Hidrológiai Közlöny 1932 (12. évfolyam)
Horusitzky Henrik: Budapest Székesfőváros hidrogeológiai viszonyai
Budapest Székesfőváros hidrogeológiai viszonyai nagyobb mértékben a talajvíz, és sok helyütt bizony tetemes károkat okozott. Ennek a kellemetlenségnek mindaddig ki lesz téve a főváros lakossága, amíg ezen a bajon gyökeresen nem segítenek. Ismerve a vizek származását, amire visszatérni itt nem akarok, a pesti oldalt csak olyan módon lehetne a talajvíztől mentesíteni, ha a keleti, a Duna felé igyekvő talajvizeket megfelelő úton levezetnék. Erre a célra egy a pleisztocén part mentén ásandó mély csatorna volna leginkább hivatva. Mivel azonban ez a megoldás, ez időszerint városrendezési szempontból lehetetlenséggel határos, a Hungária körutat is alkalmasnak tartom arra a célra, hogy ott egy nagy vízgyűjtő csatorna létesüljön, mely a keletről fakadó vizeket összegyűjtené. A Rákospatak vize is ebbe a csatornába volna bevezetendő. Természetesen a Hungária körút kiépítésénél erre már ma gondolni kellene. Lásd az idevonatkozó irodalmat: Horusitzky H.: A budapesti talajvízről. (Természettud. Közlöny LII. köt. 743— 746. old. 1920. év.) . Részlet Budapest székesfőváros Duna balparti területe földtani, talajtani és vizi viszonyainak ismertetéséhez. (A Szent István Akadémia felolvasásai, I. köt. 9. füz. 1922. év) „ Budapest székesfőváros hidrológiai viszonyairól. (Hidrológiai Közlöny, I. köt. 1921. évf. 38. old. 1928. év.) A budai oldalon a Solymári völgy által szállított víztömeg, valamint a Lágymányoson összegyülemlő talajvíz ellen, melyet a Duna időnként magába fogadni nem tud, csak szivattyúk beállításával lehet védekezni, amint ez már gyakorlatban is van. A többi, a Duna mindkét oldalán előforduló talajvíz nem okoz nagyobb kellemetlenségeket. Ilyen talajvíz telíti a kőbányai dombon a levantei kavicsot a pontusi-pannóniai agyag határán s a budai oldalon a levantei és pleisztocén mészkő alját, valamint a lösz feküjét, amiről a források című fejezetben volt szó. IV. fejezet: A felszíni vizekről* A Duna Szob és Visegrád között áttörve az andezit hegységen, a Nagy Magyar Alföldre lép és azonnal megkezdve a szigetképzést, a Szentendrei nagy sziget után a bennünket közvetlenül érdeklő Budapesti szigetcsoportot alkotja. A Dunameder Békásmegyer községnél kezd szétágazódni és egyik ága az Ürömi-hegy felé kanyarodván, magába fogadja az Árpád-Csillag fürdő langyos forrásait, majd körülveszi a Római fürdő egykori szigetét, ahol bővizű források öntik vizüket a békásmegyeri Dunaágba. Ezen Dunaág jelenleg már csak nyomait, mo rt. Budapest Székesfőváros vízrajzi térképét III. sz. melléklet.)