Népújság, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-01 / 204. szám
világ proletárjai, egyesüljetek! Gáspár Sándor találkozott a M Nicolae Ceausescuval __ ____ dBHBS Gáspár Sándort, az MSZMP gének meghívására tartoz JMf BB JBV Bizottságának Romániában, ffijljjHNwnfirei* MSbS MSpr sflEI Jw BSm^M a Szakszervezetek O: i Nicolae Ceausescu. *V V 3 UV JDf n fitf AMT BR» n SSK Sm JRHgg! £§«? .szagos Tanácsának Kommunista Párt I BLB IDLflLjl JB1B [SB IB a Román Szakszer- Román S/"Cialismt mm ® SHk 3b 1 ^ AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA S^teSiek^mffiSS rek mGg beszélést folytatnak— ——— pénteken Keserű Jánosné a fa- és bútoripar területén XXX. évfolyam, 204. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. szeptember 1., szombat könnyűipari miniszter vele történő együttműködésről. Ne legyen harmadik! s A két világháború legket főbb tanulsága, hogy meg kell akadályozni a harmadikat. A múlt nagyon is beszédes, ha akarunk és tudunk olvasni belőle: az olyan alkalom, mint a második világháború kitörésének negyvenedik évfordulója, lehetőséget ad a hasznos emlékezésre. ? A második világháborús , fölfegyverzett népek óriási csatája volt, politikai, gazdasági, társadalmi, eszzmei küzdelem. Negyven esztendeje, a Lengyelország ellen intézett német fasiszta támadás robbantotta ki. Hat évig tartott, ötvenmillió ember életét oltotta ki, városok és falvak százait pusztította el. Ez elég ok arra, hogy aggódva kérdezzük: fenyegeti-e az emberiséget hasomló katasztrófa? A lelkis ismeretük válasza ez: fenn áll a veszély, de megvan elkerülésének minden lehetősége is. A háborút diplomáciai nyelven az államok közötti viták fegyveres megoldásának nevezik. Nemcsak a múlt, a jelen sem mentes a feszültségektől, az érdekellentétektől, a helyenként robbanásveszélyes súrlódásoktól. Küzd egymással a régi és az új, a két alapvető társadalmi rendszer, a gazdasági problémák olykor súlyos válságokat okoznak. Gyors változásban van a világ, s a béke egyik kulcsa: meggyőzni minél több polgári erőt, csoportot, kormányzatot, hogy fegyverkezéssel, fegyveres nyomással, háborús fenyegetéssel sem állítható meg a haladás. Napjainkra kialakultak azok a biztató jelek, amelyek azt mutatják, hogy az emberiség — a történelemben először — meg tudja akadályozni a nagy méretű háború kirobbanását. Ha a múltban végzetszerűnek tekintették is a háborút, amióta a szocializmus világrendszerré vált— már nem az. A félelem egyensúlya alakult ki, mondják — s valóban, a mai fegyverekkel el lehetne pusztítani az egész civilizációt. De ha elolvassuk a szocialista politikusok beszédeit, a Szovjetuniónak és a szövetségeseinek állásfoglalásait, ma és hosszú évekre visszamenőleg, kiderül: nem a félelemre, hanem az ésszerűségre az atomháború. A Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia — ellentétek hosszú korszaka után ugyan, de — végül is összefogott a nácizmus ellen. Ez a múltbeli tanulság történelmi méretű biztatást ad a mára és a jövőre, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének megteremtéséhez. Ha a félelem kormányozná a világot, két vagy több sündisznóállásba húzódó, puskacsővel egymás felé meredő csoport különülne el egymástól, amely legjobb esetben is tartós bizalmatlanságban élne. Ennél azonban sokkal többet lehet tenni. A verseny, amely országok és rendszerek között folyik, megengedi az együttműködést, sőt meg is követeli azt. Nézzünk körül a világban: a nemzetközi kereskedelem soha nem hálózta be úgy a földet, mint a XX. század második felében. Száz ország árucikkeit vásárolhatjuk, kooperációk, gazdasági együttműködési szerződések kötnek össze erős szálakkal egymástól igencsak különböző országokat. A világ kisebb lett, az államok egymásra utaltak. A béke jóval több haszonnal kecsegtet, mint a háború, — ha a múltban ez nem is volt mindig nyilvánvaló, ma egyértelműen az. Mindez azonban nem érvényesül önmagától, a veszélyek és a jó lehetőségek birkóznak egymással... Ezért dolgozták ki a Szovjetunió és szövetségesei a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének tételét, s valósítják meg azt a gyakorlatban a helyzetet felismerő nyugati partnerekkel karöltve. Három és fél évtized Európája és a nagyhatalmak világméretű viszonya megmutatta, hogy járható az út, de tovább kell rajta menni. Biztosítékokat kell teremteni arra, hogy senki ne vihesse a vitákat a fegyveres megoldás útjára, meg kell szilárdítani az alapvető bizalmat a kormányok, államok, csoportosulások között. E fontos feladat megvalósításának további kulcsa : a fegyverzetkorlátozás. Különböző nemzetközi tárgyalóasztalokon szocialista javaslatok sora fekszik, s küzdünk életbe léptetésükért. Nem könnyű küzdelem ez. A béke: kemény politikai helytállást, bölcsességet, taktikai érzéket, higgadtságot, erélyt, megértést, szívósságot követel. A visszaemlékezés a második világháborúra új erőt ad ehhez a fáradságos munkához. Tatár Imre J akarják építeni a jövőt. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel újraszabályozta a bírósági végrehajtást. A korszerűsítés egyrészt összhangba hozza a bírósági végrehajtás szabályait továbbfejlődött társadalmi-gazdasági viszonyainkkal, másrészt egyszerűbbé, és gyorsabbá teszi a vagyonjogi, családjogi és munkajogi követelések bírósági végrehajtását. Többek között: megkönnyíti a tartásdíj behajtását, a gyermek elhelyezésére és átadására vonatkozó határozat végrehajtását, hatékonyabb eszközöket biztosít a bírósági döntésből fakadó , kötelezettségeiket nem teljesítő állampolgárok és szervek elleni hatékonyabb fellépésre, ezzel szilárdítja az állampolgári és állami fegyelmet. A törvényerejű rendelet 1980. január 1-én lép hatályba. Az Elnöki Tanács ezután személyi kérdésekben döntött: Zara Lászlót, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tagját — nyugállományba vonulása miatt — felmentette tisztségéből, ezzel egyidejűleg Balogh Istvánt, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tagjai sorába beválasztotta. Az Elnöki Tanács végül bírákat választott meg és mentett fel. (MTI) Losonczi Pál Hajdú-Bihar megyében Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke pénteken délután kétnapos látogatásra Hajdú-Bihar megyébe érkezett. Debrecenben, a megyei pártbizottság székházában Sikula György első titkár köszöntötte és tájékoztatta Losonczi Pált a politikai, gazdasági és ideológiai munkáról, a XI. kongresszus határozatainak a végrehajtásáról. A tájékoztató után Losonczi Pál a város vezetőinek kíséretében Debrecen nevezetességeivel ismerkedett. Ennek során felkereste a múlt év végén felavatott, korszerűen felszerelt és berendezett Kölcsey Ferenc Művelődési Központot. A művelődési központban megnézte a Hajdú táncegyüttes és a Délibáb népzenei együttes műsorát. 5 S e tekintetben is szolgált tanulsággal a második világháború: nagy veszély esetén összefoghatnak, 5 együtt küzdhetnek a különböző társadalmi rendszerű országok. Akkor a felfegyverzett és támadó fasizmus rémuralma fenyegette az emberiséget, ma A SZOT meghívására augusztus 18—31. között hivatalos baráti látogatást tett hazánkban Marcelino Camacho, a Spanyol Munkásbizottságok Szakszervezeti Szövetségének (CCQO) főtitkára. Magyarországi tartózkodása során a magyar szakszervezetek tevékenységével, a szocialista társadalomban betöltött szerepével és aktuális feladataival ismerkedett. Gáspár Sándorral, a SZOT főtitkárával folytatott megbeszéléseken kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország szakszervezeti mozgalmának helyzetéről, véleményt cseréltek a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről és a kétoldalú kapcsolatok továbfejlesztésének lehetőségeiről. A CCOO főtitkára ipari és mezőgazdasági üzemekben, kulturális, szociális és szakszervezeti intézményekben tett látogatást, a CCOO főtitkárát fogadta Péter Jánost, az országgyűlés alelnöke. A SZOT és a CCOO képviselői megállapodtak a szervezeteik közötti kapcsolatok és együttműködés további erősítésében, a kölcsönös szolidaritás elmélyítésében. Marcelino Camacho spanyolországi látogatásra hívta meg a magyar szakszervezetek küldöttségét. A CCOO főtitkára pénteken elutazott hazánkból. Magyar—spanyol szakszervezeti tárgyalások Keserü Jánosné a Szovjetunióba utazott Nyikolaj Vlagyimirovics fésével küldöttség utazott a Tyimofejevnek, a Szovjetunió Szovjetunióba. A miniszte- Bányászaink között• Borbély Sándor látogatása megyénkben Bobély Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára tegnap, augusztus 31-én Simon Pál nehézipari miniszter társaságában megyénkbe látogatott. A vendégek elsőként a gyöngyösi járási pártbizottságot keresték fel, ahol Vaskó Mihály, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Pethes István, a járási pártbizottság első titkára és Szekszius Mihály, a járási hivatal elnöke fogadta őket, és tájékoztatót hallgattak meg a járás gazdasági és politikai életéről. Ezt követően Borbély Sándor és kísérete Visontára látogatott, ahol előbb Bódi Bélának, a Gagarin Hőerőmű Vállalat igazgatójának kíséretében megismerkedtek a hőerőmű munkájával, majd a Thorez bánya rekultivációs üzemének meglátogatása következett, végül pedig Győry Sándor, a Mátraalji Szénbányák igazgatója mutatta be az ország legnagyobb külfejtéses szénbányájának életét és munkáját. Találkozó 900 méter mélységben Recsken Recsken a Bányászati Aknamélyítő Vállalat körzetének dolgozói sokáig fognak még emlékezni a pénteki napra; méltó volt ez a nap a bányászok hagyományos ünnepéhez. Hosszú hónapok keserves, nagy helytállást kívánó munkája után teljesítette nagyszerű vállalását a Nagy Károly vezette aknamélyítő szocialista brigád és Molnár László vágathajtó szocialista brigádja: 900 méter mélységben szorítottak kezet pénteken délelőtt a két kollektíva dolgozói, összelyukasztották a 2-es számú függőleges aknát és az 1-es aknától vezető vízszintes vágatot. Ez az esemény fordulatot hozhat a beruházás történetében is, jobb körülményeket teremt az ott dolgozók számára, s meggyorsíthatja a további munkákat. Megható pillanatoknak lehettünk tanúi a bánya mélyén, meghatódottság és büszkeség volt a brigádvezetők hangjában délután is, amikor a helyszínre érkező Borbély Sándornak, az MSZMP KB titkárának jelentést tettek vállalásuk teljesítéséről. Az ünnepi alkalomra Recskre látogatott a Központi Bizottság titkárának társaságában Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság első titkára, Simon Pál nehézipari miniszter, Simon Antal, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára és Habera László, az egri járási pártbizottság első titkára is. A rézercműnél Szigeti Károly igazgató köszöntötte a vendégeket, majd dr. Gagyi Pálffy András, az Országos Érc- és Ásványbányák igazgatója adott tájékoztatást a beruházás helyzetéről, a kutatások tapasztalatairól. Ezután került sor az 1-es és 2-es számú akna bejáratánál az ünepélyes jelentéstételre, majd munkásgyűlést tartottak, ahol Kerekes Jenő, a Bányászati Aknamélyítő Vállalat igazgatója és Simon Sándor, a recski körzet vezetője méltatta a bányászok lelkes munkáját, vállalásuk jelentőségét. A nehézipari miniszter ezen a gyűlésen adta át a Kiváló bányász kitüntetést Nagy Károly és Molnár László brigádvezetőknek, s a kiváló munkáért kitüntetést Pásztor Gyula főmérnöknek. Jutalomként a dolgozók között mintegy félmillió forintot osztottak ki. A nagygyűlésen Bobély Sándor köszöntötte a bányászokat. Bányásznapi ünnepségek megyénkben Pénteken délután Heves megyében is megkezdődtek a 29. bányásznap ünnepségei. Legnagyobb vállalatunk, a Mátraalji Szénbányák központjában, Gyöngyösön, a helyi szocialista brigádok, a város más helyén a tervező iroda, Visontán, Petőfibányán és Ecséden az üzemek dolgozói tartottak megemlékezést. A T horcz-külfejtésen összevont nagygyűlésre került sor, amelynek alkalmával a járási vezető testületek környékbeli ipari, mezőgazdasági üzemek és a (Folytatás az oldalon) Ünnepélyes jelentéstétel az 1- es akna bejáratánál, Recsken (Fotó: Szántó — Perl) Ismerkedés az erőművel