Hidrológiai tájékoztató, 1993

1. szám, április - MEGEMLÉKEZÉSEK - Dr. Dobos Irma: A Szent Lukács fürdő 100 éves története

kincstári vagyonnak minősítette. A fürdőket bérlők kezelték, akik igen keveset törődtek állagukkal, s a fürdőélet csak a XVIII. század végén és a XIX. század elején lendült fel ismét, amikor új tulajdonosok kezébe kerültek a fürdők. A Császár és a Lukács fürdő akkor vált ketté, amikor Ecker János sebész 1702-ben megvásárolta az északi területen a Kapali fürdőt, ahol a Császár fürdőt alakította ki, míg a déli rész a kincstáré maradt. Ettől kezdve, tehát pontosan 290 év óta önálló életet kezdett ez a számos forrásban gazdag terület. Pár kádas fürdő már a korábbi években is működött, amelyet „lyukas" fürdőnek neveztek valószínűleg egy Lukász nevű bérlő neve után, de „Fehérítő-fürdő" néven is szerepelt [10]. 1837-ben Linzbauer X. F. Lucker fürdőt említ munkájában [6], az „úgynevezett Lukáts fürdőt" pedig ebben a formában Palugyai I. írja le [9], s egy évvel később Lengyel Dániel már határozottan „Lukács-fürdő" elnevezést használ [5]. Az 1850-es években és a következő néhány évtizedben némi építkezést ugyan végeztek a bérlők, de a fürdő korszerű kialakítá­sa Palotai Fülöp nevéhez fűződik, aki 1884-ben a kincstártól megvásárolta. Az új tulajdonos lebontatta a Császár-malmot, majd elkezdődött a korszerű fürdő kialakítása 1885-ben. Először az uszoda és a malomtó mellett a „Népgőzfürdő", majd a gyógyfürdő és az iszapfürdő készült el. Az uszoda két teljesen zárt, kétemeletes épülettel körülvett női és férfi úszómedencéből állt és csak 1959-ben bontották le a két medencét elválasztó épületszárnyat. A férfi uszodában 1890 augusztusában rendezték az ország első „uszodai"úszóversenyét [1]. Lendületes fejlődést 1893-ban a Szent Lukács részvénytársa­ság megalakulása hozott a fürdő életében (2. kép). A Terminus TÖBBSZÁZADOS FENNÁLLÁS UTÁN VÉGLEGESEN FELÉPÍTTETETT 1893-1894 BEN , A SZT.-LUKÁCS FÜRDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÁLTAL. IGAZGATÓSÁG: N­­ r. I­ no­vi AL­PP ZSIGMOND, ELNÖK. PALOTAI REZSŐ, VEZÉRIGAZGATÓ. MEZEI MÓR, GERHARDT GUSZTÁV, PALOTAI ÜDÖX, IGAZGATÓK. TUDOMÁNYOSAN FELÜLVIZSGÁLTATOTT : DR. KORÁNYI FRIGYES, EGYET, TANÁR, DR. KÉTLY KÁROLY, EGYET, TANÁR, D.,, RÉCZEY" IMRE, EGYET, TANÁR, ORVOSI SZAKTANÁCS, ÉS DR. BOSÁNYI BÉLA, FÜRDŐ-FŐORVOS ÁLTAL, TERVEZTE: RAY­ REZSŐ, MŰÉPÍTÉSZ. 2. kép. „A Szt.­Lukács fürdő részvénytársaság" vezetősége és orvosi szaktanácsa szálloda, a ma reumakórházként működő épület terveit Ray Rezső készítette. A fürdő udvarán a hálatáblás két falfelület találkozásá­nál a csavart kőoszlopot Szent Lukács 1760-as évekből származó szobra díszíti. A szépen kiépített fürdő néhány év alatt a főváros egyik legnagyobb forgalmú és talán a legkedveltebb fürdője lett, de 1897-től fokozatosan csökkent a mérleg szerinti eredménye. Oka az általános gazdasági pangásban keresendő, bár erősen befolyásolta a forgalmat az új fürdőszobás magán- és bérházak építése is és javulást csak az idegenforgalom növekedésétől lehetett remélni. Némi javulás már 1900-ban jelentkezett, amikor a budapesti 5 legnagyobb fürdő közül a Lukács fürdő érte el a legjobb eredményt forintban kifejezve. Ennek ellenére újabb tevékenységgel kívánta az Rt. kiegészíteni a fürdő szolgáltatását [8]. Először 1903-ban találkoztunk a „Szt.-Lukácsfürdő Kútvál­lalat Rt. Kristályvíz-üzemének" védjegyeztetett „Kristály" palackozottt, szénsavval telített ásványos forrásvíz sokszínű címkéjével (3. kép) és a sokszínű nyakszalaggal [4]. A Kristály forrást, amelyből a 25 ° C hőmérsékletű, kalcium-magnézium­hidrogén-karbonátos vizet nyerték - gondosan foglalták és ezüstözött óncsöveken szállították az önműködő, elzáró és dugaszoló szerkezettel kiegészített palackozóhoz (4. kép). Az ásványvizet Korányi Frigyes egyetemi tanár véleményezte és kijelentette, hogy az „ásványvíz amellett, hogy kiválóan kelle­mes, üdítő ital, kitűnő és hasznos italul szolgál idült gyomor- és bélhurutnál, különböző idült betegségekből eredő gyomor- és étvágyzavaroknál, továbbá mindazon esetekben, melyeknél a mérsékelten szénsavas vizek hasznosak." Kívüle még sok orvos hasonlóképpen nyilatkozott és külfödi szakkörök elismerését is kiváltotta. Elismerőleg nyilatkozott az ásványvízről 1901-ben a cs. és kir. udvari gazdasági hivatal nevében Franz von Worlitzky gazdasági igazgató. Az ásványvíz kiválóságát a St. Louis-i 1904-ben tartott világkiállításon a „Grand Prix"-i kitüntetés bizonyítja. Ezekben az években az Rt. már arról számol be, hogy Európa legtöbb államába be van vezetve és jelentékeny a kivitel Dél- és Közép-Amerikába, Brazíliába, Chilébe, Argentínába, Mexikóba, Hondurasba, Kelet- és Dél-Afrikába, Japánba, Kínába, Indiába, @n 5r«nt 1 u» ftt i g lAsv ln t­­1-A »hnK.Hi.MH X 'Willi III 15^11.­..... ULfcK­* 1­560 80 Jrm­­M»* • t* »Ii Vs S4*9*6 MIT»»« viMdik*«.»* follw mfe­­les**!? F«*« 3. kép. A palackozott „Kristály" ásványvíz cimkéje (OSZK reprodukció) 4. kép. Szállításra várakozó kocsik a palackozó előtt (OSZK reprodukció)

Next