Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)
6. szám - Vásárhelyi Pál: A Tisza folyó általános szabályozása
A Tisza folyó általános szabályozása Vásárhelyi Pál Kivonat: Vásárhelyi Pál születésének 200. évfordulóján 1995-ben, halálának 150. évfordulóján 1996-ban különösen fontos és illendő élete fő művéről, a Tisza szabályozásáról megemlékeznünk. Az eredeti források azonban kevéssé voltak ismertek, sőt, sok téves hiedelem is elterjedt ezekről és tartalmukról. A legtöbben leginkább csak a Tisza szabályozás részleges "Előleges javaslat"-áról tudtak, holott 1944-ben a Tisza-Dunavölgyi Társulat irattárából előkerült a teljes Vásárhelyi-terv szöveges részének fogalmazványa, majd a terv néhány kőnyomatos sokszorosított példánya is. A terv létezése - Botár Imre kéziratos tanulmánya alapján - 1955-ben a Magyar Tudományos Akadémia Vásárhelyi Pál emlékünnepélye alkalmával vált közismertté. A Magyar Vízügyi Múzeum és igazgatója. Fejér László jóvoltából elsőként közölhetjük nyomtatásos átírásban Vásárhelyi Pál általános szabályozási tervének szövegét a kézírásos eredetinek betű- és egykori helyesírás szerinti visszaadásával. Kulcsszavak: vízügyi történelem. Tisza szabályozás. Vásárhelyi Pál: A nagyméltóságú magyar kir. Főkormányszéknek 845 lk évi 23102 szám alatt kelt kegyes rendelete folytán a kir. építési Főigazgatóság a Tisza folyó általános szabályozása tervezetét részletesen kidolgozva mély tisztelettel terjeszti fel. 179 szám 1845 ik év. Nagyméltóságú m.k. Helytartó Tanács! A nagyméltóságú Főkormányszéknek 845 ik évi Szt. Iván hó 17-én kelt 23102 szám alatti kegyes rendeletében meghagyaték a kir. építész Fő-Igazgatóságnak, hogy a Tisza folyó általános szabályozási tervezetét részletesen és oly alakban kidolgozva, miszerint kir. Biztos közbenjöttével történendő végrehajtáskor használtassák, haladék nélkül terjessze fel. Noha azon előleges javaslatban, mely a Fennséges Fő-Herczeg Nádor Úrnak 84- ik évi Szt. Iván hava 1-én 1026 szám alatt kelt kegyelemes rendelete folytában ugyanazon évi június 8-ról 1506 saját szám alatt kelt jelentéssel adatott elő, és a mellyet a nagyméltóságú m. kir. Helytartó Tanács kőnyomatban az illető hatóságokkal közölni méltóztatott, a követni ajánlott tervek benne foglalvák, tehát azoknak említése itt feleslegesnek látszik, mindazonáltal a khr.építési Főigazgatóság azok ismétlését azért találja itt is szükségesnek, hogy a Tisza általános szabályozásáról szóló javaslat nem szétdarabolva, hanem összefoglalva, és összpontosítva terjesztethessék alá felsőbb helyi kegyelemes elhatározás végett. Tájékozás és a tervezet könyebb megítélhetése kedvéért a folyónak vízmérési adatokkal felvilágosított topographiai leírását előre bocsátani azért is szükséges és okszerű, mert ez a tapasztalás nyomán felötlő folyam hibák és sérelmek gyökeres ismeretére vezet. A Tisza magyarországi keleti részén Mármaros-megyének magas havasaiból két u.m. a fekete és fehér Tisza ágakon veszi eredetét, melly Borkút és Akna-Rahó helységek közt összve ömölve és Fejérpatakon alúl a bővizű Visóval és több havasi patakokkal egyesülve, Bocskónál a fenyves lepte szikla hegyek közé szorúlt völgyből kiérvén Szigeti mezővárosnak irányúl, és alatta a sebes Iza vizét fogadja be. Eddig hát a természet szorosan kiszabta, és szük völgybe szorította medrét, melyből a folyónak több mázsányi köveket magával sodró sebessége és duzzadó hullámi ki nem törhetnek. Szigettől kezdve nyíltabb vidéken zátonyok és bokrokkal benőtt szigetek szakadó és alacsony partok közt több szilaj és vad patakokkal, nevezetesen jobbról a Taraczk, Talabor és Nagy-Ággal erősödve rohan a nagy esésű folyó mindaddig, míg Ugocsa megye síkján elszórt ágaiban megcsendesedvén Tisza-Újlaknál egy mederbe gyűl. Szigeth és Tisza-Újlak közt, hol a völgy hajlatánál fogva 15 mérföldre a víz sodrán a folyó 80 ölet esik, s helyenként 100 ölre 1-2 lábnál is nagyobb esete van, a kevésbé szilárd földet kedélye szerint duló és romboló Tiszának javításáról azon körülménynél fogva, hogy minden víz változásával újonnan ásott medrét szünet nélkül változtatja, a régit elhagyva s több ágakba elszórva új meg új szigeteket formál, mellyeket szüntelen változtat, vagy egészen elsodor, minden más intézkedés hasztalan, mint a partoknak törés elleni oltalmazása, olly helyeken, hol a föld becse, a reá fordítandó költséget kipótolja, kivévén Ugocsa megyének azon részét, mellyet a Tisza nagyobb kiterjedésben önt el s habár a föld itt inkább szűk volta miatt bír valamely beccsel, mégis ebéli, mind pedig közoltalom tekintetből a tervezet e vidékre is kiterjed. Hanem egy nagyobb folyónál a czél, mellyel elérni a szabályozás feladata kettős: egyik a dúló elem árjainak korlátozása, másik a hajózás könnyítése, és mindkettőre teljes figyelmet fordítani a kir. építési Főigazgatóság szoros kötelességének tartotta. Igaz ugyan, hogy e felső részen, habár nagy erőfeszítéssel és költséggel a folyó egy mederbe szoríttathatnék is, mindazáltal rohama a kimutatott nagy eset miatt minden ellenhajózási erőt felülmúlná, azonban a vízmenti szállítás az egész országra nézve, melly saját nagy részben a Mármarosi aknákból nyeri, nélkülözhetetlen kellék, ennélfogva bátor a kir. Tisztség az 1845 ik évi 692 számú alázatos jelentésben kimondott meggyőződését mély tisztelettel ismételni, hogy nemes Mármaros és Ugocsa Vármegyék egy állandó küldöttség kinevezése által, melly a kir. Kincstári Igazgatóság felszólítására az időnként keletkező akadá- 323