Híd, 1939 (6. évfolyam, 1-2. szám)

1939-01-01 / 1-2. szám - Iványi János: Beszámoló

Beszámoló »Ifjú szivekben s mindig tovább Hiába törnek életemre Vén huncutok és gonosz ostobák, Mert életem millió gyökerű « (Ady.) Eseményekben, reményekben és csalódásokban, sikerben és balsikerben dús évet fejeztünk be. Leghűbb munkatársainknak — falvaink és tanyáink sáros, úttalan utait bejáró terjesztő bizott­ságainknak —■ évi jelentései itt fekszenek asztalunkon. Az írás­hoz nem szokott kezek, kósza sorokban számolnak be egyévi mun­kájukról. Hol, hány példányt adtak el. Miért esett az eladott pél­dányok száma, miért emelkedett. Mit olvasnak legszívesebben, miből szeretnének többet, milyen cikkeket óhajtanak. Milyen ne­héz tizenöt dináros napszámból újságot venni, stb. stb. Mindeze­ket a válaszokat, megállapításokat olvasóink már rég ismerik. Ha nem saját tapasztalatukból, akkor a múlt év folyamán megjelent, idevágó cikkekből. Ami talán újszerű — de úgy érezzük kötelességünk — az alábbi beszámoló. Beszámolunk a munkánkról az olvasóknak, — elsősorban terjesztő­ bizottságainknak, akik a megírás után a leg­fontosabb munkát, az írott szó terjesztését végzik és a fönnállás, a továbbhaladás rájuk eső nélkülözhetetlen, pénzügyi oldalát biztosítják. 1. CÉLUNK ismeretes. A haladó szellemű igazságért küzdő, ma­gyar írás, a faji és nemzeti gyű­lölséget elvető, megértést, szere­­tetet, testvériséget hirdető szellem zászlóvivői vagyunk. Balassa Bálint, Csokonai, Petőfi, Ady, Széchényi és Kossuth szellemén alapuló, népért küzdő, népjogokon fölépült, tisztult vi­lágnézetet akarjuk olvasóink lelkébe ültetni. Kisebbségi magyarság vagyunk és ez főkép kötelességeket, súlyos kötelességeket jelent. Véget akarunk vetni a borgőzös úri­vacsorák húszéves, csak pohárköszöntőktől hangos semmitevésé­­nek. Fölocsúdva a mindent fölülről váró tehetetlenség bágyasztó mámorából, ki akarjuk építeni az új életviszonyoknak megfelelő gazdasági és kulturális kereteket, hogy népünket, elsősorban a legelesettebbeket, a legmagárahagyottabbakat, az itt élő népek­kel egyetértő fejlődés útjára vigyük. Kívánjuk, hogy népünk minden rétege olvadjon be ebbe a szabadelvű népi törekvésbe, hogy hivatalosan vagy félhivatalosan senki se tolhassa föl ma­gát a nép akarata nélkül annak vezetőjévé, irányítójává. Elejét akarjuk venni minden vezér­elvű parancsuralmi áramlatnak és szájába adott szólamok helyett a város és falu dolgozó magyar­ságának öntudatát, gazdasági, politikai és kulturális érettségét akarjuk erősíteni. Olyan gazdasági, politikai és társadalmi berendezkedés for­máit keressük és tanulmányozzuk, amelyek biztosítják a nemze- Híd 1939. 1 .

Next