Népújság, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-24 / 147. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIII. évfolyam, 147. szám ARA: 80 FILLÉR 1972. június 24., szombat Két új törvény született Befejezte munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka Pénteken az országgyűlés folytatta a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségveté­sének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitáját. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Ko­mócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Köz­ponti Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a bu­dapesti diplomáciai képviseletek több képviselője. Apró Antal elnöki meg­nyitó szavai után elsőnek dr. Petri Gábor, Csongrád megye 2. választókerületének képviselője, a Szegedi Sebé­szeti Klinika igazgató fő­orvosa szólalt fel, ki­emelve azt, hogy a pénzügy­­miniszteri expozé azt tükrö­zi, hogy a népgazdaság fej­lődése várhatóan a negyedik ötéves terv elhatározott prog­ramja szerint alakul a to­vábbiakban is. R­ubóczki Istvánná Sza­­bolcs-Szatmár megye 5. vá­lasztókerületének képviselő­je az Ibrányi Takarékszövet­kezet elnöke beszámolt vá­lasztókerületének elmúlt évi gazdasági fejlődéséről. Felszólaltak még: Cser­na Sándor (Baranya megye, 5. választókerület), Pakurár Miklósné (Hajdú-Bihar me­gye, 14. választókerület), Horváth László (Somogy megye, 4. választókerület), Pázsit Árpád (Budapest, 44. választókerület) képviselők, majd ebédszünet következett. Szünet után Varga Gábor­­né elnökletével folytatta munkáját az országgyűlés. Mivel az elmúlt évi zár­számadásról szóló jelentés­hez újabb hozzászólást nem jelentettek be, az elnök a vitát lezárta, Faluvégi Lajos pénzügyminiszternek adta meg a szót, aki összegezte a vita tapasztalatait és vála­szolt az elhangzott észrevéte­lekre. Részletesen foglalkozott a tanácsi gazdálkodás helyze­tével, problémáival, majd utalt az anyagi eszközök el­osztásának aránytalanságából fakadó néhány gondra. El­mondotta, hogy a továbbiak­ban nagyobb figyelmet kell fordítani az anyagi eszkö­zök elosztásánál az egyes me­gyék, területek gazdasági szerkezetére, az ott kialakí­tott helyi tervekre. Népgazdaságunk helyzeté­ről szólva a pénzügyminisz­ter hangoztatta: „Figyelemr­­e méltó a termelékenység javulása, hasonlóképpen az export-import arányának ala­kulása. Gond viszont az, hogy az ipari termelés nö­vekedési üteme egy-két terü­leten lassúbb, mint a korábbi években volt. A jövő évi költségvetéssel kapcsolatos észrevételekre kitérve a pénzügyminiszter kérte az országgyűlést, fogadja el azt az általános eljárási módot, hogy a kormány, a parla­ment plénumán elhangzott javaslatokról külön intézke­dési tervet készít, és fogad majd el, s az észrevételekre vagy külön vagy a jövő évi költségvetés összeállításánál visszatérnek majd. Végezetül a pénzügyminiszter kérte az országgyűlést, hogy az 1971. évi állami költségvetés tel­jesítéséről szóló törvényja­vaslatot és válaszát fogadja el. Az elnök ezután szavazást rendelt el, amelynek ered­(Folytatás a 3. oldalról) Egy kis megbeszélés a Parlament folyosóján. Képünkön bal­ról Pusztai Lá­szlóné, Hevér Lajos, Vadkerti Miklósné és Tiliczki József. Elutazott Indira Gandhi Pénteken délután elutazott Magyarországról Indira Gan­dhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke, aki a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának meghívására hivatalos látogatást tett ha­zánkban. Az indiai kor­mányfővel együtt elutazott kísérete is. Az indiai nép képviselőit ünnepélyesen, meleg baráti szeretettel búcsúztatták a Ferihegyi repülőtéren, ame­lyet magyar és indiai zász­lók, magyar és hindi nyel­ven megfogalmazott búcsú­mondatok díszítették. A mi­niszterelnök-asszony búcsúz­tatására többezer fővárosi lakos gyűlt össze a repülő­téren. A betonon katonai díszegység sorakozott fel csapatzászlóval. A­­ búcsúztatáson megjelent Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke, Fehér La­jos, a Minisztertanács elnök­­helyettese, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, valamint a po­litikai élet több más vezető személyisége, a tábornoki kar több tagja. Jelen volt a búcsúztatásnál C. B. Mut­­hamma, az Indiai Köztársa­(Folytatás a 2. oldalon) Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke pénteken délután elutazott hazánkból. Képünk: a Ferihegyi repülőtéren Fock Jenő miniszterelnök búcsúzik Indira Gandhitól. (MTI-fotó: — Vigovszki felv. — KS) 1971 - a mérlegen szóval a gazdálkodásról ta­nácskoztak a képviselők. Eltekintve a szokástól és a tech­nikai kényszerűségtől — hogy ugyanis csak bizonyos idő eltelte után állnak rendelkezésre teljes összefüggésükben a szóban forgó tények és számítások —, külön haszno­s érde­kessége is van a visszatekintésnek csaknem fél esztendő el­telte után. A gazdasági életben ugyanis talán a legkevésbé választhatók el egymástól mereven a naptári évek, tehát csak bizonyos fenntartásokkal vizsgálhatók önmagukban, így nemcsak arról van szó — bár ez sem haszontalan —, hogy aludtunk egyet-kettőt a tavalyi munkára és elhatáro­zásokra, hanem további öt-hat hónap tapasztalatai is előt­tünk állnak, mint a múlt évben végzett munka s az azzal összefüggésben tett intézkedések következményei. Mérlege­lésünk tehát jóval körültekintőbb lehet. Erőfeszítéseink eredményei nagy jelentőségűek és jó­részt kézzelfoghatóak. A nemzeti jövedelem emelkedé­sének és a gazdasági növekedésnek erősbödő üteme, még inkább az a tény, hogy mindez elsősorban a javuló terme­lékenységből, a hatékonyabb gazdálkodásból származott — a legfontosabb tényezők. Ennek megfelelően, sőt részben ezt meghaladó mértékben nőtt a fogyasztás és felhalmozás. És növekedtek, mégpedig a tervezettnél nagyobb arányban, az állami költségvetés terhei. A lakosság jövedelmeinek a tervek szerint megvalósult növekedése, a foglalkoztatottság stabilitása, a végrehajtott béremelések az egészségügyi és oktatási dolgozóknál, az in­tézmények hálózatának és színvonalának javítása ugyan­ezeken a területeken, több új lakás, mint amennyire szá­mítottunk, és nem utolsósorban a színvonalas áruellátással alátámasztott kereskedelmi forgalom, amely ismét tekinté­lyes mértékben nőtt­­ r­ a lépten-nyomon közvetlenül is ta­pasztalható, jóleső eredmények. Még akkor is, ha egyikük­höz is, másikukhoz is kapcsolódhat egy bizonyos „de”, hogy tudniillik, kívánatos lett volna itt is, ott is netán többet, jobbat, szebbet elérni. » terheket rótt az államháztar­­tásra, mégpedig olyan időszakban, amikor az számottevő nehézségekkel küzd. Hogy tisztán lássunk: a költségvetési bevételek jelentékeny hányadát tudatosan fordítjuk a ter­melés, a külkereskedelmi forgalom és a lakossági fogyasz­tás támogatására, közben azonban, akaratlan, nem gazdaságos tevékenységek is dotációban részesülnek, ahelyett, hogy ezek kiszorításával a gazdaságos produkció bővítésével, nagyobb mértékben növelhetnénk az ország és a költségvetés bevéte­leit. A bevétel kevesebb, a kiadás több a vártnál, innen a tervezettet meghaladó költségvetési hiány. Márpedig nem véletlenül hangsúlyozta a pénzügyminiszter az országgyűlés előtt: tartósan nem oszthatunk el többet, mint amennyit megtermelünk! Természetesen, a kormány hathatós intézkedéseket tett, és az elmúlt fél év már javuló irányzatot mutat. Lassan csökken a beruházási feszültség, határozott javulás jeleit mutatja a külkereskedelmi forgalom és, szerencsére, egyre mérséklődnek a gazdaságtalan termelés lehetőségei is. Bár alighanem ezen a téren a legnehezebb kikényszeríteni a fordulatot. Pedig már az is igen jó eredményeket hozna, ha mind több és több vállalat foglalkozna nagy figyelemmel a meglevő termelőkapacitások lehetséges jobb kihasználásá­val, ahelyett hogy mindenáron a külsődleges bővítés, ter­jeszkedés illúzióit kergeti. Mindez objektív intézkedések kérdése egyrészt — amilyenek már történtek és továbbiak­ra is lehet számítani —, másrészt azonban az objektív té­nyezők, tehát az emberi magatartás függvényei, s ezt soha­sem szabad figyelmen kívül hagyni. A gazdaságirányítás reformja — végül is ezt bizonyít­­­­ja a múlt évi gazdálkodás elemzése — lehetőséget nyújt a külső, nemzetközi piaci tényezők figyelembe véte­lére, a szocialista országok gazdasági együttműködésének jobb kihasználására és belső gazdasági tartalékaink felszín­re hozására, ide értve az emberi tevékenységben, magatar­tásban rejlő nagy tartalékokat is. B. J. Kádár János fogadta az Olasz Kommunista P­árt küldöttségét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára fogadta az Olasz Kom­munista Párt küldöttségét, amely Giorgio Napolitanó­­nak, a párt politikai bizott­sága tagjának vezetésével ideológiai, kulturális és tu­dománypolitikai kérdések ta­nulmányozására érkezett ha­zánkba. Az elvtársi hangu­latú megbeszélésen jelen volt Aczél György és Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára. VAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAi ••Üzenet csuvas földre Ötvenkét esztendő. Alig fél évszázad. S milyen változások jártak­­ nyomában a csuvas nép­­ életútján! Egykor tudat­­­­lanság, éhínség. Napjaink­­­­ban iskolák,­ egyetemek so­­­­ra, fejlett vegyipar, textil-, ipar, faipar. S háromszáz­­­­­nál több mezőgazdasági­ szövetkezet, közel hatvan; állami gazdaság, amely • mind nem csupán a hazai­ asztalokra juttat bőséggel < ételt, italt, hanem a szom­szédos köztársaságoknak is­­ nyújt terméséből. Röviden; mérve, szűkre fogva ez a­­ szovjet hatalom jelenléte ; Csuvasiában. Ezt eredmé­­­nyezte az autonomitás,­­ amelynek alapokmányaira­­ ötvenkét éve Lenin kézje­­­­gye is rákerült. Osztozunk az évforduló­­ örömében szép megtisztel­­­­tetés, több esztendős hagyo­­­­mány. S kötődik ahhoz az­­ eseményhez, amikor 1965- ben testvérünkké fogadtuk­­ a Csuvas Köztársaságot, s­ az ,magához ölelte Heves megyét, szűkebb hazánkat. Sokoldalú, eleven­ ez a ba­rátság, s a kapcsolat lánc­­szemeit leginkább a szemé­­lyes találkozások, cserelá­­­togatások erősítik, örvende­­tesen szaporodva évről év­re. Persze a barátság ismér­ve, biztos jegye nem csupán­­ a felterített vendégasztal, a­­ poharakba öntött bikavér és hűvösen gyöngyöző vod­­­­ka. Ez inkább szimbólum, nemes gesztus. Többet je­ ■­lentenek ennél az egymás­­­­nak kimondott igazság sza­ ■­vai, a harci tapasztalatok, • a józan tanácsok, a szelle­­­­mi és gazdasági kötődés, • egymásrautaltság tartalmas­­ formái, amelyek végsőben­­ az internacionalizmus lé­nyegét képviselik. Azt a stílust, azt az etikai belső­­ parancsot, amely mindan­­­nyiunk számára közelebb­­ hozza a beteljesült szocia­­­lizmust, az emberi együtt­­­élés fejlettebb változatát. Ismerünk szerződéseket,­­ amelyekre szenny hullott.­­ Tudunk népek, nemzetek­­ barátkozásáról, amelyet el­­árultak. Mondják is, hogy­­ a politika csúnya mester­ség, a hazugság magasisko­lája. Ott valóban így van­­ [UNK] ez, ahol szélsőséges gondo­latok, az ember érzelmi vi­lágával nem számoló, a hu­ ■­mánumot sárba tipró „el­­­­vek” kormányozzák a poli­­­­tikusokat, s jelentik két , egym­ással szerződő nép­­ kapcsolatának lényegét. A mi beszélgetésünk nyelve azonban a segítő szó, tár­­­­gya pedig az erdők és ten­­­­gerek partján lábát meg­vető ember, aki boldogság­ra született, s ehhez meg­van minden joga, minden­ lehetősége. Ez a szellem hatja át '• Csuvasia és Heves megye '■ népeinek barátságát! Ezt '• érleljük, ezt nemesítjük a • győzelem szent hitében, tel­jesebb és boldogabb jővén­ • dónk tudatában. S ezért­ emeljük karunkat üdvözlés­re, baráti ölelésre a csuvas­­ nép autonomitásának év­­­­fordulóján, közös ünne­­­pünkön. Üzenet ez! Olyan­ üzenet, mely az emberi­ szív-, az emberi lélek hul­­­­lámhosszán röpül át ezer­­ kilométereket. (m. gy.) Vadászok ország­os küldöttközgyűlése „Vadállományunk megőr­zendő nemzeti kincs” ezzel a jelszóval ült össze pénteken a Magyar Néphadsereg Köz­ponti Klubjának nyári helyi­ségében a Magyar Vadászok Országos Szövetségének or­szágos küldöttközgyűlése. A vadászok, vadásztársa­ságok,­­ a megyei intéző bi­zottságok és az országos szö­vetség eredményes munkájá­nak bizonyítéka volt a ta­valy ősszel hazánkban siker­rel megrendezett vadászati világkiállítás, valamint a magyar vadászok vezetőinek nemzetközi elismerése is. 1968-ban dr. Vallus Pált, a Magyar Vadász Szövetség et­ nevi nőkét a CIC alelnökévé vá­lasztották, a Nemzetközi Va­dászati Tanács pedig 1972. április 27-én a CIC elnöké­vé választotta. E tisztségre első ízben került szocialista ország képviselője. A­­ vadászok küldöttköz­gyűlése 1968-ban a világ va­dászatának történetében el­sőként elhatározta távlati vadgazdálkodási és fejlesz­tési terv készítését. Ennek eredményeként vadállomá­nyunk értéke a­z 1968. évi­­ 109 millió forintról az 1971 évi tavaszi létszámbecslés adatai szerint 657 millióra t

Next