Hévíz, 1999 (7. évfolyam, 1-5. szám)

1999 / 1. szám - Kardos Gy. József: Csokonai Vitéz Mihály a középiskolában (tanulmány)

kus, aki szüntelenül küzdött a magyar elmaradottság ellen, mert haladó felismeréseinek, gyengeségeinek és csalódásainak forrását a társadalmi-történelmi helyzetben látta. Az a tanár feladata, hogy Csokonai életének és költészetének, műveinek elemzésével - a sok ellentmondás ellenére - kialakítsa tanulóiban az „igazi" Csokonai-képet. Ehhez elsősorban maga a költő ad segítséget­­ önarcképszerűen. Jól megválasztott szemelvé­nyekkel már a bevezető órán „felrajzolhatjuk” alakját, elsősorban az utókorhoz, illetve a mi korunkhoz fellebbező embert és alkotót. 1801-ben írta Márton Józsefhez a következő­ket: „Ha írok is, aminthogy már anélkül nem tarthatom fenn lételemet, írok a boldogabb maradéknak, írok a XX-dik vagy XXI-dik századnak, írok annak a kornak, amelyben a magyar vagy igazán magyar lesz, vagy igazán semmi sem. (...) Mert nemzetem javán dol­gozni annyira óhajtok, amennyire örülök annak, hogy magyarnak születtem....”­­ Hasonlóan fogalmazott az ugyanebben az évben keletkezett költeményében (Dr. Földi sírhalma felett): „ Lesz még az a kor, mellybe felettem is Egy hív magyarnak lantja zokogni fog, s ezt mondja népünk: Oh, miért nem Éltek ez emberi századunkban ?! ” Csokonai jelentőségének „felvázolásához” Ady Endrét is „segítségül hívhatjuk”, hi­szen ő is „hív magyarként” „lantjára vette” a „nagy elődöt”, és mint „unokája” tovább vit­te az általa megkezdett - és Petőfi* Arany és mások által folytatott - utat: „Mondom: Cso­konai Vitéz Mihály unokájának érzem és tudom magamat: veszettül európaiatlan ma­gyarnak, aki kacagtató fanatizmussal és komolysággal él-hal Európáért.”­­ A Vitéz Mi­hály ébresztése című költeményében is pontosan mérte fel Csokonai helyét és jelentősé­gét a magyar irodalomban: „ő volt honjában legbujdosóbb magyar, De fény kü­l­lőzött fél magyar eget.. ” Ady világosan látta a magyar felvilágosodás és haladás korának legnagyobb költőjét, bátor harcosát, Voltaire és Rousseau “tanítványát”, a modern magyar líra egyik előfutá­rát, akinek költészetében a felvilágosodás és a népiesség jegyei mellett a kor minden stí­lusiránya és hangneme megtalálható (manierizmus, barokk, klasszicizmus, rokokó, szen­­timentalizmus). Foglalkoznunk kell Csokonai és Keszthely, illetve Csokonai és Festetics György kapcsolatával is. Ebben segít nekünk e táj, Bazsi szülötte, Simon István, aki Csokonai a vendégfogadóban című költeményében szintén Csokonai korszakalkotó jelentőségét emeli ki: „... Az ablakot kitárván kinézett, végig szunnyadt még az ország, mikor vágtató, kényes paripáján Napóleon söpörte Európát. S ő, Somogy bükkös-makkos erdeit, 19

Next