Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

7-8. szám - Dévényi István: Folyamszabályozási problémák a Tisza folyó szegedi szakaszán

266 Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 7—8. szo­ rulatot ír le, majd a jellegzetes éles szegedi forduló következik, melyet ismét egy 4 km hosszú, csaknem egyenes szakasz követ. A torkolat alatt mintegy 7—800 m-re, a kisvizek beálltával a szükséges hajózási mély­ségek csak­ szűkösen vannak meg. Itt egyes szélsőségesen alacsony vízállású években ko­moly hajózási nehézségek állanak elő, míg a többi részen — az éles fordulót és a két híd közötti folyószakaszt kivéve — a víz alatt át­lagosan 5—6 m-es mélységek észlelhetők. A for­d A Magyar Hidrológiai Társaság szegedi cso­portjának alakuló ülésén 1952. november 18-án elhang­zott előadás, 7,7 cm/km. A folyó szélessége a­­ vízszín­vo­nalában a Maros-torkolat alatti szakaszon 200 m körül van, a­mi a közúti híd felett 117 m-re csökken, a volt vasúti híd táján 178 m és ettől kezdve átlagosan .180 m körüli széles­ségben folytatódik. Az árvízi meder szélessége — tehát az ár­védelmi töltések közötti távolság —­a, Maros torkolatánál 550 m, a torkolattól mintegy 500 m-re lefelé 470 m, a nagykörút felső bekötésé­nél és a közúti hídnál 370, a volt vasúti híd­nál 353 m, majd innen kezdve fokozatosan növekedve, a Boszorkánysziget alsó csúcsánál már 750 m. VÍZÉPÍTÉS A szerző ismerteti a szegedi Tisza-szakasz szabályozásával kapcso­latos történeti és műszaki adatokat, a folyó jelenlegi állapotát és össze­foglalja azokat a műszaki munkálatokat, amelyek a hajózás biztosítása és az árvízveszély csökkentése érdekében a vizsgált szakaszon elvég­zendők lennének. A Cikk értékét emeli az a tény, hogy nagy természet­átalakító tervünk — a Tisza-csatornázás — Szeged környéki munkála­taihoz értékes adatokat szolgáltat, és a szükséges munkálatok egy részé­nek irányát megszabja. Folyamszabályozási problémák a Tisza folyó szegedi szakaszán* DÉVÉNYI ISTVÁN Általános leírás A Tisza folyó Szeged város előtti szakasza a Maros torkolatától Boszorkánysziget alsó csúcsáig terjed és hossza kereken 8 km. A folyó a Maros torkolata feletti éles balparti kanyarulat után 2,5 km hosszban gyakorlati­lag­ egyenesnek tekinthető, rendkívül nagy, dulótól kezdve a közúti híd alatti­­500 m-en át helyenként a 15—16 m-es­­ víz alatti mélysé­gek is előfordulnak. A kisvízszín esése a Maros-torkolat és a Sztálin-körút bekötése között 1,7 cm/km, míg a Sztálin-körúttól a Boszorkánysziget aljáig 2,1 cm/km. A középvizek esése a megadott sza­kaszokon végig 2 cm­/km, míg a nagyvízi esés mintegy 5—6000 m sugarú jobboldali kánya­ a felső szakaszon 7,3, az alsó szakaszon pedig SZEGED * Csúszások helye Fenéksorkantyúk 1000 1500 2000 m Régi marosi holtmeder 1. ábra. Általános helyszínrajz a Tisza folyó szegedi szakaszáról.

Next