Hirnök, 1837. július-december (1. évfolyam, 1-52. szám)

1837-12-08 / 46. szám

POZSONY, pénteken 46. szám. DECEMBER­­8. 1831. Tartalma: a ’ honi politicai ’s nempoliticai tárgyak , neveze­­tesb esetek’ ’s kinevezések’ minél gyorsabb, bő­vebb ’s részreh­ajlatlanabb közlése; a’ kü­lföld­i po­liticai tudósításoknak környülállásos és olly gyors hiraladása, hogy e’ tekintetben minden honi újság­­levelet megelőz; a’magyar literaturában újlag fel­tűnő vagy hazánkat érdeklő tudományos mun­kák’ közlése ’s ismertetése; a’ hazai s külföldi művészet’, közhasznú intézetek’, gyárak , közmű­vek’, gazdaság’, közösülés­mód’ leírása; közélet­beli érdekes esetek’ elbeszélése ’s egyéb mulat­tató czikkek; a’ pénz’, statuslevelek’, élelmek’, lég’ ’s víz’ álladalmak ’s mindennemű hirdetmények. Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi Orosz József. Feltételek: Megjelen e’ hírlap minden kedden ’s pénteken ; —­­Télévi előfizetés Pozsonyban házhoz hordással 4 ezüst forint , postán borítékkal 4 fr. 2't kr. — — Előfizethetni Pozsonyban a’ kiddé tulajdonos­nál, Wigand Károly Kuidrik házában, Pesten L­ üskúti Landerer Lajos­ könyvműhelyében, hol a’ hirdetmények ’s egyéb a’ szerkesztőséget il­lető közlemények is legolcsóbb áron elfogadtat­nak, nemkülönben minden postahivatalnál. Az értekezések e’czím alatt küldetendők : „A’ Hírnök* szerkesztő hivatalának. Pozsonyban«* — A’ nem­­hivatalosoknak bérmentes levelekben küldése ké-* retik ki; untató ’s izetlen bohózatok vagy sze­mélyességek fel nem vétetnek. Tisztelettel kéretnek t. ez. Előfizetőink, méltóztassanak a’ „Ililab­ik és Századunk“ czímű társlapok’ 1838dik évi folyamatja iránt ren­deléseiket a’szokott előfizetési utakon haladék nélkül megtenni, részint hogy a’ borítékczímek jó eleve kinyomatván, a’ megrendelt példányokat annak idejében az illető helyekre elküldhessük; részint pedig hogy azokkal teljes számban szolgálhassunk; mivel tetemes költségekkel járván e’ vállalat, sok fe­lesleges példányt nem­ nyomathatunk. Magyarország­. Hiteles privát levelezésnél fogva tudjuk, hogy Ő cs. kir. ap. Felsége a’ székes-fej­érvári főkápta­­la­n­’ éneklő-kanonokát, Farkas Ferenczet, nagy­préposttá;— Paretics Ignácz őrkanonokot ének­lő-kanonokká; — Pen­dl Ferencz székes - kápta­lani főesperest őrkanonokká; Farkas Imre budai főesperest székes-káptalani főesperessé kinevezni; továbbá Dankovszky Gergelyt, a’ pozsonyi kir. aca­­demiában görög nyelv’ és literatura’ professorát, a’ nagyobb nemű tudósi érdempénzzel megajándékozni kegyelmesen mélt­áztatott. A’ nmeit, magyar kir. nelv. Kamara Szlovácsek Ferencz bártfai kir. sószedőt (perceptor) saját kérelmére hasonló mi­nőségben Gácsra helyezte át.­­— Schuller Leopoldot pe­dig, a’ tokaji kir. sóhivatal’írnokát, ottani kir. tutajmesterré nevezte ki. A’ tiszáninneni kir. koronás szab. kerület’ tisztujitása november’9. és fékén tartatott, Grosschmidt János ur , kir. kincstári tanácsos’ és ugyanazon kerület’ ’s a’ kir. kincs­tári bácsi uradalmak’ főigazgatója’, mint királyi biztos’elnök­sége alatt; a’ választások szavazás által mentek véghez illy­­képen: kerületi kapitány: Manojlovics Lázár; belső ta­nácsbeliek: Győry János, K­laich Áron, K­issy Kristóf; főjegyző: Joczics Áron; aljegyző: H­a­i­tr Miksa; kiadó: Peics Simon; ügyész: Maróczy Ignácz ; számvevő Kés­­m­á­r­k­y József; épületekre ügyelő: M­acsajov J.-mnos ; ír­nok: Benich Antal; selyemtenyésztésre ügyelő: Popo­­vics János; külső tanácsbeliek: Sinkay János, Ilaill Miksa, Késm­­ár­ky József, M­a­r­ó­c­zy Ignácz, Petro­vics János (kerületi pénztárnok) , Csokics György, Gombos Károly, Gavanszky József, Branovácsky István, Esztergomy György (csendbiztos) , Gombos Pál, Kiss Lőrincz. A’ m. t. társaság, szünnapjai’ elmúltával, első kis gyű­lését november’ 20 án tartá, mellyben I. Vállas Antal, az igazgatóság által a’ mathematical osztályba ujonan kinevezett helybeli r. tag, székét a’ Ludolphi számot több ívek’ érintői által kifejtve tárgyazó értekezés’ olvasásával foglalta el, m­elly az Évkönyvek’ IV. kötetében fog megjelenni. II. Előterjesztő a’ titoknak a’ berlini és lissaboni tudományos academiák’ le­veleit, mellyeknek elsője mellett a’ porosz academia’ újabb munkái érkeztek ; az utóbbiakban a’ m. t. társaság a’ portu­gál t. társasággal kötendő viszonyra felszólittatik. 111. Vass László t. t. az ülést több rendbeli, hazánkat illető, külföl­dön levő tárgyakról tudósitá , miket a’ Tudománytár’ köze­lebbi füzete közölni fog. IV. A’ Tudománytár’ számára bekül­dött két nyelvtudomány­i, két történetirási és egy mathema­tical értekezés vizsgálat alá bocsáttatott.­­.Egy külön nyom­tatás végett beadott philosophiai kéziratnak bírálók rendel­tettek. Adatok a’ magyarországi Játékszínekről. Játékszín­ előadásoknak legrégibb nyomát Magyarország­ban Braxatory’ „Letopisowe Krupinstji“ (azaz Korponai évkönyvek, 1810, lap 68) czímű munkájában talá­lom, melly után, már 1636 ban evangelicus diákok Korponá­­ban (t. Zólyom vármegye’ sz. k. városa) színjátékokat adtak elő, hihetőleg tót nyelven. — Pozsonyban, némellyek szerint, a’ német játékszín már 1730ban elkezdődött (Sán­dor, Sokféle VII. 1. 60.)­­— Budán a’ publicumot legelő­ször 1760 ban vándor színészek mulattaták ,,a’ vörös süldisz­nónál“ a’ várban, későbben a’ Vizi - városban a’ „fejér ke­resztnél“ rögtönzött darabokkal, részint gyermekek , részint bábok által (Schematism, Buda , 1­­412.) — A’ játékszíneket tárgyazó legrégibb kormányrendeletet 1772. devember’ jéről találtam , miszerint az effélék ünnepnapokon csak 4—11 est­­veli óra közt adathattak. Ezen rendelet a’ vándor comicuso­­kat illethette, miilyenek Magyarországban mindig találkoz­tak. — Pesten a’ legelső játékszín 1774ben egy régi vé­delmi rondellából építtetett, ’s Bern­er Felix’ gyermektár­sasága által augustus’ 14én az „indiai özvegy“ czk­r.a vígjá­tékkal nyittatott meg. Erre következett M­a r in e 11 i ’s az egy­kor hires Vári-társaság (Kom­b. Lexic. 531 lap.) . A’ mostani pozsonyi játékszínt 1776 ban Csáky György gróf építtette ; 36,000 forintba került, ’s „Mediciak“ czímű szín­játékkal nyittatott meg. Közel hozzá egy nyári színház is volt a’ köznép’ számára (talán ugyanaz , melly 1730ban ké­szült). Ennek jövedelme az uj színház’ építésére fordittatott. Ugyanott 1778ban egy vad vita ház (Hetzhaus) is ujonan építtetett. (Korab. Lexic. 570 lap.) Pesten is volt illyes vad­vita, melly 1795ben eltöröltetett. — A’harmadik játékszín Kassán építtetett és 1781 ben nyittatott meg. (Korab. Lex. 291 lap.) — A’ negyedik Budán 1784ben állíttatott fel. — Az ötödik Pesten 1812ben februarius’ 9én nyittatott meg. — A’ hatodik Nagyszombatban létesült 1832. — A’ bártfai fürdőben saját játékszini épület van. — Ma­gyar szín­ház Pesten 1790ben „Igazházi vagyis a’ Polgármester“ czí­mű vígjátékkal kezdetett meg; ’s 1790ben már 50nél több já­tékszini darab volt magyar nyelven; szintannyi más forgott kéziratban.­­ Az első énekesjátékot (opera) Szálkai An­tal irta ezen czím alatt „Pikkó herczeg és Jutka Perzsi,“ melly a’ budai színházban adatott 1792ben. (Tud. Gyűjt. 62. szám, hol a’ későbbi énekes játékok is megneveztetnek.) *— Losonczon a’ református diákok 1790 körül évenkint, az esztendőnkinti vizsgálatok’ elvégezték el júliusban, a’ colle­gium’ udvarán játszottak; 1795ben magam is jelen voltam. S­z. Fejérvárott építtetett a’ legelső magyar színház és 1818ban October e­llén nyittatott meg. — Miskolczon a’ második 1819ben kezdetett el. (Már régen elkészült.)­­— A’ harmadik uj magyar színház Pesten 1837ben nyittatott meg augustus’ 22én. — A’ bányavárosodban magyar színjátékok vándor színészek által legelőször 1826ban adattak. Újbá­nyán a’ társaság 4 hétig játszott.­­— Az első magyar bal­let Pesten 1826ban junius’ 26 án adatott.­­— A’ német ván­dor színészek’ eltávolítására 1832ben adatott ki a’ legelső rendelet E­s­z­t­e­rg­o­m vármegyéből. — A’magyar színészet­nek előbbi történeteit Pesten ’s Budán megírta Endrődy „Magyar Játékszín“ czímű munkájában, Pest, 1792. Vesd ezzel össze Gaal’ „Magyarok’játékszínét“ is , Brünn 1820. Élőbeszéd. ■— S­z­e­r­b.nyelven a’ budai színházban egy mű­kedvelő társaság először 1820diki augustus’ 22. és 26-án ját­szott. — Hogy félre ne értessem, megjegyzem itt, hogy a’ fentebbiekben csak sajátlag színészi előadásokra szánt épüle­tekről vala szó. Ezeken kívül az országban különféle helye­ken vannak színhelyek, mint p. o. Temesvárott az úgyneve­zett görög városházban, hol tánczterem is van. Mióta? nem tudom.— Kis-Martonban, Sopronban, Kőszegen, Füreden, Zágrábban, Eszéken, Varasdon is vannak színpadok. — Új­bányán már 1804ben volt az úgynevezett S­z­e­n­t - I­vá­n­y­i­­házban egy csinos színpad felállítva. Most, mint hallom, egy városi épületben van. —­ Ugyanakkor Selmeczen is volt egy játékszín. Mind a’ két helyen német színdarabok adattak, ré­szint műkedvelők által, mellyek különösen jól ütöttek ki. —­­Debreczenben szinte már régtől fogva (mióta?) van já­tékszín, mellynek körülményeiről épen semmi tudomásom sincs. — Nagy-Váradon 1819 ben Sándorffy, várme­gyei főorvos, egy szép magyar színpadot állított tulajdon házában. Komáromban régóta volt egy színpad a’ gróf Z­­­ec­y-házban , hol vándor német színészek gyakran beszál­­lottak. Oda az első magyar szinésztársaság (Kilényié) 1819- ben jött, ’s majd ott, majd Győrött játszott, még pedig köz­­ben-közben német nyelven is. — Aradon a’ színpad N­­e­r­­schel izraelita’ házában van. Ott 1820ban egy magyar szi­nésztársaság énekesjátékokat is adott, még pedig minden harmadik héten németül. — Pakraczon, Posega Várme­gyében istiben Janko­vichné, akkori földesasszony, az urasági udvarban egy csinos színpadot állított fel, ’s magá­ban e’helységben találkozott egy műkedvelő társaság, melly nagyobb részint Kotzebue’ színdarabjait játszotta. Ekkor Posegán, Verőczén ’s Uj-Gradiskán is adattak műkedvelők által színjátékok. — Jászberényben 1827. a’ község’ há­zában állíttatott egy színpad, ’s az ottani fjuság magyar nyel­ven több darabot játszott. — Ugyanazon évben februarius’ A­usztria. Bécs , dec. 6­ A’ porosz királyi herczeg’ tiszteletére adott udvari concert­­nél özvegy Császárné O Felsége fogadá a’ magas vendégeket, minthogy Császár és Császárné Ő Felségök gyengélkedés miatt nem lehettek jelen. Ezen gyengélkedés azonban már elmúlt. Szombaton özvegy Császárné O Felsége a’ herczeg’ tiszteletére nagy ebédet adott, mellyre a’ badeni nagyher­­tzegnő herczegkisasszonyaival együtt, úgy a’ porosz királyi és Hohenzollern herczegek valának hivatalosak. Délelőtt a’ herczeg a’ diplomatakar’ ’s az itteni generalság’ udvarlását fogadá, az utóbbiak közt Szász-Koburg Ferdinand her­­czegét is , kinél utóbb viszontlátogatást tett. — Tegnap ugyancsak A­u­g­u­s­z­t kir. herczeg’tiszteletére Metternich herczegnél vala nagy ebéd , mellyen az egész diplomatakar jelen volt. Idikén Károly Főherczeg ada ugyanezen királyi herczegnek nagy ebédet, mellyre Szász-Koburg Ferdinand herczeg is hivatalos vala. Auguszt kir. herczeg ma reggel szándékozott útját Berlinnek folytatni. — János cs. k. Fő­herczeg hoszú útjából ide ma reggel kivánt jó egészségben megérkezett. Ő Felsége a’ Császár, a’ német szövetségi gyűlésnek 1836- dik évi augustus’ 18dikán tartott ülésében a’ statusvétkesek’ büntetése ’s kölcsönös kiadása felett hozott törvény’ követ­keztében megpararancsolta , hogy ezen szövetségi határozat egész foglalatja szerint a’ német szövetséghez tartozó status­aiban pontosan megtartassék ’s végrehajtassék. Nagybritannia. A’ királyné nov. 23án incognito az olasz operában megje­lent ’s páholyának függönyeit behuzatta, hogy magát a’ pub­licum’ szemei elől elrejtse. Nov. 23k án a’ felsőházban Sheffield egy kérelmet nyújtott át, mellyben a’ re­form bili’ némi hiányai miatt létetik panasz és orvoslás kívántatik. Brougham lord, ki a’ kérelmet pártolá, ez alkalommal oda nyilatkozott, mikép erősen meg van győződve, hogy a’ reformbill nem felel meg a’ kitűzött czélnak ; minélfogva ő azt hiszi, hogy egyáltalá­ban szükséges rajta új változtatásokat tenni, mellyek nem egyes mellékdolgokra szorittatnának, hanem magát a’ rend­szabály’ lényegét illetnék; névszerint a’ választójognak na­gyobb kiterjedést kell nyernie. E’ nyilatkozás, m­elly jófor­mán megegyez Wakley’ és társai’ radical kivánataival, nagy érdeket játszott a’ házban gerjeszteni, a’ nélkül azonban, hogy reá valaki ellenészrevételt tett volna. — Az alsó házban Blewitt némelly más munkálatok’ bevégezte után jelenté, mikép 29en indítványt teend az iránt, „hogy a’ ház’ kivált­ságainak durva megsértése, ha valaki valamelly tiszteletre­méltó tagnak e’ házban ü­lhetési jogát vagy igényét másképen mint a’ törvények ’s ezen ház’ rendszabásai szerint benyúj­tott kérelemlevél által támadja m­eg vagy kétségbe hozza; —* továbbá hogy mindazon összeköttetés, mellyre a’ ház’ vala­melyik tagjának választása elleni kérelemlevelek’ pártolására gyűjtendő aláírások végett bizonyos számú személyek lépnek egymással, ’s illy aláírásoknak vagy ezek’ egy részének e’ végre fordítása nem egyéb, mint az alattvalók’ szabadságai­nak megtámadása.“ — J. Russel­lord oda nyilatkozók, hogy ha világosan kisülne, hogy valaki a’ fönálló törvényt pártczélokra csavarni ’s némelly szemlátomást helyes és tör­vényes választások’ megsemmisítésére próbát tenni szándé­kozik, komoly megfontolás’ tárgya leend, valljon nem szük­séges e eszközökről gondolkodni, illy­es próbatét’ meghiúsí­tására? — J. Russel lord’nyilatkozását a’ministereknek bár­­m­illy szint viselő barátai mindnyájan lelkesült tetszéssel fo­gadták. — Azután a’ kincstár’ cancellárja (pénzü­gy-m­inister) kele föl ’s indítványt ten egy biztosság’ kinevezése iránt, melly az udvartartási költségek’ (civilliste) megvizsgálása vé­gett ülne össze, mielőtt e’ kérdés az uj kormány alatt elha­tároztatnék. A’ pénzü­gy­ minister e’ tárgy fölött igen hoszti beszédet tarta ’s körülményes részletekbe bocsátkozék, úgy hogy ezen indítvány a’ ,,Morning­ Chronicle’k öt egész óriási hasábját foglalja el, de a’ mellyből mi csak a’ következő igen rövid kivonatot közöljük: ő t. i. a’ házat leginkább azon körülményekre figyelmezteté, mellyek által Victoria ki­rályné’ trónralépte e’ tekintetben a’ férfi trónutódétól külön­bözik; mivel 1) a’ királyné személyes vagyonnal nem bír; 2) a’ hannover­i jövedelmekben nem örökösödik; 3) udvará­nak másformának kell lenni, mint minő egy királyé vagy ennek hitveséé. — „H. György —­ úgymond továbbá —­ rendes örökségi jövedelmeinek összeségét átadta a’ statusnak, ’s azért a’ parlament meghatározott udvartartási költséget rendelt számára. Innen ki voltak véve a’ történetes jövedel­mek (casual revenues) , ugyszinte a’ koronának törvényes jo­gai (droits) és Lancaster ’s Cornwall herczegségek’ jövedel­mei. IV. Vilmos nem csak az őseitől átadott örökségi, hanem a’ történetes, az úgynevezett „droits“ és gibraltari jövedelmekről is lemondott, mellyek 70,000 font sterlingre mentek ’s most már a’ statusjövedelmeknek egy részét teszik. Egyszersmind pedig egy másik nagy és üdvös változtatás is létetett, azon elv állíttatván fel, hogy a’statushivatalok’ szá­mára fordítandó költségek mind választassanak el a’ koroná­tól. IV. György alatt az udvartartási költség 1,193,905, az utolsó király’ halálakor pedig 1,095,994 font sterlinget tön, ’s elég volt arra, hogy ő felsége ne kénytelenít tessék sem adósságokat csinálni, sem népét rendkívüli fizetésekkel

Next