Népújság, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-01 / 206. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVII. évfolyam, 206. szám 1976. szeptember 1., szerda Libanon: Béketárgyalások riadókészültséggel és mozgósításokkal • BEJRUT: Eliasz Szarkisz megválasztott libanoni elnök kedden egynapos látogatásra Damaszkuszba utazik, hogy Fiatez Asszad köztársasági elnökkel tanácskozzék. Napirendként az Arab Liga új béketervéről tárgyalnak és azt a kérdést vitatják meg, hogy mennyi ideig maradjon Libanonban a 20 000 főre becsült szíriai katonai kontingens. Bejrútban úgy tudják, hogy a szíriai vezetők lényegében megadták a zöld fényt Hasszán Szabri El-Kholinak, az Arab Liga libanoni különmegbízottjának béketervéhez. Ez a libanoni arcvonalakon levő csapatok fokozatos visszavonását irányozza elő. Hírügynökségek viszont arról számolnak be, hogy riadókészültségbe helyezték a Libanonban tartózkodó Szíriai csapatokat. Bejrúti diplomáciai körökben hétfőn este azt hangoztatták, hogy Szíria jelentősen megerősítette a hegyvidéken és az ország délkeleti területén állomásozó egységeit. Taufik El-Szafadi, a Palesztin Ellenállási Mozgalom egyik vezető személyisége, hétfőn este Bejrútban tartott sajótértekezletén közölte, hogy megkezdődött a 18 és 30 életév közötti, Libanonban tartózkodó palesztinok katonai mozgósítása. Pierre Gemajel falangista vezető hétfőn kilátásba helyezte, hogy a jobboldali keresztény erők szintén általános katonai mozgósítást rendelnek el, sőt katonai szolgálatra kötelezik a külföldön élő libanoni keresztényeket is. Hétfőn este Bejrútban megalakult a jobboldali keresztény katonai erők egységes parancsnoksága, élén Besir Gemajellel, a falangisták katonai vezetőjével — jelenti az AFP Bejrútból. A katonai parancsnoksághoz a következő négy jobboldali csoportosulás tartozik: a falangisták, a Nemzeti Liberális Párt, a Cédrus őrei és a Maronita Liga. (AFP, UPI) KAIRÓ: Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter hétfőn este Kairóban Faruk Kaddumival, a Palesztin Felszabadítási Szervezet Politikai Bizottságának vezetőjével • a libanoni helyzetről és a tervezett arab csúcsértekezletről tárgyalt Fahmi később újságíróknak kijelentette, az „őszinte légkörben” lezajlott megbeszéléseken megállapodtak abban, hogy a csúcsértekezlet összehívása szükségessé teszi az arab országok álláspontjának megfelelő egybehangolását (Reuter—MTI) Bár néhány jelentés szerint Libanon egyes részein valamelyest enyhült a harcok hevessége, egyre többen akarnak távozni a meggyötört, vérző országból. A képen: emigrációba készülő család Szidon kikötőjében. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Magyar pártküööttség Líbiában Az MSZMP Központi Bizottságának képviseletében Frank Ferencnek, a KB tagjának, az MSZMP Békés megyei Bizottsága első titkárának vezetésével, pártküldöttség utazott a Líbiai Arab Köztársaságba. A küldöttség, amelynek tagjai Szlávics Imre, a KB tagja, az ELZETT soproni gyáregységének esztergályosa és dr. Nagy Gábor, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője, részt vesz az 1969. szeptember elsejei líbiai forradalom 7. évfordulójának ünnepségein. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Varga István, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője búcsúztatta. Téma: a lucerna és a vöröshere KGST tudományos tanácsülés Kompolton A lucerna- és a vörösherenemesítésről, illetve vetőmagtermelésről kedden délelőtt Kompolton megnyílt a KGST-országok tudományos tanácsülése. A kutatóintézet nagytermében kilenc ország — köztük a távoli Kuba és Mongólia —, valamint a KGST titkárságának 22 küldötte foglalt helyet. Ott volt Kormos Miklós, az MSZMP Heves megyei Bizottságának munkatársa is. A tanácskozást dr. Prieger Károly, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese nyitotta meg. A vendéglátó kompoltiak nevében pedig dr. Szalai György kandidátus, az intézet igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Az ülésszak résztvevői négy napon át megvizsgálják és összehangolják a két fontos évelő pillangós takarmánynövény genetikai, nemesítési és vetőmagtermelési módszereit. Ezenkívül közös terveket dolgoznak ki és kísérleteket állítanak be a lucerna-, illetve vörösherenemesítés, valamint -termelés fejlesztésére. A konferencia vendégei megismerkednek a kompolti intézet kutatóinak lucernanemesítési tevékenységével. Ellátogatnak a tápiószelei Agrobotanikai és a szarvasi öntözési Kutató Intézetbe, ahol megtekintik a vöröshere-termelési kísérleteket. A szakmai programokon kívül Eger történelmi nevezetességeivel is megismerkednek. A négynapos tudományos tanácskozás pénteki záróülésén, melyre Szarvason kerül sor, jegyzőkönyvet írnak alá az együttműködés további elmélyítésére. „Vietnam egy” • Dokumentumok az ellenállásról és a győzelemről Észak- és Dél-Vietnam egyesülése, a Vietnami Szocialista Köztársaság megalakulása tiszteletére kedden fotódokumentációs kiállítás nyílt a Pataky István Művelődési Házban. A megnyitó ünnepségen részt vett Orbán László, az Országos Közművelődési Tanács elnöke, Nagy Miklós, a KKI elnökhelyettese, valamint társadalmi, politikai, kulturális életünk számos képviselője. A kiállított több mint 100 fotó és 20 plakát Vietnam történetéről nyújt áttekintést. Megismerteti a látogatókkal a 4 ezer év előtti honalapítást, az emberiség egyik legősibb kultúrájának és művészetének emlékeit. A parasztmozgalmakról, a forradalmi fellendülésről, felkelésről számos más fotó tájékoztat. Nagy teret szentel a kiállítás a francia gyarmatosítók, majd az amerikai agresszorok ellen vívott hősi küzdelemnek, a 30 évig tartó áldozatos ellenállásnak, s a vietnami nép teljes győzelmének. Ipari létesítményeket, hő- és vízi erőműveket, a vasútvonal-építést, fakitermelést bemutató képek, sokat mondó adatok jelzik: lendületesen folyik az egységes szocialista haza építése. A magyar és vietnami nép kapcsolatát, a záró kép 1 sorok érzékeltetik a két hétig látható kiállításon. Harmincöt éve leiiitt Harminchét esztendeje történt. „Lengyel” katonák — a nürnbergi perben utóbb kiderült, hogy lengyel egyenruhába öltöztetett SS-ek — megtámadták a gleiwhtst német nyelvű rádióadót. Ez a provokáció vezette be a Hitler által már korábban aláírt, Fehér Terv fedőnevű haditerv végrehajtását Lengyelország ellen. 1939. szeptember elsején hajnali 4 óra 45 perckor egy parányi és kopár földnyelvre, a Westerplatte lengyel határőrállomásra a németek tüzérségi össztüzet zúdítottak. Így kezdődött el a világtörténelem eddigi legpusztítóbb háborúja, a második világháború. Iuszonháromezer-hétszázegy férfi és nő, katona és civil, csecsemő és aggastyán pusztult el ennek a háborúnak minden napján, összesen ötvenkétmillióan 2194 nap alatt. A történelem összes megelőző háborúi együttvéve sem követeltek ennyi áldozatot. Újabb és újabb nemzedékek születtek a második világháború óta, de az emberiség mindmáig nem térhetett napirendre e szörnyű pusztítás és vérontás felett. Újra és újra felteszi a kérdést: elkerülhetetlen volt-e mindez? Igaz, a történelemtudomány nem kedveli a „mi lett volna, ha” meditációt. De erre a kérdésre mégis lehet válaszolni. Ha sikerül a második világháború előtt hatékony kollektív biztonsági rendszert létrehozni, ha a nyugati diplomáciai elképzelések éle nem a Szovjetunió ellen irányul, akkor az események menete másképp alakult volna. Az emberiség szerencsétlenségére a nyugati hatalmak váltakozó kormányai a realizmus rövid életű felvillanásai ellenére csupán a szovjetellenességben voltak következetesek. Ebben az értelemben 1925-től, a locarnói egyezmény évétől szinte egyenes út vezetett a tragikus 1939-es esztendőig, amikor az angol és francia fél meghiúsította a moszkvai tárgyalásokat, amelyeket a szovjet kormány azért kezdeményezett, hogy hatékony kölcsönös garanciákkal állják el Hitler útját. A háború után más lett világunk, mint előtte volt. Ha ma ezen az évfordulón optimisták lehetünk, azt a nemzetközi erőviszonyok megváltozásának köszönhetjük. Hiba lenne azt gondolni, hogy az erőviszonyok változása automatikusan vezet enyhüléshez, kollektív biztonsághoz és tartós békéhez. Éppen a háború utáni több mint három évtized bizonyítja, hogy szüntelen erőfeszítés, tömegek békeharca, szocialista országaink hajlékony és előrelátó diplomáciája szükséges ehhez. Hosszú időt vett igénybe, amíg sikerült, legalábbis Európában, az összes érdekelt féllel elfogadtatni a fasizmus felett aratott győzelem eredményeként kialakult határokat és viszonyokat. A tárgyalások hosszú korszakát éltük át — és éljük ma is — meggyőződéssel vallva, hogy nincsenek a nemzetközi porondon olyan vitás kérdések, amelyeket a fegyverek erejével kellene megoldani. A Szovjetunió, Lengyelország és Csehszlovákia tárgyalásai a nyugatnémet féllel, majd a két Németország kapcsolatfelvétele, a Berlin kérdésében született megegyezés, és végül a helsinki értekezlet tette fel a koronát azokra az erőfeszítésekre, amelyek eredményeként elmondhatjuk, hogy ma már egy sokkal biztonságosabb Európában élünk, mint a XX. században valaha is. Ez azonban még korántsem az út vége. A szerződések rendszerét, amelyek az enyhülést és a biztonságot politikai síkon szavatolják, ki kell egészíteni olyan katonai intézkedésekkel, amelyek Európát végérvényesen és visszavonhatatlanul a béke kontinensévé teszik. És itt korántsem csak Európáról van szó. Hadd emlékeztessünk rá: innen indult az első világháború, s innen az a második is, 37 éve, amelynek végnapjait már a távoli japán városok felett jelezte az atomfegyverek gombafelhője. Ahogy a béke egy és oszthatatlan, úgy a nemzetközi biztonság ügye is az. Ázsiai biztonsági szerződésre is szükség van, és fegyvermentes övezetekre világszerte, újabb és újabb SALT-egyezményekre, újabb eredményekre a fegyverzet- és csapatcsökkentési tárgyalásokon, hogy elinduljon, előrehaladjon az általános és teljes leszerelés ügye, amely az európai és a világbéke legfőbb garanciája lehet. A tvenkétmillió halott emléke figyelmezteti az emberiséget, hogy ezt az utat végig kell járni. Sajtótájékoztató Később kezdődik a cskereyártás szezonja Nagy László, a Cukoripari Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója, kedden a MÉM-ben tájékoztatta az újságírókat az őszi feldolgozási szezon teendőiről. Elmondotta, hogy a termést 128 400 hektáros területről takarítják be. A cukorrépát a korábbi szárazság megviselte, de a mezőgazdászok arra számítanak, hogy az esőzések javítanak a terméskilátásokon. Ebből kiindulva, a cukoripar a korábban tervezettnél később kezdi a feldolgozási szezont. A gyárak szeptember 8—17. között indulnak, tehát mintegy 10 nappal később kezdik meg a cukor előállítását, mint az átlagos időjárású években. Ettől az intézkedéstől mintegy 5000 tonna cukortöbbletet várnak. A hazai cukorrépa-termesztés koncentrálódik, az elmúlt évi 1100-ról 800-ra csökkent a fontos ipari alapanyag termesztésével foglalkozó gazdaságok száma. A termőterületnek csaknem felén termelési rendszerek gazdálkodnak. Három ilyen rendszer működik az országban, és a répatermesztés teljes folyamatát sikerült gépesíteniük. A mezőgazdasági termelők tartózkodása a cukorrépától, fokozatosan feloldódik. Ezt bizonyítja a több évre szóló szerződések nagy száma is. 1976—1977 és 1978-ra az iparnak 125 ezer hektárra van több éves szerződése partnereivel, de már 1979—80-ra is 110 ezer hektárra kötelezték el magukat a termelők — összesen 711 üzem —, ami azt bizonyítja, hogy a gazdaságok megtalálják anyagi számításukat a növénytermesztésnek ebben az ágazatában. Ezzel kapcsolatban a vezér,igazgató ismertette a különféle anyagi kedvezményeket is. A termelők számára nagyobb jövedelmet biztosítanak. Mint ismeretes, a cukorrépa felvásárlási árát mázsánként 60-ról 70 forintra emelték. Ezentúl a legalább ötéves szerződéssel rendelkező üzemek mázsánként további 5 forintos felárat kapnak. (Ennek feltétele az is, hogy a termelők legalább olyan nagyságú területen foglalkozzanak a répával, mint 1975-ben.) Az új szerződési feltételek lehetővé teszik az átadás időpontjától függő premizálást, az úgynevezett ütemezési térítést, amely mázsánként 3-10 forint közötti felárat biztosít a gazdaságoknak, s arra ösztönzi a termelőket, hogy alkalmazkodjanak a gyárak feldolgozókapacitásához. A cukortartalom növelését is premizálják. Ily módon nagy összegű többletbevételhez jutnak a termelők: az elő- és utószedésre biztosított felár egymaga 160—170 millió forintot tesz ki. További 80—90 millió forinttal növelhetik bevételeikét a termelők a minőségi felár révén. A répa felszedését és rakodását tovább gépesítették, és sikerült növelni a tárolóteret is. Lehetőség van arra, hogy 25—30 nap alatt végezzenek ezzel az őszi munkával, amely — amennyiben az időjárás jelentősen nem hátráltatja a betakarítógépeket — november 20-ig befejeződik. (MTI)★ Heves megye cukoripari teendőiről a 3. oldalon olvashatnak tudósítástj • • Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A Heves megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága kedden délelőtt tartotta ülését Fekete Győr Endrének, a megyei tanács elnökének vezetésével. A napirenden megvitatták a munkásosztály helyzetéről és a további feladatokról szóló tanácshatározat végrehajtassának tapasztalatait, a megye ötödik ötéves tervének területi tervét, illetve a tanácsok jövő évi költségvetési és fejlesztési alapjának javaslatát. Előreláthatólag ezek a napirendek szerepelnek a megyei tanács szeptemberi ülésén.