Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-14 / 12. szám
1995. január 14-15., szombat - vasárnap Hétvégi Magazin 11. oldal Szelíden hull a hó. Mici néni félrevonja a fodros függönyt, és látja, hogy a kertre, házakra, a távoli hegyre boruló hólepel is hasonlít az ő habfehér ablakfüggönyéhez, és még valamihez... Hanem ezt a sötét gondolatot egyetlen mozdulattal hessenti el, ahogy helyére csapja a függönyt, és a karikák zörgő sikolya kiáltja, hogy az a csipkés fehér függöny nem szemfedél, lakása nem temető, a bútorok nem koporsók. Ő mindig az élet oldalán állt. Szereti a fiatalságot, a társasági életet, ahol láthatatlanul ő a mindent intéző kéz, hogy humor is lebegje körül az egybegyűlteket. A társaságtól most valahogy elszakadt, kiöregedtek mellőle az öregedni nem akaró szívek, legtöbbje altatónak használja a tévét, alig mozdulnak ki a házból, és ha mégis összejönnek valahol, már hiányzik az élet hamvassága a szóból, a gesztusokból. A megszokott régi barátok beszéde üres fecsegés, csak szalagra vett szólamok, amit ha visszajátszanának, üresen kongó szavak, és bántják azt a drága időt, amelyet értelmesebb dologra lehetne fordítani. Mici néni mindig is adott a nap hasznosságára. Ha csak egy jót kacaghatott, már nem érezte haszontalannak a napot. A szellemtelen embereket kerülte, legfeljebb megtréfálta őket. Ezért vonult vissza szikár magányába, de most már fojtónak érzi a légkört, amibe kényszerült, ki kell törnie belőle. Jól ápolt arcán is felfedez egy új ráncot, bár nem látszanak rajta az évek, mégis ez az új vonulat most nyugtalanítja, valamit tenni kell... Eláll a havazás, kibukkan a nap a felhők mögül, és az ablakon beömlő fénnyel besurran egy sugár, amely egyszerre megvilágosít mindent! Mici néni már tudja, mit kell tennie. Fogja a telefont és tárcsát. A rokonokat hívja. Csak egyet közülük, Karcsit, akinek folyékony természete majd beszivárogtatja minden rokona lelkébe a hírt. Karcsi jelentkezik a vonal végén. - Csókollak, Mici néni, minek köszönhetem hívásodat? - Karcsi, van egy ötletem. Meguntam a magányt, egy kis életet akarok magam körül. Közületek arra hagyom az ötszobás lakásomat, aki ebben az új évben legjobban viseli gondomat. Remélem, ti, a kedves rokonok kitaláljátok, mivel tudnátok bearanyozni hátralévő napjaimat. Sugározza be egy kis öröm az utolsó éveket. - Ó, Mici néni, hogyne, mindent megteszünk, hogy felhőtlen napok süssenek rád. Lesni fogjuk minden titkos vágyadat, nem lesz hiányod semmiben. - Azért ne vigyétek túlzásba, megvan mindenem, és el is tudom látni magam a nyolcvan évem ellenére. - Óh, de minek fáradjál, Mici néni, beosszuk mi sorban, ki mikor áll rendelkezésedre, a te óhajod parancs! Te csak járjál színházba, társaságba, a nyugdíjasok klubjába, mi menyországot varázsolunk köréd, hogy el se kívánkozzál a mennyek országába... Én majd, ígérem, kézbe veszem a dolgokat! Mici néni jól tudta, kinek kell szólnia, Karcsi kézbe vett mindent. Ez a telefonbeszélgetés aztán megpecsételte a rokonok sorsát. Lett nagy sürgés-forgás Mici néni körül, mintha lakodalomra készülnének. Másnap ott állt a Mercedes, jött a Felber család, a két kislány szépen kiöltözve, gitárkísérettel énekelt, Mici nénit köszöntötték, az apa basszust zümmögött hozzá, a feleség zongorán fogta az aláfestő akkordokat. Mici néni oda volt a boldogságtól. Estére a Serény család váltotta fel a koncertet, apró figyelmességek özönével. Ilona elhozta Mici néni kedvenc tésztáját, a zserbót, férje csokoládélikőrt helyezett a bárszekrényre. Csak másnap vetődött arra Karcsi, aki sportot űz válásaiból, már négyszer vált, és mindig jól járt. Más leég, ő virul... Karcsi hosszú szivarokat hozott Mici néninek, mert valamikor szerette a Havannát. Karcsinál ez is teljesítménynek számított, mert idejét a rokonok mozgósítása kötötte le. Gondosan elhelyezi a szivarokat a likőr mellett. A likőrből nem nyalint, mert nem szereti. A Garami család részéről csak a feleség, Irma jelent meg, és biztosította Mici nénit, hogy a szilvesztert együtt fogják tölteni Füreden. Irma jól tudta, hogy Mici nénit rossz emlékek kapcsolják Mátrafüredhez, de amikor a nagynéni beleegyezően öleli át sógornőjét, Irma kétségbeesetten szabadul a viszontölelő karokból, és rohan intézkedni, a komolyra vált fordulat mentésére. Ezután a rokonok egymásnak adták a kilincset Mici néni öt szobájában. Úgy léptek be hozzá, mintha ez volna örökölt otthonuk. Kinézték maguknak a kényelmes bőrfotelt, a nagy fekete zongorát, a faragott ebédlőt. Megállapították, hogy a tapétát se kell cserélni. Ilona külön örült, hogy almazöld fürdőköpennyel ajándékozta meg magát, mert ez jól talál a fürdőcsempe színéhez. Naponta kétszer váltották egymást a jótékonykodó staféták, de sohasem gáncsolták egymás esélyeit, hála Karcsi előrelátásának, aki pontos órarendet készített, Itt melyik rokon a nap melyik órájában teheti tiszteletét Mici néninek. •*_ . ............... A rokonok túllicitálták egymást, már-már magukénak érezték a gazdag örökséget, nagy áldozatok árán sütöttek-főztek Mici néninek. Sonkával, tojással, szaftos sült hússal, tortával, habos rolóval traktálták Mici nénit, vörösborokat is töltögettek, de Mici néni bírta a traktát. Még jól is érezte magát. Egészséges gyomra emésztését a jól szervezett program is elősegítette. Járt színházba, társaságba, kaszinó-klubba, templomba, évfordulókra, ünnepségekre, mindenütt ott volt, ahol történt valami. A buzgó rokonok előre féltek a közelgő nyártól, amikor a hó elolvad, jó a tavasz, itt lesz a nyár, és Mici néni kívánsága hátha kiterjed a Kanári-szigetekre is. Ezért nem fogják áruba bocsátani fejük fölül a házat. Végül megbízták az ötletes, örökmozgó Karcsit, látogasson el Mici nénihez, kémlelje ki, kerülgeti-e őt a guta a sok jó falattól, meddig húzza még? Nem akar meghalni? Mi lesz az örökséggel? Főleg, kié...? ! Karcsi hervadtan, fancsali pofával jött haza, a rokonok koszorúban várták. - Na, mi van? - Szivarozik - mondta lesújtva -, de holnapra pezsgőt rendelt Erre aztán kirobban a palackba zárt türelmetlenség. Felfortyant bennük a harag is, amiért olyan egészséges ez a Mici néni. Már titokban kezdték bánni, hogy megszólalt bennük a lelkiismeret, és nem kevertek valamit Mici nénijük italába, arra viszont megesküdtek, hogy nem adják el fejük fölül a házat Mici néni két szép Szeméért. - Drágáim, az örökségnek fuccs...! - legyintett Karcsi. - Mici néni túlél mindenkit. Ha ez így megy tovább, ő temet el bennünket, és ő fog örökölni utánunk... A rokonság erre a szomorú hírre szétoszlott, reményt vesztve vette útját mindenkihazafelé, hogy pihenjék ki a hosszú hajsza kárba hullott fáradalmait... Mici v nénii félrehú’yta a függönyt, kinyitotta az ablakot, és a kékes'szivarfüstöt ka' '• Tikára fújva eregette' ki a keskeny nyíláson... ' a Gál Elemér ! ~A tél világa (Fotó: Kaposi Tamás) Mici néni öröksége