Hirnök, 1837. július-december (1. évfolyam, 1-52. szám)
1837-08-11 / 12. szám
A’ nápolyi követség Parisban azon franczia orvosoknak, kik a’ cholerabetegek’ ápolására Nápolyba és Palermóba akartak menni, a’ vitát megtagadta, nehogy politikai nézeteik által a’ viszálkodás’ magvait újra elhintegessék. — Thiers augustus’ közepén Olaszországból visszaváratik. A’ ligerisi esküdtek’ törvényszéke 24én azon kérdésre : az eliramlott politikai vétkesek belé vannak e foglalva az amnestiába? nemmel felelt. Spanyolország*, Madrid, julius’ 21. A’ kegyelem - parancsnak holnap kellene megjelennie, ha a’ ministerek újra vérszemet nem kapnak, mert a’ chivai győzelem óta ismét merészek és szigorúak. A’ minap a’ törvényszéktől feloldatott szerkesztőji a’ „Porvenir , Mundo“ és más politikai hírlapoknak száműzettek. — E sport erő’ seregosztálya Guadalajaránál állt, hogy a’ fővárost minden esetben fedezze. A’ Mundo és Provenir oppositionalis hírlapok’ szerkezteji, a’ kormányhoz utasított rendkívüli bírói ítéletek’ erejénél fogva, gyarmati fogságba küldettek , ámbátor az esküdtek’ törvényszéke az elsőbbik’ részére szabadon bocsátási ítéletet hozott. Don Carlos határozottan elhagyja Valencia’ királyságát, az Ebrón Miranda mellett átkelt hadszállitványi csapat felé menendő. Ő nem indul egyenesen a’ folyónak , hanem azzal közegyenes vonalban nyomul fölfelé, a’ jobb parttól több mint 25 órányi távolságban tartván magát. Úgy látszik, Daroca és Calatayud felé tart. Erre alkalmasint a’ Saragossa és Madrid közti közlekedés’ jelen félbeszakadása is czélozni látszik. Egyébiránt határszéli levelezőink megmaradnak azon véleményüknél, hogy don Carlos’ minden mozgásainak csak egy czélja vagyon , t. i. bármibe kerüljön is , Madrid felé nyomulni. Azonban Oran és Espartero, mint látszik, végre csakugyan eltökélék , őt nyomban követni. Espartero Cuenzát 19kén este elhagyó, Torresbe menendő. Más részről Meer báró jó irányát Barcellona’ népessége’ ellentállása által korlátozva látja; mondják, hogy a’ városba be nem mehetett, a’ lakosok makacsul megtagadván neki a’ kapuk’ fölnyitását. A’ „Journal des Débats“ szerint, Madridban julius’ 22 én tudták meg az éjszaki Portugáliában keletkezett zendületi mozgalmakat azon hírrel együtt, hogy a’ portugali segédsereg már visszahivatott; igy a’ christinók’ éjszaki vonala védetlenül hagyatik. Perpignanból julius’ 29ről következő tudósítás érkezett: „Ripoll 27kén feladta magát. Az őrsereg leraká fegyvereit, de nem lön hadifogollyá, hanem Ololba vitetett. Irbistondo egy osztályt Cabaleria’ csapatjából Iipollban hagyott és San Juan de las Abadessas felé indult.“ Azon indítványnak, mellyet Nunez a’ kamatfizetés iránt tett, tanácskozásba-vételekor, Calatrava következőkép, Spanyolország’ statushitelezőire nézve nem igen vigasztalólag, nyilatkozott: „Kinyilatkoztatom, Uraim, hogy mindaddig, mig én vagyok a’ ministertanács’ elnöke, ’s a’ körülmények meg nem változnak , sem a’ honi sem a’ külföldi hitelezők nem fizettetnek, ha szinte a’ kormány tetemes segédeszközökkel bírna is.“ Először a' polgárháborút kell bevégeznünk; ez meglévén, mindennek fizethetünk.“ . Madrid, julius’ 23. A’ carlosi összeesküvés, mellyről oly sokat beszéltek, úgy látszik, igen csekély volt; 3 dáma, 9 szerzetes, egy ügyvéd, egy káplán és egy ajtónálló teszik az arról vádolt személyeket, hogy az országalkotmányt fel akarák forgatni! Sokkal több aggodalmat szerez nekünk Pali 11os, ki Madrilejos és Manzanares között kóborolva, már 7 postakocsit, 9 szállitószekeret ’s egy postaházat égetett föl, ’s minden efféle tette után visszavonúl. A’ szekeres postákat e’ megtámadások’ következésében meg kelle szüntetni. A’ főkapitány tegnap 9 lovas század fölött tarta szemlét, mellyek az erőszakosan kiállított lovakkal elláttattak ; ezeknek egy részét talán a’ manchai bandák ellen lehetne használni. — Castanos general nagyon beteg; öregsége aggodalomba ejt bennünket. — A’ mai „Gazetta“ a királynénak azon rendeletét közli, mellyben az új cortesgyűlés kezdete november’ 19kére határoztatik, és azon körlevelet, mellyet a’ belminister a’ választásokra nézve bocsátott ki. Nápolyban julius’ 25ke körül a’ halottak’ száma már tetemesen megfogyott, úgy hogy naponként csak 120 —150-en haltak meg; de az átellenben fekvő Vico, Massa, Méta és Sorrento helységek sokkal roszabb állapotban vagynak. — Nápolyban nehány hét óta a’ hévmérő nem ment fölebb 22 — 23 foknál, mi ez évszakban igen nagy ritkaság; általában a’ nyár még eddig igen mérsékleti volt és majd minden héten égi háborúk ’s nagy esők járnak. A’ ministerium a’ corteseknek hírül adta, hogy a’ választások October’ jén elkezdődnek , és az új cortesek (két kamarában ) november’ 29ére összehivatnak. Addig a’ mostani cortesek együtt maradnak. A’ barcelonai ,,Vapore don Carlos’ mostani haderejéről következő átnézetet közöl: 6846 gyalogság, 845 lovasság. Cabrera 4250 gyalognak és 450 lovasnak parancsol, belépvén , Németországnak valamelly szép tartományát látni vélte. Temesváron keresztül a’ határőr vidékre ment; ezen vidéknek egész rendszerét és tökéletes szerkezetét hoszasan adja elő. A’ Duna’ medrében Orsován alul lévő szirtek’ és azon veszedelem’ kikerülésére, mellyel ezen szirtek a’ hajózást fenyegetik, egy 500 ölnyi hoszú csatornát ajánl, előadván, milly haszonnal járna mind Magyarországra mind pedig egész Európára nézve ezen akadályok’ elmellőzése.— Mehádián egy éjét töltvén, Karánsebes felé a’ Vaskapun Erdélybe érkezett. A’ hunyadi várat (Hunyadesnek nevezi M.) kiemelvén, a’ vár’ teremében, hova hajdanában a’ haza’ ’s vallás’ védei gyülekeztek, vasraktárt talált: a’ vasbányák’ kezelése ’s a’ vas’ olvasztása különös jelességü. A’ hires nagyági aranybányákat Madaknak nevezi; a’ dévai várról igy ír: „Nincs szebb vidék mintáz, melly innen látszik: egy nagy, szép, egészen müvelt völgy, termékeny dombok, magas távoli hegyek, mellyek ezen képnek mintegy rámául szolgálnak, egy széles folyam átkígyózza a’ térséget, határtalan kilátás Magyarország’ síksága felé, hova a’ Maros siet a’ Tiszával egyesülendő — pompás egészet képeznek. Akármerre tekintesz, elragadtatva lészesz.“ — Erdélynek és népességének rövid rajzolatját adja, mellyet valamelly statistikából írhatott ki, azért azt itten közleni felesleges. — Szebent, Fejérvárt csak átfutotta. Zalatnya’ vidékén az erdőpusztitásokat sajnálja, ’s az odavaló bányaművelést nem olly tökéletesnek mondja, mint a’ selmeczit, ámbár a’ selmeczi bányák nem bírnak olly gazdagsággal mint az erdélyiek. A’ zalatnyai bányák’ nyereségét azon időtűl fogva, hogy a’ rómaiak alatt miveltetésök elkezdődött, mai napig 3,800,000 márka — azaz egy millió kilencz száz ezer font aranyra és tizenkilencz millió márka ezüstre, — és igy mostani ár szerint ezer négyszáz tizenkét millió tallérra (negyedfél ezer millió ft. v. p.) becsüli. — Marosújvár’ sóaknáját egész Európában talán legszebbnek mondja: esztendőnként öt száz ezer mázsa sót ad. — Kolosvár’ vidékéről azt mondja, hogy ámbár szép, még sem annyira mint a’ Maros’ völgye. — Désnél legelső lóherés (luezernás) földet látott Erdélyben, jeléül annak, „mennyire hátra van még ez országban a’ mezei gazdaság.“ ,,A’ Beszterczéről Bukovinába vivő szép országút Erdély’legelső nemzetségeinek költségén készült és hazafiságuknak emléke. Semmi nyereség vagy egyesek’ haszonvágya nem vezérlette őket, csak a’ közjó vala szemeik előtt. Kik ezen czélra pénzeiket szentelték, nem kívántak egyebet, mint neveik’ emlegetését, és helyről helyre oszlopok állanak, mellyek’ felírásai azon nemzetség’ nevét említik, mellynek költségein azon darab utt készült.“ Ez után hagyta el Erdélyt Marmont. A’ két magyar honban tett utazása’ előadásához Magyarország’ történeteinek, törvényeinek és kormányzásának rövid kivonatját toldalékos csatolja — bizonyára valamelly idevaló ismerősének munkája. Ámbár rövid ideig mulatott M. hazánkban , ámbár némelly nézetei nem egészen helyesek, még is igazabban és jobban ítélt hazánkról ezen fegyverek közt megőszült utazó, mint sok más külföldiek, akik balul értesítve meséket terjesztettek különben is annyira félreismert honunk felől. Pesti Lajos, Portugália. A’ legújabb angol hírlapok szerint, don Pedro’ chartája nem csak Braga ’s Oporto városokban , hanem Chavesben és Tras-os-Montes’ egyéb helyein is kikiáltatott. A’ cortesgyűlésnek már előbb jelentett végzései megvalósulnak; a’ kormány meg van általa hatalmazva, hogy 2,000,000,000 reist (ötmillió ezüst fr.) olly módon, mellyet legalkalmasbnak tartand, fölvehessen. La da Bandeira, ki az éjszaki tartományok’ helytartójává neveztetett , julius’ 15k én ment el egy portugali hadihajón 500 emberrel Oportóba. Ugyanazon hajón volt Jose da Silva Passos is, a’ pénzügyek’ előbbi altitoknoka, mint Oportónak újdon kinevezett polgári kormányzója. Julius’ 16k án reggel következő telegráfi tudósítás érkezett Lissabonba: ,, A’ pártütők Villa Nova da Familhcaomból elillantak, a’ nélkül, hogy az Oportóból ellenük indult katonaság’ megtámadását bevárták volna. A’ negyedik hadosztály’ parancsnoka kergeti őket. Ugyanaz jelenti továbbá nekem, hogy a’pártütők Bragában Villa da Barca’ Pozsonyban Schmid Antal’ betűivel 1837. megjelent: „ÉLETBŐL SZEDETT KÉPEK CSARNOKA, ifjú szivek művelésére gyüjté Peregriny Elek; road rétben, finom velin papirosra ’s csinos betűkkel nyomtatva, 116 lapot foglal, 30 pengő kr. megszerezhető. Ezen könyvet különösen az ifjúságnak ajánlhatjuk, mert egyedül olly tárgyakat foglal honi’s külföldi történetből, mellyek a’ lélek’ művelésére ’s a’ szív’pallérozására czéloznak, mert a’szerző nem csak tanít, de mulattat is; írásmódja általában tiszta és rendszeres, értelmes és czéljának megfelelő ’s igy, a’ könyvecskének csinos külsejét is tekintve, igen jutalmas ajándék tanuló ifjúságunknak. A’bécsi császári 179 számú újság’ értekezéséből, melly a’ Ferdinand császár’ vas útjáról szól, a’ következő pontokat közöljük: aj Azon sommás szükség, melly az éjszaki vasút’ készítésére kívántatik, 458,000 mázsa sima vasra megy; kivévén azon vasi szükséget, melly szegek, czövekek, fejszék ’s kerekekre fog fordítatni, mi által a’ fölebbi mennyiség 600,000 mázsánál többre növekednék. Továbbá, hogy mindazon belföldi vasutak, mellyek csináltatni vagy megengedtettek már, vagy nem ok nélkül minél előbbi engedélyre várnak, annyi vasat kívánnak, mellynek mennyisége mindössze a’ következő 5 —10 esztendő alatt 1,200,000 mázsát meghaladna. Nem csak 90,000 mázsányi esztendei szolgáltatásról van itt szó, hanem kettősről, sőt még túlrugóról, ’s várhatni, hogy e’ szerencsés vállalat 10 ’s több esztendei táplálékot nyujtana a’ belföld’ vashutai iparának, ha különben e’ most már sokoldalúban megpróbált vasutkészités nem kedvező esetekben ki nem játszatnék. Ezután a’ különféle vasnak esztendei fel* Ak. „ Még tán belföldiek is, irányában futottak.“ 17kén a’ következő második telegrafi tudósítást vették, melly Oportóban esti 6 órakor költ: „A 4dik hadosztály lika’ éjjelén ment be Barcába és sarkukban volt a’ pártütőknek, hogy őket elérhesse, mielőtt Valenca erősségbe, hova hadmenésöket irányozzák, megérkeznének. Visconde de Geras de Lima az engedelmességre visszahíni próbála Viana’ őrseregét, de az neki nem sikerült.“ — ,,A’ miguelpártiak, úgymond a’ „Times’“ levelezője, örülnek az alkotmánypártiak’ e’ viszályának, de még nem mozdulnak. Azonban Remecido guerillavezér büntetlenül folytatja dúló kalandjait, az Algarbiából Lissabonba menő postákat fölégeti ’s a’ falukat sarczolja. Az Oportóban uralkodó politikai hangulatról itt semmi bizonyost nem tudunk; sok függend attól, mellyik párthoz áll a’ Chavesben tanyázó 18 dik gyalog és 3 dik lovas ezered. Minden esetre nagy jelentőségét azon lett dolog, hogy Leiria báró (Vasconcellos general, corteskövet) a’ pedrói charta’ részére nyilatkozott és ez értelemben felszólítást bocsátott a’ hadsereghez.“ — Az angol „Courier“ stil. 29ről ezt írja: „Braganza gőzhajó megérkezett. Lissabont 23kán hagyta el ’s 24kén Oporto felett volt. Azon kérdés iránt, ki fog e újra hirdettetni don Pedro’ chartája’? Lissabonban a’vélemények igen meg voltak oszolva. Mi a’ kihirdetést valószínűnek tartják; minden esetre pedig a’ ministeriumot kormányon maradandónak vélik. Lissabon, julius’ 15. Az oportói telegraf tegnapelőtt megjelente az igazgatóságnak, hogy a’ Villa da Barcában tanyázó katonaság (4élik gyalog ezred) és a' lakosok ott az IS2 6diki chartát kiálták ki; továbbá hogy Braga városából oda azonnal hadcsapatok küldettek a’ zendülés’ lecsillapítására, mellyek azonban a’ lázadókkal egyesülvén, Bragába mentek vissza, ’s a’ charta ott is kikiáltva jön , miért is Oportóból Bragába seregosztályok küldettek. Ennyire terjednek a’ tegnapelőtti telegrafi tudósítások , mi miatt az igazgatóság kénytelen óvakozásokat tenni és sok gyanús személyt elfogatni. Mivel tehát tegnap a’ telegraf épen semmit sem közlött, nem ok nélkül gyaníthatni, hogy Oportóban is követőkre talált a’ felkelés, ’s a’ cortesek is mindaddig állandóknak nyilatkoztatták magokat, mig álomnak ’s éhségnek ellenállhatának, azaz tegnap este csendességben haza mentek! A’ személyes kezességeknek (garantia) országszertei ideiglenes megszüntetése forma szerint elhatároztatott ; egyszersmind a’ sajtószabadság felfüggesztésett egy hónapra, ’s a’ napi lapok’ nyomatása is további parancsig, mivel nem akarják, hogy e’ történetről nyomtatás által valami közhírré tétessék. Most mindenki a’ törvény hatalmán kívül áll, ’s ellensége’üldözéseinek ki van téve. Illy személyes ellenség csak az arsenalba menjen bevádolás végett, ’s azonnal küldetnek katonák a’ bevádolt személy elfogására , ’s illy módon tegnap több házakba erőszakos berohanások történtek. Sőt az is mondaték, hogy Tércér a herczeget is keresték palotájában, de meg nem találták, ’s hirlelik hogy Pinto Magel ha es, egyike az előbbi ministereknek, valóban el is fogattatott. Telegrafi tudósítások szerint a’ bragai ’s barcai felkeltek használása, vagy 3 pcenttel számítva, nehány nagy vashutát fog majd foglalatoskodtatni. Kj Ila nagy mennyiségét és jóságát vesszük gondolóra a’ belföld’ vasanyagi lakhelyeinek, a’ szétküldethető kőszén’ és faszereknek, úgy kétségbe sem hozhatni, hogy a’belföld nagyobb vasszükségek’ fedezésére is képes, hacsak a’ kedvező helyzetű gyárak eltökélik magokat ezen szerencsés elkelési közlekedéseket jól használni. A’ Ferdinand császár’éjszaki vasutjának igazgatósága, felhatalmazottságának pontosan kijelölt határainál fogva, az átszállítási intézeteket annyival kevésbé vállalhatja magára, mennyivel inkább reméli ’s meggyőződik a’ felől, hogy a’belföldi tőkepénzesek nem sokáig hagyandják ez alkalmat figyelmetlenül, hogy az ezen sokévi vasszállitásra szolgálandó összes summában 10 mill. p. forintnyi mennyiséget, arányosan csekély tőkékké alakítsák, abból nagy kamatokat hozandók. Egy vasút’ fellállitása annyi nagyobb ’s kisebb felügyelési gondokkal van terhelve, hogy eddig Európában még egy vasúti igazgatóság sem találkozott, melly e’ czélra vasat adna és szállítana. Azért nem világlik ki, miért dolgozzék az éjszaki vasút’ igazgatósága ezen lett dolognak , főképen pedig fölhatalmazottságának ellenére. Egyébiránt, mivel az igazgatóság véleményét közli, hogy t. i. a’ sima vas’ megszerzése árverési után csak igen kevéssé könnyítetnék, eléggé bizonyítja, hogy ő a’ kinálkozóékon kívül e’ vasanyagra nézve különös alkudozásokra is lépett a’ gyárokkal, ’s hogy minden derék gyárokkal, vagy a’ szállításra magát kötelező részvényes társasággal , tekintvén a’ vasszükséget, az átszállítási intézetekre nézve jutalmas kötésekre lépni kész ; sőt hogy a’ gyároknál kinyilatkoztatta, illy sima vasnak mázsáját 12 p. forintjával lefizetni a’ vállalkozónak, tehát 30 pcenttel magasabb áron, mint a’mostani közönséges vasrúd’ ára; ’s azért az illy vállalkozásokat idején elvárja, magát azután mihez tartani tudandó. Továbbá a’ vas’ minőségének bizonyosan meg kell határoztatnia, mivel ez nyulékony, erős, tehát legjobb vasat kíván, ha káros következésű vastöréseket, elrepedéseket látni nem akarunk. Máskép van ez a’ sima vasakkal, mert ezek a’ térgerendán (Streckbalken) nyugodván, silányabb minéműségnél sem tarthatni nagy veszélytől. Végre az igazgatóság úgy vélekedik, nem irtózván a’nyilvánosságtól, hogy jobb volna, a’ Ferdinand császár’ éjszaki vasutjának nyugalmas kifejlődzésére nézve inkább vele értekezni efféle véleményi különségekröl, mintsem azokat tárgyaivá tenni a’ nyilvános vitatkozásoknak.