Népújság, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-05 / 157. szám
MINDENNAPI NYELVÜNK Az alibi szó f * Új szerepkörben A labdarúgó-világbajnokság eseményeiről szóló televíziós közvetítések kapcsán nap mint nap hallhattuk ezeket a nyelvi formákat: alibifutball, alibimérkőzés, alibimegoldások stb. A televízióban látott Szurkolók című filmben a két főszereplő is emlegette az alibifoci összetételt. A latin eredetű nemzetközi szavunk, az alibi mind szélesebb körben vált ismeretessé a gyakran olvasható krimiregények és a még gyakrabban látható krimifilmek jóvoltából ezekkel a jelentésváltozatokkal és használati értékekkel: máshollét, nem a tett színhelyén való tartózkodás, bizonyított távollét. Ez a szövegrészlet is arról tanúskodik, hogyan vállal kulcsszerepet az alibi megnevezés: „A férfi nem tudott elfogadható alibit igazolni a gyilkosság éjszakájára” (Magyar Nemzet, 1986. márc. 18.1. Ha figyelmesebben követjük nyomon az alibi szónak mai nyelvhasználatunkban vállalt szerepét, észrevehetjük, hogy szerepköre egyre tágulóban van. Erről bizonykodnak ezek a nyelvi formák is: ez csak amolyan alibimunka, alibimegoldás stb. Hogy milyen beszédhelyzetben s milyen jelentésárnyalattal jut új szerephez az alibi szó az alibimegoldás összetételben, arról ez a szövegösszefüggés tájékoztat bennünket: „Ha egy játékosnak nincs önbizalma, akkor hajlamos az úgynevezett alibimegoldásokra. Szabadul a labdától, nem mer lőni, nem mer cselezni, nehogy hibázzon” (Magyar Nemzet, 1986. márc. 18. ). Az idézett szövegrészlet segít bennünket abban, hogy egyértelműbben érzékelhessük az alibifoci, az alibifutball kifejezések jelentéstartalmát és használati értékét is. Kálnoky László Köz- és magánügyek című versének alábbi mondatai arról tanúskodnak, hogy az alibi szó szépirodalmi szerepköre is egyre tágul: „Bármennyien adják le névjegyüket alibiként, csakhogy tetten ne érjék tétlenkedés vagy pótcselekedet bűnében. Kolozsvári Grandpierre Emil az idei könyvnapokra megjelent regényéből is idézhetünk olyan részletet, amely közelebb visz bennünket az alibi szóalak új jelentésárnyalatainak és használati értékeinek számbavételéhez: „Ami az ő életvitelében alibit jelentett, vagyis fölmentést a családjellegű kötelességek alól” (Emberi környezet 19. ). Az író értelmező kezdeményezését folytatva, összeállíthatjuk azt a rokon értelmű kifejezéssort, amely az alibi szerepkörének tágulásáról éppen úgy tanúskodik, mint arról, hogy napjainkban milyen jelentésváltozatokkal színesedett az alibi megnevezés használati értéke: fölmentés, mentség, ügyesen kieszelt ürügy a mulasztások igazolására, kibúvó, kifogás, mentegetődzés stb. Azt sem tartjuk véletlennek, hogy éppen napjainkban egyre gyakrabban jut nyelvi szerepekhez az alibimondat nyelvi forma is. Azokra a mondatformákra utal ez a megnevezés, amelyek nemcsak mondatszerkesztési zavarokkal telítettek, hanem elcsépelt, kiszikesedett szavakba menekített alibifogalmakkal. A nyelvi forma csak ürügy, hogy eleve felmentést kapjunk az üres magyarázkodásért, a komolykodó mentségkeresésért, úgy, ahogyan ez a nyelvi formálás teszi. Dr. Bakos József NÉPÚJSÁG, 1986. július 5., szombat MÉRLEGEN AZ ORVOSKONGRESSZUS Ha a vendég — tudós Megyénk és Eger számára nagy jelentőségű volt a június 28—27. közötti időszak. Nem azért, mert teljesen tapasztalatlan lenne a város konferenciarendezésben, többször választották már színhelyéül kisebb-nagyobb tanácskozásnak. Azonban szokatlan még, hogy egy nemzetközi kongresszus ülésezzen itt, s a gyermek fül-orr-gégészek éppen a barokk várost szemelték ki maguknak. Harminckét országból érkeztek szakemberek, hogy a mind fontosabbá váló részterület legújabb eredményeit megosszák egymással. Az eseményekről tudósítottuk olvasóinkat. Mégis úgy éreztük, vissza kell térni még egyszer a tapasztalatokra. Ugyanis ezek hasznosak lehetnek több szempontból is. Az első megközelítési mód mindjárt idegenforgalmi: szakítani kell a régi beidegződésekkel, nem általában szükséges várni a vendéget. Akkor érhetünk el valamit ezen a téren, ha külön figyelünk azokra, akik mondjuk, gyógyfürdőket keresnek, netán történelmi érdeklődésűek, esetleg a tudományok foglalkoztatják őket. Mindenkinek mást és mást kell nyújtani. S egyáltalán nem lenne meglepő, ha Eger új lehetőségeit abban is megtalálnánk, hogy hasonló kongresszusokat máskor is rendezzen. Nem feledkezhetünk el persze, a júniusi találkozó hozadékáról sem, mert az orvostudomány fejlődése nagyon is közelről érint bennünket. Nem árt tudni, hogy milyen úton járnak azok, akik egészségünkért harcolnak Azért kerestük fel dr. Martinovits Jánost, a megyei kórház osztályvezető főorvosát, a szervezők egyikét, hogy összegezzük a tanulságokat. — Eddig nagyon sok jóról számolhattunk be. A lapunkban megszólaltatott vendégek dicsérték a programokat, a várost. Ezért kérem, kezdjük azzal, ami rossz volt, ami panaszra adott okot! — Akadt, ami csalódást keltett. A szabadidős programok közül volt néhány gyengébben szervezett, így például szerdán szilvásváradi kirándulásra invitálta az Egertourist a találkozó résztvevőit. Sokan jelentkeztek, mert hallottak a fogathajtóvilágbajnokságról. Mindenki azt hitte, hogy bemutatják a lipicai ménest, s a legszebb fogatokat. Ezzel szemben csak a fátyolvizelésre vethettek egy pillantást. Még az erdei múzeumot sem láthatták. Kimaradt a bélapátfalvi templom is az ajánlatok közül. Ugyanilyen gyászosan sikerült a szombati, hortobágyi kirándulás: tizenegyen vállalkoztak erre, de csak kilencfős buszt biztosítottak. Egy holland házaspár végül lemondta az utat, de dollárjaik fejében csak forintot láttak viszont. Megjegyzem, ők jártak jobban. Akik elmentek, csak egy birkanyájat láttak a Hortobágyon, Debrecenben ráadásul mind a református nagytemplom, mind pedig a Déri Múzeum be volt zárva. De Egert sem mutatták be sokkal jobban. Elfeledkeztek a belső udvarokról, a Rác-templomról. Azt is elmondták a kollégák, hogy az idegenvezetők nyelvtudása is kívánnivalót hagy maga után. Nemigen akadt még itt párja ennek a konferenciának, hiszen jószerivel világtalálkozó volt. Egerben kevés tapasztalattal rendelkeznek e téren. A szakmai programokon meglátszottak-e a jelei? — A technikai feltételek zavartalanok voltak. Egyetlen videokazetta vetítése körül merültek fel zűrök. Mondták is, hogy ez a negyedik kongresszusa a társaságnak, de még sehol nem találkoztak ilyen jó feltételekkel, zökkenőmentes szervezéssel. Igaz, ami igaz: sokan segítettek bennünket a városban. Egészen nagy benyomást tett a résztvevőkre a Magyar Állami Operaház gyermekkórusának fellépése a színházi megnyitón, s a fogadás a Líceum dísztermében. Különösen a tengerentúlról jöttek ámuldoztak, mert, náluk nincs történelmi emlékhely. Külön említést kell tennem az Egervin támogatásáról: a vezető professzorokat a bormúzeumban is vendégül látták egy alkalommal. Ezek a színfoltok végül is olyan hangulatot teremtettek, amelyek maradandó élménnyé tették a kongresszust. — Többen beszéltek a megkérdezettek közül a megyei kórház osztályáról is, s kedvezően nyilatkoztak a látottakról. Mit tudtak bemutatni számukra? — Természetesen sokan érdeklődtek a kórház iránt. Új-zélandi kollégától kezdve, finn orvosig, sokan eljöttek. Tetszett nekik a rekonstrukció, megnézték az új épületszárnyakat. Röviddel ezelőtt felújították osztályunkat. Dicsérték a tisztaságot, a rendet. Nemzetközi összehasonlításokban sem kellett szégyent vallanunk. — Eddig csak kerülgettük a lényeget, mert végül is a tudományos munka állt a középpontban. Miről tud beszámolni ezzel kapcsolatban? — Szakterületünk óriási tudásanyagáról vethettünk számot a 211 előadás és a kerekasztal-beszélgetések során. Olyan sok információ zúdult ránk, hogy jó időbe telik feldolgozása. Sok újat adott a kongresszus résztvevőinek. Jó néhány új műszerrel, technológiával, diagnosztikus eszközzel álltak elő a fejlett országokból érkezettek. Ezek révén megkönnyíthető, lerövidíthető egyes fül-orr-gégészeti betegségek megállapítása, illetve kezelése. Ezek közül néhány már hazánkban is megtalálható. Nagy jelentőségű például az úgynevezett objektív audometer. Ez a páciens észlelésén kívül még mérésekre is támaszkodik a hallásvizsgálatban. — Tudtommal az egri kórház is gazdagodott ebből az alkalomból egy új berendezéssel. Elmondaná, hogy mi az? — A Siemens cég egyik legkorszerűbb termékét vásároltuk meg, egy klinikai audometert. Ez csatlakoztatható számítógéphez is. Ennek az ára huszonhatezer márka, ebből elengedtek hatezret, mert kiállítási tárgyként szerepelt. Ezenkívül egy év haladékot adtak a törlesztésre, s forintban állhatjuk a számlát. Ezt a műszert a megye zajos üzemeiben dolgozók szűrésére, s a 0— 18 éves korúak kötelező vizsgálatára használjuk majd. — Miben erősítette meg, s miben változtatta meg a szemléletét a megye orvosainak ez a kongresszus? — Elsősorban igazolta elképzeléseinket. Kitűnő eredményként könyvelték el hallásvizsgálatainkat, szűréseinket is. Ezek arra szolgálnak, hogy a rászorulók minél hamarabb gyógykezelést kaphassanak, elejét vehessük súlyosabb megbetegedéseknek. Másrészt alátámasztották többen a régebbi elképzelésünket, hogy érdemes egyéves kor előtt, a későbbi szövődmények elkerülése érdekében eltávolítani az orrgaratmandulát. Szükség esetén a fülműtét is szóba jöhet. Az antibiotikumok túlzott használatával szemben ez megbízható gyógymódnak látszik. — Tanácsolja-e más szakterületek, szakmák képviselőinek, hogy Egerbe invitálják hasonló rendezvényre külföldi kollégáikat? — Feltétlenül. A zökkenők elkerülhetők, s egy ilyen létszámú konferencia számára ideális ez a helyszín. * Reméljük, ez csak az első fecske volt. Sok haszna lenne annak, ha Egert néhány év múlva már világszerte kongresszusi városként emlegetnék. S erre minden esély megvan. Gábor László Skóciában élő szikh orvos, dr. Szingh — akit lapunkban bemutattunk — a legújabb berendezésekkel ismerkedik (Fotó: Perl Márotn) A fül-orrgégészek „fegyvertára" Szvorényi József emlékezete Eger múltjának van néhány olyan kiválósága, akikkel a felszabadulás óta eltelt időszakban helytörténetíróink nem foglalkoztak és a hagyományápolás során is megfeledkeztek róluk. Ezek közé tartozik Szvorényi József neves pedagógus, tankönyvíró és tudós is, aki 170 évvel ezelőtt született. Élete és munkássága nemzeti múltunk része. Klaniczay Tiborral valljuk, hogy.......kötelességünk minden értékes nemzeti hagyományt fenntartani és közkinccsé tenni .. . Nincsen olyan érték a nemzeti hagyományban, amelyről a szocialista nemzet lemondhatna, melyet pusztulni hagyhatna.” Szvorényi József 1816. július 5-én született a Borsod megyei Sáta nevű faluban, ahol édesapja tanító volt. Itt végezte elemi iskolai tanulmányait. Apja 1826 . őszén Egerbe hozta gimnáziumi tanulmányok folytatására. Itt szerette meg a magyar irodalmat. Szorgalmas olvasója volt az Aurórának és a Kritikai Lapoknak. Első zsengéi is ebben az időszakban keletkeztek. Hajlamát követve 1833- ban a helybeli papneveldébe iratkozott be. A kispapok körében irodalmi társaságot szervezett. 1835-ben jelentek meg első versei a Regélő társlapjában, a Honművészben. 1838-ban belépett a cisztercita rendbe, s így Egerből Zircre került. 1840-ben tett szerzetesi fogadalmat, ebben az évben szentelték pappá. Még felszentelése előtt, 1839-ben rendjének székesfehérvári gimnáziumába került, ahol több évig tanított. Fehérvári tanárkodása idején kezdett behatóbban foglalkozni a magyar nyelvvel. Ennek eredményeként írta meg 1845-ben a Magyar ékesszókötés című pályaművét, amely alapján a Magyar Tudós Társaság levelező tagjává választotta. Munkája a következő évben könyvalakban is megjelent. Évtizedes munka után, 1849 őszén rendje egri gimnáziumába helyezték, ahol előbb poétikát, majd magyar nyelvet és irodalmat oktatott. Egerben számára kedvező alkotói légkörben dolgozhatott. Meghitt kapcsolatban volt kartársával, Szarvas Gábor nyelvésszel, Kovács Mihály festővel, valamint Tárkányi Béla és Pájer Antal papköltőkkel. A Pesten élő költők, írók és tudósok közül Czuczor Gergely, Fáy András, Szemere Pál, Toldy Ferenc és Vörösmarty Mihály tartozott ismerősi, illetve baráti körébe. Különösen jóban volt Szemere Pállal. A szomszédos Borsod megyei Bánfalváról Kazinczy Gábor, a nagy nyelvújító fia járt át hozzá Egerbe. Szvorényi Józsefet kiváló pedagógiai és szakirodalmi munkássága alapján 1866- ban az intézet igazgatójának nevezték ki. 1868-ban ő lett a rendház perjele. 1886-ban rendes tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia. 1892. december 11-én halt meg, életének 77. évében. Ennyi pályafutásának rövid foglalata a száraz adatok tükrében. Az olvasó bizonyára arra is kíváncsi, hogy mit alkotott a neves tanár, s miért méltó az utókor tiszteletére? Ő mindenekelőtt nagyszerű pedagógus volt. Igazgatói működése alatt a gimnázium országos hírű intézmény lett. Irányításával nagyszerű pedagógiai munka folyt. Továbbfejlesztette az intézetben a zeneoktatást. 1887-ben kezdeményezésére megépült az iskola tornaterme. Sokat foglalkozott az iskola és a szülői ház kapcsolatával. Erről a témáról számos előadást tartott, amelyek 1890- ben Gyakorlati tanácsok a házi és köznevelés körében címmel könyvalakban is megjelentek Pedagógusi tevékenységéhez szorosan kapcsolódott tankönyvírói munkássága. Több nagy sikerű irodalmi olvasó- és nyelvtankönyvet állított össze. 1855-ben négy kötetben jelent meg az Olvasmányok a gymnásiumi és reáliskolai alsó osztályok számára című tankönyve. Ezt követte 1867-ben a Magyar irodalmi szemelvények, kézikönyvül a felgymnásiumi ifjúságnak a magyar nyelvben és irodalomban való oktatására című munkája. A következő évben hagyta el a sajtót A magyar irodalmi tanulmányok kézikönyve, melyet a felső tagozatos gimnazisták és a reáliskolák tanulói számára készített. 1869-ben jelent meg A magyar nemzeti irodalom rövid ismertetése című tankönyve iskolai és magánhasználatra. A Magyar ékesszókötés című művét Ékesszólásban'' címmel tankönyvvé dolgozta át, amely 1851-ben jelent meg, és 8 kiadást ért meg. 1861-ben látott napvilágot a több kiadást megért Magyar nyelvtan című műve, amelyből 1864-ben Kisebb magyar nyelvtan címmel tankönyvet írt a középiskolák számára. Ezt 1871-ben Elméleti és gyakorlati nyelvtankönyv címmel átdolgozva jelentette meg a főelemi fiú- és leányiskolák számára. Számon kell tartani Szvorényi Józsefet az irodalomtörténet-írásnak is. 1879-ben két kötetben adta ki az egri születésű Vitkovics Mihály költő és író munkáit. 1890-ben Szemere Pál nyelvész és író alkotásait három kötetben bocsátotta közre. Ezenkívül megírta az említettek életrajzát is. Szvorényi — bár idejének jó részét lekötötte a tanítás, az igazgatással járó teendők, a tudományos munkálkodás — közéleti tevékenységre is szakított időt. Erre csak néhány példát hozok fel. A gimnázium tanári testülete az ő javaslatára az 1872—73-as iskolai évtől kezdve előadásokat szervezett a nagyközönség számára, ahol ő is többször szólt a hallgatósághoz. 1878-ban ő volt a Vitkovics-ünnepséget rendező bizottság elnöke. 1886-ban kezdeményezte az akkor már nagyon rossz állapotban lévő török kori műemlékünk, a ma is álló minaret restaurálását, amely meg is történt. Szvorényi József emlékét városa a hajdan róla elnevezett utcában (ma Szovjet hadsereg utca), ma is látható emléktáblán örökítette meg. Az iskolában, ahol tanított (a mai Gárdonyi gimnázium elődje), szintén emléktáblát avattak tiszteletére még az első világháború előtt. A mai napon a Hazafias Népfront Egri Városi Bizottsága, érdemeit elismerve, koszorút helyez el a Szovjet hadsereg utcában lévő emléktábláján. Szecskó Károly