Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1838-04-02 / 27. szám

POZSONY, hétfőn, 27. szám. C­éljas a’ honi politicai ’s nempoliticai tárgyak , ne­vezetes!) esetek’ ’s kinevezések minél gyor­sabb, bővebb ’s részrehajlatlanabb közlése; a’ külföldi politicai’ tudósításoknak körülmé­nyes és olly gyors hiraladása, hogy e tekin­tetben minden honi ujságlevelet megelőz; a’ magyar literaturában újlag feltűnő vagy ha­zánkat érdeklő tudományos munkák’ ismerte­­tése; a’ hazai ’s külföldi művészet’, köz­hasznú intézetek’, gyárak’, kézművek’ gaz­daság’, közösülés­mód’ leírása; közéletbeli érdekes esetek’ elbeszélése ’s egyéb mulattató czikkek; a’ pénz’, statuslevelek’, élelmek’, lég’ ’s viz’ álladalmának előadása ’s mindenne­mű hirdetmények. Szerkeszti ’s kiadja 9£ a­l­a­s­fa­­­y­i Orosz J­ó­z­s­e­f. Aitailis­ 3. 1838. Feltételek. Megjelen e’ hírlap minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhoz-hordással 4 ezüst forint, postán borítékkal 4 fr. 24 kr. — Előfizethetni Pozsonyban a’ kiadó tulaj­donosnál, sétatéren 750-dik szám alatt, Pes­ten Füskáti Landerer Lajos’ könyvmű­­helyében, hol a’ hirdetmények ’s egyéb a’ szer­kesztőséget illető közlemények is legolcsóbb áron elfogadtatnak, nemkülönben minden pos­tahivatalnál. Az értekezések c’ czím alatt kü­l­­detendők: „A’ Hírnök’ és Századim!­’ szer­kesztő hivatalának, Pozsonyban.“ — A’ nem­­hivatalosoknak bérmentes levelekben küldése kéretik ki; untató ’s izetlen bohózatok vagy személyességek fel nem vétetnek. Tartal­­o­m­. Magy­ar­ország. Vizáradási tudósítások Pest, Esztergom és Vácz városokból ’stb. (gr. Nádasdy Ferencz váczi püspök’ bőkezűsége) ; m. t. társaság. Ausztria. Folytatása a’ székes­város’ n ágynemű­­adakozásainak Budapest’ részére. E*** egy franczia nemzeti bank’ tervéről. Nagybrit­an­nia. Brougham lord’ éles gúnya a’ ministerial» ellen. Francziaország. S­p­a­­nyolország. Németország. A’ hannover­i második kamara felhatalmazottságát elismeri. Hohnstedt követ kilép (nyilatkozá­sa). Hu­sgen dr. püspök-helyettessége megsemmisíttetik. Né­metalföld. Belgium. Egyiptom. Miksa bajor hg Alexan­driában és Cairoban ; összeütközések M. Ali ’s az arabok között. Egyveleg. Magyar hírlapok’ heti szemléje. Magyarország. Pest, mart. 22. A" vizözön által okozott károk koránsem olly iszonyúak, mint ezt az apály előtt hittük, és mint talán a’ nagyobbuló hir országszerte kürtük­. A’ szilárd anyagú épületek közül még egy sem omlott össze; repedezések azonban sokan mu­tatkoznak, annyira, hogy némellyeket duczokkal is kell tá­mogatni; ha nem mellőzhetsen szükségből is, legalább óva­tosságból. Pest néhány év múlva ismét kiforradandja e’ csapást; sőt már most is olly élénk, olly sürge népű, hogy belső élete épen semmi elakadást vagy csökkenést nem gya­núdat. A’ vásári nép, melly nem reméllhetett számmal je­­lenkezik, félelem nélkül tapossa a’ támogatott erejű ház’ kö­vezetét, legkevésbbé sem aggódva képzelt veszélyen, melly­­től a’ félénk városiak’ némellyike minden pillanatban retteg. Úgy látszik, Pestnek még szebb jövendője van, mint minőt eddigi emelkedtének irányából következtetheténk, ’s e’ szép jövendő’ gyorsabb felviradását alkalmasint leginkább mostani balesete fogja eszközölni. K. Múlt lapunkban a’ Jelenkor után és annak szavaival köz­lött azon tudósítás, hogy a’ pesti reform, sz.­egyház* sírbolt­ja „a’ bezúduló víztől felázván, lezuhant, és sok ember veszté ez által életét“, későbbi hiteles­ tudósitásaink szerint nem valósult meg; a­* sírbolt egy kissé lejebbsüppedt ugyan, de ez egy ember’ halálát sem okozá. — Ellenben, ugyan a* múlt számunkban, hol Havas és Tretter városi taná­csos urak’, mint élet- és vagyonmentők’, nemes tetteit em­lítettük , Eichholz nemes Pest-városi biró urnák nevét is e­­lőbb kell vala említenünk, ki e’ részben a’ legbuzgóbbaknak vala egyike. Egyébiránt a’ milly egyhangú ’s ismételt ma­­gasztalásokkal említik a’ budapesti lapok ’s eddigi privát­ tu­­dósitások a’ Nádor Főherczeg’, a’ nemes vármegye’ és más t. ez. hivatalok e­gészkori munkásságát és magas érdemeit, szintolly mély eddig a’ hallgatás­a’ ns. Pest-városi polgár­tanács’ nagy részének munkássága felől, mit nem lehet né­mi megütközés és sajnálat nélkül észrevennünk. Martius’ 20-ról szóló privát tudósítások Csepel’ szige­téből következőt jelentenek a’Duna’ pusztításairól: Ráczkevi egészen el volt borítva vizzel, ’s fájdalom, körülbelül 300 épület rogyott össze. Sz.-Miklóson csak 4 ház áll. Tököly­­nek egy része, Csepelnek fele elpusztult. Újfalu egészen el vala öntve; mindazáltal csak kevés ház és pincze dőlt be. Sz.­­Márton és Makád helységek a’ sok hó és jég miatt hozzáfér­­hetlenek. Lóré és Becse házai majd mind összerogytak ’s lakosaik a templomban, erdőkben ’s más magasabb helye­ken kerestek menedéket. Majorház és Aporka, mint mondják, egészen elmosatott. Laczházán, Peregen, Dömsödön, Da­­bon és Tason, éjjel-nappal a’ vészharangok kongattattak. Hogy a lakosok mit szenvedtek ’s mint vannak, még nem tudni. — Esztergomban, hol a’ házak’ száma 153ra ment, 89 tetemesen meg van sértve; 614 beomlott. Esztergom érseki városban a beomlott házak’ száma 16., Sz.-Tamás mezőváros­ban 12, Sz.-Györgyben 11, Esztergom megyében, a’ Duna’ mellékin fekvő helységekben: Dömösön 6, Táthon 84, Nyerge­sen 147, Mocson 44, Karván 15, Nénán 56, Párkányon 145, Muzslán 16, Ebeden 6. (Omn. Pest, Zelt.) A’ pesti kereskedő­ség’ tisztviselősége jelenti, hogy a’ most múlt József-napi vásár adás-vevés nélkül múl­ván el, szokott vásári árjegyzékét hazai termékinknek nem bocsáthatja közre , minthogy a példátlan árvíz miatt majd minden vevő áru nélkül volt kénytelen lakhelyére visszautazni. A’pesti belvárosi nagyobb épületek közül legtöbbet szenvede a kir. Curia’ épülete, egy része a’ növendék-papság’ lakának és a megyeház’ régi szárnya. Nemzeti színházunk csak ke­vés ideig állott vízben, ’s igy az ottan okozott kárt aránylag nem mondhatni szerfölöttinek, a légszesz-világítás (főleg a gasometer) mindazáltal sokat szenvedő, mivel a­ műépület alatti pincze beroskadt. Az árvíztől károsultak számára na­ponkint nevezetesb mennyiségű adakozások gyűlnek. T­­­é­­tényben Szalkay Róza aszszonyság, noha maga is teteme­sül károsult az árvíz által, és tulajdon házából futni volt kénytelen, mégis három napig tartó kenyérrel a’ házaikból kiszorított szerencsétleneket, s 500 font húst osztatott ki közöttük. Ráczkeviben is iszonyúan dúlt az árvíz; sok ház egészen összerogyott, de ember vagy barom nem veszté éle­tét. Becsén, Újfaluban, Sz. Mártonban mintegy 15 ház dőlt le. Lóre’ lakosi az erdőben valának kénytelenek tanyát ütni, hol csupán az uradalmi gondos kasznárnak köszönhetik élet­ben megtartásukat, ki kenyérrel, borral s egyéb szükséges eleséggel bőven ellátá a’ szerencsétleneket. Szomorú hírek érkeznek a’ Duna’ felvidékiről is : Maros, Bogdány, P.­­Me­­gyer igen sokat szenvedtek jégtől és árvíztől, Váczon pedig 210 ház dőlt össze. (Jelenkor). Kitűnőbb jótettek és adakozások a buda­pesti árvíz’ alkalmával. — XII. Fej­ér­vári ne­me­seké. Köz hirből értésökre esvén a’Székes-Fejérvár váro­sában lakozó szegényebb sorsú nemeseknek, hogy Pest városa, lakosai a’ Dunának képtelen áradása által majd utol­só ínségre jutván, a’ közelítő éhhalálnak is kitéve lehetné­nek, nemes Csabrenoczki Csaby Antal ur, u. m. a­ fejér­vári nemesség’ főhadnagya, önmaga’ ösztönéből, minden fel­szólítás nélkül, egyedül embertársainak sorsán való szána­kozásból, 300 darab házi kenyeret ajánlván és ezen aján­lás által többi nemestársait is felbuzditván, ‘s azoktól is 113 darab házi kenyeret összeszedvén, e’ szerint összesen 413 da­rabot Budára olly kéréssel szállíta át, hogy azt az illető ’s arra kirendelt tisztviselő urak a’ szegény szűkölködő pesti lakosoknak kiosztani méltóztassanak. Ugyan martius hónap 17 ’s 18dik napjain a’ mélt. fejérvári püspök b. Barkóczy László ő­nga által 150 darab kenyér, úgy vélt. Maric­h Dá­vid főispány ur által 140 darab kenyér hasonló czélra Bu­dára átszállíttatott. — XIII. A’ József-kaszárnyai ka­tonaságé. A’ pesti József-kaszárnyai katonaság is több na­pig kenyérilletősége’ nagy részét az új­ épületbe szorult s általa 5 — 10 ladikon a’ vészből oda szállított több ezernyi mindennemű népnek ajándékozd. — XIV. Teleki Sámuel grófnéé. Teleki Sámuel gróf’ családja szinte kimutató, meny­nyire részvevő indulattal kiséri a’ nyomortól lesújtott embe­riség’ sorsát, ’s ezt tettel is bizonyító. Ugyanis a’ pusztított elem’ első kirohanta óta naponkint nyitva áll a’Serviták’ pi­­aczán levő gr - Teleki-ház a’ lakjaiktól megosztottaknak, é s naponkint 50 — 60 megelégült ember könyörgi az ég’ áldásit a’ széplelkű grófnéra. Azonban az ég a’kegyes ápoló­­nét egyszersmind gyámanyává rendelé. Mart. 21dike’ estvé­­jén t. i. egy gyönge csecsemő vitetett fel a’ grófnéhoz, kit az első emeletben találtak; és bár a’ szenvedő­ emberiség’javára czélzó soknemű foglalkozásai alig engedének napon át né­hány pereznyi pihenést a’ nemesszivű grófnénak, mégis más nap már fogadott szoptató dajkára bizá ez árva teremtményt, kijelentvén egyszersmind, miszerint fölneveltetendi ’s egész életpályáján keresztül gondos szemekkel kisérendi. — XV .I ém­él­­y bécsieké. A’ pesti vásáron jelen volt bécsi kereskedők tüstint pénzt szedének össze magok közt, ’s egy pár óra alatt 500 pengő forinttal áldoztak a’ legsürge­tőbb szükségekre. Bizonyos Schedel ur közűlök 700 pár harisnyát osztott ki a’ reszkető nők és hajadonok között; egy másik, Jägermayer nevű, pedig 160 pengő forint értékű fejér - és más ruhaneműt adott gyermekek, nők’ és fér­fi­­ak’ számára. — XVI. Dolezsalek Antalé. A’ vakok’ in­tézetének épülete Pesten a’ Therezia-városban beroskadt, és az igazgató Dolezsalek életveszéllyel küzdve menté meg a’ gond­jaira bízott növendékeket. Az intézet’ bútorzatából csak igen keveset lehete megszabadítani; sok tanulmányi eszköz, zongo­rák ’stb. összezuzattak. — XVII. Budai nemeseké. Budán a többi számos segítő közt leginkább kitűntek: Pejakovics Kozma, Palkovics és Fischer választott polgárok, Andrá­­sy József magyar kir. helytartósági tanácsos, és a’ több jótet­teiről ismeretes ns. Lászlónné asszonyság, ki a' Rácz - város­ban az áradás’ első napja óta 160 budai lakost lát el élelem­mel és szállással. — XVIII. Nádor Főherczegé. Nádor ő cs. k. Fensége e’ szomorú környületek között, hogy a’ napszámosok s kézművesek élelmet kapjanak, a m. nem- s­zeti muzeum* építését mart. Ildikétől fogva folytattatni ren­delé.— XIX. Ismét Nádor Főherczegé. Voltak ollya­­nok, kik a’ düledező házakból mindennemű holmit talpakra ’s ladikokra loptak, ’s mint valódi tengeri martalóczok zsák­mányukkal tova evezőnek, a’ könyörgő embereket veszni hagyván a mármár omladozó falak között! Ez iszonyuságot gátolandólag Nádort­ cs. k. Főherczegsége rögtön­ ítélő ha­talommal ruházta fel a’ Pest-városi hatóságot, mellynek kö­vetkeztében minden, ki a’ város’ polgárit ’s egyéb lakosit el­hagyott házaik’, szállásaik’, raktáraik’, boltjaik’ kirablása é s bárminemű holmijok’ elorzása által még nagyobb ínségbe dönteni merészlené, minden rangkülönbség vagy szabadítékra ügyelés nélkül hurokra kerül.—XX. István Főherczegé. És voltak arfiak, kik e’ borzasztó veszedelem’ közepette mulatságból hajókáztak vagy magas angol lovakon lovagol­tak *s a’ segédeimért siránkozó szerencsétlenek jajgatásait föl sem vevék. — István Főherczeg egy illy istentelen urfit kiparancsolt hajójából, *s ezt azoknak adata, kik a’ veszély­ben embertársaikon segítettek. — XXI. Ismét Nádor Fő­herczegé. Minden középrendű laktalan, kinek e’ pillanat­ban sem keresetre sem elutazásra módja nincs, a’ kir. biztos­nál jelentvén magát, ingyen útjegyeket kap gőzhajóinkra, az országnak akár alsó akar felső vidékeire szándékozzék. E’ költségeket Nádor , cs. k. Főherczegsége viseli, ’s a* gőzhajózás* igazgatóságához utasítás ment. Ő Fenségének az illető számadást annak idejében benyújtani. — XXII. Az első ausztriai bizt­osi­t­ó-intézeté. A’ bécsi első ausz­triai biztositó - társaság minden oliyas biztosítottjának, kinek háza Budán vagy Pesten beomlott, az illető jegyek’vissza­­térittetvén, a’ még le nem folyt időre eső ’s már befizetett biztosítási jutalmukat visszaadja. Újabb adakozások az árvíz által károsodott feleink* fel­­segélésére. A’ pozsonyi mindenrendű polgárság’ részéről: 892 kenyér; 25 font marhahús; 55 font só; 220 font füs­tölt hús; 2 sonka; 2 puttony sárgarépa; 115/g pm. borsó; 73/8 pm. bab; 43/g pm. lencse; 1 lf2 mérő, továbbá 23'/, zsák burgonya; 5 font vaj; 2 pm. és 14 zsák liszt; 32 font szalonna; 1 zsák és 40 font árpakása; 5 font sajt­­y,­ mérő pohánka (hajdina);’s következő ruhaneműk: 1 fér­fi felköntös, 2 nadrág, 2 mellény, 3 lábravaló (gatya), 1 pár csizma, 3 asszonying, 3 pár harisnya, 3 nyakken­dő , 1 vattás fejruha, egy percail ruha, 2 pár czipő ’s 4 kö­zönséges főkötő. — Modor sz kir. város’részéről: 1078 kenyér; 5 pm. borsó 113/g pm. lencse; 14 zsák burgonya; 205 font liszt; 105 font szalonna; 119 font füstölt hús; 98 font disznó zsír; 4 pm. bab; 148 font árpakása; 20 font sajt; 1 pm. dara, egy puttony zöldség, ’s következő ágy­neműk: 3 vánkos, 1 dunyha és 4 lepedő. — Bazin kir. város’ részéről 1047 kenyér; 3 pm. hüvelyes ázalék; 11/2 pm. lencse; 2 pm. liszt. Esztergom, martius’ 25. Esztergom szabad kir. városának a* martius’ Gikától 13káig folyvást növekedett dunaviz által olly borzasztó jön állapotja, hogy minden emberi erőnek s a* lehetséges ipar­ral készült sánezoknak daczára, nem csak a' határnak ne­vezetes kiterjedésű laposabb részeit, hanem magát a’ várost is, minden emlékezetet haladó magasságra, csaknem tengerré változtatván, a’ lakosokat hajlékaiktól, élelemszereiktől, sőt egyéb ingóságaiktól is végképen megfosztó, úgy hogy ön­­menedékeket is, a’ kellemetlen s többnyire nedves hideg idővel ’s a’ csüggesztő ínséggel küzdve, részint a’ szőlő­hegységre, részint pedig a’ szomszéd Szent-Tamás és Szent- György mezővárosokba (hol jelenleg is a’ lakosoknak nagyobb része tartózkodik) venni kényteleníttettek. Ezen irtózatos és minden felebaráti szívben mély fájdalomérzést gerjesztő ve­szélynek nevezetes áldozatát zokogva siratják Esztergom*­ lakosi, midőn költséges fáradozásaik után mármár díszlő és szemlátomást emelkedő városukat egyszerre, ha nem is végső tönkre, legalább számos évekre hátrasujtva szemlélik, ugyan­is egyes adózó polgári és lakosinak 853 egésztelkü házai közül (némelly egész telken három négy ház is lévén) már ekkorig is 614 egészen, 89 pedig teliben omolván össze, állva csak 150 ház maradt; de ezek közűl is mellyek vízben állottak, több vagy kevesebb mértékben megrongálva, sőt azon igen csekély számú épületek is, mellyek a’ víztől men­ten maradtak, a’ csudálatos földsűlyedés által tetemesen meg­­s sérülve, düledékeny állapotra juttattak. — Ezeken felül a’­­ város* köz­­­épületei közül az ispotály­os nem rég alapított

Next