Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

7. szám - Könyvismertetés

282 Hidrológiai Közlöny 1972. 7. sz. und Wasserscheiden als Resultat der für die Zu­rückhaltung der Niederschläge angewandten Ausschlit­zung. Die Gestaltung der Schneeschichtendicke war in jedem Fall vom geomorphologischen Aufbau des Ge­biets beider Wirtschaften abhängig. Das Mass der Bo­denabschwemmung zeigt einen engen Zusammenhang mit dem agrotechnischen Zustand des Gebiets, bzw. mit der Form des Hanges (gerade, gewölbt, lang). Einer Erosion ist jener Hang am leichtesten ausgesetzt , tier im Herbst aufgelockert wurde, bzw. ein Brachland war. Es war kein einziger Fall, wo beider Herbst-Aufackerung nicht eine Abschwemmung zu verzeichnen gewesen wäre, an solchen Stellen hingegen, wo einsommrige Grase gesät waren, bzw. wo natürliche Weiden waren, war das Mass der Abschwemmung verschwindend ge­ring. Die den Zustand vor der Einsehlitzung charakteri­sierende Erosion zeigt deutlich die aus dem Abfluss ent­stehenden und jetzt vorgebeugton Schäden. WaterhousehOld of soils on slopes By Dr. Szabó, L. Candidate of Technical Sciences Erosion of soils on slopes is one of I he factors seriously affecting the waterhousehold of these soils. The present paper is part of the thesis submitted in fulfillment of the requirements for the title of candidate, where erosion was studied in terms of the steepness and exposure of the slope. (The examples quot ed relate to the Beryosovskiy and Rasdolye sovhozes in Voroniesh county, Central Black Soil Belt, Soviet Union.) The soils in the area of the two farming enterprises include light-gray, dark­grey, occasionally podsolic forest soils and typical leached, degraded tshernoziem soils. The humus content of t hese soils is shown in Table 1. The moisture content of the soils was found to be cor­related with the thickness of the snow cover observed on the slopes and the divides. This is the result of terracing introduced in order to retain moisture. The t hickness of the snow cover was invariably related to the geomorpho­logical conditions of the terrain in both enterprises. The extent of soil erosion was found to be related closely to the agrotechnical conditions of the area and to the shape of I he slope (straight, convex, long, etc.). Most exposed to erosion were tin; slopes which were ploughed, or left af­ter harvesting in autumn. No case was observed, where some erosion did not occur after ploughing in autumn. The extent of erosion was, on the other hand, negligible where perennial grasses, or natural meadows prevail­ed. Erosion typical of condition before terracing are clearly indicat ive of damages due to runoff and now pre­vented. Dr. Szabó L.: A lejtők talajainak vízrendszere Könyvismertetés Botár Imre—Károlyi Zsigmond­. A Tisza szabályozása. I. rész. (1846—1879). Vízügyi Történeti Füzetek, 3. A Vízügyi Dokumentációs és Tájékoztatási Iroda kiadása, Budapest, 1971. (75 p. 11 ábra és kép, 117 irod.) A Tisza-szabályozás a magyar vízimunkálatok múlt­jának egyik legkiemelkedőbb fejezete. A kiadvány összefoglaló, történeti áttekintést kíván adni az árvíz­mentesítés-folyószabályozás munkáinak 1879-ig terjedő részéről. Botár Imre korábban akadémiai pályadíjat nyert történeti tanulmánya kéziratban maradt, pedig a Vásárhelyi Pál általános Tisza-szabályozási tervét is­mertetve igyekezett azt kiragadni a feledés homályából. Az 1970. évi nagy Tisza-völgyi árvíz tanulságai alapján kidolgozandó fejlesztési program történeti megalapo­zása azonban halaszthatatlanná tette a Tisza-szabályo­zás nagy művének részletesebb áttekintését . A kiadvány bemutatja a Tisza-völgy vízrajzi képét a szabályozási munkák kezdetén. Térképes ábrázolásban szemlélteti az állandó és időszakos vízborítású területe­ket és azoknak országunk méreteihez képest hatalmas arányait. Megkísérli a szabályozás előtti árvízviszonyo­kat (legalábbis egyes ismert szegedi tetőzések alapján) összehasonlítani a szabályozás utáni tetőző vízszintek­kel, s megállapítja, hogy az Alsó-Tiszán 1830 és 1970 között mintegy 3 és fél méterrel emelkedtek a tetőzés vízállásai. A kis vízszintek süllyedésének mértéke vi­szont ugyanitt majdnem elérte a 3 m-t. A Tisza vízjá­téka így 5—6 m nagyságrendben megemelkedett. A továbbiakban a Tisza szabályozásainak előzményei­ről, a munkálatok megkezdéséről, Széchenyi István és Vásárhelyi Pál szerepéről, ill. a Tiszavölgyi Társulatról esik szó. Az 1850—1867 közötti önkényuralom idősza­kában tett intézkedések, ill. a kiegyezés utáni időszak társulati munkálatainak leírását követően olvashatunk a munkák műszaki végrehajtásáról, az árvízvédelmi töltések és az átvágások létesítéséről. A kiadvány első részét az 1879. évi szegedi árvízka­tasztrófát követő időszak eseményeivel foglalkozó má­sodik rész fogja követni. Dr. Vágás István Bendefy László: A magyar kamarai mérnöki intéz­mény kialakulása 1650—1850. Levéltári Szemle, 1970. 3., 548 o. (240, 63 k­od.) A rövid tájékoztató tanulmány azt a 200 évet tekinti át, amely az újkori magyar műszaki élet kezdeteit jelen­tette. A szerző Mikoviny Sámuel és Walcher József ka­marai mérnöki tevékenységének ismeretéhez közöl fon­tos adatokat. A leírás részletesen foglalkozik számos alapvető vízügyi vonatkozással, így a különböző folyam­térképezésekkel, a magyarországi Hajózási Igazgatósággal, ill. a pesti egyetem ,,Mérnöki Intézetének" alapításával. A jegyzetek, ill. a szakirodalmi utalások részleteiben is eligazítják a tárgykörrel foglalkozókat. Dr. Vágás István

Next