Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)

2015 / 3. szám - Bezdán Mária: A Tisza éves vízjátéka a Tiszafüred alatti mérceszelvényekben

A Tisza éves vízjátéka a Tiszafüred alatti mérceszelvényekben Bezdán Mária 1113. Budapest, Vincellér u. 40. Kivonat: A kisvizek lesüllyedésének oka a szabályozás következménye. A morfológiai változás (nagyvízi meder összeszűkülése) hatása a fo­lyószabályozást követő első évtizedekben a betöltésezés befejezéséig folyamatosan növelte az árvízi vízállásokat. Ugyanakkor a vízhozamok is folyamatosan nőttek annak következményeként, hogy a külterületekről egyre több víz került bevezetésre a Tiszába. Azt, hogy ez a hatás a Tiszaug alatti folyószakaszokon miért nem látszik, a duzzasztás hatásának tudhatjuk be. A befogadó Duna és a Maros visszaduzzasztó hatása nem egy „eltávolítható” természetes velejárója a Tiszának. Kulcsszavak: vízjáték, vízállás, trend, meder morfológiája, vízhozam, duzzasztás, kisvízi szabályozás, vízátvezetés, vízszín­elés. 1. Bevezetés A Tisza éves vízjátékát az évi minimális és maximális vízállások felhasználásával grafikusan ábrázoltam a kö­vetkező vízmérce állomásokra: Tiszafüred, Taskony, Ti­­szabő, Szolnok, Martfű, Csongrád, Mindszent, Algyő, Szeged, Törökkanizsa, Zenta és Törökbecse (1. ábra). Az Excel számítógépes programmal megrajzoltattam az adatsorok kiegyenlítő egyeneseit, amelyek sok esetben megmutatják a változás irányát. Tudva azonban, hogy i­­dőközben milyen beavatkozások történtek a folyón, ame­lyek hatással voltak a vízjárására, részletesebben is kiele­mezhetők ezek hatásai. 2. A vízállások változásainak elemzése A mellékelt grafikonok alapján részletes elemzéssel kívánom magyarázni a változások okát. Vannak esetek, amelyek bizonyításához további vizsgálatokra van szük­ség. Először is szeretném felhívni a figyelmet arra a jelen­ségre, hogy a grafikonok alapján a vizsgált Tisza szakasz két részre osztható. Ennek a határa Tiszaugnál van. Ti­szaug felett ollószerűen nyílt szét a MIN és MAX görbe, amit a berajzolt trend­vonalak jól szemléltetnek. Tiszafü­red állomásra is jellemző volt ez a szétnyíló tendencia, a­­mit a kiskörei duzzasztómű megépítését követően, már a kisvízi vízállásoknál nem követhetünk nyomon. Tiszaugtól délre eső állomásoknál a kisvízi vízállá­sokra az 1975. évet követően a törökbecsei duzzasztómű van hatással. Az ezt megelőző időszakra a ’60-as évek e­­lejéig jellemző volt a kisvízi vízállások süllyedése. Az ezt követő 15 évben nem süllyedt tovább, ami a tiszalöki duzzasztómű megépítésének időpontjával egyeztethető össze. Az 1960-as évek elejétől a Körös-völgy vízpótlása érdekében a tiszalöki felvízi tározótérből 28 m3/s vízho­zamot vezettek át a Körös-völgybe a Keleti-főcsatorna i­­génybevételével (Mosonyi-Pados-Ötvös 2004). A Tiszá­ban Szolnoknál a legkisebb vizek mennyisége mintegy 65-70 m3/s. Ezért a Hármas-Körös hatása a Tisza vízál­lásaiban jelentős. Az 1961-ben bekövetkező újabb hosz­­szú száraz időszakban a kisvizek nagyobb mértékű le­süllyedése csak Csongrád felett érvényesült (Taskony- Tiszaug). A csongrádi szelvénytől lefelé végig érezhető volt a Körös vízhozam-növelő hatása, mert az alsó víz­mércében sehol sem süllyedt le mélyebbre a kisvízszín a korábban észlelt értékekhez képest. Ebben az esetben még csak a Hármas-Körös vízhozama látszott a tiszai vízállások megnövelésében a Csongrád alatti folyószaka­szokon. Itt a kisvízi hozamok növekedése hatására nem süllyedt tovább a kisvizek szintje, mint a Martfűtől é­­szakra fekvő Tisza szakaszon (Bezdán, 2011a, b, c). A kisvizek lesüllyedésének oka a szabályozás követ­kezménye. A Vásárhelyi Pál által tervezett, és Herrich Károly vezetésével végrehajtott szabályozás átrendezte a Tisza és mellékfolyói lefolyási viszonyait is, jelentősen megemelte (3—4 m-rel) árvizeinek, és ugyanakkor jelen­tősen lesüllyedtek (2-3 m-rel) a kisvizeinek szintjei. A szabályozás továbbá 1,6:1 arányban megrövidítette a fo­lyó hosszát, és ugyanebben az arányban megnövelte a Tisza medrének átlagos lejtését, ezzel­­­z 1,26-szo­­rosára emelte a folyó középvízi átlagsebességét. Ugyan­csak megváltoztatta a főfolyó és a mellékfolyók egymás­ra hatásának időbeliségét és mértékét (Vágás 2007). 1. ábra: A vízmércék helye Az egyes állomásokon bekövetkező változások részle­tes kielemzése előtt a változások lehetséges okait szeret­ném tisztázni. A vízállások megváltozása a következő okokból tör­ténhetett: - a meder morfológiai változásaiból, - a vízhozam változásokból, - a duzzasztások hatásának változásaiból. Ezen okok különböző kombinációi bonyolítják az e­­lemzést. 21

Next