Híd, 1948 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1948-03-01 / 3. szám - Olajos Mihály: Kossuth terve a dunai népek együttműködéséről és a mai helyzet
KOSSUTH TERVE A DUNAI NÉPEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRŐL ÉS A MAI HELYZET Irta: Olajos Mihály »Egység, egyetértés, testvériség, magyar, szláv és román között? Igen, ez az én legforróbb vágyam, legőszintébb tanácsom! íme egy mosolygó jövő valamennyiök számára.«. Kossuth. *Új korszak kezdődött. Itt keleten a népek kezükbe vették saját sorsukat és ez lehetővé tette a népek közötti testvéri, örökérvényű szövetségek megvalósítását, mert a népek sohasem akartak egymás ellen harcolni.« Tito. Száz éve, hogy fellángoltak az 1848-as forradalmi harcok Európában, száz éve, hogy felcsapott e mozgalom leghosszabban tartó lángja —a magyar szabadságharc. Ez évi március 15-án a magyar nép — és vele együtt Európa szabadságszerető néptömegei, — annak a szabadságharcnak a kirobbanását ünnepük, melynek egyik legfontosabb tapasztalata Kossuth Lajos terve a Duna medence népeinek együttműködéséről. A szabadságharc alatt, főleg a harc leverése idejéiben és az utána előállott helyzetben mutatkoztak meg teljes jelentőségükben azok a történelmi tanulságok, amelyek Kossuthot, de a szlávok és románok leghaladottabb embereit is a dunameni népek sorsközösségének, megbékélésének és együttműködésének gondolatára vezették. Kossuth elgondolása — ma élő valóság! Az 1848-as szabadságmozgalmak századik évfordulóját a dunamenti népek mint szabad, egymással szövetkezett, szorosan együttműködő népek ünnepük. Ezeket a népeket ma az együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmények egész rendszere fűzi össze. A dunamenti népek összefogása most, a második világháború után, a fasizmus eeesett aratott győzelem vívmányaira támaszkodva, a világ