Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1838-06-14 / 48. szám

elég lélekisméretlenek valának, olyant hirdetni, melly azirlandi protestáns egyház’ mivoltával legkevesebbé sem egyeztetheti). Lansdowne lord, a titkos tanács elnöke, nmo-emedi hogy az izlandi nevelés-rendszernek nem volt eddigelé mindazon következése, mellyet attól némellyek vártak , de hozzátéve, ha az ellenében állott akadályokat fontolóra vesszük, mégis nagyobbak valának jótékony hatásai mint józanon várni lehetett. Izland szerencsésnek tarthatja magát, hogy 170,000 gyermeke rendes iskolai oktatási jótéteményében részesül. Több helyütt szükséges volt, catholicus papokra bizni az iskolák fő felügyelését; de ezen szükséget egyenesen az uralkodó egyház’ papjai okozák, kik a’ dologban részt venni vonakodtak. Azonban azóta már több protestáns pap, ki előbb e’ rendszer ellen volt, mellette nyilatkozott. Wellington herczeg viszonszá: Remények mit sem nyomnak lett dolgok’ ellenében; világos immár, hogy az izlandi nemzeti nevelés - rendszer hajótörést szenvedett, hogy a’ protestáns és catholicus gyermekek’ remélt egyesülése nem jött létre; mindazáltal ez okok nem elégségesek a’ házat az ajánlott rendeletek’ elfogadására birni, s ő ennélfogva a’ napi rendre szavaz. A’ derryi püspök melegséggel nyilatkozott a rendszer mellett. Megyéjének legtiszteletesb protestánsai ennek kiszámíthatlan jótéteményeit megismerik, és — a’ mennyire saját tapasztalása terjedl__semmit sem tud valamelly más vallási clerus’ illetlen beavatkozásáról. Hasonló értelemben nyilatkozott a’ norvvichi püspök is. Ő a’ főtiszteleti praelatus’ (az exteri püspök) szavait, úgymond, mély sajnálattal hallá, mivel azok a' kereszténység’ szellemét alig lehelik. A’ londoni püspök, Winchelsea, Wicklow és Roden lordoktól gyanolítva, az exeteri püspök’ nézetéhez állott: a’ bibliát az iskolában nem szabad csorbítani, 's egy nevelés-rendszer sem ér valamit, melly nincs a’ hitvallási igazságokra építve, úgy mint azok az uralkodó egyházban foglalvák. Melbourne lord megjegyzi végre, ha a’ rendszer még nem nyújtott teljesen kedvező eredményt, az még nem elegendő ok arra, hogy azt megszüntessék, mert még mindig javítható marad. Az ellenvetés, hogy a’ catholicismusnak kedvező, csak arra megy, hogy catholicus gyermekek általában neveltettek, és a’ főtiszteletű praelatus’ indítványában nem lát egyebet mint pártczélt. Az exeteri püspök’ ajánlata 71 szóval 26 ellen félre vettetett. Az alsóház’ tegnapi ülése — úgymond egy londoni levél máj. 30 dikáról — igen nagy fontosságú. Kitetszik abból, miszerint most nem ok nélkül lehet reményleni, hogy az izlandi ügyek, mellyek már több év óta olly heves viszálkodásokra adnak alkalmat, végre ’s talán nem sokára békés úton fognak elintéztetni, miután már, mint látszik, mind a’ két párt megunta az ez ügyek feletti kobzódást. De ha kérdjük, mellyik részről létetett e tárgyban a’ legnagyobb engedmény, habozás nélkül azt kell felelnünk, a’ ministerium’ részéről. Igaz, hogy az oppositio, Peel és Jellington fő szószólói által, nagy nyájassággal indult a’ ministerium’ elbe, késznek nyilatkozván, a’ három izlandi rendszabást, mellyeket eddig olly makacsél ellenzett, bizonyos föltételek mellett elfogadni, ’s a’ kibékülés’ nagy jeléül tartathatik, hogy e’ megelőző lépést a’ conservativek tették. Ebből bízvást azt következtethetni, hogy ők lehetetlennek tartják Izlandot tovább is a’ bizonytalanság’ állapotjában hagyni, valamint az is igen fontos, hogy ugyanők, t. i. a’conservativek, most Izlandnak reformált városhatóságokat akarnak engedni. Azonban ’s másfelől nem kell elfeledni, hogy hiszen ők épen azért szegültek ezelőtt az izlandi rendszabásoknak olly igen ellene, mivel a’ ministerek az elsajátítás’ elvétől, melly által t. i. protestáns egyházi jövedelmek világi czélokra, névszerint közoktatásira, valának fordítandók, teljességgel nem akartak elállani. Az izlandi tizednek földbirtoki adóvá változtatását — mit hiszen a’ toryministerium maga is ajánlott — a’ felsőház már rég elfogadta volna, ha a’ reformpárt eddig mindig azt nem sürgeté, hogy ahhoz az elsajátítás’ elve is csatoltassék. Egyedül az attóli félelem, hogy ezen elv’ elfogadása lassankint a protestáns egyház’ végképi elnyomatását ’s a’catholicus pártnak felülkerülését vonandja maga után, birta a’ conservativeket arra is, hogy az izlandi városhatóságok’ reformját mindeddig hátráltassák. — Azon fölötte udvari hang után, mellyel ma a’ Times a’ ministeriumról szól, szinte azt kellene hinnünk, hogy a’ két fél (whigek és toryk) között még nagyobb közeledések történtek vagy legalább történni készülnek. Ha igaz, mint a’ Times állítja, hogy O Connell tegnap Russell lord’ békítő beszéde alatt csak alig rejthette el boszankodását, úgy részéről újabb izgatást várhatni Izlandban; de kérdés, fog e az annyira sikerülni most mint hajdanra, miután O’ Connell ez újabb időkben különféle következetlenségei által saját honfiai előtt is, mint látszik, sokat vesztett. A’ Standard sir Peel Robertnek az alsóház’ május’ 29-ei ülésében tett aziránti nyilatkozásáról, miben a’ conservativ párt az izlandi városhatósági reformbillre nézve megállapodni szándékozik, többek közt ezeket mondja: „Következők azon föltételek, mellyek alatt sir Robert a’ városhatósági testületeknek tizenegy izlandi városba, mellyek 16,000 lakossal birnak, leendő behozására megegyezését adja: 1) a’ községtanács’ tagjai 10 font sterlingnyi adót fizető és jó hiszemű házbirtokosokból választatnak, melly alkalommal a' vagyon-adónak csallatlanul ki kell tudatnia , minő péld. a’ szegényi adó’ fizetése, ha tudnillik a szegényi törvényjavaslat elfogadtatik; 2) e’ hatóságok nem ellenőrködnek az igazságszolgáltatás körül sheridlek vagy recorderek’ választása által, melly kinevezések a’ kormányt illetik; 3) a’ városhatóságok nem birnak hatalommal a rendőrség felett, mellynek igazgatása hasonlókép a kormány’ kezében marad; 4) a’ városhatóságok igazgatják a’ község’ tőkepénzét, mindazáltal egy fő átvizsgáló szék ellenőrködése alatt, melly gondoskodni tartozik, hogy a pénzek csak törvényes czélokra adassanak ki; 5) olly városi vámok, mellyek nem adósságért vannak elzálogosítva, eltöröltetnek; 6) az alapítványi felügyelőségek úgy maradnak mint eddig, mig a parlament mást nem határoz, s a lordkancellár’ kötelessége, a’ megürüléseket betölteni, jövendőre minden előfordulandó esetben arra kell vigyázni, hogy az olly alapítványok’ gondviselői, mellyek a statusegyház’ hasznára tétettek, magok is ezen egyház tagjai legyenek; végre Zsir Robert azt javasolja, hogy kisebb városok, ha a’ lakosok’ többsége kiváltja, hasonló föltételek alatt nyerhessenek városhatósági testületeket. Ezek a’ dologhoz megkívántató föltételek, mellyek alatt a conservativ párt az alsóházban szószólója Peel Rur által az izlandi testületéülk elfogadására késznek nyilatkozik, mindazáltal következő előfeltétel alatt, melly mellett, mint a nemes baronet világosan kijelenté, határozottan megmaradand , úgymint: az izlandi tized kérelésnek ollyképeni elintézése, hogy a’ protestáns statusegyház’ érdekei és sajátja épek és biztosak legyenek (azaz legközelebb: az elsajátítási záradék’ kihagyása). — A’ protestantismus’ ellenségei sokáig mesterkedtek annak megbizonyításán, hogy Izlandban az egyház útjában áll a’ békének; a’ pápista párt az egyházat egyszersmind olly zsarnoknak és olly betolakodónak festi, melly az izlandi nép teljes megigázására törekszik. Sir Peel’ javaslata s ennek Russell lord általi elfogadtatása e csalódást örökre eloszlatta. „Adjatok — úgy mond Peel — előbb az egyháznak biztos védelmi állást,s aztán az egész izlandi népközségnek különbség nélkül olly intézményeket nyújtsatok, minőket csak megengedhet az ország’ köz bátorsága; de mig az egyház védetten és kemény megtámadásoknak van kitéve , mindaddig illy intézvények’ engedése csupán ellenségeit fogná szaporítani.“ — E’ nyilatkozást Russell lord helybenhagyó.“ Francziaországz Nem rég 450 párisi felsőbb osztályú tanulónak aziránti kérelme tétetett indítványba, hogy a’ Pantheon adassék viszsza az egyháznak; mostanában pedig ellenkérelem nyujtatott be, 1200 aláírással, a’ végett, hogy a’ Pantheon az 179 ldiki törvény által határozott rendeltetését tartsa meg. A követkamarának jun. 1. ülésében a’ biztosság a napirendet javaslá, azon megjegyzéssel, hogy megváltoztatott rendeltetésről különben sincs szó, egyszersmind a’ tanulók’ efféle kérelmeinek veszélyességét érintvén , mit a’ közoktatás’ ministere is helyesle. Salverte azt állítá ugyan, hogy a’ tanulók szintúgy követelhetnek kérelemjogot, mintminden más polgár; de az elnök megmutató neki, hogy törvény szerint csak teljeskorú gyakorolhat polgárjogot, é s ha a’ tanulók’ kérelmei a’ kamarákba bebocsáttatnának, végre azokat az elemi oskolákból is be kellene bocsátani. A’ napirend elfogadtatott. A’ pakkamara jun. 2dikán minden vitatkozás nélkül, 96 szóval 4 ellen, elfogadó azon törvényjavaslatot, melly által 600,000 frank rendeltetik a’ londoni és majlandi koronázásokra menendő rendkivüli követek’ számára. Spanyolország. A’ Courrier Fraiçais Madridból máj. 26-dikáról következőt közöl: „Minden szem a’ bask tartományok felé van fordulva, hol most minden látszat szerint eldöntő események fognak következni. Munnagorri felkelése, mint egy villámsugár, sok becsületes embernek szemét egyszerre fülnyitotta. Most e’ felkelést mindenkép gyámolítani akarják, hogy belőle a’ lehető legnagyobb hasznot húzhassák. Számos tanácskozások tartatnak a’ bask tartományoknak Madridban jelenlévő senatorival, követeivel ’s tehetősb földbirtokosival, ’s ezekben egy törvényjavaslat jött létre, melly a kamaráknak, a’ tartományok’ minél előbbi kibékítése végett, legközelebb elejökbe fog terjesztetni. E’ kibékitésterv röviden ide megy ki: először, a’ tartományi népség, ha meghódol, régi kiváltságai’ (fueros) birtokában megmarad; másodszor, az úgynevezett foralis deputatiok ismét helyreállíttatnak ; 's harmadszor, biztosság neveztetik ki, melly a’ tartományok’ teljes meghódolása után Madridban a’ királyné kormányával azon nehézségek elhárításán fog dolgozni , mellyek ama” kiváltságoknak a’ képviseleti rendszerreli összeegyeztetését gátolhatnák. — Kétséget sem szenved , hogy a’ kamarák’ többsége e’ kibékítési tervet lelkesedéssel fogadandja, ’s a’ kormány máris, egyetértőleg a tartományok követeivel, mindent elkövet, hogy az azokbani kedvező hangulatot élessze és erősítse.“ Madridba az ottani kormányra nézve azon szomorú hir érkezett, hogy Mallols ezredes, épen midőn tisztjeivel együtt puncsozott, Ontorio-del - Pinarban (Arand mellett) Halmaseda által, kit Merino a burgosi erdőségekben hagya, meglepetett és embereinek több mint kétharmadával együtt elfogatott. Az ezredes saját lakhelyén támadtatott meg ’s magát egy ideig vitézül utalmazá, de miután a’ carlosiak a’ házat többfelől felgyújtották ’s az már épen omló félben vala, egy ablakon kiugrott é s 20 egynéhány tisztes fogságra került. Mintegy 450 ember és 70 — 80 ló jutott ezúttal a’ carlosiak’ hatalmába. Bayonne, május’ 28. Arra, ki magát lázítás’ vétkesévé tette, 24kén este don Carlos' parancsára Chauquiban agyonlövetett. () a' második navarrai zászlóalj akarta fölzendíteni; ő vezeté a’ viszszavonulót (Rapell) s a’ katonákat nyilván felszólítá, hogy tisztjeiknek ne engedelmeskedjenek. Urra hadi törvényszék által ítéltetett halálra, ’s hét navarrai zászlóal jelenlétében szenvedd büntetését. IV énre törsz á Berlin, május’ 28. Az orosz császár’ rendkívül gyors utazása folyvást köz csudálkozás’ tárgya, ’s eleinte azon hiedelmet gerjeszté, hogy ő felsége tengeren utazott, mi azonban korántsem történt. Az intézkedések úgy tétettek, hogy a’ császár 22—23 versenyi (3 '12 német mérföld) utat tett óránkint, mi a’ vasút’gyorsaságával határos. Csak igy len lehetséges, hogy ő felsége négy nap alatt az egész utat megtehette 's a’ császárnét Landsbergnél utolérhette! Mivel senki sem tuda semmit a’ császár’ útja é s megérkezése felől, ő pedig az incognitoval nem akart felhagyni, az őr nem bocsátá keresztül a’ diadalkapun, melly a’ császár' elfogadására volt felállítva Landsberg’ polgárai által, 's a' császár 'sikerellen alkudozások után kénytelen lön a’ várost megkerülni. Szintolly meglepőleg jelent meg a’ közelebbi helyeken is, és csak a’ Berlin előtti utolsó állomáson ismerteték meg a’ magas utazó. — Nevezetes, hogy a’ fenséges jelenlevők közt egy catholicus fejdelem sincs, egyedül a’ szász király lett volna, de a’ meghívást legutoljára ’s eléggé váratlanul háríta el magától. A’ hannoveri király és királyné 's a’ fenséges vendégek’ egy tetemes része Berlint e’ folyó hó’ elején már elhagyák. Hannovera, május’31. A’ második kamara, melly mindeddig a’ rendőrségi büntetésmódokat ’s a’ fenyítőpert tárgyazó törvényekkel foglalatoskodott, a’ pünkösti ünnep miatt üléseit junius’2ától okáig elhalasztandja. Junius’ 7k én az ülések ismét el fognak kezdetni , és pedig az uj alkotmányterv feletti tanácskozásokkal. Addig, mint reményük, a’ még jelen nem lévő követek, kikre az oppositio számol, a’ cabinet által mindnyájan el lesznek fogadva. Egyvelegi. Mexicoi levelek tudósának, hogy a’ Francziaországgal lett szakadás’ következtében az országban lakó francziák legnagyobb rémülésben vannak. Zacatecasban többen megölettek; a’ Real del Monte-bányák’ igazgatója is orgyilokálttal öletett meg. Hol francziák nyilván mutatkoznak, sértésekkel illettetnek, s a’ mexicoiak a’ francziák által bérlett vendégfogadókba, kávéházakba, csemegetárakba mennek, jól megvendégeltetik magokat, ’s aztán a’ szerencsétlen tulajdonosnak gúnyolódva mondják: csak írja fel ama’ 800,000 dollárnyi kárpótláshoz, mellyet a’ franczia követ Mexicort követel; a’ fizetés majd aztán egyben megy. Attól tartanak, hogy az első ágyúlövés egész Mexicoban egy szicziliai est’ borzasztó jeladása lenne. A’ kormány, mi dicséretes méltánylást érdemel, mindent elkövet ugyan illy csínok’elhárítására, de félő, hogy fáradozásai könnyen sikeretlenek leendőek. Lajstromok hordoztatnak szét a’ kárpótlást kívánó francziákról, s a’ pórnép’ boszúja leginkább ezekre agyazkodik. A’ kormány készül elfogó - leveleket (Kaperbrief) kibocsátani ,s azon rendeletet hozni, hogy a’ világ’ minden részeiből vám nélkül bocsáttassanak be a’ hajók; illy módon, reménylék, az elzárás ellenére is, eléggé elláttatandik a’ respublica mindennel, mire szüksége leend, névszerint Havanna és az egyesült statusokból. (Ang. Courier.) Bradicich, az ausztriai Lloyd gőzhajózási társaság’ Giovanni Arciduca d' Austria nevű gőzösének kapitánya, Syrából irja, hogy május’ 21k én reggeli 2 órakor, midőn a’ gőzerőműben tüzet gerjesztett, hogy az alexandriai kikötőt naptámadatkor elhagyhassa, az alkirály’ arsenaljában nagy tüzet látott, mellyet csakhamar egy lángba boruló vitorlakész nagy liniahajóénak ismert; 5/2 órakor, midőn a’ gőzös megindult, a’ tűz már az egész hajón el volt terjedve ’s azt majd egészen megemésztette. Egyébiránt a’ nevezett kapitány azt hiszi, hogy a’ tűz tovább nem harapózhatott, mivel csak gyenge szél lengedezett, ’s ama’ liniahajó a’többi hajóktól 's épületektől távol s csaknem egészen magányosan állott. Gabonaár. Pozsonyi mérője váltó gárasokban. Bécs jun. 9. Tiszt. 95—125 Rozs 78—85 Árpa 75—80 Zab Kukoricz. 55—62 ■— — Pozsony 8. 70—96 54—64 50—54 35—38 54—56 Győr 9. 70—82 50—57 37—40 25—28 50—52 Pest 8. 65—82 40—50 30—34 25—28 35—40 Beszt -Bánya Temesvár 5. 88—105 66—71 59 — 63 35—41 — 1 6 52—60 28—32 24—26 20-23 24 27