Hidrológiai tájékoztató, 1994
2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Korompay András: A Tisza-völgyi nagyműtárgyak állapota, rekonstrukciós igényei
A Tisza-völgyi nagyműtárgyak állapota, rekonstrukciós igényei* KOROMPAY ANDRÁS Országos Vízügyi Főigazgatóság 1. A Tisza-völgyi nagyműtárgyak szerepének értékelése, a térség vízgazdálkodása szempontjából Az ország területének 50%-a esik a Tisza vízgyűjtőjére, ahol a természeti adottságok következtében a vízgazdálkodási infrastruktúra súlya nagyobb az átlagosnál, annak mintegy másfélszerese. A Tisza-szabályozás első nagyobb védművei még a múlt század első felében megépültek, és azóta is az ár- és belvízvédekezési, és folyószabályozási, vízkormányzási állóeszközök viszonylag nagyobb mennyisége jellemző a térségre. A fővédvonalak értéke az országénak mintegy 70%-a, a belvízvédekezés eszközállománya 75%-a, a mezőgazdasági vízigény az országos igény 75%-át teszi ki. Ezeknek a fejlesztéseknek eredményeképpen létesültek a Tisza-völgy nagy műtárgyai, és az azokhoz tartozó vízutak, amelyek a Tisza és a Körös-völgy vízgazdálkodási együttműködését teszik lehetővé (1. ábra). A műtárgyak életkora változó, a gyulai tűs gáté megközelíti a 100 évet, a kiskörei műtárgyak életkora 20 év. Az időtáv miatt a létesítéskori célok, funkciók egymáshoz viszonyított arányai megváltoztak. 2. A Tisza-völgy nagyműtárgyai Vegyük sorra azokat a műtárgyakat, amelyek vízügyi kezelésben vannak, és részei e vízgazdálkodási rendszernek. Először a tiszaiak: SZWit MISKOLi iNYÍREGYHÁZA % Markazi -7*33 iKisköreptározóC DEBRECEN SZOLNOK" -Uo\fn Harmas-^KOROSTADAN-p/BEKÉSSZENTANDRÁS Hosß^t/g* fcBtgÉNY BÉKÉSjfe t f BÉKÉSCSABA JELMAGYARAZAT q Meglevő vízlépcső : 112 Az 1982 évi vízelosztás * ' mértékadó értékei m3/s-ban 1001km] _i i 1. ábra. A Tisza-völgyi vízgazdálkodási rendszer nagylétesítményei Előadásként elhangzott az MHT 1994. április 21-i rendezvényén. 37