Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

6. szám - Vásárhelyi Pál: Előleges javaslat a Tisza áradásának minél elébbi gátlása tekintetéből

Előleges javaslat a Tisza áradásainak minél előbbi gátlása tekintetéből Vásárhelyi Pál Kivonat: Vásárhelyi Pál születésének 200. évfordulóján 1995-ben, halálának 150. évfordulóján 1996-ban különösen fontos és illendő élete fő művéről, a Tisza szabályozásáról megemlékeznünk. Az eredeti források azonban kevéssé voltak ismertek, sőt, sok téves hiedelem is elterjedt ezekről és tartalmukról. A legtöbben leginkább csak a Tisza szabályozás alábbi részleges "Előle­ges javaslat"-áról tudtak. Ezt is közöljük most a Magyar Vízügyi Múzeum és igazgatója, Fejér László jóvoltából nyomtatásos átírásban - Vásárhelyi Pál általános szabályozási tervének közlésével együtt a kézírásos eredetinek betű- és egykori helyesí­rás szerinti visszaadásával, abból a célból is, hogy a két szöveg lényegi egysége ebből is megmutatkozhassék.. Kulcsszavak: vízügyi történelem, Tisza szabályozás. Vásárhelyi Pál, 1566/1845 Előleges javaslat, mely a Fenséges Fő-Herczeg Nádor úrnak 845 évi Szent Iván hava­lét 1026 szám alatt költ kegyelemes rendele­tére vonatkozólag a Tisza áradásainak minél előbbi gát­lása tekintetéből létetett. A Tisza Mármaros vármegyében az éjszaki szélesség 48° 10' és a hosszúság 42° 30' foka alatt két u.m. a fekete és fejér Tisza ágakon veszi eredetét, melly Borkút és Ra­hó közt szoros völgyben egyesülvén, Rahón alul Szigeth mezővárosnak irányúl, mely alatt a Sebes Iza vize ömlik bele, miután Szigetben felül a rohanó és bővizű Visót és több patakokat magába fogadott volna. A folyó természetes sajátsága eddig szűk völgybe szo­rított meder, párítva rohanó sebességgel, mely sok má­zsányi köveket ragad magával. Szigethtől kezdve nyíltabb vidéken zátonyok és bok­rokkal benőtt szigetek s szakadó partok között rohan a nagy ese­tű folyó, melly helyenként 100 öl távolságban 1-2 lábot is esik, több szilaj és vad patakokkal, nevezete­sen a Taraczkkal, Talaborral és Nagy-Ággal nevekedve mind addig, míg Ugocsa megye síkján elszórt ágaiban megcsendesedvén Tisza-Újlaknál egy mederbe gyűl. Szigeth és Tisza-Újlak között a kevésbé szilárd földet kedélye szerint dúló és romboló Tiszának javításáról azon körülménynél fogva, hogy minden vízváltozásával újonnan ásott medrét szüntelen változtatja, a régit el­hagyva s több ágakra oszolva új meg új szigeteket for­mál, mellyeket szüntelen módosít, vagy egészen elsodor, minden más intézkedés hasztalan, mint a partoknak tö­rés elleni oltalmazása azon helyeken, hol a föld becse, a reá fordítandó költséget haszonnal kipótolja. Mielőtt a rendszeres szabályozás terve általánosan e­lőadatnak (minthogy az egész Tisza szabályozása terve­zésének részletes kimutatása munkálatban van) szüksé­ges tájékozás és a folyó hiba megismerése tekintetéből, annak főpontjain vízhelyzeti leírását vízmérési adatokkal felvilágosítva röviden előre bocsátani. Tisza-Újlak a jobb parton az első helység hol a Tisza egy mederbe szorulván rendezhető kezd lenni, egyszers­mind Beregh, Ugocsa, Szathmár és Mármaros várme­gyék közlekedése a folyón keresztül e ponton gyakorol­tatik. Alább a jobb parton Tisza-Várinál szakad be a közel hegyekből lefolyó Borzsa vize, melly tapasztalásból állít­va a Tisza nyomása miatt kiöntéseket okoz Beregh vár­megye nagy kiterjedésű lapály földén. Ezen s a Tiszának több fattyú ágain vagy fokain sok víz tódúl a Latorczába és a Bereghszász s Munkács közt fekvő 1 1/4 mérföldnyi terű Szernye-mocsár is a Tisza és Borzsa kiöntéseiből növekedik: ez utolsóból a Vérte-ér, az elsőből pedig a Kadarcs és Hatai patak, Szipa és Sá­rosszipa fattyú erek húzódnak, részint az említett mo­csárba, részint a Latorczába. Újlaktól 42600 ölnyi távolságra a Tisza jobb partján fekvő Jánd helységgel szemben ömlik be az erős vizű és a Szathmár megye homokos síkjáról sok iszapot magával hordó Szamos folyó. E közön a legújabb mérések szerint a Tiszának 39 láb­esete van, melyből 100 ölenként közel 13 vonal jut, mi­ből látható, hogy a víz folyása még mindég eleven, mellyet azonban a Szathmár és Beregh megyéket elvá­lasztó kanyarulatok eléggé mérsékelnek: e közön 1­láb­nyi vízállásnál az 1841'* évben talált legkisebb víznél meghatározott vízszín felett egy kereszt szelvény közép­sebessége 2119 lábnak találtatott, a felső sebesség pedig a vízsodrán 2700 a folyó szélessége 49 öl, a mélység 49 öl, a mélység pedig egyre másra 4 láb, hanem vannak itt mintegy 42 sekélyes helyek, hol a mélység 2 lábnál nem nagyobb. A külön vízállású és legnagyobb vízemésztések a fo­lyó medrének töltésekkel felemelt keresztszelvényivel e­gyütt a jelenleg munkálatban levő szabályozásnak rend­szeres és víztani tervezésében részletesen fognak kimu­tattatni. A Szamossal egyesült Tisza mindjárt alább a balpar­ton Naménynyal találkozik s innen egész Csegéig. 212183 ölnyi távolságban a vízsodrán balfelől Szabolcs, jobbról pedig Beregh megyék széleit mossa egészen Csa- 337

Next