Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-03 / 1. szám

Szerda esti külpolitikai kommentárunk A kudarcok éve Japán lapok szerint 1973. Tanaka és kormánya számára „a fájdalom és az agonizáció” esztendeje volt­okkal keresegnek még a hatalmon levő liberális de­mokrata párt berkeiben is: a kormány politikáját el­lenzők aránya egy év alatt tízről hatvan száza­­­lékra növekedett. Az új esztendő tehát borongós hangulatban kö­szöntött a szigetországra. Alighanem az útkeresés — még pontosabban a kiút keresése —, késztette Ohira külügyminisztert pekingi látogatására. Pénteken és szombaton a japán diplomácia vezetője Csou En-laj kínai kormányfővel és Csi Peng-fej külügyminiszter­rel folytat tárgyalásokat Tokióba pedig az idén magas rangú vendégeket várnak: Nixont és Pompidout, Brandt kancellárt, Csou En-lajt és Csi Peng-fejt, szovjet államférfiak lá­togatását is jelzi az idei japán előjegyzési naptár. A magas szintű eszmecserékkel vélik Japán politikai és gazdasági tekintélyét megszilárdítani, miután az az utóbbi hónapokban súlyos csorbát szenvedett Erre utalnak az ellenzéki japán pártok — a kom­munisták, a szocialisták, Keito és a demokratikus szo­­cialista párt —, most közzétett újévi nyilatkozatai is. Az ellenzék véleménye­­ szerint haladó koalíciós kor­mánynak kell felváltania a Tanaka-kabinetet, hogy eredményesen felvehessék a küzdelmet az inflációval szemben. A szocialisták úgy vélik: Japán a második világháború óta legsúlyosabb politikai és gazdasági válságának nehéz időszakát éli. Ilyen körülmények között kerül sor 1974. nyarán a felsőházi választásokra. Megfigyelők hozzáfűzik: Tanaka és pártja a legutóbbi alsóházi választásokon rendkívül érzékeny veszteséget szenvedett, az ellenzék pedig jelentős mértékben nö­velte mandátumainak számát A japán kommunisták elsősorban az USA-val folytatott katonai együttműködést kárhoztatják és nyomatékosan követelik az önálló j­apá­n külpolitika kialakítását. A liberális demokrata párt taktikája most valószí­nűleg a régi módszerrel, az ellenzék megosztásával próbálkozik. Az sem kizárt, hogy Tanaka és társai ne­tán koalíciót ajánlanak fel a szocialistáknak és a De­mokratikus Szocialista Pártnak. Annál is inkább, mert a fő ellenségnek változatlanul a haladó politikáért kö­vetkezetesen síkra szálló japán kommunista pártot tartják. A kudarcok éve után a liberális demokrata párt most megpróbálja rendezni sorait — a nyitány­­nyi­­­ tás Peking felé. Obira útjához azonban még a japán­­ kormánykörök sem­ fűznek vérmes reményeket HAVANNA: Orlando Fundora, a Ku­bai Kommunista Párt pro­pagandaosztályának vezetője és Augusto Zimmermann, a Perui Tájékoztatási Hivatal elnöke meghívására dr. Vár­­konyi Péter államtitkár Ku­bába, illetve Peruba utazott. TOKIÓ: Ohira japán külügyminisz­ter szerdán reggel elutazott Tokióból, hogy Hongkong érintésével háromnapos lá­togatást tegyen a Kínai Nép­­köztársaságban. LONDON: Maximális riadókészültsé­get rendeltek el szerdán az összes angol repülőtéren, mi­után a Scotland Yard olyan értesülésekhez jutott, hogy Palesztinat terroristák újabb kommandói érkeznek a szi­getországba. RIO DE JANEIRO: Szilveszter éjszakáján Rio de Janeiróban 80 sze­mély halt meg közúti bal­esetek, gyilkosságok, illetve öngyilkosságok következté­ben. (MTI) IWM. január 3., csütörtök Nyeremény­betétkönyv­sorsolás Az Országos Takarék­­pénztár szerdán Budapesten­ tartotta a nyereménybetét­könyvek 1973. negyedik ne­gyedévi sorsolását, 1973. évi fősorsolását­ Az 1973. negye­dik negyedévi sorsolás a hú­záson az 1973. december 29- ig váltott és a sorsolás nap­ján forgalomban volt nye­reménybetétkönyvek vettek részt Mindazok a betétköny­vek, amelyek sorszámának utolsó három számjegye (számvégződése) az alább felsorolt számokkal meg­egyezik, az 1973. negyedik negyedévi átlagbetétjüknek a számok mellett feltüntetett százalékát nyerték. Az 1973. évi fősorsolás: azok az 1973. december 29-ig váltott és a sorsolás napján forgalomban volt nyere­ménybetétkönyvek, amelyek sorszámának utolsó négy számjegy (számvégződése) a kihúzott négyjegyű számmal megegyezik, az 1973. évre számított éves átlagbetétjük­nek ezer százalékát nyerték. A fősorsolás alkalmával kisorsolt számvégződés: 3079. A nyereményekből 20 szá­zalék nyereményületéket vonnak le. A nyereménye­ket a betétkönyvet kiállító takarékpénztári fiók vagy postahivatal 1974. január 15-től minden forgalomban levő nyereménybetétkönyvre kifizeti. Gyorslista az 1974. január 2-án meg­tartott lottó jutalomsorsolás­ról, amelyen a 49. heti lot­tószelvények vettek részt 3 018 369 éléskamra ot 3 021 935 mosógép 3 022 285 utalvány 3 024 743 hűtőgép 3 028 721 utalvány 3 035 229 utalvány 3 044 784 tv 3 062 778 mosógép 3 090 842 utalvány 3 106 735 utalvány 3 132 606 éléskamra ufe. 3 141 090 tv 3 150 376 házt. gép 3 167 353 éléskamra at 3 170 519 bútor-lakbér. 3 179 405 magnó 3 184 761 hűtőgép 3 188 720 utalvány 3 189 266 utalvány 3 193 456 házt. gép 3 194 048 lak-tex. 3 194 832 ki­mit vál. 3 196 314 lak-tex. 3 197 968 méteráru 3 202 742 hűtőgép 3 206 434 házt. gép 3 218 241 utalvány 3 220 967 utalvány 3 221 983 utalvány 3 223 674 éléskamra trt 3 225 495 ki mit vál 3 228 254 utalvány 3 247 668 lak-tex. 4 204 185 utalvány 4 209 722 magnó 4 215 133 méteráru 4 216 906 éléskamra ut. 4 215 133 méteráru 4 227 360 ki mit vál 8 970 652 utalvány 8 977 173 utalvány 8 982 682 hűtőgép 9 202 929 méteráru 9 206 275 házt. gép 9 226 817 ki mit vál 9 233 375 ki mit vál. 9 202 929 méteráru 9 206 275 házt. gép 9 226 817 ki mit vál. 9 233 375 ki mit vál 9 458 679 utalvány 9 483 042 éléskamra út 9 489 698 házt. gép 9 501 931 méteráru 9 542 973 utalvány 9 554 350 lak-tex. 9 565 860 utalvány 9 576 415 utalvány 9 583 517 méteráru 9 580 106 utalvány 9 5"3 861­ ki mit vál 9 607 589 lak-tex. 9 609 076 méteráru 9 617 468 éléskamra út 9 618 316 utalvány 9 623 794 utalvány 9 624 050 magnó 9 632 848 éléskamra ut 9 646 186 ki mit vál 9 624 982 utalvány 9 646 614 lak-tex. 9 653 474 utalvány 9 655 568 méteráru 9 660 038 utalvány 9 665 421 utalvány 9 669 093 utalvány 9 684 806 lak-tex­ 9 685 786 lak-tex 9 689 448 utalvány 9 708 960 lak-tex 9 714 944 házi gép 9 715 217 mosógép, 9 716 833 hűtőgép 9 735 638 utalvány 9 749 397 méteráru 9 777 451 házi gép 9 785 762 éléskamra út 9 813 127 lak-tex. 9 793 700 utalvány 9 825 777 lak-tex.­ 9 835 620 hűtőgép 9 831 475 ki mit vál. 9 854 729 ki mit vál 9 859 310 hűtőgép 9 860 158 méteráru 9 864 871 magnó 9 869 165 házt­­gép 9 880 498 magnó 9 888 516 utalvány 9 886 514 ttr 9 893 415 utalvány 9 900 262 éléskamra ut. 9 916 956 táskaírógép 9 918 046 magnó 9 937 860 hűtőgép 9 939 884 hűtőgép 9 944 368 méteráru 9 947 172 hűtőgép 9 965 066 utalvány 9 975 931 hűtőgép 9 976 462 tv 9 978 961 éléskamra út 9 994 103 utalvány 9 998 345 éléskamra ut. A nyertes szelvényeket­ 1974. január 20-ig kell a to­tó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy a posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság (Budapest, V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az esetleges hibákért felelőssé­get nem vállalunk. Az árulók utolsó búvóhelye Phnom Penh A Kambodzsai Nemzeti Egységfront 1973. december 29-én azzal a felhívással for­dult Phnom Penh polgári la­kosaihoz, és az ott élő kül­földi állampolgárokhoz, hogy mielőbb telepedjenek át az ország felszabadított öveze­tébe, vagy hagyják el a vá­rost — közölte kedden a khmer hazafiak hírügynök­sége. A kambodzsai nép és nem­zeti felszabadító fegyveres erői minden irányból hevesen támadják Phnom Penht, az árulók utolsó búvóhelyét — mutat rá a felhívás és azt tanácsolja a fővárosban élő kambodzsai polgári szemé­lyeknek és külföldieknek, hogy életük és javaik meg­mentése érdekében távozza­nak onnan, vagy ha ez nem áll módjukban, akkor tartsák magukat távol a phnom penh-i katonai célpontoktól, az árulók hivatali székhe­lyeitől, villáitól, és palotáitól. A kambodzsai népi felsza­badító erők 1973. december 21-től 29-ig tíz ellenséges ál­lást pusztítottak el, a­ Son -­ Nol-rezsim 940 katonáját tet­­ték harcképtelenné és­­ nagy mennyiségű hadfelszerelést zsákmányoltak az 1., a 4. és az 5. számú közlekedési fő­útvonal mentén, valamint Phnom Penh főváros kör­nyékén — közölte az AKI, a hazafiak hírügynöksége. Folytatódnak a genfi tárgyalások Négy napos szünet után tegnap folytatódtak a genfi tárgyalások a szuezi­ fronton egymással szembenálló egyip­tomi és izraeli csapatok szét­választására. A tárgyalásokon résztvevő két izraeli tiszt csak tegnap érkezett meg Genfbe, miután kedden még részt vett a kormány rendkí­vüli ülésén. Egyiptomi érté­kelés szerint az izraeli általá­nos választások nem hoztak radikális változásokat a Tel-­­ Aviv-i vezetés összetételében, ezért elhárult az utolsó aka­dály is a csapatok szétvá­lasztásának érdemi megvita­tása útjából. Egyiptom a szovjet és az amerikai fővá­rosban a két nagyhatalom közbenjárását kéri a tárgya­lások ütemének meggyorsítá­sa érdekében. MEGYÉNK lakossága több mint kétharmadának a köz­ségek jelentik a lakóhelyet, azt a települést, amelynek fejlesztésében, igazgatásában a szocialista demokrácia fej­lődő viszonyai között egyre nagyobb szerepük van. A tervszerű fejlődésük jogos büszkeséggel is tölti el la­kóit, különösképpen pedig azokat, akik mint a dolgo­zók képviselői, a politikai, társadalmi, községfejlesztési munkában aktívan részt vesznek. A tanácstörvény szerint a községi vezetésnek, mint az államigazgatási szervezet egyik alapegységének, nem kisebb a feladata, mint gon­doskodni a község fejleszté­séről, a közélet, a társadal­mi, gazdasági, kulturális és szociális tevékenység terüle­tén — biztosítani az ott élő lakosság életkörülményeinek állandó javítását — az alap­fokú szükségletek kielégíté­sét. A helyi tanács fő fel­adata a község vezetése, irá­nyítása és igazgatása. Tevé­kenysége során képviselnie kell a lakosság érdekeit, gondoskodnia kell a jogsza­bályok végrehajtásáról, erő­sítenie kell a szocialista tör­vényességet, az állampolgári jogok és kötelezettségek ér­vényesülését. E széles körű feladatellá­tás csak akkor lehet ered­ményes, ha az alapvető fel­tételek ehhez biztosítottak. Ezek között több más mel­lett lényeges, hogy megfele­lő gazdasági lehetőségek, testületi és szakigazgatási szervi , döntési hatáskörök, kellő, a lakossági ellátást szolgáló kulturális, egészség­­ügyi intézményeik­ legyenek .Amellett, hogy a községi tanácsok a közel negyed­­százados működésük során igen tiszteletre méltó, a községek lakossága részéről is elismert eredményeket ér­nek el — a lakóhelyüket mind jobban megbecsülő ál­lampolgárok közreműködésé­vel — a fejlődés során egy­re inkább nyilvánvalóvá vált, hogy a feladatellátást a kívánatos önállóság és fe­lelősség, a tanácsi igazgatá­si munka színvonalát nagy­mértékben meghatározza a község nagysága is. KÖZSÉGI településeink közül 10 ezer lakoson felüli, kettő, 5—10 ezer közötti egy, 3—5 ezer lakosú 17, 1—3 ezer közötti 72, 23 pedig 1000 lakos alatti. A kisebb települések jó­részt a megye északi részén, az egri járásban vannak, a többi járásban kevesebb. Mindez meghatározó jellegű volt a községi közös taná­csok kialakítása terén is. A községekben élő dolgozók megélhetésének egyre bizto­sabb alapját jelentő mező­­gazdasági termelőszövetke­zetekben is keresték a na­gyobb egységek, a rendelke­zésre álló anyagi és szellemi erők jobb egyesítésére és ésszerűbb felhasználására szolgáló nagyobb szervezetek megteremtésének lehetősé­geit. Más úton, más formá­ban, de lényegében ugyan­azt a célt szolgálva az érin­tett községi tanácsok is meg­fontolás tárgyává tették a községi települések össze­hangoltabb fejlesztésének le­hetőségeit és kezdeményez­ték, illetve határozták el községi közös tanácsok ala­kítását A megfontolás során meg­kérdezték az ott lakó állam­polgárok véleményét. Már ennek során a többség egyet­értett ezzel, de voltak, akik eleinte azt hitték, hogy is­mét az ötvenes évek, bizo­nyos mértékben elsietett és a lakosság egyetértésével nem találkozó községegyesí­tésről van szó. Mások fél­tek az újtól, és attól tartot­tak, hogy a községi közös tanács szervezetén belül a kisebb községekben jelent­kező, jogos és ott kielégíten­dő lakossági igények háttér­be kerülnek és a székhely­­községek a rovásukra fognak fejlődni. Nemcsak az akkori helyes politikai előkészítő tevékenység, hanem alapve­tően a községi közös taná­csok megalakulása óta eltelt idő eseményei és eredményei adtak cáfolatot mindezekre az aggályokra. Az a körülmény, hogy az 1971. évi 12 községet köve­tően 1973-ban újabb 25 köz­ségi település választotta a tanácsi szervezetnek ezt a korszerűbb útját — bizo­nyítja, hogy a lakosság ér­dekével tal­álkozott a közös tanácsok és szakigazgatási szervek eddigi működése. Napjainkban megyénkben már közel 55 ezer a községi közös tanácsú községekben élő lakosság száma, ez a megye összlakosságának mintegy 16 százalékát jelen­ti. AZ 1973- ÉVI tanácstag­választásokat követően a megye területén 14 községi közös tanács működik 37 községi településre kiterjedő hatáskörrel. A korábban ki­alakított közös tanácsok fo­lyamatos és az újabban lé­tesítettek kezdeti működési tapasztalatai azt igazolják, hogy a tanácsi szervezet e formája bevált, a lakosság részéről kedvező fogadtatás­ra talált, a társult községek lakosságának érdekeit jól képviselő közös tanácsok ed­digi intézkedéseikkel helye­sen szolgálták a jó lakóhe­lyi közérzet kialakítását. Fo­lyamatosan valósulnak meg azok a célkitűzések, ame­lyeket korábbi években az akkor még külön-külön te­vékenykedő községi taná­csok megfogalmaztak. A ta­nácsok társadalmi bázisa a közös tanácsok esetében is tovább szélesedett, a lakos­ság közreműködése a közös célok megvalósításában egy­re szervezettebb keretek között valósul meg. Az igaz­gatási szolgál­tatás, a ható­sági ügyintézés törvényessé­gi színvonala, kulturáltsága emelkedett, a közös tanács szakigazgatási szervének na­gyobb létszáma az ügyek helyi intézésének nagyobb lehetőségeit teremtette meg. Mindabban, hogy a köz­ségi közös tanácsok a párt­szervek irányításával és el­lenőrzése mellett, a helyi népfrontbizottságok cselek­vő közreműködésével most már több községre vonatko­zóan is alapvetően helyes községpolitikát tudtak kiala­kítani — jelentős szerepük van a tanácsok tagjainak, a végrehajtó bizottságok te­vékenységének és a tanácsi dolgozók politikailag éret­tebb, szakmailag fejlődő te­vékenységének is. A lakos­ság érdekeit és egyetértését jól szolgáló községpolitika kialakítása egy-egy település keretei között működő ta­nácsoknak is céltudatos, ter­vező, nagy felelősséget je­lentő, összetett feladatot jelent. Különös körültekint­­ést igényel ez a közös ta­nácsok részéről. A pétervá­­sári közös tanácsnak például öt, a bélapátfalvinak ntégy­ község igényeinek kellő szinten való kielégítése meg­szervezéséről kell gondos­kodni. A verpeléti, káli, pa­­rádi közös tanács egyben nagyközségi tanács is és ez még kiterjedtebb hatáskört, ellátási felelősséget jelent. A közös tanácsú községek összlakosságának 64 száza­léka a székhely községekben, 36 százaléka a társközségek­ben lakik. A tanácstagok is ilyen arányban kerültek megválasztásra. A 23 tár­sult községben a tanácsta- A | h r ■ 1 >■ ■■ . r ifi községi közös tanácsokról Irta: dr. Pápay Gyula a Heves megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára

Next