Hévíz, 2005 (13. évfolyam, 1-4. szám)

2005 / 1-2. szám - Szilágyi Ferenc: Csokonai 200 éve. Az 1805-ben elhunyt költő utóélete az irodalmi (művészeti) és a nemzeti köztudatban (tanulmány)

Szilágyi Ferenc Csokonai 200 éve Az 1805-ben elhunyt költő utóélete az irodalmi (művészeti) és a nemzeti köztudatban 00 év nem kis idő a nemzetek, társadalmak, alkotói életművek­­történetében. 200 éve folytak a hazánkat is érintő napóleoni háborúk, valamivel korábban indult országunk­ban a Martinovics-mozgalom szer­vezkedése, amelynek perbefogott írói mintegy 200 éve szabadultak rabságuk­ból. Csokonai kortársai közül az igen tehetséges költő, Fazekas Mihály nevét elsősorban kis „népi eposza,” a Lúdas Matyi tartja fenn, talán azért is, mivel ebből készült 1949-ben az első magyar színes játékfilm, a kiváló tehetségű pró­zaíró, Kármán József érzelmes naplóre­génye, a Fanni hagyományai már csak többnyire iskolai - kötelező - olvas­mányként él napjainkban. Gvadányi Jó­zsef Egy falusi nótárius-át („A peleskei nótárius-t) elavult négyes rímei ellené­re néhány színpadi feldolgozása tart­ja máig emlékezetben. A székelyföldi Mikes Kelemennek azonban 1794-ben kiadott, kalandos úton hazakerült Tö­rökországi levelei ma is élvezetes olvasmányt jelentenek, s nemcsak az iro­dalomtörténészeknek (mostanában jelennek meg olasz fordításban). ízes, eredeti stílusa és írója rokonszenves személyisége élteti, ahogy Csokonai életművét is. Rokonok abban is, hogy mindketten szellemi emigrációban éltek: Mikes külső, Csokonai belső számkivettetésben. A hévízi Bibó István Gimnáziumban Csokonai halála 200. év­fordulóján a csurgói Református Gimnázium diákjai által előadott Csokonai (A fametszet készítője Gy. Szabó Béla, Kolozsvár) 2 Hévízi 2005/1­5

Next