Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-01 / 1. szám

vtlag proletárjai. egtesöljéteei AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVIII. évfolyam, 1. szám ÁKR­ a.- FORINT 1977. január 1., szombat Magyar vezetők üdvözlő távirata Kuba nemzeti ünnepe alkalmából­ ­ Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­­­­kára, Losonczi Pál, a Ma­­­­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, valamint Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke, a kubai forradalom győzelmének 18. évfordulója alkalmából táv­iratban köszöntötték dr. Fi­del Castro Ruz elvtársat, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első tit­­kárát, a Kubai Köztársaság Államtanácsa elnökét mi­nisztertanácsának elnökét. A magyar vezetők tolmá­csolták népünk üdvözletét az emlékezetes jubileum kap­csán Hangsúlyozták: „a ku­bai nép történelmi jelentő­ségű győzelme óta, a kom­munista párt vezetésével ki­emelkedő sikereket ért el a társadalom szocialista átala­kításában a népgazdaság és a kultúra fejlesztésében, az életszínvonal javításában, a szocialista állam­rendszer tö­kéletesítésében. A Kubai Köztársaság sikerei a szo­cialista építésben és orszá­guk következetes impérialis­­taellenes külpolitikája lelke­sítő példaként szolgál a nemzeti felszabadulásért és a társadalmi haladásért küz­dő népek, különösen Latin- Amerika népei számára és méltán vívja ki a világ ha­ladó erőinek elismerését és nagyrabecsülését. Pártjaink­nak és népeinknek a mar­xizmus—leninizmus és a proletár internacionális el­vein alapuló testvéri barát­sága és sokoldalú együttmű­ködése örvendetesen fejlő­dik és mind gyümölcsözőb­bé válik. Testvéri együttmű­ködésünk hozzájárul a szo­cializmus építéséhez orszá­gainkban a szocialista­ álla­mok közösségének erősödé­séhez, az imperializmus el­len, a békéért, a biztonsá­gért és a társadalmi hala­dásért folytatott közös har­cunkhoz. Forradalmuk 18 évfordulóján kivárunk ön­nek és a Kubai Köztársa­ság testvéri népének hogy érjenek el újabb sikereket pártjuk első kongresszusán hozott határozatok végre­­hajtásában, a szocializmus építésében, hazájuk felvi­rágoztatásában.” A Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozata Tizenkét évvel ezelőtt 1965. január 1-én vette kezdetét a Palesztinai Felszabadítási Mozgalom szervezett fegyve­res harca a szülőföldre való visszatérés jogáért a palesz­tinai arab nép nemzeti jo­gainak érvényesítéséért. Er­re em­ékezve a palesztinai arab nép és vele együtt az egész haladó nemzetközi közvélemény január 1-ét a palesztin forradalom évfor­dulókként ünnepli — közl] az a nyilatkozat, amelyet pénteken hozott nyilvános­ságra a Magyar Szolidaritási Bizottság. A magyar közvélemény, a magyar szolidaritási mozga­lom kezdettől fogva segíti a palesztinai arab nép küzdel­mét. A Palesztinai Felszaba­dítási Szervezet diplomáciai jogokat élvező képviselettel rendelkezik Budapesten. E képviselet révén anyagi tá­mogatást nyújtunk a harcoló palesztin mozgalomnak gyógykezelésben részesítünk sebesülteket, segítjük a pa­lesztin nemzeti káderek fel­készítését. Országunkban a közel-keleti helyzet rende­zésére, a palesztin probléma megoldására vonatkozó ál­láspontját az utóbbi években, számos nemzeti és nemzetkö­zi fórumon kifejeztük — hangoztatja egyebek közt a nyilatkozat, majd hozzáfűzi: A palesztinai arab nép a Pa­­lesztinai Felszabadítási Szer­vezet harcában igaz bará­tokra támaszkodik és élvezi a világ összes imperialista­ellenes erőinek támogatását. Ünnepi ajándék Budapestnek Pénteken délelőtt ünnepi külsőségek között átadták rendeltetésének a metró új vonalát, a főváros észak—dé­li részét összekötő szakasz első részét a Nagyvárad té­ren. Az avatáson Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács el­­­nöke mondott beszédet, kö­szöntötte a vendégeket , többek között Lázár Györ­gyöt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Mi­nisztertanács elnökét, Bor­bély Sándort, a Központi Bi­zottság titkárát, dr. Traut­­mann Rezsőt, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának he­lyettes elnökét. Távirat Luis Corvalánoi Tisztelt Corvalán Elvtárs! A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa, a Magyar Béketanács nevében tiszte­lettel köszöntjük önt, a chilei nép hős fiát, a nem­zetközi társadalmi haladá­sért folytatott küzdelem ki­emelkedő személyiségét a marxizmus—leninizmus ren­díthetetlen harcosát kiszaba­dulása és a küszöbönálló 1977­-es­­­ év alkalmából. A chilei nép igazságos harcát a világ haladó erőivel együtt támogatják, a ma­gyar kommunisták, a szocia­lizmust építő magyar nép. Az ön hősi helytállását a nép ügyéért mindig ma­gunkénak éreztük, érezzük és a jövőben is egyek le­szünk azzal. Nagy öröm számunkra tudni, hogy Cor­valán elvtárs szabad! Siker koronázta a több éven át folytatott világméretű szoli­daritási küzdelmet a chilei nép támogatásáért az ön és harcostársai szabadon bocsá­tásáért. Biztosak voltunk abban, hogy olyan ügyért és elvtársakért szállunk síkra, akiket nem törhetnek meg a fasiszta junta legemberte­lenebb börtönviszonyai sem. A távirat a továbbiakban kifejezi azt a meggyőződé­sét, hogy a chilei nép győz­ni fog majd így fejeződik be: Az új, 1977-es évben kí­vánjuk, hogy a chilei nép hősi harcában kipróbált kommunista pártja az ön vezetésével érjen el minél nagyobb győzelmeket., , önnek és kedves család­jának — az egész haladó emberiséggel együtt — kí­vánunk jó erőt, egészséget, boldogságot. Hazafias Népfront Országos Tanácsa Magyar Béketanács Sű­lólégrobbanás egy csehszlovák bányában Csütörtök este a csehszlo­vákiai ostravai­­ szénmeden­ce Chlebovice bányájában sújtólégrobbanás történt. 45 bányász, a veszélyeztetett helyen rekedt. A helyszínre érkezett mentőosztag azon­nal munkához látott Ugyancsak a helyszínre érkezett egy kormánykül­döttség, amelynek vezetője Josef Simon miniszterelnök­helyettes és Vlastimil Ehren­­berger tüzelő- és energetikai ipari miniszter A mentési munkálatokról közleményt adnak ki. REVÍZIÓ 2011. REVÍZIÓ 1997. Küzdelmes esztendő HA MOST AZ ESZTENDŐ fordulóján a családok leltárt készítenek, számba veszik hogyan is zárták az 1976-os esz­tendőt, nem csalódnak. Elképzeléseik, terveik rendre meg­valósultak. Esetenként legfeljebb véletlenszerű elemek ke­resztezték a számítást, a társadalmi, gazdasági realitások nem. Gyarapodtunk szellemiekben, anyagiakban. Gyarapodott nagyobb családunk is, a község, a város, a járás, a megye, az ország. A népgazdaság 1976. évi beruházási tervei megvaló­­sultak. Elkészült 85 ezer lakás, 20 ezer óvodai, 3900 bölcső­­dei férőhely. Csaknem 3 ezerrel nőtt a kórházi ágyak szá­ma, üzletek, rendelőintézetek, új metróvonal a fővárosban, korszerű gépek, üzemek, gyárak, erőművek, bányák. Több­­nyire a XXI. század — gyermekeinek és unokáinak — igé­nyeit is kielégítik majd ezek az alkotások. Megdolgoztunk értük és most bennünket szolgálnak. A leltár, a számvetés azért mégsem lehe­t szokásos. A korábbi éveknél nehezebb körülmények között, küzdelme­sebb munkával, példás helytállással, nem kevés áldozatkész­séggel értük el a népgazdaság fejlődését, az ország gyarapo­­dását. Legyenek hát a sikerek és a nagyobb örömök, a to­vábbhaladáshoz szükséges feltöltődés forrásai. Joggal állapí­g­hattá meg az MSZMP Központi Bizottsága december 1-i ülé­sén: „Gazdaságpolitikánk helyességét, dolgozó népünk mun­­kájának sikerét tükrözi, hogy a népgazdaság a nehezebb fel­­tételek ellenére is fejlődik, a termelés növekszik, s ha sze­rény mértékben is, de emelkedik a lakosság életszínvonala, javulnak életkörülményei.” Az 1976. évi és az V. ötéves népgazdasági terv elkészí­tése során eleve nehéz feltételekkel számoltunk. Tudtuk, hogy a hazánkra nézve kedvezőtlen világpiaci cserearány­ változás­­ok megdrágították és tartósan megdrágítják gazdaságunk „üzemeltetési”, fejlesztési költségeit Az importált energia, hordozók, nyersanyagok ára sokkal gyorsabban növekedett, mint az exportált késztermékeké, s így olyan helyzet alakult ki, hogy az ország bevételei nem fedezik kiadásait. Az egyen­súly helyreállításának valamennyi lehetséges módozatát számba vettük. A nemzeti jövedelem belső felhasználását , a fogyasztást és a beruházást nem csökkenhettük drasztiku­san, hosszú távú gazdasági és politikai érdekeink sérelme nélkül. De hasonló megfontolásból a túlköltekezés, az ország fokozódó eladósodásának megszüntetését sem tolhattuk ki a távoli jövőbe. Az V. ötéves terv célkitűzéseiben megfogalma­zódott az a stratégia, amely lehetővé teszi a gazdasági egyen­­súly helyreállítását, a töretlenül dinamikus fejlődést, úgy, hogy közben a lakosság életszínvonala is, a beruházások is, bár a korábbi éveknél szerényebb mértékben, de tovább nö­vekedhetnek. Ez­. A STRATÉGIA 1976-BAN a számítottnál is, a várt­­nál is kedvezőtlenebb körülmények között kiállta a próbát. A gazdasági munkát az óesztendőben alapvetően két körül­mény nehezítette. 1. A világpiaci cserearányok nem javultak a tőkés kon­junktúra lanyhasága miatt ped­ig az exportlehetőség nem bő­vült kellő mértékben. 2. A szélsőséges időjárás kedvezőtlenül hatott a mezőgaz­daság term ^eredményeire, csökkentette az export árui naco­­kat, és a zöldség­, gyümölcsféléknél növelte az ellátási gon­dokat, a fogyasztói árak színvonalát így nem sikerült az 1976. évi népgazdasági terv vala­mennyi előírását teljesíteni. A mezőgazdaság termelése nem növekedett hanem csupán az előző évi szintet érte el. Az ipari termelés, a nemzeti jövedelem növekedése pedig elma­radt a tervezettől. (Döntő részben az élelmiszeripari termelés visszaesése és részben a hazai, illetve a külföldi értékesítés mérsékelt növekedése miatt.) Az életszínvonal nem emelke­­dett a tervezett mértékben, a lakosság reáljövedelme 1976- ban másfél százalékkal haladta meg az előző évit Miért értékelhetjük mindezek ellenére mégis kedvezően az óesztendő munkáját? Mert a gondok, a nehézségek elle­nére érvényesültek az öt esztendőre és 1976-ra megszabott irányok és arányok. Javult a termelés, a gazdálkodás haté­konysága, kibontakozóban van az energiával, az anyaggal való takarékosság. A termelésnövekedés kizárólag a munka­termelékenység emelkedéséből származik. Főként a központi fejlesztési programok és részben a vállalati, üzemi kezdemé­nyezések hatására korszerűsödött a termelés szerkezete, ös­­­szetétele. Az ország pénzügyi helyzete, a vállalatok költs­ég­vetési befizetése a terveknek megfelelően alakult. Bár a tő­kés kivitel alig növekedett, az eladósodás mértéke azonban — a szigorú importtakarékosság révén — az előző évihez ké­pest mérséklődött Végeredményben tehát az 1976-os esztendő tapasztalatai bebizonyították: terveink helyesen körvonalazzák a kibonta­kozás útját, jó irányban haladunk, csupán a tempót kell gyor­­sítani. Kezdeti eredményeink meggyőzően jelzik a szocialista tervgazdálkodás fölényét, a KGST-országok összefogásának előnyét. És bizton hihetjük, hogy a jövőben képesek leszünk törés és nagyobb zökkenők nélkül fejleszteni gazdaságunkat emelni az életszínvonalat, felzárkózni a világgazdasági válto­zások diktálta új, magasabb követelményekhez. TENNIVALÓINK SOKRÉTŰEK, feszesek és nem va­gyunk még túl a nehezén. Az 1977-es esztendő gazdasági eredményei meghatározóak lesznek az V. ötéves terv legfőbb céljainak elérésében. Az új évben valamelyest gyorsítjuk a gazdasági növekedés ütemét, hogy behozzuk az előző eszten­dő lemaradásait, hogy 1976—1977-es időarányos feladatok mi­nél teljesebben megvalósuljanak. De változatlanul nem a mennyiségi, hanem a minőségi követelmények kielégítése a feladat. „Minden gazdálkodó egység fő feladata — olvashat­­juk az MSZMP Központi Bizottsága december elsejei ülésé­ről kiadott közleményben —, hogy rugalmasan alkalmazkod­jék a nemzetközi és a hazai piaci igényekhez, fokozottan ta­karékoskodjék az anyaggal, az energiával, a pénzzel és az idővel.” Szervezett, fegyelmezett, végrehajtásra, felelős köz­­gondolkodásra, alkotó kezdeményezésre egyaránt szükség van ah­hoz, hogy elérjük céljainkat, hogy növekedjék népgazdasá­gunk nemzetközi versenyképessége. KÜZDELEMBEN ÉS EREDMÉNYEKBEN GAZDAG 2 ő esztendő után most boldog új évet kívánunk egymásnak Bort, búzát, békességet! A bizonytalan jövőtől való félelem nyomasztó érzését már régen elfeledtük, bízunk a holnapban, erőnkben, munkánkban és bízunk abban a jól bevált politi­kában, amelynek középpontjában a dolgozók szolgálata, az ember boldogulása álL 4 «

Next