Hirnök, 1837. július-december (1. évfolyam, 1-52. szám)

1837-09-01 / 18. szám

POZSONY, pénteken 18. szám. SEPTEMBER 2­1. 1837. Tartalma: a’ fioni politikai ’s nem politikai tárgyak, neveze­­tesb esetek’ ’s kinevezések’ minél gyorsabb, bő­vebb ’s részrehajlatlanabb közlése; a’ külföldi po­litikai tudósításoknak környülállásos és olly gyors k­i­aladása, hogy e’ tekintetben minden honi újság­­levelet megelőz; a’magyar literaturában újlag fel­tűnő vagy hazánkat érdeklő tudományos mun­kák’ közlése ’s ismertetése; a’ hazai ’s külföldi művészet’, közhasznú intézetek’, gyárak’, kézmű­vek’, gazdaság’, közösülés­mód’ leírása; közélet­beli érdekes esetek’ elbeszélése ’s egyéb mulat­tató czikkek; a’ pénz’, statuslevelek’, élelmek’, lég’ ’s viz’ álladalma, ’s mindennemű hirdetmények. Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi Orosz József. Feltételek­: Megjelen e’ hírlap minden kedden ’s pénteken; — félévi előfizetés Pozsonyban házhoz hordással 4 ezüst forint, postán borítékkal 4 fr. 24 kr. — Elő­fizethetni Pozsonyban a’ kiadó tulajdonosnál, vagy Wigand K. F. könyvárulásában, Pesten Fi­skáti Landerer Lajos’ könyvmű­helyében, hol a’ hirdetmények ’s egyéb a’ szerkesztőséget il­lető közlemények is legolcsóbb áron elfogadtat­nak, nem különben minden postahivatalnál. Az értekezések e’czím alatt küldetendők: »A*Hírnök* szerkesztő hivatalának. Pozsonyban.a — A’ nem­hivatalosoknak bérmentes levelekben küldése ké­retik ki; untató ’s ízetlen bohózatok vagy sze­mélyességek fel nem vétetnek. Ingyenetes. Elkésvén első előfizetési jelentésünkkel, értesítjük a’ nagyérdemű közönséget, hogy most az egyszer egy évnegyedre is elfo­gadjuk az előfizetést első octoberig, helyben 2 forinttal, postán pedig 2 forint 24 kr. pengőben. Azoknak pedig, kik egész félévre előfizetnek, még elejétől fogva szolgálhatunk nehány példánnyal. Ura gyár or­s­z­ág. A’m­­. m.k. u. Kamara a’ Malyeaveczben megürült harmincz­­ados-hivatalra Fillitich Lukácsot, a’ krapinai harmincz­­adost, ennek helyébe A­dels­feld Lajost, orechoviczai ellen­őrködő hivatali írnokot és az orechoviczai ellenőrködő hiva­tali irnokságra S­eitz Vinczét, bregannei útlevél-kiadót, ne­vezte ki. Győr, augustus’ 26. Mélt. Juranics Antal ur, győri megyés püspök, cs. kir. tanácsos, és ns. praedialis Vecse szék’ örökös főispánja és collátora, 21 napig tartott súlyos betegsége után , bélgyula­­dásban, ’s lép- ’s máj­ feloszlásban, életének 70dik évében, a’ t. káptalan’ főtisztelendő’ tagjainak ’s nagy számú más papságnak is jelenlétében, minekutána előbb a’ megjelent clerusnak szivrázó búcsúbeszédet tartott volna, folyó aug. hónap’ 26dik napján, délutáni egy órakor, példás szelídség­gel és emberszeretettel párosult életét bevégzé. Eltakaríta­­tása leszen aug. 30-án, azon napon t. i., mellyben 12. év előtt püspöki székébe való fényes beiktatását ünneplé. — Sok száz szegényeknek, árváknak , és özvegyeknek, kiknek valódi atyjok és gyámolójok volt, zokogó fohásza kisérendi a’ sírba, hol áldás és béke áradjon hamvaira! •— A’M­a­gya r tu­d­ó s t­ár­s­a s­á­g’költségén megjelent: 1)F­a­­bini János’ tanulmánya a’ szembetegségekről. A’ második javított kiadás után fordította V­aj­n­ó­c­z János. Budán, a’ m. kir. egyetem’ betűivel, n. Srétben VI. és 332 lap; csinos borítékba kötve 1 fz. 86 kr. ep. — 2) Eredeti játékszín. Ki­adja a’ m. t. t. VII. kötet: Ekebontó Borbála, szomorujáték 4. felv. Irta Tóth Lőrincz m. t. t. 1. tag, Budán, a’ m. kir. egyetem’ betűivel, n. 12 rétben 130 lap; színes bontókba kötve 36 kr. ep. Kaphatók , a’ társaság’ minden egyéb czik­­kelyeivel,­ Eggenberger József academiai könyvárosnál, ’s általa minden hiteles könyvkereskedőnél az országban. Pes­ten, augustus’ 26. 1837. D. Lehe­del Ferencz titoknok. A’ magyar Borismertető Egyesület’ közgyűlése September’ okán fog tartatni, mellyre az Egyesület’ tagjai meghivatnak. Somogyban tartatott lóverseny’ alkalmával a’ 112 aranyat érő serleget gr. Festetics Gejza tulajdon lován négy vetél­kedő ellen nyerte el. Béla, augustus 26. A’ gyakori tűzveszélyek, m­ellyek Leibicz szepesi várost érik, lakosit véginséggel fenyegetik. Alig épülhete föl e’ vá­rosnak egyik, múlt évben villám által elhamvasztott negyede, ’s már tegnap délután megint az éjszaki szél’ erős fuvása közben egy varga’ vigyázatlan tüzelése által támadt tűz mind a’ három templomot, kórházat, tornyot, tanácsházat, iskolát, paplakokat ’s a’ város’ nagyobb részét hamuba dönté. A’ csű­rök takarmányostul elégtek, ’s több ember is e’ rettenetes tűzveszélynek áldozatja lön. A’ szorongó szegénységben csüg­­gedezőket e’ szerencsétlen körülmények közt a’ XVI. város’ kölcsönös tüzkármentési intézete valamennyire segitheti ugyan, de e’ segedelmet annyi ínség mellett nem is fogják érez­­hetni '*). A’ kevés meleg nyári napok nálunk ősziekre változnak. Róna földeken a’ vetemények a’ burgonyával együtt kiasztak, ’s midőn a’ haza’ egyéb áldottabb vidékin még ott is arattak, hol nem vetettek, a’ tavalyi aratáskor kihullott szemeket a’ gyakori eső növesztvén — itt sok helyen az elvetett mag’ visszanyerése sem reménylhető. Azonban gabonában nem szű­kölködünk , mivel azzal a’ szomszéd Galliczia bőven ellát. L. Tótországnak Nassicz nevű kis helységében casino­­e­gye­sül­etet létesítenek részint helybeli, részint vidéki mágnások, katonatisztek, uradalmi tisztviselők, orvosok, gyógyszerészek ’s több más műveit férfiak. A’ casino-épület­­re , melly 2 hónap alatt készült el, Verőczei gróf Pejacse­­vich Ferdinand ur ingyen adá a’szükséges szereket, miért neki az egyesület ezennel nyilván teszi szives köszönetét. Van e’ casinóban egy biliárd; nehány gazdasági folyóiratok ’s po­litikai hírlapok is tartatnak. Egyegy tag évenként csak 6 ezüst frtot fizet. (Om­. P. Zeit.) Zágráb, augustus’ 25. Augustus’ 22én a’ tánczterem­ben az itteni lazaréth-kórház’ gyarapítására fényes tánczmulatság adatott, mellynek tiszta jövedelme 191 ezüst fr. és 40 xra. ment. — Idei sz. istváni vásárunkat közös panasz követé, úgy hogy alig lehet a’ középszerűek közé számítni — ámbár a’ ven­dégfogadósoknak már több esztendő óta nem volt olly számos vendégök. A’ jégcsapás, melly környékünkben sok birtokost az idei terméstől egészen megfosztott, tegnap minket is nagy zá­porral látogatott meg, ’s noha mogyorónyi nagyságban, de gyé­rebben esvén itt, nagy kárt nem tett, mindazáltal ma már több helyekről érkezett tudósításokból értettük, hogy több helyeken mindent elvert. A’ marhadög is , melly tavaly itt és a’ szomszéd várme­gyékben annyira pusztító, ismét kiütött — S­z. E. Fiume, augustus’ 25-Szent István apostoli király’ emléknapja i. h. 20 án város­unkban illő szertartással ünnepeltetett. A’ szerbiai herczeg Milos Obrenovics, a’ h­uméliában terjedő dögvész miatt birodalmában mind a’ veszteg-inté­­zeteknek, mind a’ határőrizeteknek a’ legnagyobb szorgalmat ’s vigyázatot szorosan meghagyta. M­agyar színészet. (Beküldetett.) Ii Becs, augustus’ 28. „Sutor non ultra crepidam!“ —­ Kevesen lesznek a’ Tár­salkodó’ és Ilirnek’ olvasói között, kik ezen Apolles­­nek tulajdonított intést nem hallották, ’s habár magok min­denkor nem követvén is, másnak nem adták volna. A’felho­zott intést szem előtt tartván, bizonyosan máskép felelt vol­na a’T­ár­s­alko­d­ó 66ik szám alatti lapjaiban, midőn ál­­lítólag a’ flirnek’ 7ik számú lapjaiba iktatott ’s a’ magyar színházat tárgyazó kérdésére felel ; de tulajdonképen nem egyebet mű­vel, mint a’ felhozott kérdéseknek értelmét elcsa­varván , azoknak tartalmát és szerzőjét gyűlöletessé tenni igyekszik. Valamint kevéssé dicséretes, úgy magában igen könnyű ezen feladás, az egyoldalú és a’ dolog’ velejébe mély­ebben nem ható, vagy hatni nem akaró olvasóknál illy után czélt érni; mert ha a’ nemzeti műveltség’ előhaladásán épü­lő hazafi előtt az illy szer­vi intézetnek emelkedése örvendetes , úgy az inkább érző mint gondolkodó honfi a’ halmozott di­cséreteket, mellyeket némelly szemfényvesztők az illy bármi zsengéjekben létező intézetekre a’ Patriotismus’ hangos trom­bitájából harsogtatnak, könnyen fölcseréli a’ valódi előmene­tellel, örömest engedvén az ámításnak, hogy a’ dicséret’ tárgya szintolly röptön terjed ’s emelkedik, mint a’ magasz­taló hang; azt ellenben, ki ábrándozásából felriasztja, ki tömjén helyett szigorú tanáccsal áll elő, mint gáncskeresőt ’s mint árulót gyűlölni igen kész. Ha tehát a’ felelet’ szerzője a’ magyar színházzal azt akar­ja elérni, mit az oktalan szülők elkényeztetett kedvenczeik­kel, hogy t. i. a’ neveletlen és idétlen kedvencz a’ rokonság’ kebelében ritka tulajdonok’ remekének kiáltassék ki, midőn minden józan ’s elfogultság nélküli bírónak szemei a’ hiányon kivül egyebet nem találnak, akkor a’ legjobb feleletet adta a’ tett kérdésekre; ’s ha a’ szerző a’ nemzeti színházat úgy tekinti, mint egy elkülönözött családnak önmulatságára ki rekesztőleg szolgáló intézetet, akkor igenis helyes e’ kérdése. Valljon ki bízta meg a’ Hírnököt, hogy azon házi mulat­ságba elegyedjék, melly akár unalmas akár mulatságos, akár jó akár rész légyen, azoknak, kik azt alapíták ’s el­­rendelék, mindenkor tetszeni fog? Ellenben ha a’ szerző azt úgy tekinti, mint az erény’ és ízlés’ nyilvános iskoláját, ’s mint egy nemzeti közjót, akkor óhajtásait, akár tanács’, akár kérdés’ alakjában, mindenkinek, ki nemzetéhez tartozik, előadnia szabad lesz; valamint ha azon nyilvános intézet bérfizetés mellett megnyílik, mindenki, kinek számára az ajtó a’bemeneti ár’letétele mellett zárva lesz, bármi különös megbízás nélkül, általánosan a’ dolog’ öntermészete által tö­kéletesen meg lesz hatalmazva, tetszésének vagy nemtetszé­sének kinyilatkoztatására; ’s habár észrevételeit a’ rövid folyamatos optimismusnak némelly baráti öklökkel viszonoz­zák is , ezek mindenkor mint egyes személyeknek a’ renden túl haladó , ’s tehát „ultra crepidam“ való „via facti“ de­­monstratiói, ’s nem mint akármelly igazgatóságnak vagy egyesületnek a’ dologhoz illő ’s a’ kirekesztő kiváltságnak jo­gaival együttjáró cselekedetei fognak tekintetni. Ellenben ha a’ szerző valódi örömet akart elérni az új in­tézet’ virágzásában, ha óhajtotta, hogy mint p. o. minden elfogottság nélküli biró a’ bécsi udvari színházat egy remek intézetnek elismerheti, úgy ezt valaha a’ most alapított honi szinházunkról is , nem csupán „propter bonum pacis“ le­hessen állítani, ’s megelégedéssel tekinteni a’ valódi jóra, a’ nélkül hogy a’ legelső józan szomszéd sajnálkozva pil­lantson kin ámultságunkra, akkor valóban igen rosz utat vá­lasztott a’ szerző az általa olly érzékenyen pártolt erény’ és ízlés’ iskolájának emelésére. Mert ha minden haladás csak lépcsőnként lehetséges, valamint az soha nem jut a’ tökéle­tesség’ fokára, kit ellenséges erőszak az első lépcsőről visz­­szatél, szintolly kevéssé fog haladni az, kivel a’ hiúság ’s a’ fonák barátok elhitetik, hogy már a’ pálya’ kezdetén elérte légyen annak czélját. Illy fonák barát volna az, ki el akarná színészeinkkel hitetni, hogy ők más nemzetek’ jeles művé­szeivel már is egy sorban állanak, ’s ki Horatiusnak ezen intése helyett: „Múlta talit, fecttque puer , sudavit et assit,“ — vagy pedig: „mediocribus esse poetis non homines, non Di, non concessere columnae“ — nektek azt magyarázgat­­ná: „elég, ha sok lármás tapsot nyert a’ művész, sok brá­­vót hazafias torkokból; ’s nem is szükség, hogy azon gúny­oló fogadatlan prókátorokra halgasson , kik el akarják vele hitetni, hogy egy magyar színésznél még több is kívántatik, mint nemzeti színházban magyarul ordítani.“ Valóban a’ han­gos „brávó,“ vagy „helyes“ még nem teszi a’ nagy mű­vészt; és a’ critica ellen szerfelett való rugdalódzás még igen csekély fokát bizonyítja a’ műveltségnek. A’ dicséret csak óvhat az elcsü­ggedéstől; de a’ tökéletességre csak a’ szigorú critica segíthet, melly tanácsolja a’jót, és kíméletlenül föl­fedi a’ hibát. Táplálni az önszeretetet csak addig jó, mig az párosan jár a’ becsületérzéssel; de ha az egyszer emezt igen távol hagyta, ’s mint zabolátlan hiúság kalandoz, minden intést és útbaigazítást éretlen érzékenységgel sértésre magyar­ *) A’ XVI. szepesi város’ tizkármentő intézete régi ’s hazánkban első. Mig a’ kültartományokban illynem­ű intézetek magányosak’ összeál­­lása által létre nem hozattak, a’ szepesi városok’ viszonos bátorságo­­sitása jótékony’s üdvös hatását mindenkor tanusítá, mióta azonban az épületek’ biztosítása külföldi biztosító egyesületeknél nagyobb becsárokra — millyeket a’városok’ intézete el nem fogadhatott— kez­dődött, minden e’ saját intézet’ alkotmánya iránti részvét megszűnt, ’s mindenki a’ nélkül, hogy czélszerű­bb elrendezésére valamit ja­­vallna, csak megszüntetését sürgeti, ’s aligha halotti harangja meg nem komiul. Igaz, hogy ez intézet a’ jelen körülmények mellett, mellyekre az alapítók nem számolhattak, kellőbb elrendezést kíván, ’s e’ részben is a’ „Hírnök’“ kik számában közlött javaslat figyelmet érdemel. De valamint minden vállalatnak csak úgy lehet remény­lett sikere, hogyha minden ellenszegülhető akadályok eleve elmoz­­dítatnak , ’s az materiális haszonra is alapítatik , úgy az illy épüle­teket biztosító intézet’ létesítése, vagyis a’ létesítettnek fentartása csak akkor lesz eszközölhető ’s fenállása tartós, ha ugyanazon hasznot fogja ígérhetni, mellet a’ külföldiek ígérnek, ’s a’ concur­­rentia is hasonló kiterjedtségben fog mutatkozni. Országunk’ pol­gári szerkezeténél fogva minden megyében legkönnyebben lehetne illy intézeteket külön létesíteni, de a’ soha e’ tárgyban eléggé nem ajánlható concurrentia mindenkor csak országos intézetet fog javal­­lani ’s állandóságáról is egyedül kezeskedni. L. A­usztria, Bécs, augustus’ 80-A’ bajor választó­ fejdelemnő ő fensége aug. 27 én elutazott Felső-Ausztriába, Miksa főherczeg nehány nap múlva sléziai jószágára menend, és Ferdinand főherczeg csak O Felségé­nek a’ Császárnak visszatértét várja,’s azután Erdélybe visz­­szautazand. — Herczeg Eszterházy Pál f. h. 27 én Lon­donból ide érkezett. — O Felsége az özvegy Anya-Császárné tegnap reggel Szalzburgon keresztül Berchtesgadenbe utazott, hol királyi öccsével összetalálkozand ’s egy ideig nála mula­­tand. Estei Ferdinand főherczeg testvérével, O Felségének a’ Császárnak meghívása’ következtében Ischlbe menend ’s O Felségével hasonlólag Maria-Czellen keresztül ide vissza­­jövend. A’ visszajövetel September’ 10 — 12kén leend. — O Felségöknek a’ Császárnak és Császárnénak épen most meg­jelent utazás-rendje szerint. O Felségök September’ 2kán Ischl­­ből Aussén és Maria-Czellen keresztül Schönbrunnba térende­­nek vissza. Azon hónap’ Gán, 7én ’s 8án a’ hires búcsujáró helyen, Maria-Czellben, mulatnak, hogy ott a’ búcsuü­nnepben részt vegyenek, ’s onnan Lilienfelden és St. Pöltenen keresz­tül visszafelé utazandnak. Ferencz Károly főherczeg Septem­ber’ 6án érkezend ide. Nagybritainnia ’s Irland. A’ dublini „Evening Mail“ megjegyzi, hogy mikor 1835- ben sir R. Peel első minister’s Haddington gróf lord-had­nagy Irland’részéről mint toryk a’ kormányon ültek, O’ Con­nell Hamilton urat 217, West urat pedig 232 szótöbb­séggel múlta felül, most pedig az elsőt 89, a­ másikat 95el haladta meg. A’ Corkban tartott parlament-választáskor hahoták között azon indítvány hozatott, hogy O’Connell Dániel tiltassék el választási szavazatától, mivel tavaly családjával együtt ala­mizsnát húzott (az úgynevezett O’Connell-adót). Egész ko­molysággal végeztetett el, hogy mivel Izlandban szegényi törvény nem létezik, ezen indítvány erőnélküli. A’ whigeknek — mint tudva van — nem igen kedvező „Spectator’“ számítása szerint, a’ ministerek Angliában és Walesben 23 ülést vesztettek el, mi annyi mint 46 szavazat. Azoknak örömére, kik Anglia és az egyesült státusok kö­zötti gőzhajózásból sokat reménylenek, jelentetik, hogy nenn­

Next