Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-01 / 229. szám
VIU © PROIST ARJAI, EGYESÜLJÉTEK' évfolyam, 229. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA 1974. október 1., kedd A barátság és a testvériség jegyében Befejeződtek a magyar- szovjet tárgyalások Közös közlemény az eszmecseréről • Hazaérkezett a magyar párt- és kormányküldöttség Hétfőn hazaérkeztek a Szovjetunióban tett hivatalos baráti látogatásról a magyar párt- és kormányküldöttség tagjai, akiket a Ferihegyi repülőtéren fogadták: Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Nemes Dezső, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Győri Imre, Óvári Miklós, Pallai Árpád, a Központi Bizottság titkárai,Borbéndi János,Lázár György, a Központi Bizottság tagjai, a Minisztertanács elnökhelyettesei, továbbá az Elnöki Tanárs és a Minisztertanács több tagja, valamint a Külügyminisztérium vezető beosztású képviselői. Jelen volt B. D. Sevikin, követtanácsos, s Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. MOSZKVA "Vasárnap reggel, kétnapos leningrádi tartózkodás után, a magyar párt- és kormányküldöttség, élén Kádár Jánossal, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárával, visszaérkezett Moszkvába. Vasárnap a Kremlben Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára találkozott Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával. Megbeszélésük során eszmecserét folytattak a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti együttműködés kibővítéséről és elmélyítéséről, a társadalom életének minden területén. Hangsúlyozták, hogy a Szovjetunió és Magyarország politikai szövetségének alapja a két ország marxista—leninista pártjainak — az SZKP- nak és az MSZMP-nek — szoros, állandóan erősödő kapcsolatai és testvéri szolidaritása. Leonyid Brezsnyev és Kádár János eszmecserét folytatott a kölcsönös érdekű időszerű nemzetközi problémák széles köréről. Különleges figyelmet fordítottak a szocialista közösségnek a nemzetközi feszültség enyhüléséért és a béke megszilárdításáért vívott harca kérdéseire. Leonyid Brezsnyev és Kádár János találkozója testvéri, szívélyes légkörben, a megvitatott kérdéseket illető teljes egyetértés és nézetazonosság szellemében zajlott le. Kádár János sajtónyilatkozata Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunióban tartózkodó magyar párt- és kormányküldöttség vezetője, szombaton délben Leningrádban, az Aurora-cirkáló fedélzetén nyilatkozatot adott a szovjet televízió és sajtó képviselőinek. A nyilatkozatot az alábbiakban közöljük: Negyedik napja tartózkodik a Szovjetunióban a magyar párt- és kormányküldöttség. Milyenek eddigi benyomásaik, hogyan értékelik a tárgyalásokat? — Négy nap nagyon gazdfryamja ..rai.iv sok találkozónk volt, tárgyaltunk vezetőkkel, baráti találkozásaink voltak a tömegekkel Moszkvában és itt, Leningrádban is. Szeretném elmondani, hogy a legmélyebb benyomást ránk a barátság és az egység nagyszerű megnyilvánulásai tették. Ismeretes, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió egy fronton harcol, közös politikai úton jár. Itt minden nap, a legkülönbözőbb formában, a legszélesebb tömegek részéről érzékeltük és mélyen átéreztük azt a tiszta barátságot, amely pártjainkat, országainkat, népeinket összeköti. Ez az első és legnagyobb élmény számunkra. — A második, hogy éppen itt, Leningrádban, az Aurora fedélzetén találkozom önökkel. Mély benyomást gyakorolt rám az a mérhetetlen áldozatkészség és eltökéltség, amely már a forradalom születésének pillanatában is élt a nagy orosz munkásosztályban. Az egész szovjet nép sajátja lett a lenini eszmékhez való hűség, az internacionalizmus, s így nőtt nagyra az az erő, amely a második világháborúban az eddig ismert legnagyobb veszélyt, a fasizmust porrázúzta. Nagy öröm számunkra, hogy itt, Leningrádban, a harcok, a pusztulás helyén új, hatalmas, dinamikusan fejlődő szovjet élettel találkoztunk. Kádár elvtárs nem először jár Leningrádban. Melyek a legmaradandóbb élményei? —■ Mi magunk néha úgy vagyunk odahaza, Magyarországon, hogy a szocializmus építésének, mindennapi munkája közepette inkább a munkát és a gondot érzékeljük és kevésbé látjuk az eredményeket. Leningrádot illetően jómagam annyiban, szerencsés helyzetben vagyok, hogy a város életéből nagyobb időszakot látok magam előtt. Először 1948-ban volt alkalmam itt javu tíb .nteas meglett azt az akkori Leningrad életével, amely még sok tekintetben magán viselte a háború súlyos nyomait. Ezt követően 1957-ben találkozhattam Leningráddal. Mi ekkor otthon súlyos körülmények között harcoltunk és itt a harchoz új erőt merítettünk. Most tehát harmadízben járok itt, így Leningrád fejlődésének három fázisát, együttesen nagy időszakot tudok áttekinteni. A változást legjobban talán úgy tudnám kifejezni, hogy Leningrad szelleme, a szovjet népet vezérlő eszmék ugyanazok, de a növekedés gigászi és Leningrad, mint város — nem ugyanaz, mint volt. Az 1948-as Leningrádot messze túlhaladta az 1957-es, a mai Leningrad viszont alig hasonlítható az 1957-eshez. — Ezt éppen a Kirov-gyár példáján tudnám legjobban illusztrálni. Jártam abban az üzemrészben és csarnokban, ahol 1957-ben az az emlékezetes tájékozásom volt a Kirov-gyáriakkal. Az épület külső fala ugyanaz, mint volt, de ami benne van — a berendezések, a gépek, a technológia, a technika — az egészen más, az már a termelés új, magasabb fokát jelzi. A város kulturális intézményeinek fejlődése szintén gyors és dinamikus. — Mindezt azért emlem ki, mert lehetséges, hogy a mindennapi munka menetében a leningrádiak nem érzékelik úgy az itt végbement óriási fejlődést, mint az olyan ember, aki hosszabb időszak után látja eredményeiket. Őszintén örülök és szívből gratulálok ezekhez a nagy eredményekhez. További sikereket kívánok a dinamikus fejlődés útját járó Leningrad lakosainak, akiknek hálásak legyunk, s akiknek ez után is köszönetet mondunk azért a nagyon szívélyes fogadtatásért, amelyben a magyar pártés kormányküldöttséget részesítették . Hétfőn a kora délutáni órákban a Kreml Katalin-termében befejeződtek a magyar— szovjet ImaSakB tárgyalások. A zároülésen elfogadták a látogatásról kiadandó közös közleményt, amelyet hétfőn este hoztak nyilvánosságra. (A közleményt lapunk 3. oldalán közöljük.• A szerk.) A zárómegbeszélésen magyar részről jelen volt Kádár János az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle főszerkesztője, Huszár István miniszterelnök-helyettes, Pója Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter, és Rapai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, hazánk moszkvai nagykövete. Szovjet részről a tárgyalóasztalnál helyet foglalt Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Nyikolaj Podgornij, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök, Mihail Szuszlov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, Konsztantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Nyikolaj Bajbakov, miniszterelnökhelyettes, Vaszilij Kuznyecov, a külügyminiszter első helyettese, és Vladimir Pavlov a Szovjetunió budapesti nagykövete. A megbeszélésen a két párt és a két ország közötti testvéri kapcsolatok elmélyítéséről, együttműködésünknek a szocialista és kommunista építés jelenlegi szakaszában legperspektívikusabb formáiról, s e kapcsolatoknak a jelenlegi követelményeknek megfelelő tökéletesítéséről tárgyaltak. Megvitatták a szocialista országok közötti és békeszerető erőkkel való együttműködés kérdéseit, a nemzetközi feszültség további enyízéséért, az általános béke és biztonság megerősítéséért vívott harcban. A zárómegbeszélésen befejezték a magyar-szovjet kosos kantjanéoy égyestetesét. Az eszmecserét a nézeteik és álláspontok teljes azonossága jellemezte valamennyi megvitatott kérdésben. A magyar és a szovjet vezetők zárómegbeszélése a szívélyesség és a testvéri barátság légkörében ért véget. (MTI) túcsúfogadás a Kremlben Hétfőn délután a Nagy Kreml Palota György-termében az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége és a Szovjetunió minisztertanácsa búcsúfogadást adott a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége tiszteletére. A fogadáson szovjet részről jelen volt Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij, Alekszej Koszigin, valamint az SZKP és a szovjet állam számos más vezető személyisége. ★ Bokor Pál az MTI tudósítója jelenti: Hétfőn délután befejeződött a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség hivatalos baráti látogatása a Szovjetunióban. A délutáni órákban a küldöttség tagjai — Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle főszerkesztője, Huszár István miniszterelnök-helyettes, Pója Frigyes a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter — a Magyar Népköztársaság kormánygépén hazautazott a Szovjetunióból. A Moszkvából a Vnukovoi kormányrepülőtérre vezető utat a szovjet vendéglátók magyar és szovjet zászlókkal díszítették fel. A Lenin sugárút egész hosszában transzparensek, szalagfeliratok éltették a két párt és népeink örök és megbonthatatlan barátságát, összefüggő sorfalat alkotva több tízezer moszkvai zászlókat lobogtatva, éljenezve búcsúztatta a vendégeket. A Vnukovoi repülőtéren a delegációt Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Nyikolaj Podgornij az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök, Mihail Szuszlov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, Viktor Grisin, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a moszkvai városi pártbizottság első titkára, valamint a szovjet párt és kormány számos vezető személyisége búcsúztatta. A búcsúztatáson megjelent Rapai Gyula, hazánk moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, aki a magyar tárgyaló küldöttség tagja volt. A repülőtér betonján díszszázad sorakozott fel. A szovjet fegyveres erők három haderőnemének — a szárazföldi csapatoknak, a légierőnek, és a haditengerészetnek — a képviseletében. A díszegység parancsnoka jelentést tett Kádár Jánosnak. Majd felcsendült a két ország állami himnusza. A himmusz elhangzása után Kádár János és Leonyid Brezsnyev ellépett a díszszázad arcvonala előtt. Ezután a magyar delegáció tagjai barátságosan búcsút vettek a magyar párt- és kormányküldöttség búcsúztatására megjelent moszkvaiaktól. Kádár János és Leonyid Brezsnyev megszemlélte az előttük díszmenetben elvonuló díszszázadot. A búcsú megható pillanatai következtek. Kádár János és a delegáció többi tagja elbúcsúzott a szovjet tárgyaló küldöttség tagjaitól. Kézfogással, baráti öleléssel. Magyar idő szerint délután három órakor a kormányrepülőgép a levegőbe emelkedett. Kádár János, az MSZMP KB első titkára és felesége szeptember 30-án megkezdte rendes évi szabadságát, amelynek egy részét a Szovjetunióban tölti. Képünk Leonyid Brezsnyevt és Kadár Jánost örökíti meg a moszkvai eszmecserén. (Nepujjás-telefoto — MTI—KS) Üdvözlő távirat Budapestről A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége a következő táviratot küldte a szovjet vezetőknek: L. I. BREZSNYEV elvtársnak, az SZKP KB főtitkárának, N. V. PODGORNIJ elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, A N. KOSZIGIN elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, MOSZKVA: Kedves elvtársak! Elhagyva a testvéri Szovjetunió földjét ismételten kifejezzük őszinte köszönetünket Önöknek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és Minisztertanácsának, az agess, sspojet negaoi ősért a szívélyes fogadtatásért és forró vendégszeretetért, amelyben látogatásunk alatt részesítettek bennünket. Mély meggyőződésünk, hogy tárgyalásaink eredményesen szolgálták népeink érdekeit, és közös, nagy ügyünket, s hozzájárulnak országaink gyümölcsöző együttműködésének és népeink testvéri barátságának további elmélyüléséhez. Kívánunk Önöknek, " a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a testvéri szovjet népnek további nagy sikereket, a XXIV. kongresszus határozatainak végrehajtásában, a kommunista társadalom építésében, a közös ügyünk győzelméért, a béke megőrzéséért folytatott harcban. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége