Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1839-05-02 / 35. szám
letek’ elnyomásáról“ szóló acta’ javítását tárgyazó bilinek behozatalára fölhatalmaztaték. .1 Russell lord, különben is gyenge testalkatú, ’s az e’ napi múltak által kimerítve, épen midőn a’ ház eloszlani akara, ájulástól lepetett meg. Orvosért küldöttek; ő lordsága csakhamar ismét magához jött ’s haza kocsizott. London, april.l1a. Elkezdődtek a’ vitatkozások az Izlandra nézve követett ministeri politica tárgyában, s igen hihetnnek a’ ministerek tartandtak meg a’ csatatért, ámbár sok részről folyvást állíttatik, hogy többen közülök jobban szeretnék ha megveretnének. De Peer ellenjavaslata ’s még inkább azon beszéd, mellyel azt kisérte, minden kétség felett mutatják, hogy nem kívánja őket kitolni. A’ helyett hogy felhívná a’ hazat Izland’ igazgatásának gáncsolására, csupán arra kéri, hogy épen semmi ítéletet se hozzon, mivel a’ felsőházzal összeütközése csak bajt szülhet, pedig épen semmi ok sincsen arra, hogy a’ ministerium a’ kívánt határozat által gyámolíttassék. Azon keveset, mit Peel a’ ministerek’ izlandi igazgatásában gáncsolandónak talált, úgy felezirázta dicsérettel, hogy az megszűnt gáncs lenni; ’s e’ mellett a’ legünnepélyesebben erősítő, mikép felsőházbeli barátinak, midőn a’ vizsgálat mellett szavaztak, legkisebb szándékuk sem volt, az áltál gáncsot fejezni ki a’ kormány ellen. Olly mérsékelten viselendik e magokat a’ többi conservativek is, kivált az izlandiak, mint Peel, nemsokára szükségképen ki fog sülni. De bármint legyen, ha a’ párt’ fejei olly ünnepélyesen mentik föl a’ ministereket, legalább nem akarják első tekintettel gáncsnak tartatni, hogy pártjuk a’ felsőházban ama’ biztosságot kinevezte, akkor, úgy tetszik nekem, a’ ministerek becsülettel visszavehetnek javaslatukat, legalább addig, míg a’ biztosság beadja tudósítását, melly hiszen végre kedvezőleg üthetne ki részükre. Ha meggondoljuk, hogy Melbourne lord nem csak mindezen politicai ingerkedéseket kénytelen eltűrni, hanem, mint mondják, minden udvari fecsegésekért ’s dámák közötti cselszövényekért is felelőssé tetetik: valóban csodálkoznunk kell, hogy olly sokáig ki bírta állani. Azonban szerencséjének tarthatná, ha épen most sikerülne neki a’ kilépés, midőn olly sok, mi kormányra léptekor vagy későbben legveszélyesb zűrzavarokkal fenyegetőzők, vagy békésen megoldatott, vagy legalább lecsilapíttatott. A’ belgahollandi egyenetlenségeket eligazítottaknak tekinthetni; a’ francziaországgali lobogóvita, melly Veracruz előtt támada, becsületteljesen eldöntetett; Spanyolországban nem fenyegeti többé közvetlen veszély az alkotmány’ ügyét; Canada mostanság kivül-belül csendes; Persia visszatért az okosságra; Oroszország—igen udvarias; és — a’ legutóbbi tudósítások szerint — Khabul ellen csatázó seregeink’ haladása sokat igérő. Sőt hogy Melbourne lord Izlandban valamivel több mint 15,000 katonával boldogul — hol 1807dik évben 40,000, — 1813ban 24,000 ’s még 1836ban 17,000 embert kelle tartanunk — nyereségére szolgál. (Alig. Zeit. lev .) Sebastiani grófnak a’ parlament’ elébe terjesztett levele Palmerston lordhoz, a’ Veracruz előtt elfoglalt hajókalauzt illető elégtételi nyilatkozás’ tárgyában, így hangzik: „London, apr. 3. 1839. Mylord! meg vagyok királyomtól, az én uramtól bizva, hogy a’ brit kormánynak ő felsége’ mély sajnálkozását jelentsem egy mexicoi hajókalauz’ elfoglaltatása felett „Express“ rakhajóról. Midőn Baudin admiral szerencsétlenségre e’ rendszabályt kiadó, nem tudta, hogy e’ hajó a’ brit tengerészeté. Ez eset tehát csak félreértés’ következése volt ’s egyáltalában nem tisztelet’ hiánya a’ brit lobogó iránt. Illy tévedés, mellyet a’ király’ kormánya ’s hajóseregünk’ kiküldve volt osztályának parancsnoka őszintén sajnálnak, többé nem történendik, ’s a’ legszigorúbb rendszabályok fogják jövendőben a’ leglelkiesméretesebb ’s legvigyázóbb figyelmetességet parancsolni hasonló esetekben. Midőn e’ felvilágosítást exceád’ tudomására adom, bátorkodom önnek kormányom’ nevében ennek bizodalmát kifejezni, hogy e’felvilágosítások a’ brit kormánynak elégségesek leendőek ’s hogy jövendőben semmi sem fogja megzavarni az egyességet, mellyet a’ két ország valamint a’ két lobogó között fentartani olly igen törekszünk. Fogadja ön ’stb. Se bastáni.“ — Palmerston lord’, külügyminister’ válasza: „Gróf úr, szerencsém van exceádnak f. h. 3kán kelt levelének vételét jelenteni. Exceád azt mondja nekem (itt Palmerston csaknem szóról szóra ismétli a’ franczia követ’ levelét). Nem késtem exceád’ közleményét királynémnak, az én parancsolónémnak, elébe terjeszteni, és szerencsés vagyok már most exceádat ő felsége’ parancsára tudósítani, hogy ez ügynek a’ francziák’ királya’ részéről felvilágosítása, mint az önnek levelében foglaltatik, teljesen megnyugtató. Hozzáteszem ezenkívül, hogy őfelsége’ kormánya egészen megosztja a’ barátságos érzelmeket, mellyeket excád a’ franczia kormány’ részéről kifejez, ’s hogy bizodalmasan reményű, miképen semmi sem fogja jövendőben az egyesség’ erejét zavarni, melly szerencsére most a’ két ország között fenáll. Szerencsém van ’stb. Palmerston.“ A’ londoni city tartósan ellentállván a’ ministerium’ próbáinak, mellyekkel őt a’ rendőrség’ gyakorlásától akarók megfosztani ’s azt, mint a’ főváros’ többi részeiben, a’ belügyek’ statustitoknoksága alá rendelni, győzedelmeskedett. RussellI. lord a’ cytinek e’ választmányával több ízben tarta értekezéseket,’s végre is következő tartalmú egyezkedésre léptek, hogy a’ cgg a’ parlamentnek e’jelen ülései’ folytában egy bilit terjesszen elő, rendőrségének saját maga általi szabályozására; azonban minden jogai’ és szabadalmai’ fentartásával, melly bilit aztán ő lordsága a’parlamentben gyámolitani ajánlkozott. Russell J. lord azt tanácsié a’ citynek, hogy rendőrsége’ fejévé egy a’ székvárosi rendőrség’ biztosainak minden tekintetben megfelelő tisztet tegyen, és a’ két rendőrség’ kölcsönös összemunkálását minden módon elősegítse. A’ községi tanács ez egyezkedést egyhangúlag elfogadó.— A’ kormány egyébiránt tervével, egy központosított rendőrhivatalt Anglia’ és Wales’ minden grófságai’ részére alkotni, nem hagyott fel, ’s az erre nézve kinevezett választmány nem rég adta be 225 lapnyi tudósítását. E’ terv’ pártolói azt állítják, hogy ezáltal, összehasonlítva a’ jelen rendszerrel, az országnak 2 millió font sterling fogna megkiméltetni, midőn ellenkezői ezt bureaucratainak ’s „angoltalannak“ találják. Az éjszakamerikai egyesült statusok’ congressusa ’s kormánya elhatározták, nem küldeni rendkívüli követet Angliába a’ határkérdésben; először a’ brit kormány’ szándékát akarják megtudni. Amerikai ’s angol hírlapok ézen ebben látják némi jelét, hogy a’ washingtoni kormány a’ határvillongás’ minél előbbi eligazítását reményti. Kanadai tudósítások szerint mart. Issig Montrealban ismét tiz politicai vádlott (közöttük bizonyos André Papineau) ítéltetett halálra a’ hadi törvényszékek által, de mindnyájan a’ királyi kegyelembe alanítattak. Fittuczittország. A’követkamara, apr. likai ülése’végén, a’négy titoknak’ kinevezéséhez fogott. Április’ Ilikén a’ korossági elnök, mint szokás, rövid búcsúbeszédet tartván, széket az uj elnöknek, Passy urnak, engedte. Passy ur következő székfoglalási beszédet tarta, mellyből nyilván kitetszik, hogy Passy ur el van határozva az uj ministeriumban részt venni: „Uraim! Midőn önök engem olly nagy tiszteletre, az e’ kamarában elnökség’ viselésére, meghivának, irántam jóakaratjok’ bizonyságát adók, mellynek becsét teljes mértékben érzem, ’s legelső kötelességem önöknek jelentenem, mennyire megilletődtem azáltal. Talán, uraim, azon kötelességek, mellyek a’jelen körülményektől reám tétettek, nekem meg nem engedendik, azon magas foglalatosságokat, mellyekkel önök engem felruháztak, sokáig gyakorolnom. (Hoszasan tartó benyomás.) Azok meg kevéssel ezelőtt olly ügyesen gyakoroltattak, hogy ez azoknak pehézségeit öregbíti. Engedjék meg nekem, hogy önök’segítségére és azon kívánatra számoljak, mellyet mindnyájan táplálunk, vitatkozásunknál a’ rendet, a’ csendet és méltóságot uralkodni látni, mellyek azoknak folyamatát könnyebbítik ’s nekik az ország’ véleményére, melly olly szükséges, elhatározott befolyást biztosítnak. Uraim! Az ülés zavarok’ terhe közt nyittatott meg, mellyek még czéljokat sem érték el. Reményleni akarjuk , hogy minden ismét rendes folyamatba fog térni. A’ kamara’ bölcsesége sok akadályokat elháríthat. Az ország számot tart reá. Ezért kezeskedik neki önök’ ragaszkodása a’ nemes intézményekhez, mellyek minket kormányoznak, és önöknél a’ kötelességek’ olly élénk érzelme, mellyeket mi a’ parancs elfogadásakor, mellynek erejénél fogva itt összegyűltünk, magunkra vállalónk.“ A’ centrumbeli követek’ gyülekezete csak apr. Ifikán sereglett össze Jacqueminot urnál. Passy ajánltaték mint kijelölt a’ kamaraelnökségre. Lamartine ur felette buzgón vitt a’javaslat ellen. Passy’ megválasztatása, a’ centrum’ tagjai által, valóságos hitagadás volna— úgy mond — mind az ő, mind az ország’ lelkiesmeretét felháborító. Soha Francziaországgal meg nem fogathatjuk, hogy ugyanazon Passy, kinek a’ 221 négy hónap előtt ellene szavazott, azok’ választottja lehet, kik magokat a’ 221’ örököseinek nevezik. Vagy megtagadja önmagát a’ 221 illy. szavazat által, vagy olly jelöltnek adja szavait, ki megtagadta magát ’s igy bizodalmát egy hittagadás’ bérévé teszi. Ez sem nemes sem becsülethozó. Kötelességük a’ centrumbeli követeknek, Cunin- Gridaine' választásával fel nem hagyni, habár bizonyosan tudnák, hogy megveretnek, így vereségüknek mégis becsülést szerzenének az által, hogy zászlójok mellett híven megmaradtak. Nem közölhetjük pontosan a’ Lamartine urnak adott feleleteket, de mintegy következőkép hangzanak azok: Lamartine’ lélekismereti aggodalmai igen alaposak ugyan, de a’ pártérdeknek elsősége van a’ méltóság’ kötelességei fölött. Cunin-Gridaine-nel bizonyos vereség készíttetik elő; Passyval azonban azon fordulatra jutni, hogy egy, minden árnyéklatú átpártolokbeli coalitio által diadal nyerethetik; a’ czélt ’s nem az eszközöket kell tekinteni, s politicai tett, azon párthoz állani, hol minden, a’ becsületen kívül, megmentetett. Denis ur ’s még néhány tagja a’ gyülekezetnek a’javaslat ellen újra erőteljesen szólottak; azt mondák, hogy a’ centrum’ magaviselete a’ leggyalázatosabb megjegyzéseket igazolni fogja. De ezen az erköltsiségből merített okok nem hatottak. A’ többség kikiáltó választottjául Passyt, ’s minthogy előre megegyeztek aziránt, hogy az eltérő nézetek a’ többséggel tartozzanak egyesülni, lekötelezék magokat mindnyájan, Passyra szavazni. [Messager.) Dupin ar Passy’ jelöltetését egész befolyásával gyámolítá, mivel nem hitte, hogy elnökségével komolyan veszik a’ dolgot, mert Passy a’ ministeriumba lépendne ’s az elnöki szék ismét megújulna, mellyet ő (Dupin) a’ jövendő cabinet’ befolyásával ismét elfoglalni reménylhez. Odilonharrot mellett szavazó sok követ egymás közt megegyezett, soha az elnökség’ salonjaiban meg nem jelenni, mig Passy leend elnök. (National.) Páris, apr. 20. A’ király tegnap a’ trónteremben fogada a’ követkamarai küldöttséget, mellyet Passy ur vezérlett. A’ követség csakhamar eltávozván, Passy ur egyedül maradt a’ királlyal ’s hoszasan értekezett vele az uj cabinet’ alkotásáról. Páris, apr. 21. Még egyszer kell kimondanunk a’ministeri crisisről ez elkoptatott, veszedelmes szót: Minden félbeszakadt. Tudva van, hogy Passy a’ király’ nevében ’s a’ marsal’ (Soult) egyezésével tett Thiersnek ajánlatot egy balközépi ministeriumba lépésre. Thiers’ két barátja, Vieien és Dufaure urak, kik bizodalmát birák, az alkudozásokra felhatalmazva, mint közbenjárók léptek fel. A’ tegnapi nap’ folytában úgy látszott, annyira haladtak már a’ dolgok, hogy a’ ministeri rendelkezések’ hivatalos befejezése hétfőre már jelentetett is; de a’ marsal olly nehézségeket gördített elő, hogy Vivien és Dufaure kényteleneknek hivék magokat kinyilatkoztatni, hogy az alkudozásokat tovább nem folytathatják. Tegnap este amaz érdemes férfiak visszaadák Thiersnek a’ meghatalmazást, mellyel őket megbizá. A’ combinatioval, úgy látszik, felhagytak. —Most legalább nem mondhatják, hogy Thiers ur’ követelései okozták a’ szakadást. Thiers az értekezésektől távol maradt. Csak azon nap hallott felőlük, mellyen megegyezett benne, hogy a’ fonalat ismét felvenni kész, ’s azon pillanatban mellyben hallá, hogy a’ tanakodások megszűntek. Nem lehet őt azért gáncsolni, hogy ellenségeit a’ rágalmazásnak minden ürügyétől megfosztani akaró. — Mi a’ marsall illeti kivel illy különös szerepet játszattak, meg kell vallanunk hogy dictaturája terhünkre kezd lenni. Csaknem két hónaljja már most, hogy a’ koros bajnok a’ király’ teljes hatalmával van felruházva; ’s valljon mit tett vele ! Kiki megszámlálhatja a’ kudarczokat, mellyeket vallott. Mit akar vele tovább ! Tartunk tőle, hogy ezt maga sem tudja. — A’ marsal talán az ország’ kormányánál egyik véleménynek a’ másik feletti győzedelem’ megszerzésével mit sem törődik. De ha az ember nem teszi magát valamellyik vélemény’ képviselőjévé, nagyon koczkáztatja magát egy cselszövény’ ügyvivőjének látszani. Ennyire jött a dolog tehát már a’ marsallal (. Így a’ Courrier Francois. — Meg sokkal élesebben nyilatkozik a’ marsal ellen a 'Liede, Phtlon-Barrot' orgánuma; ez vádolja őt, hogy Thiers elébe feltételeket akart szabni; a’ helyet,mellyre ez a’ministeri tanácsban illik neki kijelelni ’s társakul mellé a’ doctrinairek’ (Guizot és Duchatelt) fejeit adni. Olaszország, Nápoly, apr. 6. A’ Mars-mezőn Károly Főherczeg’ tiszteletére tartott nagy táborba a’ Faron innen szállásoló valamennyi katonacsapatok, mintegy 40,000 ember, összehivattak. A’ legutóbbi csütörtökön kellett volna tartatnia, de az idő’ kellemetlensége miatt csak tegnap tartathatott. () felsége azt akarván, hogy a’ fővárosbeli őrkatonaság utolsó emberig részt vegyen benne, a’város’ minden őrhelyeit, a’legnevezetesebbtől a’ legcsekélyebbig, valamint minden kastélyokat, erőségeket és fogházakat, a’ nemzeti őrség vette át, melly már négy nap óta a’ legnehezebb katonai szolgálatot derekasan és pontosan végzi. Leopold salernoi herczeg, e’ fiOOO emberből álló egész egyenruhás testület’ feje, minden éjjel maga tette az elkerülést, hogy meggyőződjék, valljon senki sem követ e engedetlenségi hibát, vagy más rendetlenséget el; sőt a’ király maga, ki nagy érdekkel van irántok, és mint ez alkalommal bebizonyítja, nagy bizodalmat helyez bennük, igen késő éjszaka ismeretlenül több kisebb nagyobb őrállásokat meglátogata, és számos őröket különféle kérdésekkel ’stb. próbára vett, kik ezt mindnyájan jól állották ki. Minden reggel, midőn a’ négy századból álló várőrség felvonult, a’ mi igen sok szertartásokkal történt, a’ király a’ palota’ ablakaiból szemlélte őket, ’s mindenkor, jóllehet e’ tekintetben igen szigorú, annyira meg volt elégedve katonás viseletűkkel, hogy segédtisztje általa’ vezérlő kapitánynak a’ feletti örömét kinyilatkoztatta. Ő cs. fensége Károly Főherczeg nagyon látszik „S.Carlo“ operát kedvelni, ’s mindeddig a’ kir. család’ társaságában, az itten volt prima donna’ Pixis kisasszony minden előadásán jelen volt, a’ kinek ritka talentuma az udvarnál ’s az egész közönségnél rendkívüli elismerést talált, annyira, hogy a’ máskor mindig többé vagy kevésbbé észrevehető irigykedés az idegen ’s nem-olasz művészek iránt, nála egész feledékenységben látszik lenni. — Ő felsége a’ bajor király Siciliából még nem tért vissza. A’ bajor koronaörökös kir. magassága folyvást a’ legszorosb incognitot tartja. Nápoly, apr. 11. A’ tavaszi szép napok ismét megszakadtak ’s az idő hirtelen olly téli színt öltött, hogy két nap óta a’ Vesuv’ köre tetőtől talpig hóval borittatik. Említésre méltó, hogy a’ januar, másodikai láva még most is meleg, mi onnan ered, hogy az akkor képzett roham a’ fehér téren ismét egészen feketének mutatkozik. — Károly Főherczeg egy napot sem mulaszt el néhány intézet’ meglátogatása nélkül, mi folyvást királyi veje’ kíséretében történik. Holnapra a’ nemzeti őrség’ nagy szemléje van hirdetve. F. hó’ 14ként császári Fensége Nápolyt ismét elhagyni szándékozik. Az ide érkező utasok’ száma napról napra növekszik, köztök az ifjú Coburg herczeg is. Ma este gróf Lebzestern ausztriai követ Károly Főherczeg’ tiszteletére nagy tánczvigalmat ad, mellyet az egész királyi család szerencsésítend jelenlétével. Róma, apr. 13. Ma küldetett meg, nem sokkal a’ posta elindulta előtt, a’ statuszitofónokság által az idegen követelt Németország. Posen, apr. IIj. A’ berlini legújabb ’s fájdalom, mint látszik, hiteles tudósítások szerint az érsek’ ügye nem a’ kívánt kimenetelt veszi, miért is a’ Danin ur’ pártolói ’s baráti közt levő nagy elégedetlenséget nem lehet észre nem venni. A’főpap ugyan minden, magas álláspontjához illő tisztelettel fogadtatok a’ székesvárosban, sőt a’ tiszteletre méltó fejedelmünk’ egész birodalmát bíró gróf Lottum első ministerünk’ látogatásával is megörvendeztetett; ellenben a’ legfelsőbb helyen audientiát még mindekkorig sem nyert. Illy kimenetelt minden elfogulatlan előre láthatott, miután tudva jön, miképen Dunin érsek ur Berlinbe azon szilárd elhatározottsággal utazott, hogy a’ már megkezdett ösvényt semmikép sem hagyja el. Barmilly békeszerető ’s engedékeny legyen is cabinetünk, mégsem távozhatik ’s nem is távozandik a két vallásnak legszigorúbb egyenlőségi elvétől. Mig tehát az érsek kedvezményeket követel a’ catholicus egyház’ részére, nyilványos karával az evangelikus egyháznak, mellyhez az uralkodó ’s valamennyi porosz alattvalók két harmadrésze tartozik, mindaddig az eléggé bonyolódott csomónak békés megoldásáról szó sem lehet. 1ia egy kerengő, épen nem valószínűtlen hírnek hitelt adhatni, úgy Dunin urnak, valameddig ellenszegülésénél megmarad, királyi kegyelem által ugyan a’ várfogság elengedtethetik, hivatalbóli letétele azonban változatlanul áll. Egyébiránt az egyházi szigorúság nálunk ismét növekszik, ’s újra megint több eset adta elő magát, hogy vegyes házasságban élő catholicustól a’ szentségek megtagadtalak; nevezetesen — mint mondják — a’ papság több helyen azt nyilatkoztató, hogy az evangelicus papoktól megavatott vegyes házasságok csak természetes együttéléseknek tekintethetnek, ’s hogy minden illy esetekben, még ha már több év óta tartott is a’ házasság, szükséges és az üdvösség-nyerésre elkerülhetlen, a’ megavatást catholicus pap által pótlólag kiegészíteni.