Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

6. szám - Vásárhelyi Pál: Előleges javaslat a Tisza áradásának minél elébbi gátlása tekintetéből

338 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY, 1995. 75. ÉVF. 6. SZÁM pig, mely Ungh megyének a Tiszára dűlő szegében fekszik, e helység irányában esik a Latorcza a Tiszához legközelebb, e tájon a földszín aránynak azon sajátságos jelenete tűnik fel, hogy a Latorcza és Bodrog tere a Tiszáénál mélyebben fekszik, minél fogva a Tisza nagyobb vizeit a Latorczába és Bodroghba nyomni törekszik. Erőködnek ugyan a Tiszának a Latorczába törését töltésekkel feltartóztatni, hanem mindazon rendszer nélkül emelt töltések a vízár feltartására nagyon gyengék és tökéletlenek, mivel minden nagyobb víz a kiszakasztott töltéseken keresztül utat nyitván, a Bodrogh termékeny vidékét elönti; ezen eset leginkább Csapnál a Tisza legfeszesebb s legfőbb fordulatánál történik meg, mely okból e pontra különös figyelem fordítandó, és a töltések erősebb és bővebb mértékre szabott testben lesznek hozandók. Ezen kívül, minthogy a Csap helység oltalma végett ez előtt több évekkel kivárt átvágástól a folyó mostani irányában sikert várni nem lehet, a helybeli körülmények pedig más átvágást nem is engednek meg, nincs más mód, mint, hogy a Csapi oldalon a további partszakasztásnak kövezett, vagy farösés parterősítéssel elere vétessék A Szamos beömlésétől a Tisza sarkalatos fordulásáig Csapnál 45250 ölnyi távolságban a folyó esete 12,3 láb, ebből minden 100 ölre 3,8 vonal esik, s íly csekély eset mellett víztanilag is kifejthető a felőlről nagyobb sebességgel tóduló magasabb Tisza árnak a Latorcza terére irányzott törekvése. Csapnál az éjszaki irányból délkeletnek fordult Tisza, jobbról Salamon, balról Záhony és Győröcske Ungh megyei helységek közt Kis-Tárkánynál Zemplén megyének Bodrogköz név alatt ismeretes részére dűl, s e szép vidékre egész Tokajig inkább átkot, mint áldást hozó, minthogy Agárdon alúl a Bodrogköznek több lapályain a Tiszának minden nagyobb árja úgyszólván az egész vidéket ellepi. A bal oldalon ellenben Szabolcs megyének Nyírség nevű vidéke remeg, nehogy Tuzsérnál már a falunak dölt, s vidék lapályrészét elönteni szokott Tisza egész folyását és ágyát is e tájékra vegye. Ez oldalon mindjárt Komoron alúl kezdődik Szabolcs megyének szomorú helyzetben fekvő Nagy-Rét nevű környéke, mellyet az árvíz tenger gyanánt borit el több, mint egy 30 helységek határain. Ennyi rész sínségnek kitett közön tekeregvén a Tisza, Tokajnál a Bodrog folyóval egyesűl. Csaptól Tokajig a vízsodrán 89920 öl távolság van, mellynek összes esete 28,3 láb s ebből 100 ölenként 4,52 vonal esik. Tokajtól-Kesznyétenig, hol az eleven Sajó a Tiszába szakad a folyó annyira meglassul, hogy a vízsodrán 44 000 ölre csupán 2,83 lábot esik, mellyből 100 ölenként egy vonalnyi eset sem kerül, ennek fő oka, a folyó sok görbületein kívül, leginkább a Sajó beszakadásának tulajdonítható, mely a magával sodrott hordalékot a Tisza ágyában lerakván, ez erőtlenségében azt tovább hajtani nem képes. Ezen itt említett helybeli körülmények összevetéséből következő okozat, hogy t.i. itt a Tisza mintegy töltéssel elakasztatik, vízmérési adatok által is felvilágosítható, mert mindjárt a Sajó beszakadása után a Tiszának 100 ölnyi hosszán 6 esete, van, miből természetes következés az, hogy a Bodrog és Sajó beszakadása közt a Tisza alacsonyabb partjai számos kitörésein a vízár jobbról a Takta közét, balról pedig Szabolcsban Dob. Bűd Szt. Mihály, Polgár helységek és Nánás, Böszörmény, Újváros, Debreczen, Hajdú városok, és a Kunság szép és termékeny határainak nagyobb részét vagy állandóul, vagy ép az évnek tenyésző szakában vízzel borítja. Különösen megemlítendők itt azon foltok és kitörések, mellyek a Tisza nagyobb árjait a most érintett határokra vezetik, u.m. a Dobi, Luczi, Kesznyéteni és Szederkényi határokban létezők a vizet legelébb a Kesznyéteni határon pap tavánál nevezett vízfogóba utalják, innen az (érthetetlen két szó) végre Király nevet nyert ezen a horgoló tóba, ebből tovább a veresnádba öntik. Van még egy más útja is a szóban levő vízárnak, mely Ároktő és Csege közt Selypes nevű eren foly ki, s a Szt. Margitai pusztán két ágra oszolván, s a bal Selypes nevét tovább is megtartván, a fenn nevezett Pap tavába húzódik, a jobb ág pedig folyás ér név alatt a vizet Polgár határán Bágy nevű tóba vezeti, honnan az a veresnáddal egyesül, míg végre az így leszármazott víz a Horti pusztán egy rendesebb medrű, s Hortobágy név alatt ismeretes folyóvá alakul. Itt meg kell jegyezni, hogy a Veresnád egy több ezer holdat elborító tó, mely Büd Szent Mihály, Nánás és Böszörmény határain terjed. A Tisza felmérése alkalmával a helyszínen térfekvés és tapasztalt emberek útmutatása szerint kinyomozott vízártere következő u.m. Bereghben 293 569 Szathmárban 232 738 Zemplénben 333 636 Szabolcsban 445 935 Borsodban 28 890 Hajdú városokban 39 720 Öszvesen, 1 374 488 hold Hevesben, a Nagykunságban és Szabolcs megye alsó részén Újvárostól a Berettyó felé az ártér szorosan ki nem számíttatott, de sokat nem fogunk hibázni, ha az összes ártért kerek számmal 1 500 000 holdnak vesszük, mi 125 négyszög mérfölddel, egy nagy vármegyének terével ér fel. A Tiszának ezen rövid leírásából kivehető, hogy annak vize a nagy eseteken lerohanván, alább esetét elveszti, miszerint kéntelen felduzzadni és széjjel ömleni, innen következtethető azon szabályozási elv, hogy legelébb sebessége szereztessék meg, melly ezél nagyobb eset és egyenesebb s rövidebb lefolyás által egyszóval átvágások által eszközölhető; sőt a vontató útnak megtarthatása is szükségeli az átvágásokat, mert jelen állapotjában, midőn a folyó ide oda tévelyeg, ha léteznék is vontató út, annak jó karban tarthatása lehetetlen. Ezen leírásból egyszersmind az is látható, hogy itt egyoldalú részenkénti szabályozásnak helye nem lehet, s csak általánosan nagyobb szakaszokban történhető. Mindenek előtt célszerűnek vélem megemlítteteni, hogy miután a folyónak papírosra vetett minden szükséges vízmérési adatokkal felkészített térképéből s helybeli tapasztalásból annak hibái kiismerszenek. a rendszeres szabályozás menete és sora az lenne, hogy mindenek előtt a folyónak minél egyenesebb menete görbületesnek