Hirnök, 1837. július-december (1. évfolyam, 1-52. szám)
1837-09-01 / 18. szám
POZSONY, pénteken 18. szám. SEPTEMBER 21. 1837. Tartalma: a’ fioni politikai ’s nem politikai tárgyak, nevezetesb esetek’ ’s kinevezések’ minél gyorsabb, bővebb ’s részrehajlatlanabb közlése; a’ külföldi politikai tudósításoknak környülállásos és olly gyors kialadása, hogy e’ tekintetben minden honi újságlevelet megelőz; a’magyar literaturában újlag feltűnő vagy hazánkat érdeklő tudományos munkák’ közlése ’s ismertetése; a’ hazai ’s külföldi művészet’, közhasznú intézetek’, gyárak’, kézművek’, gazdaság’, közösülésmód’ leírása; közéletbeli érdekes esetek’ elbeszélése ’s egyéb mulattató czikkek; a’ pénz’, statuslevelek’, élelmek’, lég’ ’s viz’ álladalma, ’s mindennemű hirdetmények. Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi Orosz József. Feltételek: Megjelen e’ hírlap minden kedden ’s pénteken; — félévi előfizetés Pozsonyban házhoz hordással 4 ezüst forint, postán borítékkal 4 fr. 24 kr. — Előfizethetni Pozsonyban a’ kiadó tulajdonosnál, vagy Wigand K. F. könyvárulásában, Pesten Fiskáti Landerer Lajos’ könyvműhelyében, hol a’ hirdetmények ’s egyéb a’ szerkesztőséget illető közlemények is legolcsóbb áron elfogadtatnak, nem különben minden postahivatalnál. Az értekezések e’czím alatt küldetendők: »A*Hírnök* szerkesztő hivatalának. Pozsonyban.a — A’ nemhivatalosoknak bérmentes levelekben küldése kéretik ki; untató ’s ízetlen bohózatok vagy személyességek fel nem vétetnek. Ingyenetes. Elkésvén első előfizetési jelentésünkkel, értesítjük a’ nagyérdemű közönséget, hogy most az egyszer egy évnegyedre is elfogadjuk az előfizetést első octoberig, helyben 2 forinttal, postán pedig 2 forint 24 kr. pengőben. Azoknak pedig, kik egész félévre előfizetnek, még elejétől fogva szolgálhatunk nehány példánnyal. Ura gyár ország. A’m. m.k. u. Kamara a’ Malyeaveczben megürült harminczados-hivatalra Fillitich Lukácsot, a’ krapinai harminczadost, ennek helyébe Adelsfeld Lajost, orechoviczai ellenőrködő hivatali írnokot és az orechoviczai ellenőrködő hivatali irnokságra Seitz Vinczét, bregannei útlevél-kiadót, nevezte ki. Győr, augustus’ 26. Mélt. Juranics Antal ur, győri megyés püspök, cs. kir. tanácsos, és ns. praedialis Vecse szék’ örökös főispánja és collátora, 21 napig tartott súlyos betegsége után , bélgyuladásban, ’s lép- ’s máj feloszlásban, életének 70dik évében, a’ t. káptalan’ főtisztelendő’ tagjainak ’s nagy számú más papságnak is jelenlétében, minekutána előbb a’ megjelent clerusnak szivrázó búcsúbeszédet tartott volna, folyó aug. hónap’ 26dik napján, délutáni egy órakor, példás szelídséggel és emberszeretettel párosult életét bevégzé. Eltakarítatása leszen aug. 30-án, azon napon t. i., mellyben 12. év előtt püspöki székébe való fényes beiktatását ünneplé. — Sok száz szegényeknek, árváknak , és özvegyeknek, kiknek valódi atyjok és gyámolójok volt, zokogó fohásza kisérendi a’ sírba, hol áldás és béke áradjon hamvaira! •— A’Magya r tudó s társa ság’költségén megjelent: 1)Fabini János’ tanulmánya a’ szembetegségekről. A’ második javított kiadás után fordította Vajnócz János. Budán, a’ m. kir. egyetem’ betűivel, n. Srétben VI. és 332 lap; csinos borítékba kötve 1 fz. 86 kr. ep. — 2) Eredeti játékszín. Kiadja a’ m. t. t. VII. kötet: Ekebontó Borbála, szomorujáték 4. felv. Irta Tóth Lőrincz m. t. t. 1. tag, Budán, a’ m. kir. egyetem’ betűivel, n. 12 rétben 130 lap; színes bontókba kötve 36 kr. ep. Kaphatók , a’ társaság’ minden egyéb czikkelyeivel, Eggenberger József academiai könyvárosnál, ’s általa minden hiteles könyvkereskedőnél az országban. Pesten, augustus’ 26. 1837. D. Lehedel Ferencz titoknok. A’ magyar Borismertető Egyesület’ közgyűlése September’ okán fog tartatni, mellyre az Egyesület’ tagjai meghivatnak. Somogyban tartatott lóverseny’ alkalmával a’ 112 aranyat érő serleget gr. Festetics Gejza tulajdon lován négy vetélkedő ellen nyerte el. Béla, augustus 26. A’ gyakori tűzveszélyek, mellyek Leibicz szepesi várost érik, lakosit véginséggel fenyegetik. Alig épülhete föl e’ városnak egyik, múlt évben villám által elhamvasztott negyede, ’s már tegnap délután megint az éjszaki szél’ erős fuvása közben egy varga’ vigyázatlan tüzelése által támadt tűz mind a’ három templomot, kórházat, tornyot, tanácsházat, iskolát, paplakokat ’s a’ város’ nagyobb részét hamuba dönté. A’ csűrök takarmányostul elégtek, ’s több ember is e’ rettenetes tűzveszélynek áldozatja lön. A’ szorongó szegénységben csüggedezőket e’ szerencsétlen körülmények közt a’ XVI. város’ kölcsönös tüzkármentési intézete valamennyire segitheti ugyan, de e’ segedelmet annyi ínség mellett nem is fogják érezhetni '*). A’ kevés meleg nyári napok nálunk ősziekre változnak. Róna földeken a’ vetemények a’ burgonyával együtt kiasztak, ’s midőn a’ haza’ egyéb áldottabb vidékin még ott is arattak, hol nem vetettek, a’ tavalyi aratáskor kihullott szemeket a’ gyakori eső növesztvén — itt sok helyen az elvetett mag’ visszanyerése sem reménylhető. Azonban gabonában nem szűkölködünk , mivel azzal a’ szomszéd Galliczia bőven ellát. L. Tótországnak Nassicz nevű kis helységében casinoegyesületet létesítenek részint helybeli, részint vidéki mágnások, katonatisztek, uradalmi tisztviselők, orvosok, gyógyszerészek ’s több más műveit férfiak. A’ casino-épületre , melly 2 hónap alatt készült el, Verőczei gróf Pejacsevich Ferdinand ur ingyen adá a’szükséges szereket, miért neki az egyesület ezennel nyilván teszi szives köszönetét. Van e’ casinóban egy biliárd; nehány gazdasági folyóiratok ’s politikai hírlapok is tartatnak. Egyegy tag évenként csak 6 ezüst frtot fizet. (Om. P. Zeit.) Zágráb, augustus’ 25. Augustus’ 22én a’ tánczteremben az itteni lazaréth-kórház’ gyarapítására fényes tánczmulatság adatott, mellynek tiszta jövedelme 191 ezüst fr. és 40 xra. ment. — Idei sz. istváni vásárunkat közös panasz követé, úgy hogy alig lehet a’ középszerűek közé számítni — ámbár a’ vendégfogadósoknak már több esztendő óta nem volt olly számos vendégök. A’ jégcsapás, melly környékünkben sok birtokost az idei terméstől egészen megfosztott, tegnap minket is nagy záporral látogatott meg, ’s noha mogyorónyi nagyságban, de gyérebben esvén itt, nagy kárt nem tett, mindazáltal ma már több helyekről érkezett tudósításokból értettük, hogy több helyeken mindent elvert. A’ marhadög is , melly tavaly itt és a’ szomszéd vármegyékben annyira pusztító, ismét kiütött — Sz. E. Fiume, augustus’ 25-Szent István apostoli király’ emléknapja i. h. 20 án városunkban illő szertartással ünnepeltetett. A’ szerbiai herczeg Milos Obrenovics, a’ huméliában terjedő dögvész miatt birodalmában mind a’ veszteg-intézeteknek, mind a’ határőrizeteknek a’ legnagyobb szorgalmat ’s vigyázatot szorosan meghagyta. Magyar színészet. (Beküldetett.) Ii Becs, augustus’ 28. „Sutor non ultra crepidam!“ — Kevesen lesznek a’ Társalkodó’ és Ilirnek’ olvasói között, kik ezen Apollesnek tulajdonított intést nem hallották, ’s habár magok mindenkor nem követvén is, másnak nem adták volna. A’felhozott intést szem előtt tartván, bizonyosan máskép felelt volna a’Társalkodó 66ik szám alatti lapjaiban, midőn állítólag a’ flirnek’ 7ik számú lapjaiba iktatott ’s a’ magyar színházat tárgyazó kérdésére felel ; de tulajdonképen nem egyebet művel, mint a’ felhozott kérdéseknek értelmét elcsavarván , azoknak tartalmát és szerzőjét gyűlöletessé tenni igyekszik. Valamint kevéssé dicséretes, úgy magában igen könnyű ezen feladás, az egyoldalú és a’ dolog’ velejébe mélyebben nem ható, vagy hatni nem akaró olvasóknál illy után czélt érni; mert ha a’ nemzeti műveltség’ előhaladásán épülő hazafi előtt az illy szervi intézetnek emelkedése örvendetes , úgy az inkább érző mint gondolkodó honfi a’ halmozott dicséreteket, mellyeket némelly szemfényvesztők az illy bármi zsengéjekben létező intézetekre a’ Patriotismus’ hangos trombitájából harsogtatnak, könnyen fölcseréli a’ valódi előmenetellel, örömest engedvén az ámításnak, hogy a’ dicséret’ tárgya szintolly röptön terjed ’s emelkedik, mint a’ magasztaló hang; azt ellenben, ki ábrándozásából felriasztja, ki tömjén helyett szigorú tanáccsal áll elő, mint gáncskeresőt ’s mint árulót gyűlölni igen kész. Ha tehát a’ felelet’ szerzője a’ magyar színházzal azt akarja elérni, mit az oktalan szülők elkényeztetett kedvenczeikkel, hogy t. i. a’ neveletlen és idétlen kedvencz a’ rokonság’ kebelében ritka tulajdonok’ remekének kiáltassék ki, midőn minden józan ’s elfogultság nélküli bírónak szemei a’ hiányon kivül egyebet nem találnak, akkor a’ legjobb feleletet adta a’ tett kérdésekre; ’s ha a’ szerző a’ nemzeti színházat úgy tekinti, mint egy elkülönözött családnak önmulatságára ki rekesztőleg szolgáló intézetet, akkor igenis helyes e’ kérdése. Valljon ki bízta meg a’ Hírnököt, hogy azon házi mulatságba elegyedjék, melly akár unalmas akár mulatságos, akár jó akár rész légyen, azoknak, kik azt alapíták ’s elrendelék, mindenkor tetszeni fog? Ellenben ha a’ szerző azt úgy tekinti, mint az erény’ és ízlés’ nyilvános iskoláját, ’s mint egy nemzeti közjót, akkor óhajtásait, akár tanács’, akár kérdés’ alakjában, mindenkinek, ki nemzetéhez tartozik, előadnia szabad lesz; valamint ha azon nyilvános intézet bérfizetés mellett megnyílik, mindenki, kinek számára az ajtó a’bemeneti ár’letétele mellett zárva lesz, bármi különös megbízás nélkül, általánosan a’ dolog’ öntermészete által tökéletesen meg lesz hatalmazva, tetszésének vagy nemtetszésének kinyilatkoztatására; ’s habár észrevételeit a’ rövid folyamatos optimismusnak némelly baráti öklökkel viszonozzák is , ezek mindenkor mint egyes személyeknek a’ renden túl haladó , ’s tehát „ultra crepidam“ való „via facti“ demonstratiói, ’s nem mint akármelly igazgatóságnak vagy egyesületnek a’ dologhoz illő ’s a’ kirekesztő kiváltságnak jogaival együttjáró cselekedetei fognak tekintetni. Ellenben ha a’ szerző valódi örömet akart elérni az új intézet’ virágzásában, ha óhajtotta, hogy mint p. o. minden elfogottság nélküli biró a’ bécsi udvari színházat egy remek intézetnek elismerheti, úgy ezt valaha a’ most alapított honi szinházunkról is , nem csupán „propter bonum pacis“ lehessen állítani, ’s megelégedéssel tekinteni a’ valódi jóra, a’ nélkül hogy a’ legelső józan szomszéd sajnálkozva pillantson kin ámultságunkra, akkor valóban igen rosz utat választott a’ szerző az általa olly érzékenyen pártolt erény’ és ízlés’ iskolájának emelésére. Mert ha minden haladás csak lépcsőnként lehetséges, valamint az soha nem jut a’ tökéletesség’ fokára, kit ellenséges erőszak az első lépcsőről viszszatél, szintolly kevéssé fog haladni az, kivel a’ hiúság ’s a’ fonák barátok elhitetik, hogy már a’ pálya’ kezdetén elérte légyen annak czélját. Illy fonák barát volna az, ki el akarná színészeinkkel hitetni, hogy ők más nemzetek’ jeles művészeivel már is egy sorban állanak, ’s ki Horatiusnak ezen intése helyett: „Múlta talit, fecttque puer , sudavit et assit,“ — vagy pedig: „mediocribus esse poetis non homines, non Di, non concessere columnae“ — nektek azt magyarázgatná: „elég, ha sok lármás tapsot nyert a’ művész, sok brávót hazafias torkokból; ’s nem is szükség, hogy azon gúnyoló fogadatlan prókátorokra halgasson , kik el akarják vele hitetni, hogy egy magyar színésznél még több is kívántatik, mint nemzeti színházban magyarul ordítani.“ Valóban a’ hangos „brávó,“ vagy „helyes“ még nem teszi a’ nagy művészt; és a’ critica ellen szerfelett való rugdalódzás még igen csekély fokát bizonyítja a’ műveltségnek. A’ dicséret csak óvhat az elcsüggedéstől; de a’ tökéletességre csak a’ szigorú critica segíthet, melly tanácsolja a’jót, és kíméletlenül fölfedi a’ hibát. Táplálni az önszeretetet csak addig jó, mig az párosan jár a’ becsületérzéssel; de ha az egyszer emezt igen távol hagyta, ’s mint zabolátlan hiúság kalandoz, minden intést és útbaigazítást éretlen érzékenységgel sértésre magyar *) A’ XVI. szepesi város’ tizkármentő intézete régi ’s hazánkban első. Mig a’ kültartományokban illynemű intézetek magányosak’ összeállása által létre nem hozattak, a’ szepesi városok’ viszonos bátorságositása jótékony’s üdvös hatását mindenkor tanusítá, mióta azonban az épületek’ biztosítása külföldi biztosító egyesületeknél nagyobb becsárokra — millyeket a’városok’ intézete el nem fogadhatott— kezdődött, minden e’ saját intézet’ alkotmánya iránti részvét megszűnt, ’s mindenki a’ nélkül, hogy czélszerűbb elrendezésére valamit javallna, csak megszüntetését sürgeti, ’s aligha halotti harangja meg nem komiul. Igaz, hogy ez intézet a’ jelen körülmények mellett, mellyekre az alapítók nem számolhattak, kellőbb elrendezést kíván, ’s e’ részben is a’ „Hírnök’“ kik számában közlött javaslat figyelmet érdemel. De valamint minden vállalatnak csak úgy lehet reménylett sikere, hogyha minden ellenszegülhető akadályok eleve elmozdítatnak , ’s az materiális haszonra is alapítatik , úgy az illy épületeket biztosító intézet’ létesítése, vagyis a’ létesítettnek fentartása csak akkor lesz eszközölhető ’s fenállása tartós, ha ugyanazon hasznot fogja ígérhetni, mellet a’ külföldiek ígérnek, ’s a’ concurrentia is hasonló kiterjedtségben fog mutatkozni. Országunk’ polgári szerkezeténél fogva minden megyében legkönnyebben lehetne illy intézeteket külön létesíteni, de a’ soha e’ tárgyban eléggé nem ajánlható concurrentia mindenkor csak országos intézetet fog javallani ’s állandóságáról is egyedül kezeskedni. L. Ausztria, Bécs, augustus’ 80-A’ bajor választó fejdelemnő ő fensége aug. 27 én elutazott Felső-Ausztriába, Miksa főherczeg nehány nap múlva sléziai jószágára menend, és Ferdinand főherczeg csak O Felségének a’ Császárnak visszatértét várja,’s azután Erdélybe viszszautazand. — Herczeg Eszterházy Pál f. h. 27 én Londonból ide érkezett. — O Felsége az özvegy Anya-Császárné tegnap reggel Szalzburgon keresztül Berchtesgadenbe utazott, hol királyi öccsével összetalálkozand ’s egy ideig nála mulatand. Estei Ferdinand főherczeg testvérével, O Felségének a’ Császárnak meghívása’ következtében Ischlbe menend ’s O Felségével hasonlólag Maria-Czellen keresztül ide visszajövend. A’ visszajövetel September’ 10 — 12kén leend. — O Felségöknek a’ Császárnak és Császárnénak épen most megjelent utazás-rendje szerint. O Felségök September’ 2kán Ischlből Aussén és Maria-Czellen keresztül Schönbrunnba térendenek vissza. Azon hónap’ Gán, 7én ’s 8án a’ hires búcsujáró helyen, Maria-Czellben, mulatnak, hogy ott a’ búcsuünnepben részt vegyenek, ’s onnan Lilienfelden és St. Pöltenen keresztül visszafelé utazandnak. Ferencz Károly főherczeg September’ 6án érkezend ide. Nagybritainnia ’s Irland. A’ dublini „Evening Mail“ megjegyzi, hogy mikor 1835- ben sir R. Peel első minister’s Haddington gróf lord-hadnagy Irland’részéről mint toryk a’ kormányon ültek, O’ Connell Hamilton urat 217, West urat pedig 232 szótöbbséggel múlta felül, most pedig az elsőt 89, a másikat 95el haladta meg. A’ Corkban tartott parlament-választáskor hahoták között azon indítvány hozatott, hogy O’Connell Dániel tiltassék el választási szavazatától, mivel tavaly családjával együtt alamizsnát húzott (az úgynevezett O’Connell-adót). Egész komolysággal végeztetett el, hogy mivel Izlandban szegényi törvény nem létezik, ezen indítvány erőnélküli. A’ whigeknek — mint tudva van — nem igen kedvező „Spectator’“ számítása szerint, a’ ministerek Angliában és Walesben 23 ülést vesztettek el, mi annyi mint 46 szavazat. Azoknak örömére, kik Anglia és az egyesült státusok közötti gőzhajózásból sokat reménylenek, jelentetik, hogy nenn