Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1838-03-27 / 25. szám
Durham gróf, minthogy Canadába utazandása közeledik, mart.lken bucsúlakomát vala adandó. Franczia ország. A’ ministerelnök mart. lokén Eszterházy herczeg’ közéig ő elutazására bucsúebédet adott. A’ herczeg ugyan még egy kissé szenvedett köszvényben , azonban a többi követek’ ’s a’ cabinet’ tagjai’ társaságában mégis megjelent. A’ követkamara’ ülésében mart. 12 a titkos kiadásokra kívánt 1,500,000 franknyi pótlékhitelre jött a’ tanácskozás. Először Garnon úr, a’ biztosság’ egyik tagja, beszél és kinyilatkoztatja, hogy ő annak kisebb számához tartozik. Igen különösnek találja, hogy békés időkben több pénzt kivonnak a’ titkos rendőrség'' czélaira, mint a’ legbékétlenebbekben történt. Mi a’ bizodalom’ kérdését illeti, a’ kisebb szám lehellennek tartotta lekötelezésekbe bocsátkozni olly ministerium iránt, melly maga még semmi meghatárzott módon nem adá hitvallását. Melcheurat ur a’ titkos pénzforrásokat minden esetre szükségeseknek tartja. Olly hon, mint Francziaország, titkos pénzforrások nélkül nem kormányozható, az optimisták nem tudnak igazgatni. A’ pártosok legkevesbbé sincsenek lefegyverkeztetve, ők a' kamarában meghasonlásokat reménylenek, minek szükségképen egy vészterhes megrázódás lenne következése. A’ ministerium módfelett büntetést érdemlő volna, ha azon óvakozásokra, melylyeket az ország’ állapotja megkíván, nem ügyelne. — A’ vitatkozások más napra halasztattak. A’ követkamara mart. 13-án folytatta a’ titkos költségek feletti vitatkozást. Miután egy követ Gisquet urat vádolá, hogy ez kényes tárgyban nem a’ kellő tartózkodással szólott, ezen előbb rendőrségi főtiszt személyes érdekében kére szót. Először az indiscretio’ vádja ellen védte magát; charactere és egész magaviselete, úgymond, az illy szemrehányást mint igazságtalant utalják vissza. Ezután a’ titkos költségek’ részleteibe bocsátkozott; okoskodásait számok által iparkodék megalapítani ’s azt állitá, hogy a’ zavarok’ és lázongások’ legroszabb időben is elég volt 1,200,000 frank a’ titkos szolgálatra. Ez okból igen különösnek találja, hogy most a’ ministerium olly mérséketlen a’ maga kivánatiban, és kinyilatkoztatja, hogy ő az 1,500,000 fr. megadása ellen szavazand. Montalivet nagy élénkséggel felelt Gisquetnek; emlékezteté őt azon kötelességre , hogy olly fontos kérdéseknél, mint a’ mostani, hallgasson. (A’ Gisquet által közlött megmutatásokból t. i. kitűnt, hogy a’ király’ személyes szolgálatához tartozó rendőrség csak 180,000 frankba kerül.) Montalivet folytatni akará beszédét, midőn az elnök észrevevé, hogy a’ minister , ki egy pohár czukros vizet akart inni, elsápadt és inogni látszott. Az elnök vite a’ ház’ szolgáinak, kiket azonnal levezetek a' szónokszékről. Az elnök erre jelenté a" kamarának, hogy bárha a’ minister ur’ roszulléte nem nagy, ő mégis czélirányosnak tartja az ülést eloszlatni, mi 3 órakor meg is történt. Fél négykor megtudák, hogy Montalivet ur sokkal jobban érzi magát és várható, hogy másnap beszédét folytatamtja. A’ Moniteur a’ Straszburgtól Bázelig viendő vasút’ épitéséről szóló törvény’ hivatalos közhírré tételét foglalja magában. Mennyire gondoskodik a’ kormány a’ központositások’ szigorú fentartásáról, ’s tart szemmel minden irányzatot önálló közügyek’alkotására, kitetszik abból, hogy midőn Ludun városa’ egyik lakosa jóformán tetemes summát hagyott az ottani mezőgazdasági egyesületnek, az egyesületek ministeriuma e’ hagyomány’ elfogadását meg nem engedé, mivel igy, száz más egyesület jöhetne hasonló kérelmekkel; "s veszedelmes volna, ha társaságoknak birtokszerzés engedtetnék, alaptörvény védelmére felhivatása ajánltatik. A "vélemények e" két inditvány közt inognak; de hihetőnek látszik, hogy ez utak" egyike fog választatni. Azonban, mint hite van, különféle részekről tétettek indítványok a" megváltoztatásra. (Schwab, Merk.) Hannovera, mart. 12. (3 felsége a’ király pénteken, f. h. Okén, ünnepélyes körben, ministerei s a királyi udvar által környezve, királyi palotájában, igen számos, mind a' két kamara’ részérőli, kiküldöttséget vala kegyes elfogadni, melly ő felségének a’ kamarák’ megnyitásakor mondott beszédére viszonzólag a’ rendeknek következő feliratát nyujtá be: „Fenséges, nagyhatalmú Király! legkegyelmesebb Király és Ur! Az 1819. dec. 7kei pátens szerint királyi Felséged körül összegyűlt rendeknek vala szerencséjük azon megbecsülhetetlen előjogban részesülni, hogy, mint az egész ország’ szóvivői, elsők mondhatók ki a hivséget, szeretetet ’s bizodalmat, mellyel valamennyi alattvalóinak szivei hódolnak Felségednek. A’ királyi luiznak a’ német hazától volt elválása’ hoszú évsora, távol attól, hogy a’ fejedelem és alattvalók közötti kapcsot gyengítette volna, az ország’ urának hív alattvalói’ körébe e’ visszatérését a’ legélénkebb ’s legmelegebb óhajtássá emelé, "s Felséged azon szép sorsban részesült, az egész országnak e’ legmelegebb óhajtását betölthetni. Ha kir. Felséged a' ragaszkodás’ és szeretet’, sőt a’ nagy lelkesedés’ legigazibb jeleit épen azon mértékben tapasztald, mint ama’ viszontagságos időben, mellyben Felséged’ áldásteli megjelenése a’ hazának ellenséges hatalom alóli kiszabadulásával egybeköttetve volt, úgy örvendetes tanúbizonysága ez, hogy Felséged’ hív alattvalói olly magas jótéteményre, mint miilyenben fejedelmi háza’ viszszatérése által részesült, érdemetlenek nem valónak. Legfenségesebb Király és Urámbár a múlt év’ nov.l jén költ legfelsőbb pátens, melly által az 1833. sept. 26-ai statusalaptörvény erőnélkülivé tétetett, Felséged’ sok hív alattvalóit aggodalommal tölté el, mégis ez eset soha azon közbizodalmát meg nem renditheté, hogy egy király, ki egykor szabad határozatából a’ haza’ segítségére sietett, az igazságtalanságot legyőzni, csak az igazság’ útján fogna kormányozni akarni. De ha a’ rendeken azon terhes kötelesség fekszik, közrehatásuk által nem csak az aggodalmat megszüntetni, melly Felségednek sok hív alattvalóit elfogó, hanem egy tartós állapot" megalapításán erejűkhez képest munkálni, akkor e’ rendek csak a’ legélénkebb halával fogadhatják Felségednek legkegyelmesebb szavait, mellyek által ők magokat is cselekvésük’ egyetlenegy valódi álláspontjára , honnét tartósat várhatni, a’ jogra és törvényességre utasíttatva érzik. Ez úton reményük a’ rendek legnagyobb alázatossággal Felségednek legmagasb tetszésével dicsekedhetni, egyszersmind pedig hozzájárulni egy olly állapot’ megalapítására, melly az ország’ szükségeinek ’s valódi kívánságainak megfeleljen, ’s ezáltal a’ tartósságnak legbiztosb kezességét magában hordozza. Méltóztassék Felséged a’ szeretet’, az alattvalói hűség’ ’s a’ rendíthetetlen bizodalom’ legmelegebb érzéssel kimondott kifejezéseiben annak tanúbizonyságát kegyesen találni akarni, hogy Felséged’ hív rendet a’ haza' valódi érzelmeinek képviselői.“ — Ő felsége e’ feliratra következőt kegyeskedett válaszolni: „Uraim! Elénk örömmel vettem azon ragaszkodás’, szeretet’ és hűség’ bizonyitványait, mellyeket a’ közrendek’ gyűlése az Önök által benyújtott feliratban kifejezett. Minden igaz hannoveri elettől fogva illy érzelmeket táplált törvényes és természetes fejedelme iránt. Erősen építve ez érzelmekre, jelentem meg, mint Önök maguk említék, 25 év előtt, csak kis számú fegyveresektől kísértetve, drága hazánkban, hogy az ellenséges hatalom által felbontott országos alkotmányt ismét helyreállítsam, és csak a’ szeretett hannoveriaknak irántam mutatott határtalan bizodalma tévé lehetségessé nekem e" szándék’ kivitelét. Nyíltan ’s tartalék nélkül jelentém ki a rendek’ gyűlésének, üléseik’ megnyitásakor, elhatározott idegenkedésemet minden puszta kényre épített kormányrendszertől. De épen azért vagyok igaz barátja az országrendi alkotmánynak. Legforróbb óhajtásim, legbuzgóbb törekvésem az isteni gondviselés által reám bizott alattvalóim’ jóllétére irányozvák, ’s erősen bizom királyságom’ méltó rendéihez, hogy e’ nagy czél’ elérésére ők is segédkezet nyújtani ’s bizodalmamnak megfelelni fognak. Távol van a’ fejedelemtől a’ valódi boldogság, ha ő nem lehet egyszersmind népének boldogságáról is meggyőződve.“ A’hannoveri királyság’ számára tervezett alkotmányoklevél’befejezése imigy hangzik :„Nyolczadik fejezet. Az alkotmány’ kezességéről. 139 §. Minden törvény, rendelet, szokás és intézkedés, melly a’ jelen alkotmányoklevél’ határozatival ellentétben áll, ezennel erőfosztottnak és nem kötelezőnek nyilatkoztatik. 140 §. Az első három év alatt,a’jelen alkotmányoklevél’ kihirdetése után sem a király sem az országgyűlés nem tehet indítványt a’ benne foglaltató rendszabások’ megváltoztatására. E’ határidő’ lefolyta után az alkotmányoklevélben változtatások, hozassanak bár azok a’ királytól vagy az országgyűléstől indítványba, csak akkor történhetnek, ha azokban a’ király és az országgyűlés megegyeznek. Az e’ tekintetben az országgyűlés’ részéről hozandó végzés’ teljesértékűségére nézve azonban megkivántunk, hogy annak mindkét kamarájában a’ rendes megjelenésre kötelezett tagokból három n egy elírást jelen legyen, és a’jelenlevők’ két harmada az alkotmányoklevél" megváltoztatása mellett nyilatkozzék. 141 A’ koronaherczeg egy a’ jelen alkotmányoklevélhez kapcsolandó mellékoklevélben annak megszeghetetlen fentartását fogadandja. 142 §. A király és az országgyűlés által a' szövetség-gyűlésnél tétessék inditvány aziránt, hogy az a' jelen alkotmányoklevél felett a kezességet vállalja magára.s* Kassel, mart.llkén. Tegnap, mint előre várható volt, a’ kurhesseni rendek’ gyűlése, a’ regens-herczeg’ kegyelmetlen kifejezésekben adott leírása által, szétoszlattatott. Az esetnek egyetlen oka azon ismeretes, az uralkodó ház és a kurhesseni országrendek, mint az ország’ érdekeinek képviselői között, a’ herczegi ház’ egy mellékágának kihalása óta származott ,s most már évek óta tartó per ama’ mellékág’ haszonleirásában volt terjedelmes fejedelmi jószág’ sajátjoga felett. Szerencsétlenségre ez esetre sem az alkotmányi oklevélben sem törvények által nem tétettek rendelések, s igy történt, hogy egy kérdés’ megfejtése, melly nem volt egyéb olly jogkérdésnél, mellynek eldöntését, ha barátságoson nem, egyezés' utján kiegyenlítve , megbízott bírói ítélettől kellő várni, a’hatalom’ kezeibe jutott, melly az erőt markában tartá ’s épen nem vala hajlandó az általa vitatott jogczimet egy peres tárgy birtokára egy parttalan, külső törvényszék’ ítélethozatala alá bocsátani. Minthogy a mostani országrendek nem birnak testületi jogokkal, mint az előbbiek bírtak, nem léphettek fel önállólag mint vadlók, hanem ezt csak a" statusministerium’ s a statuskormány előleges megegyezése’ segedelmével teheték. De az első megtagadó kéznyujtását, a' második pedig egyenesen kimondá ellenkezését, e pörüs kérdést törvény’ útjára ereszteni. Így a’ kurhesseni rendek ez ügyben a’ törvénynélküliség' helyzetében láták magokat, a nélkül hogy eszközük vala, ebből kihatolni. Mert egy folyamodás a’ német szövetség-gyűléshez, vádtétel az igazság-kiszolgáltatás’ megtagadtatásáért a legfelsőbb szövetségi hatóságnál, vagy hivatkozás egy szövetségi eldöntő itélőszékre, mindez is illy körülményekben egyoldalú ’s a’ rendek altal kivihetetlen leendett, mert ehhez is megkivántaték az ellenfél’, t. i. a’ statuskormány' megegyezése. A’ rendek mindazáltal lélekismeretekkel egyeztethetlennek tárták, a’ jelen országgyűlést befejezni egy rendszabály’ hozatala nélkül, melly legalább tanúsítsa, hogy ők mindent, ami tőlök függött, megtettek, az országot, egy őt meggyőződésük szerint jogosan illető birtokban megtartani, biztosítói, vagy legalább az elvet megmenteni, ha a dolog elérhetetlen maradt is. Így történt, hogy, miután az egyenesen kimondott fejedelmi nyilatkozás, hogy fölülről erősen é s vallozhatatlanul eltökélvék a’ rotenburgi negyed" birtokát s jövedelmeit magtartani, leérkezett, a’ rendek elhatározok, semmi pénzügyi törvényt meg nem ajánlani, mellyben a’ rotenburgi jövedelmek a’ statusbevételek közzé nem foglaltatnának. De hogy a’ kormány egy illy határozatot kifejező pénzügyi törvényt soha meg nem erősítené, előrelátható volt, ’s igy fölülről a’ rendek’ szétoszlatásához nyúltak; a’ belügyek’ ministere már most törvényszerüleg, saját különös felelősége alatt 's a’ veszedelem mellett, hogy az országos főtörvényszék előtt bevádoltatik, kötelezve van,egy új országgyűlésnek legfölebb 6 hónap alatti összegyűjtéséről gondoskodni; de tehet e ezen új gyűlés egyebet, mint előzőinek rendszabályát ismételni. Nem láthatni tehát, mikep fog ezen per véget érni. (Fratik, Merkur.) A’ bajor király ő felsége utánnyomást gátló szadalmat adott Schiller munkáira, Gleichen-Ruszvvurm szül. Schiller Emilia asszonyság’, a’ költő’ leánya’ folyamodására, „ama’ ritka érdemek’ ’s a’ nagy hit’ megismerésénél fogva, mellyeket a’ boldogult költő a’ német literatura ’s a’ német nemzet’ lelki műveltsége’ nemesítése körül főkép’ magának jeles munkái által szerzett.“ A’szabadalom 20 évre szól, ’s az utánnyomás királyi kegyelem’ elvesztésével ’s 100 arany birsággal bélyegeztetik. Németország- Hannovera, mart. 4. Mindazon hírek, mellyeket, habár gyéren is, a’ kamarákból kapunk, abban egyeznek meg, hogy eddig még minden lépés, mellyet a’ második kamara tett, p. o. az elnökválasztás, biztosság’ kinevezése a’ trónbeszédre nyújtandó felelet’ kidolgozása végett, a’ felhatalmazások’ megvizsgálása, azon a jegyzőkönyvbe vett kikötés mellett történt, hogy a’ kamara általában csak mostanra nyilatkoztatja magát felhatalmazottnak, és hogy a’ kamara’felhatalmazottsága felőli kérdés, melly most kezdődött, minden hihetőség szerint azon végzéssel fog befejeztetni, hogy a’ kamara nem felhatalmazott. Szintúgy az első kamara, ha nem lenne is nála olly kiváló a’ felhatalmazottságróli kérdés, úgy legalább, mint most áll, semmi módon el nem fogadná, az alkotmánytervet, minthogy a’ rendek’ jogai azáltal módfelett korlátoztatnának, sőt rólok általában alig lehetne szó többé. Hannovera, mart. 3. Az uj alkotmányoklevél feletti tanakodások még el nem kezdődtek ugyan, azonban már élénk fejtegetések mentek véghez. A’ második kamarában tetemes számú tagok a’ statusalaptörvény mellett nyilatkoztak. Két indítvány hozatott fel és van most vitatkozás alatt. Egyik szerint a’ királyt egy tiszteletteljes föliratban a’ statusalaptörvény’ fentartására kell kérni. Másik szerint a’ német szövetség-gyűlésnek a" status Spanyolországi. A’ Moniteur mart.lékéről következő telegraphi hivatalos tudósítást közöl Bayonneból, az ezt megelőző napon reggeli 11 órakor költet: „Carratala general (ki tudomás szerint tárczájáról lemondani akart) a’ hadministerséget ideiglen ismét általvevé. — Pardianas 27-kén Talladát Castril körül (Granada királya, Cazorla és Huescar között) megverte. A’ pártosok 1000 embert és két ágyút vesztettek. Basilio a’ maga részéről Pertollano erőséget (Manchában Ciudad Reáltól délre) foglalá el. — A csend Saragossában helyreállítva. A’ (bask) tartományokban lükéig semmi nevezetes nem történt. Egy Saragossából mart. 5-dikén indult futár az ottani esetek felől olly híreket hoz, mellyek mutatják, hogy e’ város’lakói még a régi vitézségtől lelkesittetvék. 3-dikán délutáni 4 órakor a’ 12 órányira fekvő Lacera faluból útnak indult Cabanerd' csapatja, csak Belchiteben pihent egy kissé, ’s reggeli 4 órára Saragossa előtt állott. A’ carlosiak az árulók által megnyitott del Carmen és Santa Engracia kapukon a’ városba nyomultak, a’ Corsoba vivő utakat egész a’ vásárpiaczig elfoglalák, és trombitariadás mellett kihirdette.