Híd, 2017 (81. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 8. szám - FIATAL ALKOTÓK SZÁMA (2.) - „Aztán anyukám szól, hogy szedjem már össze magam, mert süt rólam a flegmaság”: a Lőrinc Timi-féle őszinteség Lőrinc Tímea színművésszel Vígi Sára beszélget
„Aztán anyukám szól, hogy szedjem már össze magam, mert süt rólam a flegmaság" A Lőrinc Timi-féle őszinteség Lőrinc Tímea színművésszel Vígi Sára beszélget Vígi Sára: Talán azt gondolod, hogy a monodrámád miatt kérdezlek, hogy amiatt beszélgetünk, merthogy épp előadás után vagyunk, de nem. Lőrinc Tímea: Akkor miért akartál velem beszélgetni? V. S.: Több apropója van. Persze itt van a monodráma is nagyon erősen a fejemben, ami most a legaktuálisabb, de annyi minden történt veled az elmúlt három évben, hogy szerintem van miről beszélgetni. Színház, verselés, Versünnep-díj, munka az amatőr színjátszó gyerekekkel, sikeres rendezések és persze a Pataki-gyűrű díj jelölés. Te vagy az első ebből a társulatból, tulajdonképpen a legfiatalabb profi színészgenerációból, akit jelöltek. És az sem mindegy, hogy egy olyan társulatban dolgozol, ahol te vagy az egyetlen lány. Belemásznék mindenbe. Egyébként pedig azért akartam veled beszélgetni, mert már régen találkoztunk, és vicces volt megkérdezni, hogy interjúzzunk-e. De tényleg ez lett belőle. A monodrámád után itt ülünk az öltöződben, a te kis privát helyeden, egyedül a színházban - vagyis a technikusok még pakolásznak. Szeretsz interjút adni? Fontos, hogy a média hogy jelenít meg? Feladata szerinted a színésznek, hogy a színpadon túl is közvetítse az előadást, vagy az más szerep? L. T: Sose foglalkoztam ezzel a kérdéssel komolyabban. Próbálok mindig egyszerűen fogalmazni, még a legbonyolultabb témáknál is. Nem mindig megy, néha belebonyolódok a saját gondolataimba, akkor azt viszszanézni se akarom. A legtöbb interjúnál azt veszem észre, hogy akkor szeretem visszahallgatni magam, amikor érdekelt is az, amiről beszéltem/ beszéltünk. De gyakran előfordul, hogy egy olyan próbafolyamatról kell beszélni, amit annyira nem élvezek, nem szeretek, vagy csak éppen a próbának egy olyan fázisában kapnak el, amikor nem a legjobb - ilyenkor nem 46 szeretek beszélni, de ez, gondolom, mindenkivel így van. Mindenki tud.