Hevesi Szemle, 1981 (9. évfolyam, 1-4. szám)

1981 / 2. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Bertha Csilla: Yeats nó drámái - nemzeti gondolat és egyetemes jelentés

jelképrendszerbe foglalja a világot, a négydimen­ziós világegyetemet, s­­ kijelöli benne az ember he­lyét, helyzetét, hiszen a héroszok mindig egy-egy emberi magatartásforma képviselői, azoknak ob­­jektivált, sűrített képi megfogalmazásai, az iste­nek és természetfeletti figurák pedig a világerők megtestesítői. A szellemi lények és a földi hősök harcában tehát világerők és emberi magatartás­­formák harca konkretizálódik. A mítosz által meg­ragadott és értelmezett világ a legteljesebb, a leg­egyetemesebb; megegyezik a „teljes valóság yeatsi képével — amelybe az érzékelhető és az érzéke­ken túli, szellemi tartomány egyaránt beletarto­zik —, s ugyanakkor a legszorosabban kötődik egy-egy nép életéhez, hiszen az egyetemes embe­ri és kozmikus tartalmakat minden közösség a maga alkatának, történelmi-egyéni tapasztalatai­nak megfelelően alakítja cselekménnyé és törté­netté, sűríti és ábrázolja művészileg. Az egyes et­nikumok kultúrája tehát azonos alapelveken nyug­szik, mégis sajátszerűen egyedi, s úgy kapcsolódik az egész emberiséghez, mint az egyén a közösség­hez. Yeats így vall a mítosz közösségformáló erejé­ről: „Hát az egyes embercsoportokat nem a mi­tológia egyesítette először, amely a sziklához és hegyhez kötötte őket? Voltak nekünk Írországban képzeletgazdag történeteink, amelyeket a tanulat­lan osztályok még ismertek, sőt énekeltek is; nem népszerűsíthetnénk ezeket a művelt emberek kö­zött is... ez végül még elmélyítheti a nemzet politikai szenvedélyét is úgy, hogy mindenki, mű­vész, költő, mesterember és napszámos, elfogadna egy közös tervet?” (Autobiographies) Az emberről, az emberiség kultúrájáról alkotott elméletei így kapcsolódnak a konkrét nemzeti gondokhoz, a nemzeti egység megszületésének reményéhez, amelyre korában oly­­ nagy szükség volt. Felismer­te, hogy az egyén csak saját népi-nemzeti kultúrá­ján keresztül valósulhat meg, csakis ezen keresztül teljesítheti ki önmagát az egyetemességig. Az ősi, természeti népekéhez hasonló organikus szemlé­letével mindent, így népét, nemzetét is egy na­gyobb egység részének tekintette: „A nagyobb költők számára minden, amit látnak, kapcsolódik a nemzeti élethez: nincs elszigetelt művészi pil­lanat; mindenhol egység van, mindennek saját magán kívüli rendeltetése van; a jégeső Isten kül­dötte; a fűszál a világegyetemet tartja a hegyén. De ehhez az egyetemességhez, ... csak azon ke­resztül juthatunk el, ami közel van hozzánk, nem­zetünkön vagy ... a falunkon és a falainkon levő pókhálókon keresztül. Ugyanúgy nem létezik iga­zán nagy költészet nemzet nélkül, mint vallás jel­képek nélkül. Az univerzum felé csak kesztyűs kéz­zel nyúlhatunk — ez a kesztyű a nemzetünk, az egyedüli, amiről legalább egy keveset tudunk.” (Letters to the New Island) Az „egyetemes és isteni élet”, a teljes valóság, a tökéletesség­­ megközelítéséhez vezető utat Yeats — a francia szimbolistákhoz hasonlóan ■— a szim­bólumban látta: „Ha... valamely személyt vagy tájat megszabadítunk ... minden kötelékétől, ki­véve szeretetünk kötelmeit, akkor szemünk láttá­ra... válik egy határtalan érzelem szimbólumá­vá, tökéletes érzelemmé, az isteni lényeg részévé, mert csak a tökéletest tudjuk szeretni, s álmaink is azért változtatnak minden dolgot tökéle­tessé, hogy szeretni tudjuk őket... Csak a szim­bólumok mentesek eléggé minden köteléktől ah­hoz, hogy a tökéletességről szólhassanak.” (Essays and Introductions) Yeats irracionális gondolkodása, a szimbólum jelentőségének ez a felnagyítása a nemzetfogalom misztikus értelmezéséhez vezetett. A „Kultúra Egységét” úgy fogta föl, mint amit a „Kép Egy­sége” határoz meg és idéz elő: „Nemzeteket, faj­tákat és egyéneket egységessé tesz egy kép vagy egy köteg egymással összefüggő kép”. Ez a kép későbbi gondolkodásában inkább egy kiinduló szimbólummá válik, s a nemzeten belüli mozgást kicsit bonyolultabban látja: „Vajon a nemzetet, mint az alkalmi összejövők tömegétől megkülön­böztetett egységet, nem a (képzelet­) folyamok vagy árnyalatok közötti egymásra hatás köti-e össze; s a Kép Egysége,­­amit kerestem a nemzeti irodalomban, nem csupán kiinduló szimbólum-e?” (Autobiographies) E misztikus-szimbolista gondolatok oda vezet­tek, hogy Yeats ír misztikus rendet akart alapí­tani, amelyben az okkult tudományokat nemzeti síkon művelnék, a kereszténység és a druidák hi­tének valamiféle keverékéből egyszerre ősi és új William Butler Yeats (1865—1939) 46

Next