Hidrológiai tájékoztató, 1999

TERÜLETI VONATKOZÓ CIKKEK - Dr. Vágás István: A Tisza 1998. őszi és 1999. tavaszi árvize

A Tisza 1998. őszi és 1999. tavaszi árvize DR. VÁGÁS ISTVÁN Bevezetés A Kárpát-medencét időnként hatalmas vízbőség, vagy kitartó szárazság jellemzi. Gyakran hosszú éveken át uralkodik valame­lyik szélsőség, és sokan hiszik ezeknek az időszakaiban (tévesen), hogy az éppen kialakult állapot állandósulni is fog. Éghajlatunk kiszámíthatatlansága miatt ugyan nem lehet megjó­solni a folyók áradásának időpontját, de évszázadosnál hosz­szabb vízjárási adatsoraink alapján az árvizek méreteire, bekövetkezésük gyakoriságára mégis megbízható ismereteket gyűjthettünk. Különös jelentőségű ez napjainkban, amikor -egyes kisebb kivételektől eltekintve - másfél évtizeden át tartott nálunk a szárazság, s ezt követően meglepetésszerűen támadott a Tisza vízének áradása. A Tisza 1998. novemberi, majd 1999. márciusi pusztító árhul­láma aligha lephette meg azokat, akik folyóink viselkedését ismerték, és szeszélyes vízjárásukhoz alkalmazni igyekeztek korlátozott műszaki és védelmi lehetőségeinket. Még a megfelelően kiépített töltésrendszer sem minden­ önmagában. Ha jó karban tartását, erősítését, vagy a szükségessé váló védekezést nem szakképzett és elhivatott vízügyi szolgálat irányítja, azt pedig nem a mindig megújuló tudomány ismeretrendszere vezeti, nincsen esély az árvízkatasztrófák ellen. Ha egy tár­sadalom vízimérnökeinek kezdeményezési lehetőségeit elvéve azokat arra kárhoztatja, hogy csupán „szolgáljanak és szolgáltas­sanak", saját magát fosztja meg biztonsága legfontosabb feltételeitől. A képzett vízimérnöknek hivatásából fakadó felada­ta, ha meggyőződik arról, hogy valamely műszaki tevékenysége előrehaladást hozhat, az érdekelteket felvilágosítja, s az erők összefogására, a szükséges munkáknak végrehajtására buzdítja. A hosszabb árvízmentes időszakokban - ezúttal is - lassan, de biztosan csappant meg az érdeklődés árvizeink ügye iránt. A vízügyek munkálait ráadásul éppen ebben az időszakban orszá­gosan gerj­esztett bizalmatlanság övezte. A vízügyi képzés a műszaki egyetemi oktatásban háttérbe szorult. A pályaválasztók érdeklődése elkerülte a vízügyi szakterületet. A vízügyi szél-Az 1. táblázatból kitűnik, hogy a legnagyobb relatív gyako­riságukkal a száraz, vagyis a 000 jelzésű évek vezetnek a sor­ban. A felső három fő tiszai vízmércén közel 30%-os, míg a szegedi vízmércén közel 40%-os az előfordulási gyakoriság. Ez azt mutatja, hogy a Tiszán az áradások hosszú éveken át elmaradtak. Ilyen száraz időszakok voltak az 1896-1901 t­az gálatban az évek múltával csökkent a kellő árvízvédelmi, vagy hidrológiai tapasztalattal rendelkezők száma. Középisko­láinkban a földrajz- és történelemtanítás egyaránt mellőzte a Tisza szabályozásának, második honfoglalásunknak, és árvízvédelmünk mindig időszerű tudnivalóinak ismertetését. Ezért találtak azután sokakat társadalmunkban készületlenül és értetlenül a szükségszerűen ismétlődő árvizek. 2. A Tisza áradásainak típusa, mértéke, gyakorisága Az áradás statisztikájának kifejezésére a Tisza négy legjel­legzetesebb vízmércéjét és azokon egységesen a 600 cm-es vízállás meghaladását vesszük számításba. E négy fő vízmérce: Vásárosnamény, Tokaj, Szolnok és Szeged. Az évszakos áradá­sok statisztikai viszonyainak kimutatására a január 1.- április 30. közti első, a május 1.- augusztus 31. közti második, illetve a szeptember 1.- december 31. közti harmadik év­harmadot volt célszerű különválasztva vizsgálni. Azokat az évharmados időszakokat, amelyekben a vizsgált vízmércén a vízállás egy­szer sem haladta meg a 600 cm-t, a 0 kódjellel, azokat pedig, amelyekben legalább egy alkalommal meghaladta, az 1 kódjel­lel jellemezhetjük. Ilyen jelölésrendszer nyolcfajta áradás-típus megkülönböztetésére ad módot. A 000 megjelölésű évben az adott vízmércén legfeljebb 600 cm volt a vízállás. Az 111 jelű évben mind a három évharmadban külön-külön is legalább egy napon át meghaladta a vízállás a 600 cm-t. Az 100 esetben csak a tavaszi, a 010 esetben csak a nyári, a 001 esetben csak az őszi évharmadban fordult elő legalább egy napon át 600 cm-t meghaladó vízállás. Az 110 a tavaszi és nyári, az 101 a tavaszi és őszi, 2­011 a­ nyári és őszi, 600 cm-t meghaladó áradás ugyanazon évben való előfordulásának az esete. Az 1. táblázat a 0 és 1 kódjelek kombinációit felhasználva, ezek adott jelen­tésének megfelelően mutatja be, hogy az 1876-1975 száz éves időszakban hány alkalommal fordultak elő a különböző áradási típusú esztendők 1903-1906, az 1909-1911, az 1926-1931, az 1936-1939, az 1943-1947, az 1959-1961, az 1971-1974, később az 1983-1993 időszakok. Ha nem a 600 cm, hanem a 760 cm vízállás megha­ladását tekintjük, 1876-1975 között két, azóta egy további, 15 évnél is hosszabb periódus is található (1896-1912 és 1943-1961, majd 1982-1997), amelyeken belül a Tisza középső és 1. táblázat ,4 600 c­m-h­ez viszonyított időszaki áradások hemnek előfordulási száma. 1876-1975 Kódolt évharmad Vásárosnamény Tokaj Szolnok Szeged 000 33 28 33 38 100 27 33 25 19 010 3 5 4 7 001 6 4 4 3 110 15 18 24 25 101 6 6 2­­011 1­0­ 2 2 111 9 4 6 . 6 Összesen: 100 100 100 100

Next