Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1838-03-27 / 25. szám

Durham gróf, minthogy Canadába utazandása köze­ledik, mart.­­l­­­ken bucsúlakomát vala adandó. Franc­z­ia ors­zág. A’ ministerelnök mart. lokén Eszterházy herczeg’ kö­zéig ő elutazására bucsúebédet adott. A’ herczeg ugyan még egy kissé szenvedett köszvényben , azonban a többi köve­tek’ ’s a’ cabinet’ tagjai’ társaságában mégis megjelent. A’ követkamara’ ülésében mart. 12 a titkos kiadások­ra kívánt 1,500,000 franknyi pótlékhitelre jött a’ tanácsko­zás. Először Garnon úr, a’ biztosság­’ egyik tagja, beszél és kinyilatkoztatja, hogy ő annak kisebb számához tartozik. Igen különösnek találja, hogy békés időkben több pénzt ki­vonnak a’ titkos rendőrség'' czélaira, mint a’ legbékétleneb­­bekben történt. Mi a’ bizodalom’ kérdését illeti, a’ kisebb szám lehellennek tartotta lekötelezésekbe bocsátkozni olly ministerium iránt, melly maga még semmi meghatárzott mó­don nem adá hitvallását. Melcheurat ur a’ titkos pénzfor­rásokat minden esetre szükségeseknek tartja. Olly hon, mint Francziaország, titkos pénzforrások nélkül nem kormányozha­tó, az optimisták nem tudnak igazgatni. A’ pártosok legke­­vesbbé sincsenek lefegy­verkeztetve, ők a' kamarában megha­­sonlásokat reménylenek, minek szükségképen egy vész­terhes megrázódás lenne következése. A’ ministerium mód­felett büntetést érdemlő volna, ha azon óvakozásokra, mely­­lyeket az ország’ állapotja megkíván, nem ügyelne. — A’ vitatkozások más napra halasztattak. A’ követkamara mart. 13-án folytatta a’ titkos költ­ségek feletti vitatkozást. Miután egy követ Gisquet urat vádolá, hogy ez kényes tárgyban nem a’ kellő tartózkodás­sal szólott, ezen előbb rendőrségi főtiszt személyes érde­kében kére szót. Először az indiscretio’ vádja ellen védte magát; charactere és egész magaviselete, úgymond, az illy szemrehányást mint igazságtalant utalják vissza. Ez­után a’ titkos költségek’ részleteibe bocsátkozott; okosko­dásait számok által iparkodék megalapítani ’s azt állitá, hogy a’ zavarok’ és lázongások’ legroszabb idő­ben is elég volt 1,200,000 frank a’ titkos szolgálatra. Ez okból igen különösnek találja, hogy most a’ ministerium olly mérséket­­len a’ maga kivánatiban, és kinyilatkoztatja, hogy ő az 1,500,000 fr. megadása ellen szavazand. Montalivet nagy élénkséggel felelt Gisquetnek; emlékezteté őt azon köteles­ségre , hogy olly fontos kérdéseknél, mint a’ mostani, hallgasson. (A’ Gisquet által közlött megmutatásokból t. i. kitűnt, hogy a’ király’ személyes szolgálatához tartozó rend­őrség csak 180,000 frankba kerül.) Montalivet folytatni akará beszédét, midőn az elnök észrevevé, hogy a’ minis­ter , ki egy pohár czukros vizet akart inni, elsápadt és inogni látszott. Az elnök vite a’ ház’ szolgáinak, kik­et azonnal levezetek a' szónokszékről. Az elnök erre jelenté a" kamarának, hogy bárha a’ minister ur’ roszulléte nem nagy, ő mégis czélirányosnak tartja az ülést eloszlatni, mi 3 órakor meg is történt. Fél négykor megtudák, hogy Mon­­talivet ur sokkal jobban érzi magát és várható, hogy másnap beszédét folytatamtja. A’ Moniteur a’ Straszburgtól Bázelig viendő vasút’ épitéséről szóló törvény’ hivatalos közhírré tételét foglalja magában. Mennyire gondoskodik a’ kormány a’ központositások’ szigorú fentartásáról, ’s tart szemmel minden irányzatot önálló közügyek’alkotására, kitetszik abból, hogy midőn L­­udun városa’ egyik lakosa jóformán tetemes summát ha­gyott az ottani mezőgazdasági egyesületnek, az egyesü­letek ministeriuma e’ hagyomány’ elfogadását meg nem engedé, mivel igy, száz más egyesület jöhetne ha­sonló kérelmekkel; "s veszedelmes volna, ha társasá­goknak birtokszerzés engedtetnék, alaptörvény­ védelmére felhivatása ajánl­tatik. A "vélemények e" két inditvány közt inognak; de hihetőnek látszik, hogy ez utak" egyike fog választatni. Azonban, mint hite van, kü­lönféle részekről tétettek indítványok a" megváltoztatásra. (Schwab, Merk.) Hannovera, mart. 12. (3 felsége a’ király pénteken, f. h. Okén, ünnepélyes körben, ministerei s a királyi udvar által környezve, ki­rályi palotájában, igen számos, mind a' két kamara’ részé­­rőli, kiküldöttséget vala kegyes elfogadni, melly ő felsé­gének a’ kamarák’ megnyitásakor mondott beszédére vi­­szonzólag a’ rendeknek következő feliratát nyujtá be: „Fenséges, nagyhatalmú Király! legkeg­yelmesebb Király és Ur! Az 1819. dec. 7kei pátens szerint királyi Felséged körül összegyűlt rendeknek vala szerencséjük azon megbe­csülhetetlen előjogban részesülni, hogy, mint az egész or­szág’ szóvivői, elsők mondhatók ki a hivséget, szeretetet ’s bizodalmat, mellyel valamennyi alattvalóinak szivei hó­dolnak Felségednek. A’ királyi luiznak a’ német hazától volt elválása’ hoszú évsora, távol attól, hogy a’ fejedelem és alattvalók közötti kapcsot gyengítette volna, az ország’ urának hív alattvalói’ körébe e’ visszatérését a’ legélénkebb ’s legmelegebb óhajtássá emelé, "s Felséged azon szép sors­ban részesült, az egész országnak e’ legmelegebb óhajtását betölthetni. Ha kir. Felséged a' ragaszkodás’ és szeretet’, sőt a’ nagy lelkesedés’ legigazibb jeleit épen azon mérték­ben tapasztald, mint ama’ viszontagságos időben, mellyben Felséged’ áldásteli megjelenése a’ hazának ellenséges hata­lom alóli kiszabadulásával egybeköttetve volt, úgy örven­detes tanúbizonysága ez, hogy Felséged’ hív alattvalói olly magas jótéteményre, mint miilyenben fejedelmi háza’ visz­­szatérése által részesült, érdemetlenek nem valónak. Leg­fenségesebb Király és Ur­­­ámbár a múlt év’ nov.­l jén költ legfelsőbb pátens, melly által az 1833. sept. 26-ai status­alaptörvény erőnélkülivé tétetett, Felséged’ sok hív alatt­valóit aggodalommal tölté el, mégis ez eset soha azon köz­bizodalmát meg nem renditheté, hogy egy király, ki egykor szabad határozatából a’ haza’ segítségére sietett, az igaz­ságtalanságot legyőzni, csak az igazság’ útján fogna kor­mányozni akarni. De ha a’ rendeken azon terhes kötelesség fekszik, közrehatásuk által nem csak az aggodalmat meg­szüntetni, melly Felségednek sok hív alattvalóit elfogó, ha­nem egy tartós állapot" megalapításán erejűkhez képest munkálni, akkor e’ rendek csak a’ legélénkebb halával fo­gadhatják Felségednek legkeg­yelmesebb szavait, mellyek által ők magokat is cselekvésük’ egyetlenegy valódi állás­pontjára , honnét tartósat várhatni, a’ jogra és törvényes­ségre utasíttatva érzik. Ez úton reményük a’ rendek leg­nagyobb alázatossággal Felségednek legmagasb tetszésével dicsekedhetni, egyszersmind pedig hozzájárulni egy olly állapot’ megalapítására, melly az ország’ szükségeinek ’s valódi kívánságainak megfeleljen, ’s ezáltal a’ tartósságnak legbiztosb kezességét magában hordozza. Méltóztassék Fel­séged a’ szeretet’, az alattvalói hűség’ ’s a’ rendíthetetlen bizodalom’ legmelegebb érzéssel kimondott kifejezéseiben annak tanúbizonyságát kegyesen találni akarni, hogy Felsé­ged’ hív rendet a’ haza' valódi érzelmeinek képviselői.“ — Ő felsége e’ feliratra következőt kegyeskedett válaszolni: „Uraim! Elénk örömmel vettem azon ragaszkodás’, szere­tet’ és hűség’ bizonyitványait, mellyeket a’ köz­rendek’ gyűlése az Önök által benyújtott feliratban kifejezett. Min­den igaz hannover­i elettől fogva illy érzelmeket táplált tör­vényes és természetes fejedelme iránt. Erősen építve ez érzelmekre, jelentem meg, mint Önök maguk említék, 25 év előtt, csak kis számú fegyveresektől kísértetve, drága hazánkban, hogy az ellenséges hatalom által felbontott or­szágos alkotmányt ismét helyreállítsam, és csak a’ szere­tett hannover­iaknak irántam mutatott határtalan bizodalma tévé lehetségessé nekem e" szándék’ kivitelét. Nyíltan ’s tartalék nélkül jelentém­ ki a rendek’ gyűlésének, üléseik’ megnyitásakor, elhatározott idegenkedésemet minden pusz­ta kényre épített kormányrendszertől. De épen azért va­gyok igaz barátja az országrendi alkotmánynak. Legforróbb óhajtásim, legbuzgóbb törekvésem az isteni gondviselés által reám bizott alattvalóim’ jóllétére irányozvák, ’s erősen bizom királyságom’ méltó rendéihez, hogy e’ nagy czél’ elérésére ők is segédkezet nyújtani ’s bizodalmamnak megfelelni fog­nak. Távol van a’ fejedelemtől a’ valódi boldogság, ha ő nem lehet egyszersmind népének boldogságáról is meggyő­ződve.“ A’hannover­i királyság’ számára tervezett alkot­mányoklevél’bef­ej­ezése imigy hangzik :„Nyol­­czadik fejezet. Az alk­o­tmány’ keze­ssé­géről. 139 §. Minden törvény, rendelet, szokás és intézkedés, melly a’ jelen alkotmányoklevél’ határozatival ellentétben áll, ezennel erőfosztottnak és nem kötelezőnek nyilatkoztatik. 140 §. Az első három év alatt,a’jelen alkotmányoklevél’ kihirdetése után sem a király sem az országgyűlés nem tehet indítványt a’ benne foglaltató rendszabások­’ megváltoztatására. E’ határ­idő’ lefolyta után az alkotmányoklevélben változtatások, ho­zassanak bár azok a’ királytól vagy az országgyűléstől in­dítványba, csak akkor történhetnek, ha azokban a’ király és az országgyűlés megegyeznek. Az e’ tekintetben az ország­­gyűlés’ részéről hozandó végzés’ teljesértékűségére nézve azonban megkivántun­k, hogy annak mindkét kamarájában a’ rendes megjelenésre kötelezett tagokból három n egy elí­rás­t jelen legyen, és a’jelenlevők’ két harmada az al­­kotmányoklevél" megváltoztatása mellett nyilatkozzék. 141 A’ koronaherczeg egy a’ jelen alkotmányoklevélhez kapcso­landó mellékoklevélben annak megszeghetetlen fentartását fogadandja. 142 §. A király és az országgyűlés által a' szö­vetség-gyűlésnél tétessék inditvány aziránt, hogy az a' jelen al­­kotmányoklevél felett a kezességet vállalja magára.s* Kassel, mart.­llkén. Tegnap, mint előre várható volt, a’ kurhesseni rendek’ gyűlése, a’ regens-herczeg’ kegyelmetlen kifejezésekben adott leírása által, szétoszlattatott. Az esetnek egyet­len oka azon ismeretes, az uralkodó ház és a kurhesseni országrendek, mint az ország’ érdekeinek képviselői között, a’ herczegi ház’ egy mellékágának kihalása óta szárma­zott ,s most már évek óta tartó per ama’ mellékág’ haszon­­leirásában volt terjedelmes fejedelmi jószág’ sajátjoga felett. Szerencsétlenségre ez esetre sem az alkotmányi oklevélben sem törvények által nem tétettek rendelések, s igy történt, hogy egy kérdés’ megfejtése, melly nem volt egyéb olly jogkérdésnél, mellynek eldöntését, ha barátságos­­on nem, egyezés' utján kiegyenlítve , megbízott bírói ítélettől kellő várni, a’hatalom’ kezeibe jutott, melly az erőt markában tartá ’s épen nem vala hajlandó az általa vitatott jogczimet egy peres tárgy birtokára egy parttalan, külső törvényszék’ ítélethozatala alá bocsátani. Minthogy a­ mostani országren­dek nem birnak testületi jogokkal, mint az előbbiek bírtak, nem léphettek fel önállólag mint vadlók, hanem ezt csak a" status­­ministerium’ s a statuskormány előleges megegyezése’ sege­delmével teheték. De az első megtagadó kéznyujtását, a' máso­dik pedig egyenesen kimondá ellenkezését, e pörüs kérdést törvény’ útjára ereszteni. Így a’ kurhesseni rendek ez ügyben a’ törvénynélküliség' helyzetében láták magokat, a­ nélkül hogy eszközük vala, ebből kihatolni. Mert egy folyamo­dás a’ német szövetség-gyűléshez, vádtétel az igazság-ki­szolgáltatás’ megtagadtatásáért a legfelsőbb szövetségi ha­tóságnál, vagy hivatkozás egy szövetségi eldöntő itélőszékre, mindez is illy körülményekben egyoldalú ’s a’ rendek altal kivihetetlen leendett, mert ehhez is megkivántaték az ellen­fél’, t. i. a’ statuskormány' megegyezése. A’ rendek mindaz­­által lélekismeretekkel egyeztethetlennek tárták, a’ jelen or­szággyűlést befejezni egy rendszabály’ hozatala nélkül, melly legalább tanúsítsa, hogy ők mindent, a­­mi tőlök függött, megtettek, az országot, egy őt meggyőződésük szerint jo­gosan illető birtokban megtartani, biztosítói, vagy legalább az elvet megmenteni, ha a­ dolog elérhetetlen maradt is. Így történt, hogy, miután az egyenesen kimondott fejedelmi nyilatkozás, hogy fölülről erősen é s vallozhatatlanul eltökél­­vék a’ rotenburgi negyed" birtokát s jövedelmeit magtartani, leérkezett, a’ rendek elhatározok, semmi pénzügyi törvényt meg nem ajánlani, mellyben a’ rotenburgi jövedelmek a’ sta­tusbevételek közzé nem foglaltatnának. De hogy a’ kormány egy illy határozatot kifejező pénzügyi törvényt soha meg nem erősítené, előrelátható volt, ’s igy fölülről a’ rendek’ szétosz­­latásához nyúltak; a’ belügyek’ ministere már most törvénysze­­rüleg, saját különös felelősége alatt 's a’ veszedelem mellett, hogy az országos főtörvényszék előtt bevádoltatik, kötelezve van,egy új országgyűlésnek legfölebb 6 hónap alatti összegyűj­téséről gondoskodni; de tehet e ezen új gyűlés egyebet, mint előzőinek rendszabályát ismételni. Nem láthatni tehát, mikep fog ezen per véget érni. (Fratik, Merkur.) A’ bajor király ő felsége utánnyomást gátló szadalmat adott Schiller munkáira, Gleichen-Ruszvvurm szül. Schil­ler Emilia asszonyság’, a’ költő’ leánya’ folyamo­dására, „ama’ ritka érdemek’ ’s a’ nagy hit’ megismeré­sénél fogva, mellyeket a’ boldogult költő a’ német litera­­tura ’s a’ német nemzet’ lelki műveltsége’ nemesítése körül főkép’ magának jeles munkái által szerzett.“ A’szabadalom 20 évre szól, ’s az utánnyomás királyi kegyelem’ elvesz­tésével ’s 100 arany birsággal bélyegeztetik. Németország- Hannovera, mart. 4. Mindazon hírek, mellyeket, habár gyéren is, a’ kama­rákból kapunk, abban egyeznek meg, hogy eddig még min­den lépés, mellyet a’ második kamara tett, p. o. az elnök­választás, biztosság’ kinevezése a’ trónbeszédre nyújtandó fe­lelet’ kidolgozása végett, a’ felhatalmazások’ megvizsgálása, azon a jegyzőkönyvbe vett kikötés mellett történt, hogy a’ kamara általában csak mostanra nyilatkoztatja magát felhatalmazottnak, és hogy a’ kamara’felhatalmazottsága felőli kérdés, melly most kezdődött, minden hihetőség szerint azon végzéssel fog befejeztetni, hogy a’ kamara nem felhatal­mazott. Szintúgy az első kamara, ha nem lenne is nála olly kiváló a’ felhatalmazottságróli kérdés, úgy legalább, mint most áll, semmi módon el nem fogadná, az alkotmánytervet, minthogy a’ rendek’ jogai azáltal módfelett korlátoztatnának, sőt rólok általában alig lehetne szó többé. Hannovera, mart. 3. Az uj alkotmányoklevél feletti tanakodások még el nem kezdődtek ugyan, azonban már élénk fejtegetések mentek véghez. A’ második kamarában tetemes számú tagok a’ sta­tusalaptörvény mellett nyilatkoztak. Két indítvány hozatott fel és van most vitatkozás alatt. Egyik szerint a’ királyt egy tiszteletteljes föliratban a’ statusalaptörvény’ fentartására kell kérni. Másik szerint a’ német szövetség-gyűlésnek a" status­ Spanyolországi. A’ Moniteur mart.­lékéről következő telegraphi hivatalos tudósítást közöl Bayonneból, az ezt megelőző napon reggeli 11 órakor költet: „Carratala general (ki tudomás szerint tárczájáról lemondani akart) a’ hadminister­­séget ideiglen ismét általvevé. — Pardianas 27-kén Tal­­ladát Castril körül (Granada királya, Cazorla és Hues­­car között) megverte. A’ pártosok 1000 embert és két ágyút vesztettek. Basilio a’ maga részéről Pertollano erőséget (Manchában Ciudad Reáltól délre) foglalá el. — A­ csend Saragossában helyreállítva. A’ (bask) tarto­mányokban lükéig semmi nevezetes nem történt. Egy Saragossából mart. 5-dikén indult futár az ottani esetek felől olly híreket hoz, mellyek mutatják, hogy e’ város’lakói még a­ régi vitézségtől lelkesittetvék. 3-dikán délutáni 4 órakor a’ 12 órányira fekvő Lacera faluból útnak indult Cabanerd' csapatja, csak Belchiteben pihent egy kis­sé, ’s reggeli 4 órára Saragossa előtt állott. A’ carlosiak az árulók által megnyitott del Carmen és Santa Engracia kapu­kon a’ városba nyomultak, a’ Corsoba vivő utakat egész a’ vásárpiaczig elfoglalák, és trombitariadás mellett kihirdette.

Next