Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1838-11-19 / 93. szám
haték; ’s a’ többség’ végzése az löntétessék a’ mostani, magyar köriratú pecsét félre, a régi, latin köriratit forrasztassék ismét össze ’s hozassák újólag használatba, ’s miután így a’ legfőbb tilalomnak elégtétetett, mellőztessenek reai el minden további e’ tárgybani feliratok, s csupán a ’ pecsét’ uj használatba vételének okai minden illető hatóságokkal tudatván, ezen egész tárgy, eldöntés végett , a jövő országgyűlés’ határozatának vettessek alaja. Ez által vélte a' többség az előbbi végzések’ következetességet fenlpest nov. 14. Leopold-napi sokadalmunk’ első hete nem felelt’meg a’ közvárakozásnak, ’s általányosan véve középszerűség alattinak mutatkozik. Kézműgyári czikkekből leginkább csak a’ posztónak ’s egyéb gyapjuszöveteknek volt elénk kelete. Egyéb czikkek’vásárlata léhán ment. A’ gyapillár is változott e’ héten; a’ finom egynyiretír ugyanis 7 gofor. kelt, míg a’ múlt vásáron 80 — 90 frtig rúgott ára. A’nyári gyapjút 62—54 f. vevék, bácskait 40 írón. Be°kerestebbek a’ silányabb fajok, miket élénkül vásárolnak angol kereskedők. A’ bőrök most is magas áron keltek, a’juhbert ellenben tetemesül csökkent. Méz és viasz jól keltek. A’ repezeolaj’ ára hanyatlott, ’s a’ vetett repezeolajat 13— 110 fron vették. A’ hamuzsirt hanyagul keresek. A’ gubacs, melly az idén rendkívüli jóságú, köbsönkint 5 —5‘74 fron számos vevőre talált. A’ kenderára csökkent, faggyúé pedig emelkedők. Ez árak mindazáltal vásárvégig változhatók. A’ pesti növendék papság’ magyar iskolája nem csak mint munkás testület gyakorolja jótékony hatását már a’ növendékipályán, hanem azon jeles emberbarátok között is dicsérettel említendő, kik a’ pesti kárvallottak’ sorsátszívre vevén, tehetségek szerint az irgalmasság’ tetteit is irántok gyakorolni igyekeznek. A’ hirdetmény szerint ugyanis 5-ik évi munkálatának gyümölcsözését ezek’ felsegélésére szánta és pd. hó’ 30-kan nagys. Lónyai Gábor kir. tanácsnok’s biztos ur’ kezébe 428 fr. 48 kr. mint a’ munkálatból bejött hasznot átadó. Illy áldás követte e’ szép reményű egyházi növendékek’ iparkodását már élték’ viruló korában, millyennel kecsegtetheti magát a’ magyar egyház, midőn az élet’ teljes korában munkásságukat az úr’ szőlőjében gyakorolni fogják. Méltán dicsérettel ’s hálás köszönettel kell azonban megemlíteni, hogy illy haszon’ hárulásának mélt. Jiilovszky János rosnyói püspök úr vala eszköze, kinek e’munka, mint hazánk’ buzgó főpásztorának, ’s mely tudományáról, valamint irói pályájáról is ismeretes püspöknek aláltatván, a’ munka’ kinyomatását 250 forintokkal előmozdítani kegyeskedett. (Szion.) Magyar tudós társaság. A’szünnapok előtti utolsó kisgyűlésben, sept. 10., némelly belső tárgyak’ elvégzése után I. egy, a’ Tudománytárba szánt, nevelési ’s két históriai, valamint II. külön nyomtatás végett beküldött kétpoétai munka bocsáttatott vizsgálat alá. III. Egy elemi munka nyomtatástól elmozdíttatott, egy orvosinak pedig, a’ vélemények’ különbözése miatt, harmadik biráló rendeltetett. IV. a’ könyvtár’ számára Zsoldos Ignácz r. t. ,,Nevelésünk’ hiányai“ ’s „A’ honi közbátorságról“ czímű munkáit adta be. Spányik Glycer budai iskolaigazgató: Oratio ad Patres S. P. Vacii congregatos. Buda, 1838. 4. V. A’ pénzgyűjteménybe Pap Melkizedek két római pénzt küldött. A’ kisdedóvó-intézeteket Magyarországban terjesztő egyesület’ választottsága közhírré téteti, miképen 1) tolnai képző-intézetében egy segélydijas nevendéki hely megürülvén, annak elnyeréséért valláskülönség nélkül minden ifjú folyamodhatik, ki magában a’ kisdedóvási pályára hivatást érez, ’s magyarul tud. A’ folyamodó bizonyítványainak előmutatásával magát az egyesület’ valamellyik elnökénél vagy alálirtnál jelenítse. A’ felveendő egy hónapot saját költségén tartozik az intézetben,Tolnán eltölteni, is ha ennek lefolytéval őt az intézeti igazgató alkalmasnak ismerendi, mint segélydijas, az egyesülettől szabad lakást, ’s asztalból’ fejében havonkint 20 v.ftot nyerend. 2) Az egyesület’ idei évkönyvecskéje megjelenvén, ebből minden részes tagnak egy-egy példány jár ki, mellyeknek kézhezszolgáltatása végett távolabb vidékeken az illető képviselő urak rendeltettek megkéretni, minthogy azonban hasonló tárgyak’ szétküldötése csak privát alkalommal történhetik, ’s ez a’czélt késlelteti: méltóztassanak azon tisztelt urak, kik tavaly a’ képviselőség’elvállalása végett fölszólíttattak, a’ netán önkint kínálkozandó alkalmat alulirthoz utasítni. 3) A’ részesek’ névkönyvében , melly a’ n. casinoban van letéve, múlt év óta többek közt tizen már János úr is lekötelezte magát; mivel azonban lakhelye nem tudatik, e’ felül nyilván kényteleníttetik alulirt kérdezősködni, hogy az illető meghivó jegy’stb. annak idején kezéhez szolgáltathassanak. Költ Pesten, nov. 13kán 1838 Kacskovics Lajos s. k., egyesületi titoknok. A’ bécsi cs. kir. közönséges udv. Kamara f. é. aug. 30kán Pálffy Ferdinánd gr. titkos tanácsosnak ’s kamarásnak, továbbá Hellmer Ignácz bécsi gyártulajdonosnak ’s Marquardt Fridiik welsi (Felső-Ausztriában) cs. kir. vaslemez-’s erőműgyári igazgatónak öt évi kizáró szabadítékat adott olly gőzösök’ feltalálására, mellyek vas- vagy egyéb czélszerű érezlemezből (pléhből) alkotva olly tulajdonságúak, hogy csekély ellenállású lapjok’ daczára is igen nyugalmas és biztos haladással birnak, ’s igy gőzösöknél eddig szokatlan gyorsasággal hajthatók előre, mig a’ hullámzat’ terjedése a’ partok felé sokkal csekélyebb, ’s az által a’ csatornákban és szűk folyamokban hajózhatást rendkívül könnyítik, annyival is inkább, mivel az illy hajók terhelten is csupán 14 bécsi hüvelyknyire merülnek vizbe, ’s olly gőzerőművel ’s gőzfejlesztő készítvénnyel látvák el, mellyek rendkívüli könnyűségök mellett alig foglalják el egy tizedét azon helynek, mellyet hasonló hatású gőzerőművek’s üstök megkívánnak; azonkívül pedig még következő kedvezményeket nyújtnak: 1) a’gőzfejlesztő-készületnél nehezti a’ szétpattanhatást, ha pedig ez csakugyan megtörténik, az által a’ gőzösre ’s utasokra semmi veszély nem támadhat; 2) azon készítvény tökéletesen füstemésztő, következőleg a’ kürtőt egészen nélkülözhetve teszi, ’s e’ szerint sem gőzfüsttel és szikrákkal, sem vízgőzzel nem alkalmatlankodik; 3) az egyébkint szükséges tűzanyag’felének megtakarítása mellett hoszabb ideig háromszoros erős ejtést is megenged, ’s midőn a’ gőzös megállapodik, uj gőzt többé nem fejt ki, a’ már készet pedig sokáig eltartja; 4) a’ toló szellentyűk használata által legalább 10 petnyi gőzt takarít meg, több erőművi rész’ hiányzása miatt kevesbbé van kitéve súrlódásnak, ’s egészen sajátszerű kormányzási rendszer ezáltal sokkal rendesebb ki- ’s befolyását eszközli a’ gőznek; 5) végre az erőmű nem csupán hajókon, hanem mindenütt hasonló sükerrel használható, hol gőzerőre van szükség. — Póezs, (Erdélyben) nov. 4. Városunkat ismét borzasztó tűzvész látogató. Az estve 8 órakor a’ malatón (v. mulató, a’ városnak egy hegyen fekvő része) egy baglya széna, szándékos gyújtás’ vagy vigyázatlanság’ következtében, még nem tudatik, meggyulladt ’s iszonyú szél lévén, a’ tűz egy pillanat alatt egy egész utczát borított el. Több égett egyszerre 40 lakó háznál ’s ezen kívül a’ körülöttek levő gazdasági épületek, mint csűrök, pajták, színek ’stb. gyűjtemények, takarmányok. Képzelhetni milly iszonyú tűztengernek kellett ennek lenni. A’ megrémült lakosok, kik a’ tűz előtt szél’ ellenében állottak nem hogy valamijeket kiragadhatták ’s megmenthették volna a’ veszedelemből, de saját éltöket is alig bátorságosíthaták, sőt a’ hol már lefeküdtek volt a’ gyermekek, erőtlen vének, betegek, oda égtek, valamint a’ megkötözött marhák is a’ pajtákban. Sokszor ’s vészesen látogata már benőnket a’tűzostor, de illy réműlés városunkat még nem érte; mert azon kivűl hogy a’ lángok szinte a’ fellegeket verdesték, ’s világuk nagy darab tartományra el látszott, a’ délkeleti szél orkánkint dühöngött, annyira, hogy az égő fedeleket majd majd az emberek’ nyakába sodorta. Recsegett, ropogott a’legszilárdabb épület’ fedele is ’s félni lehetett, hogyha fordul a’ szél, azonnal az egész város lángba borul. Rettenetes tekintet Vala látni a’ város felett dühös árkint hullámzó tűz tengett, senki sem járt abban,hogy oltson, részint víz sem volt közelében, részint mert a’ tűzhöz még csak közelíteni sem lehetett, részint pedig az ijedtség, rémülés kötve tarta a’ kezeket. A’ város mnás részeiben abban foglalatoskodtak a’ lakosok, hogy jobb-jobb vagyonaikat bátorságosítsák a’ tűz elől, azon esetre ha a’ szél fordulni talál. A’ lakosok’ nagy része szekeren ’s lóháton virasztott az egész hoszú, kínos éjen keresztűl; a’ szomszéd helységekből számtalan nép tódult segedelemre, de a’ segedelem lehetlen vala, mert a’ szél csaknem viradtig dühöngvén ’s mind egy oldalról, a’ tűz addig nem csendesedett, mig csak a’ mi maga előtt útjában volt, ki egészen a’ mezőig, mindent fel nem emésztett ’s ott nem lévén több táplálatja magában megszűnt; de a’ nagyobb épűleteknek ’s a’ csűrök körüli takarmánynak felette sok szene máglyán, az még most is folyvást emésztődik ’s oltatik.flkett épületek’ számát, beleértve a’ gazdasági épületek HP csűröket, pajtákat ’stb., mintegy 120ra lehet tenni okozta kár annyival érezhetőbb, hogy nagy részint a’ szegényebb sorsú lakosokat találó, kiknek egész évi takarmányaikat felemésztő. Úgy hallatszik, hogy, fájdalom! több emberélet is veszett oda. Azon lelkes emberbarátok között, kik egész" készséggel, sőt életök’ veszedelmeztetésével igyekeztek veszélyben lévő embertársaikon segíteni, különös megemlítést érdemel a’ derék Veér Farkas, kinek azon fáradhatatlan buzgóságáért, mellyel mindenütt, hol a’ veszély legnagyobb volt, vigasztaló, buzdító és segítő angyalként jelent meg, sőt élete’ koczkáztatásával emberéletet is mentett meg, légyen itt az emberiség’ nevében nyilványos köszönet mondva. (Érd. Híradó.) Ausztria, Bécs, nov 16. Hiszik, hogy a’ franczia kamarákban a’ kereskedési bukásokat (faillites) tárgyazó törvény át fog vizsgáltatni, ’s hogy e’ vitatás’ alapjául alkalmasint a’ Persaur által 1836dik évben beadott terv szolgálam. Sok dologérte az említett tárgyú mostani törvényt igen is keménynek tartja, ’s a’ hitelezőre nézve inkább károsnak mint hasznosnak, ’s hiszi, mikép czélszerű volna, e pontra nézve az angol ’s kivált az éjszakamerikai törvényeket tanácsul hivni, mellyeknek ezen országok nagy részben köszönhetik előmeneteleiket. Általában valahára át kezdik látni, hogy Francziaország mostani hitelrendszere Hibás, mivel itt csak az talál hitelre, kinek tulajdonképen nincs rá szüksége, de ki rászorul, nem talál, holott Éjszakamerikában „az talál hitelre, kinek rá szüksége van“; mint péld. az Új-Yorkban 1835 ben támadt nagy tűzvészkor történt, hol a’ kár nyolczvan millió frankra volt becsülve, ’s hol mégis olly kevesen buktak meg; mit egyes-egyedül az amerikai hitelrendszernek, az ezáltal uralkodó vállalkozási szellemnek ’s az amerikaiak’ gyakorlati értelmének lehete köszönni, ellenben hasonló szerencsétlenség’ esetén Francziaországban az itteni kereskedővilágnak legnagyobb része bizonyosan koldusbotra jutott volna. Éjszakamerika’ „földművelést“ űző státusainak törvényeit tartják leginkább alkalmasoknak arra, hogy a’ franczia kamaráktól tekintetbe vétessenek; mert mig a' földművelés Francziaországban a’ hitel által nem gyámolíttatik, mindaddig az ország el nem érheti azon pontját a’ földművelésnek, melly óhajtandó volna, ’s melly a' nemzeti gazdagságot olly véghetetlenűl fogná szaporítani; de ez lehetetlen, valamig a’ földművelést űző s a kereskedéssel foglalkozó néposztályok mintegy ellenségesen állnak szemközt egymással, a’ helyett hogy „mindkettejök’ javára kezet fognának“. — Szomorú benyomást tön Parisban, hogy ismét megbukott, néhány bank Éjszakamerikában, mivel e’ körülmény azoknak, kik Francziaország’ mostani hitelrendszerét magasztalják, erősségül fog szolgálni annak mindennemű tágítása ellen ; nem gondolván meg, hogy az éjszakamerikai bankok’ visszaélései, ’s az ezekből támadó balesetek nem annyira az egyetemi hitelrendszer’ mint inkább a’ „bankügy’“ eredményei , melly Éjszakamerikában „nincs kellőleg szabályozva“, ’s bizonyságul szolgál, milly helyes volna, a’ bankoknak folyvást a' kormány' felügyelese alatt állatnok, mert különben a’ műipar’ és vállalkozási szellem’ emelésére szánt eszköz egyenesen az ellenkező eredményt nyújtja, egyesek’ visszaélésének adatván martalékul, sokak’ kárára. E’ mellett nem tagadhatni, hogy Amerikában általán igen gyenge a végrehajtó hatalom ereje, s alig állhat ellent a’ pénzemberekből alakult opositio’ félelmes tolakodásának , következőleg alig képes a’ népet ótalmazni a’ pénzhatalom’ és bankigazgatók’ egyeduralkodása ellen. — Sok tetszésre talál Franziaországban a’ Parisban egy idő óta felállított nagy bizományi intézet (maison decommission), mellynek igazgatója Lassalleur. Ezen, egy társaság által alapított intézet a’ legismeretesebb gyárak’ birtokosival, a’ lótenyésztők’ és lókereskedők’ nagyobb részével, a’ legjelesb arany-, ezüsts ékszerárusokkal, a’ legjobb könyvkereskedésekkel, pipereárulásokkal ’sz. eff. helyezkedett összeköttetésbe, ’s elfogad mindennemű megrendeléseket megbízásban a’ „Lassalle et Compagnie“ ház által a’ bel- és külföldre. Az ügyeket ezen kereskedőház és egy dologértékből szerkesztett állandó választmány igazgatják. Ezen intézet által megszerezhetni mindazt, mi a’ házak’ bútorozására ’s urak’ és asszonyságok’ ruházatára szükséges, úgyszinte mindenféle hangműszereket, könyveket, rézmetszeteket, katonai öltözeteket, fegyvereket, továbbá lovakat, kocsikat, nyergeket, csatárokat, lószerszámokat ‘stb. ’stb. Ezen intézet adókra és vevőkre nézve igen szükségesnek tekintetik, mivel nagy könnyebbséget nyújt a’ kölcsönös közlekedésnek, ’s reménylhetőleg kisebb mértékben Francziaország’ több városaiban követésre találand. — Hiszik, hogy a’ franczia kamarák azon eszközökről is fognak tanácskozni, mikép lehetne akadályozni a’ földnek a’ telekbirtok’ szünetlen osztályai által okozott „eldaraboltatását.“ Sok részről legczélszerűbbnek tartatik, egy minimumot határozni, hol aztán többé ne történnék semmi osztály, hanem a’ család „közösen“ bírná a’ földet, 's azon esetre, ha az atyafiak egymás közt nem egyeznének, a’családnak egy tagja kapná sajátul a' földet, a’ többi tagokat pedig kifizetni köteleztetnék, a’ nélkül mindazáltal, hogy e’ tárgyban az elsőszülöttségi jog hozassák be, hanem az illetők’ akaratjára bízatnék, mellyik tag maradjon a’ birtokban, vagy ez különben sorshúzás által döntetnek el. Az örök osztályos Isttancziaországban nagy részét a’ földbirtokosoknak durván műveletlen, igen szegény néppé változtatni fenyegetőznek kik egyes gazdagabbaktól erkölcsi függésben élni rendeltetvék; ha e’ baj még most sem orvosoltatik, idővel az egész országot „néhány gazdag család“ kirándja, összevásárolván az eldarabolt telkeket. — Kétszeresen fontos ez olly országban minő a’ francziáké, hol az elemi tanítás el van hanyagolva, tanítás és nevelés a' vagyonosság’ monopóliuma, ’s hol az egész képviselő-rendszer általános romlottsági rendszerré változott. — B*** Nagybriannia. Durham lordnak múlt számunkban említett proclamatiója lényegesben ezeket foglalja magában: Midőn a’ parlament minden törvényhozó ’s végrehajtó hatalmat Alsócanadában egy kézbe egyesített, a’ szó’ legszorosb értelmében despotai autoritást alkotott. Ezen autoritást ő felsége kegyelmességében reám ruházó. Nem rettentem vissza egy illyeténkép az alkotmányos korlátozásoktól felmentett hatalom’ borzasztó felelősségének felvállalásától, mert hittem, hogy e’ korlátlan hatalom’ igaz, szelíd ’s egyszersmind erőteljes gyakorlása által valamennyi néposztály’ szerencséjét biztosítni ’s szabadságainak gyors és tartós visszállítását könnyebbítni fogom. De soha sem voltam elég gyenge, azt képzelni, hogy azon formák, mellyek az emberi jogokat bölcsen őrzik olly országban, hol az ember a’ szabadságot legrégebben élvezi, legjobban érti ’s legokosabban gyakorolja, a’ kicsinységig szorosan megtartathassanak egy bal kormány ’s meghasonlás által csaknem egészen megrongált társaságban. Álláspontomnak mintegy főelsőségeül tekintem, hogy lényeges igazságosság’és józan ,politica’ nagy czéljaira törekedhetni képessé tétettem. És soha még álmomban sem jutott eszembe, a’ brit alkotmány’ theóriáját vagy praxisát olly országra alkalmazni, hol minden képviseleti kormány megsemmíttetett, ’s a’ néptől minden ellenőrködés saját ügyeiben elvonatott, hol a’ személyes jogok’ rendszerínti kezességei egy hoszú alávettetés által a’ katonatörvények alá ’s a’ habeas corpus acta’ folytonos megszüntetése erőnélkülinek nyilatkoztattak, hol bizodalom pártatlan törvénykezések iránt politicai esetekben sem nem állott fen, sem régóta nem vala. Okom volt hinni, hogy minden nekem szükségesnek látszó hatalommal vagyok felruházva a’ királyi kézvonás alatt költ bizományok’s utasítások által, mellyekkel mint főhelytartó’s főbiztos megbizattam, a’ nekem ’s tanácsomnak adott tekintet (autoritás) által, végre kineveztetésemnek minden pártfelekezettőli helybenhagyása által. Azon bizodalmát tápláltam továbbá, hogy igazgatásom’ egész folyása alatt, végig birándok azon hatalommal, mellyet az anyaországban helyhatóságok’igaz és folytonos gyámolitása távolbani tisztviselőinek adhat csak, ’s hogy még maga a’ pártszenvedély is meg fogná magát tartóztatni, hogy engem háborgasson, mialatt én a’brit birodalom’integritása’fentartatásával foglalatoskodom. Ezen igazságos várakozásimban fájdalmasan csalattam. Mindjárt eleitől fogva hivatalviselésemnek