militarizálta a Vietnamban elkövetett ame­rikai agresszió,, amelynek egyik legsötétebb fejezete úgyszólván hitleri módsze­rekkel kezdődött. A tor­kini incidensre, a VDK megtá­madására utalt a szónok­, amikor kiprovokáltak egy, azóta pőrére vetkőztetett kalandot, hogy ürügyet nyer­jenek a világ előtt a táma­dásra. Hitler gyakran élt az ilyen és hasonló módszerek­kel. A világban ma kialakult helyzet, a fasizmus veszé­lyes föléledése és szemér­metlen jelentkezése indokol­ja — mondta Harmati Sán­dor —, hogy tartsuk ébren a harcos antifasiszta szelle­met, s tegyék ezt különös­képpen a veteránok, akik sze­mélyes élményeikből tudnak sokat továbbadni a mai nemzedékeknek, a fasizmust szerencsére csak tanköny­vekből issaeső — Az antifasiszta front nagy nemzetközi eseménye­ként üdvözöljük azt a Ró­mában hamarosan összeülő tanácskozást, a frontharco­sok és ellenállók nemzetközi találkozóját, amely szinte példátlan a maga nemében. Kipróbált harcosok összejö­vetele lesz ez, amelyen részt vesznek olyanok is, akik ak­kor a front másik oldalán álltak, de okulva a múltból, ma közösen küzdenek a fa­sizmus minden újabb je­lentkezése ellen. Erre a ta­lálkozóra alkalmat ad a mai európai helyzet is. Régen volt már ilyen hosszú, egy­befüggő, immár több mint negyedszázados tartós béke­korszak földrészünkön, mint most. A világpolitikai tár­gyalások Európában további enyhülést ígérnek, a bizton­sági rendszer kialakulóban van, illetve egyelőre a jelek még csupán az európai biz­tonsági értekezlet összeülé­­sérre mutatnak. Az országgy­űlés honvédel­mi bizottságának látogatása Katonai bemutatót tekin­tett meg kedden az ország­­gyűlés honvédelmi bizottsága néphadseregünk egyik dunán­túli hegyi kiképző bázisán. A látogatáson részt vett dr. Be­­r­esztóczy Miklós, az ország­­gyűlés alelnöke és Oláh Ist­ván vezérőrnagy, honvédelmi­­miniszterhelyettes, kiképzési főcsoportfőnök is. A bizottság tájékoztatót hallgatott meg a bázis tevékenységéről, a ki­képzés programjáról, majd megszemlélte a bemutatót. Ennek során a képviselők meggyőződhettek arról, hogy néphadseregünk katonái ké­pesek minden olyan harci feladatot megoldani, amit a kiképzési tervek előírnak. Az erdős, hegyes terep különö­sen nagy fizikai felkészültsé­get igényel a katonáktól­­, ezt bizonyították a honvédel­mi bizottságnak bemutatott gyakorisisé?.

Next