Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

6. szám - Vásárhelyi Pál: A Tisza folyó általános szabályozása

A Tisza folyó általános szabályozása Vásárhelyi Pál Kivonat: Vásárhelyi Pál születésének 200. évfordulóján 1995-ben, halálának 150. évfordulóján 1996-ban különösen fontos és illendő élete fő művéről, a Tisza szabályozásáról megemlékeznünk. Az eredeti források azonban kevéssé voltak ismertek, sőt, sok téves hiedelem is elterjedt ezekről és tartalmukról. A legtöbben leginkább csak a Tisza szabályozás részleges "Előleges ja­vaslat"-áról tudtak, holott 1944-ben a Tisza-Dunavölgyi Társulat irattárából előkerült a teljes Vásárhelyi-terv szöveges ré­szének fogalmazványa, majd a terv néhány kőnyomatos sokszorosított példánya is. A terv létezése - Botár Imre kéziratos ta­nulmánya alapján - 1955-ben a Magyar Tudományos Akadémia Vásárhelyi Pál emlékünnepélye alkalmával vált közismert­té. A Magyar Vízügyi Múzeum és igazgatója. Fejér László jóvoltából elsőként közölhetjük nyomtatásos átírásban Vásárhelyi Pál általános szabályozási tervének szövegét a kézírásos eredetinek betű- és egykori helyesírás szerinti visszaadásával. Kulcsszavak: vízügyi történelem. Tisza szabályozás. Vásárhelyi Pál: A nagyméltóságú magyar kir. Főkormányszéknek 845 lk évi 23102 szám alatt kelt kegyes rendelete folytán a kir. építési Fő­igazgatóság a Tisza folyó általános sza­bályozása tervezetét részletesen kidolgozva mély tiszte­lettel terjeszti fel. 179­ szám 1845 ik év. Nagyméltóságú m.k. Helytartó Tanács! A nagyméltóságú Főkormányszéknek 845 ik évi Szt. Iván hó 17-én kelt 23102 szám alatti kegyes rendeleté­ben meghagyaték a kir. építész Fő-Igazgatóságnak, hogy a Tisza folyó általános szabályozási tervezetét részlete­sen és oly alakban kidolgozva, miszerint kir. Biztos köz­benjöttével történendő végrehajtáskor használtassák, ha­ladék nélkül terjessze fel. Noha azon előleges javaslatban, mely a Fennséges Fő-Herczeg Nádor Úrnak 84- ik évi Szt. Iván hava 1-én 1026 szám alatt kelt kegyelemes rendelete folytában u­gyanazon évi június 8-ról 1506 saját szám alatt kelt je­lentéssel adatott elő, és a mellyet a nagyméltóságú m. kir. Helytartó Tanács kőnyomatban az illető hatóságok­kal közölni méltóztatott, a követni ajánlott tervek benne foglalvák, tehát azoknak említése itt feleslegesnek lát­szik, mindazonáltal a khr.­építési Fő­igazgatóság azok ismétlését azért találja itt is szükségesnek, hogy a Tisza általános szabályozásáról szóló javaslat nem szét­dara­bolva, hanem összefoglalva, és összpontosítva terjesztet­hessék alá felsőbb helyi kegyelemes elhatározás végett. Tájékozás és a tervezet könyebb megítélhetése kedvé­ért a folyónak vízmérési adatokkal felvilágosított topo­graphiai leírását előre bocsátani azért is szükséges és ok­szerű, mert ez a tapasztalás nyomán felötlő folyam hibák és sérelmek gyökeres ismeretére vezet. A Tisza magyarországi keleti részén Mármaros-me­gyének magas havasaiból két u.m. a fekete és fehér Ti­sza ágakon veszi eredetét, melly Borkút és Akna-Rahó helységek közt összve ömölve és Fejérpatakon alúl a bő­vizű Visóval és több havasi patakokkal egyesülve, Bocs­kónál a fenyves lepte szikla hegyek közé szorúlt völgy­ből kiérvén Szigeti­ mezővárosnak irányúl, és alatta a sebes Iza vizét fogadja be. Eddig hát a természet szorosan kiszabta, és szük völgybe szorította medrét, melyből a folyónak több má­zsányi köveket magával sodró sebessége és duzzadó hul­lámi ki nem törhetnek. Sziget­től kezdve nyíltabb vidéken zátonyok és­ bok­rokkal benőtt szigetek szakadó és alacsony partok közt több szilaj és vad patakokkal, nevezetesen jobbról a Ta­raczk, Talabor és Nagy-Ággal erősödve rohan a nagy e­sésű folyó mind­addig, míg Ugocsa megye síkján elszórt ágaiban megcsendesedvén Tisza-Újlaknál egy mederbe gyűl. Szigeth és Tisza-Újlak közt, hol a völgy hajlatánál fogva 15 mér­földre a víz sodrán a folyó 80 ölet esik, s helyenként 100 ölre 1-2 lábnál is nagyobb esete van, a kevésbé szilárd földet kedélye szerint duló és romboló Tiszának javításáról azon körülménynél fogva, hogy minden víz változásával újonnan ásott medrét szünet nélkül változtatja, a régit elhagyva s több ágakba elszór­va új meg új szigeteket formál, mellyeket szüntelen vál­toztat, vagy egészen elsodor, minden más intézkedés hasztalan, mint a partoknak törés elleni oltalmazása, olly helyeken, hol a föld becse, a reá fordítandó költsé­get kipótolja, kivévén Ugocsa megyének azon részét, mellyet a Tisza nagyobb kiterjedésben önt el s ha­bár a föld itt inkább szűk volta miatt bír valamely beccsel, mégis ebéli, mind pedig köz­oltalom tekintetből a terve­zet e vidékre is kiterjed. Hanem egy nagyobb folyónál a czél, mellyel elérni a szabályozás feladata kettős: egyik a dúló elem árjainak korlátozása, másik a hajózás könnyítése, és mindkettőre teljes figyelmet fordítani a kir. építési Fő­igazgatóság szoros kötelességének tartotta. Igaz ugyan, hogy e felső részen, ha­bár nagy erőfeszítéssel és költséggel a folyó egy mederbe szoríttathatnék is, mindazáltal rohama a kimutatott nagy eset miatt minden ellenhajózási erőt fe­lülmúlná, azonban a vízmenti szállítás az egész országra nézve, melly saját nagy részben a Mármarosi aknákból nyeri, nélkülözhetetlen kellék, ennélfogva bátor a kir. Tisztség az 1845 ik évi 692 számú alázatos jelentésben kimondott meggyőződését mély tisztelettel ismételni, hogy nemes Mármaros és Ugocsa Vármegyék egy állan­dó küldöttség kinevezése által, melly a kir. Kincstári I­gazgatóság felszólítására az időnként keletkező akadá- 323

Next