Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-01 / 179. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK» AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évfolyam, 179. szám ARA: 1,40 FORINT 1981. augusztus 1., szombat Egymásnak, egymásért Nemcsak a népművészetnek, a szokásoknak, az emberi barátkozásoknak is lehetnek hagyományai, de hagyományteremtő erővel bírhat a munka is. Az egymásért végzett kölcsönösen segítő munka. Ilyen hagyomány immár, hogy a nagy aratási felkészülés során a betakarítás gyors elvégzéséhez szinte törvényszerűen „betervezzük’’ a csehszlovák kombájnosok segítségét. És a szlovákiai részről évről évre jönnek is a kombájnosok, hogy segítsenek a délebbre fekvő magyar búzatermő vidék kincsének betakarításában. Az elmúlt években lapunk is gyakran beszámolt már arról, hogyan dolgoztak Kerecsend határában, a füzesabonyi, a hevesi járásban azok a csehszlovák kombájnosok, akik évről évre visszatérve nemcsak munkatársakká, pontosabban avatótársakká, de személyes ismerősökké is váltak ezeken a területeken. Illő, hogy köszönetet mondjunk idén is s segítségnek, mert bár most kedvező volt az időjárás a gyors betakarításhoz, de a segítség soha sem felesleges. Hogy ily hamar és ily jó eredménnyel végeztünk Heves megyében is az aratással, abban feltétlenül érdemük van a csehszlovák kombájnosoknak is. Aki olvasta lapunk tegnapi számát, ezzel a címmel találkozhatott a 8. oldalon: ,,Kombájnosaink Csehszlovákiában”, mert tudniillik a köszönet még nem minden, a hála legbiztosabb kifejező formája a kölcsönösség. S minthogy hamar végeztek Heves megyében az aratással, most már a Heves megyei kombájnok — 59 betakarítógép tehergépkocsikkal, bálazókkal, szalmaszállító kocsikkal — felszerelten ott dolgoznak a szomszéd szociális ig. ország hazánkkal határos földjein. Munkájuk nyomán nyilvánvalóan könnyebbé és gyorsabbá válik e területeken is a gabona betakarítása, s ennek nyomán hamarabb kerül új kenyér a baráti szocialista ország dolgozóinak asztalára. Sokat írunk és beszélünk manapság a kooperációról, üzemek, tudományos intézetek együttműködéséről, amelyek nyomán a közös erőfeszítés közös hasznú tudományos, anyagi sikereket hoz. Ez a „kombájncsere” is egyfajta és immár hagyományos kooperáció, amelynek nyomán új termék ugyan nem, de új kenyér annál inkább és annál bővebben kerül a két szomszéd nép asztalára, minél sikeresebb, gyümölcsözőbb ez a baráti kapcsolat.* Jó utat, jó munkát a szomszéd ország búzaföldjein a Heves megyei kombájnosoknak. Gyurkó Géza Nagyobb választék színes televíziókból Fejlődő ipari háttér, 80 bedolgozó vállalat együttműködése Külföldön, különösen a fejlett ipari államokban egyre inkább szűkül a feketefehér televízió-kínálat, a választékot a legkülönfélébb márkájú és méretű színes készülékek uralják. Mi a helyzet nálunk? A televízióelőfizetők kétmilliós táborának viszonylag szűk rétege, talán százezren rendelkeznek színes televízióval. Ennek egyik oka, hogy mostanáig legföljebb egy-két típusból lehet vásárolni, azokat is csak néhány tízezres szériában gyártották, így a színes televízió gyakran hiánycikként szerepelt. Az utóbbi egy évben mintha változás kezdődött volna a hazai piacon. Az Orion és a Videoton szinte egyidőben jelent meg az új típusokkal, az integrált áramkörös, korszerű technikájú, jó minőségű készülékekkel. A vásárlók érdeklődését, fokozza, hogy ezek a készülékek márkás külföldi képcsövekkel készülnek. Exportra szép számban gyártottak, különösen az Orion, amelynek első színes tévéje csak néhány hónapja látható rendszeresen a kirakatokban. Az MTI munkatársai az Orionban és a vele kooperáló iparvállalatoknál érdeklődtek fejlesztési terveikről. A nagy múltú gyár az első félévében 12 ezer készüléket szállított a belkereskedelemnek, az év végéig még további 16 ezret készít. Emellett több tízezret exportálnak is. Jelenleg éppen a 22 colos képcsőméretű típus készül sorozatban, de idei programjukban a kisebb 20, illetve a nagyobb 26 colos televízió is szerepel. A készülékeknek egy része még még az idén automata távirányító egységgel kerül forgalomba. Az Orion képcsőbeszerzési gondjai — úgy tűnik — fokozatosan feloldódnak. A gyár megkapta a szükséges devizakeretet a képcsövek importjára. Japán és nyugat-európai képcsövek mellett amerikai licenc alapján és részben eredeti alkatrészekből készülő szocialista típusokat is vesznek. Az Orionban a tavalyi fejlesztések nyomán ez évre kétszeresére bővült a gyártókapacitás. A már meglévő színes tévé technológiai sort átalakították. Az üzemben a legmodernebb integrált elemeket használják a gyártáshoz, ami lehetővé tette, hogy a termelékenység kétharmadával emelkedjék. A gyár fontos feladatának tartja, hogy világszínvonalon álló típusokkal jelenjen meg belföldön is, és ugyanaz a készülék exportképes is legyen. Vagyis ne legyen különbség az itthon kapható és az exportra kerülő készülékek között. Egyébként a szerelősoron alkalmazott szigorú ellenőrzőlánc a hanyag munkát eleve kizárja. A jó minőségnek azonban egyik alapfeltétele, hogy a hazai alkatrészgyártó ipar lépést tartson az Orion igényeivel. A gyár vagy 80 nagyobb-kisebb iparvállalattal és szövetkezettel áll kapcsolatban, s mint az Orionosok mondják, legtöbbjük jó partner. Az Egyesült Izzóval például már sok évtizedes kapcsolatuk van. Az Izzó kielégíti az Orion valamennyi igényét aktív áramkörökből. Az Orion és az Izzó jó kapcsolatát mutatja az is, hogy a Tungsram vállalkozott egyes importképcsövek beszerzésére, amelyeket saját termékeivel ellentételez. Az idén és jövőre 50 ezer képcsövet hoznak be külföldről. Az Orion egy-egy szállítója, mint például a Mechanikai Művek, kapacitásproblémákkal küzd és nem képes kielégíteni a gyár igényeit Ilyenkor úgynevezett hiányimportra szorulnak, ám bizony növeli a költségeket. A Mechanikai Művek tíz éve üzembe helyezett olasz gyártósoron készíti az elektrolitkondenzátorokat. Nemcsak az Orionnak, hanem az egész magyar híradástechnikai iparnak szállítják azokat. Mintegy ötszázféle típust gyártanak. Ugyanakkor évente csak 24 milliót , tudnak készíteni ezekből, ami messze nem elegendő a hazai felhasználóknak. Egész elektronikai iparunk, beleértve a Oriont is, egyre növeli igényét, ezért már elhatározták a kapacitás jelentős kibővítését. Terveik szerint egy-két év múlva 10 millióval többet gyártanak majd, mint jelenleg, s ezzel kielégítik a belföldi igényeket. A gondok között kell említeni azt is, hogy az alkatrészszállítók magas árat kérnek, sok esetben még az import is olcsóbb lenne. Ezt érzik maguk a szállítók is, ezért időnként az importkövető ár nyomására engednek áraikból, legutóbb július elején 10—20 százalékkal lett olcsóbb egy-egy alkatrész. Befejeződött a mikrobiológusok nemzetközi tanácskozása Négynapos tanácskozás után pénteken Budapesten véget ért az élesztőgombák kutatásával foglalkozó magyar, csehszlovák és NDK- beli mikrobiológusok nemzetközi kongresszusa, amelyet a Kertészeti Egyetemen rendeztek meg. A három ország mintegy 80 orvosa, elméleti szakembere, élelmiszervegyésze az élesztők genetikai, biokémiai, biotechnikai és ökológiai tulajdonságaival kapcsolatos kutatásokról, gyakorlati tapasztalatokról tanácskozott. Nagy figyelmet keltettek a magyar szakemberek kidolgozta új sejtfúziós eljárásról szóló előadások. Az év végére elkészül Új autópályaszakasz Építőtáborozó fiatalok segítségével meggyorsult az M 1-es autópálya törökbálinti szakaszának építése. Az aszfaltburkolat már elkészült, jelenleg árokburkolás és a csomóponti ágak kialakítása van folyamatban. Az eredetileg 1982-re tervezett átadási határidőt módosították, s az új terv szerint a csomópont, a 4 km-es bal oldali pályaszakasszal együtt az év végéig elkészül. A végleges forgalmi rend ezen a szakaszon könnyebbé teszi a külső budai kerületek megközelítését. A törökbálinti elágazásig, az M 7-es autópályával közös szakaszon a kétszer 3 sávos pálya már most zavartalanná teszi a főváros és a nyugati országrészek közötti gépjárműforgalmat. Tatabányától Győrig a jelenlegi félautópálya, és Győrtől a hegyeshalmi határállomásig az 1-es számú főútvonal hosszú ideig szintén kielégíti a forgalmi igényeket. Várhatóan 1982 végéig elkészül a kétszer 2 forgalmi sávos 20 km hosszú bicske— tatabányai autópálya-szakasz, amely elkerüli Tatet.. banyát „ u I Hanglemeznagydíjak öt hangfelvétel — egy hazai és négy külföldi album — kapta meg az idén a Liszt Ferenc Társaság nemzetközi Liszt hanglemez nagydíját. A 14 tagú zsűri — elnöke Kadosa Pál, Kossuth-díjas zeneszerző, titkár Meixner Mihály zenetörténész volt — a világ 22 hanglemezcégének 26, értékelésre beküldött felvételét hallgatva választotta ki az elismerésre méltókat. Ezúttal — először — sokszorosított magnetofonkazetákkal is pályázhattak a kiadók. A zongoraművek közül nagydíjat kapott a francia Arpege társaság albuma, a Connoisseur Society (USA) kazettafelvételei, a svéd Gramofon Abbis cég, valamint az NSZK-beli Emi Electrola lemezfelvétele. Végül a Hungaroton albuma bizonyult méltónak a nagydíjra. A Koronázási misét a Magyar Rádió és Televízió énnekkara és szimfonikus zenekara adja elő Kincses Veronika, Takács Klára, Gulyás Dénes és Polgár László közreműködésével, Lehel György vezényletével. .____ *ív* Szép mesterség A szíjgyártó A Füzesabony és vidéke Javító Szövetkezet egri szíjgyártó részlegében dolgozik Borbás Sándor mester. A külső szemlélő számára nem mondható érdekesnek munkája: szandálok, táskák, szíjak sorjáznak a polcokon, javításra várva. Az apró műhelybe lépve azonban már más kép tárul szemünk elé: régi, fából készült kecske formájára emlékeztető gépmatuzsálem árválkodik a modern eszközök társaságában. A falakon, munkapadokon pedig különös formájú szerszámok. A szép mese térség hajdani rangját reprezentálják: félholdkés, szélszedő, csikó, törökár, széfesár, vagy a humoros nevű cirkli. Borbás Sándor szíjgyártó mester kissé fanyar mosollyal, de még nem reménye vesztetten beszél er ről a vele már-már kihaló mesterségről: — Sajnos, ma már nincsenek, vagy legalábbis ritkák az olyan feladatok, amelyek nagy kézügyességet, a mesterség igazi sokrétű izgalmát adhatják számomra. Borbás Sándor szíjgyártó mester így készül a lószerszám. Az asztalon a mester kellékei > (Fotó: Perl Márton)' Konténeres hulladékgyűjtés Évente hétszázalékos növekedés Az év első felében a tavalyinál 6,7 százalékkal több vas-, 18 százalékkal több fém- és 8,5 százalékkal több papírhulladékot gyűjtött be a MÉH. Az idén, s az elkövetkező esztendőkben a lakossági fogyasztás során keletkező hulladékokból évente hétszázalékos növekedésre számítanak. A hulladékok újrahasznosításának hatodik ötéves tervi programja — ami egyben a környezet védelmét is szolgálja — a MÉH Trösztöt az eddigieknél nagyobb feladatok elé állítja. Mindenekelőtt a begyűjtés fokozására van szükség ahhoz, hogy egyre több hulladék válhasson újra értékessé, ne vesszenek kárba a még felhasználható anyagok. A MÉH ennek érdekében már megkezdte felvevőhálózatának bővítését. Budapesten eddig 13 helyen nyitottak konténerekből álló új begyűjtőhelyet. Az új építésberuházást nem igénylő konténeres begyűjtési formát az eddigi ,fe Weherfoltokon elsősorban a lakótelepeken vezetik be. A közeljövőben az ÁFOR-ral kötött megállapodás alapján, a benzinkutaknál megkezdik a gépkocsik használt akkumulátorainak átvételét is. E célra speciális konténereket alakítottak ki, amelyekkel kísérletképpen először a fővárosban és Pest megyében kezdik meg az akkumulátorok összegyűjtését. A hulladék gyűjtésére az eddigieknél jobban ösztönző új formák, módszerek bevezetése mellett javítani kívánnak a begyűjtők érdekeltségén is. Ezért tervezik, hogy kedvező feltételekkel, például a házfelügyelőket is bevonják ebbe a munkába, valamint a jutalékos gyűjtőként — munkaidő — és keresetkorlátozás nélkül — nyugdíjasokat is alkalmaznak. Vidéken elsősorban a gyűjtő kereskedők számát növelik, és foglalkoznak —• a kereskedelemhez hasonlóan — a MÉH-átvevőhelyek szerződéses üzemeltetésével is. ~ I .A. ] (MTI)