Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-01 / 1. szám

év, huszonötezer old­alon... HADD AVASSUK BE az olvsót ezúttal a külpolitikai újságírás egyik „műhelytit­kába”: a Magyar Távirati Iroda naponta általában 60 —80 sűrűn gépelt oldalon összegzi a különböző hír­ügynökségek és saját tudó­sítói jelentéseit, a legfonto­­sabb­b híreket és kommentá­rokat. Egy évre kivetítve — s ez érvényes volt az 1976.­­esztendőre is — húsz-hu­­szonötezer oldal! Majdnem a lehetetlenre vállalkozik te­hát kommentátor amikor ennek a terjedelemnek a ti­­zedrészén próbálja tömörí­teni egy rendkívül mozgal­mas, nem kevés ellentmon­dást, kedvező és kedvezőt­len jelenségeket felvonulta­tó év külpolitikai mérlegét. A szerteágazó történése­ket próbáljuk meg ezúttal egy központi gondolat köré tömöríteni. 1976 — az euró­pai biztonsági konferencia záróokmányának aláírása utáni első esztendő minde­nekelőtt azt a kérdést ve­tette fel, miként lehet ma­radéktalanul teljesíteni és to­vábbvinni Helsinki betűjét és szellemét. Ennek érde­kében folytatódtak és foko­zódtak a szocialista orszá­gok valamint a nemzetközi békeerők erőfeszítései, s va­lamelyest tovább haladha­tott előre az enyhülés folya­mata. Persze, eleve nem voltak és nem is lehettek illúzióink, hiszen Helsinki után is megmaradtak kon­tinensünkön a különböző, sőt ellentétes társadalmi rendszerek a két szemben­álló politikai-katonai szö­vetség. Ám, nemcsak ez az objektív ellentmondás nehe­zítette a fejlődést, hanem a NATO-hatalmaknak az a tu­datos törekvése, hogy a ma­guk szájaíze szerint értel­mezzék félreértelmezzék az európai chartát, megpróbál­ják túljátszani a nekik tet­sző részleteket s megfeled­kezzenek a reájuk háruló kötelezettségekről. A NYUGATI ORSZÁGOK­NAK ezeket a manővereit­­tovább élezte, hogy­ több fejlett tőkés államban , az idei esztendő rendes vagy rendkívüli választások je­gyében állott. így volt ez az Egyesült Államokban, az NSZK-ban, Japánban és Olaszországban. Ám egyre több szó esik a közelgő választásokról Franciaor­szágban is, Nagy-Britanniá­­ban pedig valóban nem kel­tene meglepetést, ha a kor­mány egy mandátumra zsu­gorodott többsége előbb­­utóbb a parlament feloszla­tásához vezetne. A választási kampányidőszakok jellegze­tes légköre, a jobbról törté­nő előzési kísérletek kedve­zőtlenül befolyásolták és zavarták a nemzetközi lég­kört. (Ford a bukott ame­rikai elnök a köztársasági jobbszárny nyomása alatt tagadta meg a hetente — enyhülés kifejezést s ilyen hangulatok is közrejátszhat­tak, hogy Washington, éssze­rűtlen módon, immár har­madszor vétózta meg a Vi­etnami Szocialista Köztár­saság ENSZ-fel­vételét.) őszintén reméljük hogy e sajnálatos kisiklások és idő­­veszteségek után — aminek máris mutatkoznak jelei — a legjelentősebb nyugati or­szágok politikája visszaka­nyarodhat legalább a ko­rábbi kerékvágásába s érde­mi lépések történnek a hel­sinki okmány valóra váltá­sára. AZ EBE CSÚCSÉRTEKEZ­LET­EIrŐL azonban joggal állítottuk, hogy nem vala­minek a h­ jdását, inkább a kezdetét j­­enti. Az euró­pai chartát meg kell való­sítanunk és tovább kell vinnünk, mindenekelőtt két vonatkozásban. Nem jelszó, hanem korunk alapvető pa­rancsa, hogy a politikai enyhülés csak akkor lehet tartós, szilárd és visszafor­díthatatlan, ha kiegészül a katonai enyhüléssel. Meg kell fékezni a fegyverkezési hajszát s e cél érdekében adottak a témák és formák. Legjelentősebb a SALT- párbeszéd e megállapodás a legnagyobb fenyegetés, a nukleáris világégés veszé­lyét csökkentené. Az idő sürget: 1977. október 31-én lejár a SALT—1 érvénye s addig tető alá kellene hoz­ni az újabb egyezményt. Haderőcsökkentési-leszere­­lési tárgyalások folynak Bécsben, Genfben, New York-ban s folynak az elő­készületek az ENSZ leszere­lési kérdésekkel foglalkozó rendkívüli ülésszakának, va­lamint egy leszerelési világ­­értekezletnek összehívására. Az enyhülés szféráját ugyanakkor­­ területileg is ki kell szélesítenünk, hiszen nem lehet megnyugtató még az ideális európai együttmű­ködés sem, ha más konti­nenseken feszültség uralko­dik. Joggal került napirend­re a legnagyobb földrész, Ázsia biztonsága s itt olyan­­ kérdőjelek sorakoznak, mint a támaszpontrendszereket ki­építő amerikai elképzelé­sek, a hidegháborús hangok erősödése Japánban, az új kínai vezetés irányvétele. Biztonságot vár Afrika, ami­nek feltétele, hogy eltűnje­nek Földünk szégyenfoltjai, a fajgyűlölő rezsimek, füg­getlenné váljon Namíbia és Zimbabwe, többségi uralom érvényesüljön Dél-Afriká­­ban. Latin-Amerika bizton­sága megkívánja a Kuba­­ellenes provokációk feladá­sát, és a fasiszta rezsimek felszámolását az egész kon­tinensen. KÜLÖN KELL SZÓLNUNK a Közel-Keletről ahol az 1976. esztendőre rányomta bélyegét a libanoni véron­tás, a reakciós próbálkozá­sok felélénkülése a Sinai­­egyezményt követő szakasz­ban. Mindezek válságot ké­peztek a válságon belül, hi­szen a világnak e nyugta­lan térségére változatlanul rányomja bélyegét az álta­lános rendezés hiánya. Iz­rael továbbra is arab terü­leteket tart megszállva, nem érvényesülhetnek a Palesz­tinai arab nép nemzeti jo­gai. Sok minden történt és nem kevés a tennivaló. Ezt összegezte, szinte­­ évzáró­ként a varsói szerződés bu­karesti csúcskonferenciája. A szocialista országok a legmagasabb szinten hitet tettek a további enyhülési politika mellett, s béke­programjukat olyan jelentős új kezdeményezésekkel, egé­szítették ki, mint a nukleá­ris meg nem támadási szer­ződés, valamint a­­ katonai szövetségek „létszámstop”­­ja. Ez a tanácskozás kife­jezte azt is, hogy formálód­tak az erőviszonyok 1976- ban is, a béke és a társa­dalmi haladás javára tolód­tak el, ez képezi az eny­hülés alapját és biztosíté­kát. A Politikai Tanácskozó Testület dokumentumának kidolgozásában és elfogadá­sában hazánk vezetői is részt vettek. Eszközeinkhez és lehetőségeinkhez mérten tevékeny munkát fejtettünk ki a szocialista országok egyeztetett politikájának megvalósításáért MOZGALMAS, „huszonöt­­ezer oldalas” év lévén, nem kevés karikatúra jelent meg a világsajtóban. Az egyik legtalálóbb közülük az In­ternational Herald Tribune­­ban jelent meg az amerikai elnökválasztások előtt. A palánk előtt a rövidnadrá­­gos Ford felírja, hogy 2x2 — 3, Carter, hogy 2x2 — 5. A kampány után a 2x2 azonban fokozatosan közele­dik a négyhez mert nem le­het másként. Hiszen a világ két szerkesztőjének eredmé­nyét a realitások, az erővi­szonyok, a tényleges hely­zet szabják meg, s ez előbb-utóbb mindig érvény­re jut így történt ez 1976- ban s jóslások nélkül is megkockáztathatjuk az elő­rejelzést: így történik majd az új évben , a következő esztendőkben is. Réti Ervin Carter és a Brezsnyev* in­térj­ií­ r Jame Carte­t, azz Egyesült Államok megválasztott elnö­ke csütörtökön reagált Leo­­ayid Brezsnyev válaszaira, amelyeket Joseph Kingsbury- Smith amerikai politikai kommentátor kérdéseire adott Carter Srn­jelentette: örömmel fogadta Brezsnyev nyilatkozatát, amelyben, je­lezte, hogy 1977-ben kész ta­lálkozni az Egyesült Álla­mok elnökével. Ez megegye­zik az én óhajommal — mon­dotta Carter és hozzátette, hogy a találkozó időpontját és helyét még nem határoz­­ták meg. A január 20-án hivatalba lépő elnök csütörtökön rövid újévi üzenetet intézett az amerikai néphez. „Az előt­tünk álló év nem lesz könnyű” Carter egy másik felhívását szóvivője, Jody Powell is­mertette. Mint mondotta, „az elszigetelődést” károsnak tar­tó elnök szívesen vesz bár­milyen javaslatot, amely a közvéleménnyel való közvet­len kapcsolattartás lehetsé­ges formáira vonatkozik. Az ötleteket egy „NÉP” jeligé­jű washingtoni postafiókba lehet küldeni QdiMteM 197 a. január L, szombat Izrael válasza Jígal Állón izraeli külügy­miniszter a Szadat kompro­­miuczumos javaslatának csak azt a részét nevezte „elfo­­gadhatónak" és „biztatónak”, amely egy palesztin—jordá­niai államszövetségre vonat­­kozik. Ugyanakkor —­ han­­oztatta Allón — szó sem le­ at arról, hogy Izrael vissza­v­onuljon az 1967.es háború* -CAgelőaá határok magok fr 10 Óriás feen/S Moszkvá­ban Állítják az óriás fenyőfát a közelgő új év alkalmából a Moszkvai Nagyszínház előtt (Népújság telefotó — AP—MTI) Carrillo. n­yilatkozata A Spanyol Kommunista Párt is indul a választásokon Cantiago Carrillo, a Spa­nyol Kommunista Párt csü­törtök délután szabadon bo­csátott főtitkára a luxem­­­­bu­rgi rádiónak, adott nyilat­­kozatában politik­ai megle­petésnek nevezte gyors kisza­badulását. „Szabadonbocsátá­­som nem jelenti a kommu­nista párt legalizálása, de fontos lépés afelé” — mon­dotta, majd kijelentette, hogy szabadulása a testvér­­pártok, a dem­okratikus erők és a spanyol nép fellépésének eredménye. Carrillo közölte, hogy párt­ja mindenképpen indul az általános választásokon, s reméli, hogy addigra engedé­lyezik valamennyi demokra­tikus párt részvételét. A Spanyol Kommunista­­ Párt bejelentette, hogy a vá­lasztásokon indítandó jelöl­tek között lesz Santiago Car­rillo­ és Dolores Ibárruri is. A kommunista vezetők­ letar­­­­tóztatása elodázta az­ ellen­­­zéki pártok és a kormány’ megbeszéléseinek kezdetét. Ezek során a •­kétkamarás • a nemzetgyűlésről és­ a­ demok­ratikus­ alkotmányról döntő­­•népszavazás kérdéseiről­ lesz szó. .Az ellenzéki pártok csü­törtök este bejelentették, hogy Carrillo kiszabadulása után a megbeszéléseket a jövő héten megkezdhetik, bár nyilván nehézségeket okoz Carrillónak a választásokra való jelölése, mivel azt Sua­rez kormányfő ellenzi. Giancarlo Pajetta, az Olasz Kommunista Párt ve­zetőségének tagja csütörtökön Rómában fogadta a Spanyol Kommunista Párt küldöttsé­gét, amelyet Carrillo főtitkár fia vezetett. A két delegáció megbeszélésén az OKP meg­­erősítette a span­yol kommu­nisták iránti szolidaritását. A Spanyol­­ Nemzeti Szövet­ség (UNE)­ csütörtökön beje­lentette,, hogy a­ közelgő vá­lasztásokra­­ való tekintettel • csatlakozik a különféle­­ poli­tikai erőket tömörítő Spanyol Népi Szövetséghez (UDPE). Az erről kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy az­­ UNE a csatlakozás után továbbra is fenntartja „a spanyol tra­díciókon és a katolikus dokt­rínákon alapuló nézeteit”. * 7 Katasztrófakrónika Szomorú katasztrófák súj­tották a Földünket az idei évben. A földrengések, szö­kőárak sok-sok emberéle­tet követeltek és hatalmas anyagi károk keletkeztek. A világ különböző pontja­in aszály pusztított jelentős terméskiesést okozott külö­nösen az európai országok­ban. Február 4-én 7,5-es erős­ségű (Richter-skála) föld­rengés Quatemala fővárosát döntötte romba. A kataszt­rófa 2200 ember halálát okozta az anyagi kár közel 1 milliárd dollár. Május 6-án az olaszor­szági Udine környéke lett földrengés áldozata. Jelentős anyagi károk mellett 1000 ember lelte halálát. Május 17-én 6-os, 7-es erősségű (Richter-skála)­­ földrengés pusztított a Szovjetunió kö­zép-ázsiai területén. Jelen­tős anyagi károkat, okozott Június 6-i nepáli földcsu­szamlás 330 halálos áldoza­tot követelt. Július 19-én Indonéziában Bali-szigetén pusztító földrengés S00 ha­lottat és 200 millió dollá­ros anyagi kárt követelt. Július 20. hatalmas árvíz pusztított Közép-kelet-Kíná­­ban Honan és Shantung tar­tományban. Július 28-án 6-os erősségű (Richter-skála) rengés pusz­tított Kína harmadik leg­nagyobb ipari körzetében, Tang-San környékén. A ká­rok súlyosak. Ez a körzet 1975-ben például 27 millió tonna szenet, 880 ezer ton­na acélt 3,1 milliárd kWó villamos energiát, 1,2 millió tonna cementet, 67 millió négyzetméter szövetet adott az országnak. Augusztus 17. A Fülöp-szigetekhez tartozó 7 millió lakosú Mindanso­­szigeten pusztító földrengés és szökőár következtében 8000 ember meghalt az anyagi kár közel 200 mil­lió­ dollár. Szeptember 15. Japán nyu­gati partján pusztító „Fran­ciska” nevű tájfun 130 ha­lottat és 670 millió dollár anyagi kárt hagyott maga után . Október 3. Mexikó nyu­gati partjainál pusztító „Li­za” nevű hurrikán halálos áldozatainak száma 1200. November 24. A törökorszá­gi Muradge környékét 7,6-os erősségű (Richter-skála) földrengés döntötte romba. A romok alatt kb. 16 ezer ember lelte halálát.­­h •• —TERRA— J

Next