Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-05-02 / 35. szám

letek’ elnyomásáról“ szóló acta’ javítását tárgyazó bilinek behozatalára fölhatalmaztaték. .1­ Russell lord, különben is gyenge testalkatú, ’s az e’ napi múltak által kimerítve, épen midőn a’ ház eloszlani akara, ájulástól lepetett meg. Orvosért küldöttek; ő lordsága csakhamar ismét magához jött ’s haza kocsizott. London, april.­l1a. Elkezdődtek a’ vitatkozások az Iz­­landra nézve követett ministeri politica tárgyában, s igen hihetnnek­ a’ ministerek tartandtak meg a’ csatatért, ámbár sok részről folyvást állíttatik, hogy többen közülök jobban szeretnék ha m­egveretnének. De Peer ellenjavaslata ’s még­ inkább azon beszéd, mellyel azt kisérte, minden kétség felett mutatják, hogy nem kívánja őket kitolni. A’ helyett hogy felhívná a’ hazat Izland’ igazgatásának gáncsolására, csupán arra kéri, hogy épen semmi ítéletet se hozzon, mi­vel a’ felsőházzal­ összeütközése csak bajt szülhet, pedig épen semmi ok sincsen arra, hogy a’ ministerium a’ kívánt határozat által gyámolíttassék. Azon keveset, mit Peel a’ ministerek’ izlandi igazgatásában gáncsolandónak talált, úgy felezi­­rázta dicsérettel, hogy az megszűnt gáncs lenni; ’s e’ mellett a’ legünnepélyesebben erősítő, mikép felsőházbeli barátinak, midőn a’ vizsgálat mellett szavaztak, legkisebb szándékuk sem volt, az áltál gáncsot fejezni ki a’ kormány ellen. Olly mérsékelten viselendik e magokat a’ többi con­­servativek is, kivált az izlandiak, mint Peel, nemsokára szükségképen ki fog sülni. De bármint legyen, ha a’ párt’ fejei olly ünnepélyesen mentik föl a’ ministereket, legalább nem akarják első tekintettel gáncsnak tartatni, hogy párt­juk a’ felsőházban ama’ biztosságot kinevezte, akkor, úgy tetszik nekem, a’ ministerek becsülettel visszavehetnek ja­vaslatukat, legalább addig, míg a’ biztosság beadja tudósí­tását, melly hiszen végre kedvezőleg üthetne ki részükre. Ha meggondoljuk, hogy Melbourne lord nem csak mindezen politicai ingerkedéseket kénytelen eltűrni, hanem, mint mondják, minden udvari fecsegésekért ’s dámák közötti cselszövényekért is felelőssé tetetik: valóban csodálkoz­nunk kell, hogy olly sokáig ki bírta állani. Azonban sze­rencséjének tarthatná, ha épen most sikerülne neki a’ kilé­pés, midőn olly sok, mi kormányra­ léptekor vagy későb­ben legveszélyesb zűrzavarokkal fenyegetőzők, vagy bé­késen megoldatott, vagy legalább lecsilapíttatott. A’ belga­­hollandi egyenetlenségeket eligazítottaknak tekinthetni; a’ francziaországgali lobogóvita, melly Veracruz előtt támada, becsületteljesen eldöntetett; Spanyolországban nem fenye­geti többé közvetlen veszély az alkotmány’ ügyét; Canada mostanság kivül-belül csendes; Persia visszatért az okosság­ra; Oroszország—igen udvarias; és — a’ legutóbbi tudó­sítások szerint — Khabul ellen csatázó seregeink’ haladása sokat igérő. Sőt hogy Melbourne lord Izlandban valamivel több mint 15,000 katonával boldogul — hol 1807dik évben 40,000, — 1813ban 24,000 ’s még 1836ban 17,000 embert kelle tartanunk — nyereségére szolgál. (Alig. Zeit. lev .) Sebastiani grófnak a’ parlament’ elébe terjesztett levele Palmerston lordhoz, a’ Veracruz előtt elfoglalt hajókalauzt il­lető elégtételi nyilatkozás’ tárgyában, így hangzik: „London, apr. 3. 1839. Mylord! meg vagyok királyomtól, az én uram­tól bizva, hogy a’ brit kormánynak ő felsége’ mély sajnál­kozását jelentsem egy mexicoi hajókalauz’ elfoglal­tatása fe­lett „Express“ rakhajóról. Midőn Baudin admiral szeren­csétlenségre e’ rendszabályt kiadó, nem tudta, hogy e’ hajó a’ brit tengerészeté. Ez eset tehát csak félreértés’ követke­zése volt ’s egyáltalában nem tisztelet’ hiánya a’ brit lobogó iránt. Illy tévedés, mellyet a’ király’ kormánya ’s hajósere­günk’ kiküldve volt osztályának parancsnoka őszintén saj­nálnak, többé nem történendik, ’s a’ legszigorúbb rendszabá­lyok fogják jövendőben a’ leglelkiesméretesebb ’s legvigyá­­zóbb figyelmetességet parancsolni hasonló esetekben. Midőn e’ felvilágosítást exceád’ tudomására adom, bátorkodom ön­nek kormányom’ nevében ennek bizodalmát kifejezni, hogy e’felvilágosítások a’ brit kormánynak elégségesek leendőek ’s hogy jövendőben semmi sem fogja megzavarni az egyessé­­get, mellyet a’ két ország valamint a’ két lobogó között fen­­tartani olly igen törekszünk. Fogadja ön ’stb. S­e bast­­­á­­ni.“ — Palmerston lord’, külügyminister’ válasza: „Gróf úr, szerencsém van exceádnak f. h. 3kán kelt levelének vé­telét jelenteni. Exceád azt mondja nekem (itt Palmerston csaknem szóról szóra ismétli a’ franczia követ’ levelét). Nem késtem exceád’ közleményét királynémnak, az én parancso­­lónémnak, elébe terjeszteni, és szerencsés vagyok már most exceádat ő felsége’ parancsára tudósítani, hogy ez ügynek a’ francziák’ királya’ részéről felvilágosítása, mint az önnek levelében foglaltatik, teljesen megnyugtató. Hozzáteszem ezenkívül, hogy őfelsége’ kormánya egészen megosztja a’ barátságos érzelmeket, mellyeket excád a’ franczia kormány’ részéről kifejez, ’s hogy bizodalmasan reményű, miképen semmi sem fogja jövendőben az egyesség’ erejét zavarni, melly szerencsére most a’ két ország között fenáll. Szeren­csém van ’stb. Palmerston.“ A’ londoni city tartósan ellentállván a’ ministerium’ próbá­inak, mellyekkel őt a’ rendőrség’ gyakorlásától akarók meg­fosztani ’s azt, mint a’ főváros’ többi részeiben, a’ belügyek’ statustitoknoksága alá rendelni, győzedelmeskedett. Russell­­I. lord a’ cytinek e’ választmányával több ízben tarta érte­kezéseket,’s végre is következő tartalmú egyezkedésre lép­tek, hogy a’ cgg a’ parlamentnek e’jelen ülései’ folytában egy bilit terjesszen elő, rendőrségének saját maga általi szabályozására; azonban minden jogai’ és szabadalmai’ fen­­tartásával, melly bilit aztán ő lordsága a’parlamentben gyá­­molitani ajánlkozott. Russell J. lord azt tanácsié a’ citynek, hogy rendőrsége’ fejévé egy a’ székvárosi rendőrség’ bizto­sainak minden tekintetben megfelelő tisztet tegyen, és a’ két rendőrség’ kölcsönös összemunkálását minden módon elősegítse. A’ községi tanács ez egyezkedést egyhangúlag elfogadó.— A’ kormány egyébiránt tervével, egy közpon­tosított rendőrhivatalt Anglia’ és Wales’ minden grófságai’ részére alkotni, nem hagyott fel, ’s az erre nézve kineve­zett választmány nem rég adta be 225 lapnyi tudósítását. E’ terv’ pártolói azt állítják, hogy ezáltal, összehasonlítva a’ jelen rendszerrel, az országnak 2 millió font sterling fogna megkiméltetni, midőn ellenkezői ezt bureaucratainak ’s „an­­goltalannak“ találják. Az éjszakamerikai egyesült statusok’ congressusa ’s kormánya elhatározták, nem küldeni rendkívüli követet Angliába a’ határkérdésben; először a’ brit kormány’ szándékát akarják megtudni. Amerikai ’s angol hírlapok ézen ebben látják némi jelét, hogy a’ washingtoni kormány a’ határvillongás’ minél előbbi eligazítását reményti. Kanadai tudósítások szerint mart. Issig Montrealban is­mét tiz politicai vádlott (közöttük bizonyos André Papineau) ítéltetett halálra a’ hadi törvényszékek által, de mindnyá­jan a’ királyi kegyelembe alanítattak. Fittuczittország. A’követkamara, apr. likai ülése’végén, a’négy titoknak’ kinevezéséhez fogott. Április’ Ilikén a’ korossági elnök, mint szokás, rövid búcsúbeszédet tartván, széket az uj elnöknek, Passy urnak, engedte. Passy ur következő székfoglalási beszédet tarta, melly­­ből nyilván kitetszik, hogy Passy ur el van határozva az uj ministeriumban részt venni: „Uraim! Midőn önök engem olly nagy tiszteletre, az e’ kamarában­ elnökség’ viselésére, meghivának, irántam jóakaratjok’ bizonyságát adók, melly­­nek becsét teljes mértékben érzem, ’s legelső kötelessé­gem önöknek jelentenem, mennyire megilletődtem azáltal. Talán, uraim, azon kötelességek, mellyek a’jelen körül­ményektől reám tétettek, nekem meg nem engedendik, a­­zon magas foglalatosságokat, mellyekkel önök engem fel­ruháztak, sokáig gyakorolnom. (Hoszasan tartó benyomás.) Azok meg kevéssel ezelőtt olly ügyesen gyakoroltattak, hogy ez azoknak p­ehézségeit öregbíti. Engedjék meg ne­kem, hogy önök’segítségére és azon kívánatra számoljak, mellyet mindnyájan táplálunk, vitatkozásunknál a’ rendet, a’ csendet és méltóságot uralkodni látni, mellyek azoknak folya­­matát könnyebbítik ’s nekik az ország’ véleményére, melly olly szükséges, elhatározott befolyást biztosítnak. Uraim! Az ülés zavarok’ terhe közt nyittatott meg, mellyek még czéljokat sem érték el. Reményleni akarjuk , hogy minden ismét rendes folyamatba fog térni. A’ kamara’ bölcsesége sok akadályokat elháríthat. Az ország számot tart reá. Ezért kezeskedik neki önök’ ragaszkodása a’ nemes intézmények­hez, mellyek minket kormányoznak, és önöknél a’ köteles­ségek’ olly élénk érzelme, mellyeket mi a’ parancs elfoga­dásakor, mellynek erejénél fogva itt összegyűltünk, ma­gunkra vállalónk.“ A’ centrumbeli követek’ gyülekezete csak apr. Ifikán sereglett össze Jacqueminot urnál. Passy ajánltaték mint ki­jelölt a’ kamaraelnökségre. Lamartine ur felette buzgón vitt a’javaslat ellen. Passy’ megválasztatása, a’ centrum’ tagjai által, valóságos­ hit­agadás volna— úgy mond — mind az ő, mind az ország’ lelkiesmeretét felháborító. Soha Fran­­cziaországgal meg nem fogathatjuk, hogy ugyanazon Passy, kinek a’ 221 négy hónap előtt ellene szavazott, azok’ vá­lasztottja lehet, kik magokat a’ 221’ örököseinek nevezik. Vagy megtagadja önmagát a’ 221 illy. szavazat által, vagy olly jelöltnek adja szavait, ki megtagadta magát ’s igy bizo­dalmát egy hittagadás’ bérévé teszi. Ez sem nemes sem be­csülethozó. Kötelességük a’ centrumbeli követeknek, Cunin- Gridaine' választásával fel nem hagyni, habár bizonyosan tudnák, hogy megveretnek, így vereségüknek mégis be­csülést szerzenének az által, hogy zászlójok mellett híven megmaradtak. Nem közölhetjük pontosan a’ Lamartine ur­nak adott feleleteket, de mintegy következőkép hangzanak azok: Lamartine’ lélekismereti aggodalmai igen alaposak ugyan, de a’ pártérdeknek elsősége van a’ méltóság’ köte­lességei fölött. Cunin-Gridaine-nel bizonyos vereség készít­tetik elő; Passyval azonban azon fordulatra jutni, hogy egy, minden árnyéklatú átpártolok­beli coalitio által diadal nye­­rethetik; a’ czélt ’s nem az eszközöket kell tekinteni, s po­liticai tett, azon párthoz állani, hol minden, a’ becsü­leten kívül, megmentetett. Denis ur ’s még néhány tagja a’ gyülekezetnek a’javaslat ellen újra erőteljesen szó­lottak; azt mondák, hogy a’ centrum’ magaviselete a’ leg­gyalázatosabb megjegyzéseket igazolni fogja. De ezen az erköltsiségből merített okok nem hatottak. A’ többség ki­kiáltó választottjául Passyt, ’s minthogy előre megegyez­tek aziránt, hogy az eltérő nézetek a’ többséggel tartozza­nak egyesülni, lekötelezék magokat mindnyájan, Passyra szavazni. [Messager.) Dupin ar Passy’ jelöltetését egész befolyásával gyámo­­lítá, mivel nem hitte, hogy elnökségével komolyan veszik a’ dolgot, mert Passy a’ ministeriumba lépendne ’s az elnö­ki szék ismét megújulna, mellyet ő (Dupin) a’ jövendő cabinet’ befolyásával ismét elfoglalni reménylhez. Odilon­­harrot mellett szavazó sok követ egymás közt megegyezett, soha az elnökség’ salonjaiban meg nem jelenni, mig Passy leend elnök. (National.) Páris, apr. 20. A’ király tegnap a’ trónteremben foga­da a’ követkamarai küldöttséget, mellyet Passy ur vezérlett. A’ követség csakhamar eltávozván, Passy ur egyedül ma­radt a’ királlyal ’s hoszasan értekezett vele az uj cabinet’ al­kotásáról. Páris, apr. 21. Még egyszer kell kimondanunk a’mi­nisteri crisisről ez elkoptatott, veszedelmes szót: Minden félbeszakadt. Tudva van, hogy Passy a’ király’ nevé­ben ’s a’ marsal’ (Soult) egyezésével tett Thiersnek ajánla­tot egy balközépi ministeriumba lépésre. Thiers’ két ba­rátja, Vieien és Dufaure urak, kik bizodalmát birák, az al­kudozásokra felhatalmazva, mint közbenjárók léptek fel. A’ tegnapi nap’ folytában úgy látszott, annyira haladtak már a’ dolgok, hogy a’ ministeri rendelkezések’ hivatalos befe­jezése hétfőre már jelentetett is; de a’ marsal olly nehéz­ségeket gördített elő, hogy Vivien és Dufaure kénytelenek­nek hivék magokat kinyilatkoztatni, hogy az alkudozásokat tovább nem folytathatják. Tegnap este amaz érdemes fér­­­fiak visszaadák Thiersnek a’ meghatalmazást, mellyel őket megbizá. A’ combinatioval, úgy látszik, felhagytak. —Most legalább nem mondhatják, hogy Thiers ur’ követelései o­­kozták a’ szakadást. Thiers az értekezésektől távol maradt. Csak azon nap hallott felőlük, mellyen megegyezett benne, hogy a’ fonalat ismét felvenni kész, ’s azon pillanatban mellyben hallá, hogy a’ tanakodások megszűntek. Nem le­het őt azért gáncsolni, hogy ellenségeit a’ rágalmazásnak minden ürügyétől megfosztani akaró. — Mi a’ marsall illeti kivel illy különös szerepet játszattak, meg kell vallanunk hogy dictaturája terhünkre kezd lenni. Csaknem két hónalj­ja már most, hogy a’ koros bajnok a’ király’ teljes hatalmá­val van felruházva; ’s valljon mit tett vele ! Kiki megszám­lálhatja a’ kudarczokat, mellyeket vallott. Mit akar vele tovább ! Tartunk tőle, hogy ezt maga sem tudja. — A’ mar­sal talán az ország’ kormányánál egyik véleménynek a’ másik feletti győzedelem’ megszerzésével mit sem törődik. De ha az ember nem teszi magát valamellyik vélemény’ képviselőjévé, nagyon koczkáztatja magát egy cselszövény’ ügyvivőjének látszani. Ennyire jött a­ dolog tehát már a’ marsallal (. Így a’ Courrier Francois. — Meg sokkal éle­sebben nyilatkozik a’ marsal ellen a 'Liede, Pht­lon-Barrot' orgánuma; ez vádolja őt, hogy Thiers elébe feltételeket a­­kart szabni; a’ helyet,mellyre ez a’ministeri tanácsban illik neki kijelelni ’s társakul mellé a’ doctrinairek’ (Guizot és Duchatelt) fejeit adni. Olaszország, Nápoly, apr. 6. A’ Mars-mezőn Károly Főherczeg’ tiszteletére tartott nagy táborba a’ Faron innen szállásoló valamennyi katonacsapatok, mintegy 40,000 ember, össze­hivattak. A’ legutóbbi csütörtökön kellett volna tartatnia, de az idő’ kellemetlensége miatt csak tegnap tartathatott. () fel­sége azt akarván, hogy a’ fővárosbeli őrkatonaság utolsó em­berig részt vegyen benne, a’város’ minden őrhelyeit, a’leg­­nevezetesebbtől a’ legcsekélyebbig, valamint minden kasté­lyokat, erőségeket és fogházakat, a’ nemzeti őrség vette át, melly már négy nap óta a’ legnehezebb katonai szolgálatot derekasan és pontosan végzi. Leopold salernoi herczeg, e’ fiOOO emberből álló egész egyenruhás testület’ feje, minden éjjel maga tette az elkerülést, hogy meggyőződjék, valljon senki sem követ e engedetlenségi hibát, vagy más rendet­lenséget el; sőt a’ király maga, ki nagy érdekkel van irán­­tok, és mint ez alkalommal bebizonyítja, nagy bizodalmat he­lyez bennük, igen késő éjszaka ismeretlenül több kisebb nagyobb őrállásokat meglátogata, és számos őröket külön­féle kérdésekkel ’stb. próbára vett, kik ezt mindnyájan jól állották ki. Minden reggel, midőn a’ négy századból álló várőrség felvonult, a’ mi igen sok szertartásokkal történt, a’ király a’ palota’ ablakaiból szemlélte őket, ’s mindenkor, jóllehet e’ tekintetben igen szigorú, annyira meg volt elé­gedve katonás viseletűkkel, hogy segédtisztje általa’ vezér­lő kapitánynak a’ feletti örömét kinyilatkoztatta. Ő cs. fen­sége Károly Főherczeg nagyon látszik „S.­Carlo“ operát ked­velni, ’s mindeddig a’ kir. család’ társaságában, az itten volt prima donna’ Pixis kisasszony minden előadásán je­len volt, a’ kinek ritka talentuma az udvarnál ’s az egész közönségnél rendkívüli elismerést talált, annyira, hogy a’ máskor mindig többé vagy kevésbbé észrevehető irigykedés az idegen ’s nem-olasz művészek iránt, nála egész fele­­dékenységben látszik lenni. — Ő felsége a’ bajor király Si­­ciliából még nem tért vissza. A’ bajor koronaörökös kir. magassága folyvást a’ legszorosb incognitot tartja. Nápoly, apr. 11. A’ tavaszi szép napok ismét meg­szakadtak ’s az idő hirtelen olly téli színt öltött, hogy két nap óta a’ Vesuv’ köre tetőtől talpig hóval borittatik. Emlí­tésre méltó, hogy a’ januar, másodikai láva még most is meleg, mi onnan ered, hogy az akkor képzett roham a’ fe­hér téren ismét egészen feketének mutatkozik. — Károly Főherczeg egy napot sem mulaszt el néhány intézet’ meg­látogatása nélkül, mi folyvást királyi veje’ kíséretében tör­ténik. Holnapra a’ nemzeti őrség’ nagy szemléje van hir­detve. F. hó’ 14kén­­t császári Fensége Nápolyt ismét el­hagyni szándékozik. Az ide érkező utasok’ száma napról napra növekszik, köztök az ifjú Coburg herczeg is. Ma este gróf Lebzestern ausztriai követ Károly Főherczeg’ tisztele­tére nagy tánczvigalmat ad, mellyet az egész királyi család szerencsésítend jelenlétével. R­ó­ma, apr. 13. Ma küldetett meg, nem sokkal a’ posta elindulta előtt, a’ statuszitofónokság által az idegen követelt Németország. Posen, apr. IIj. A’ berlini legújabb ’s fájdalom, mint látszik, hiteles tudósítások szerint az érsek’ ügye nem a’ kívánt kimenetelt veszi, miért is a’ Danin ur’ pártolói ’s ba­ráti közt levő nagy elégedetlenséget nem lehet észre nem venni. A’főpap ugyan minden, magas álláspontjához illő tisztelettel fogadtatok a’ székesvárosban, sőt a’ tiszteletre méltó fejedelmünk’ egész birodalmát bíró gróf Lottum első ministerünk’ látogatásával is megörvendeztetett; ellenben a’ legfelsőbb helyen audientiát még mindekkorig sem nyert. Illy kimenetelt minden elfogulatlan előre láthatott, miután tudva jön, miképen Dunin érsek ur Berlinbe azon szilárd elhatározottsággal utazott, hogy a’ már megkezdett ösvényt semmikép sem hagyja el. Barmilly békeszerető ’s engedé­keny legyen is cabinetünk, mégsem távozhatik ’s nem is tá­­vozandik a két vallásnak legszigorúbb egyenlőségi elvétől. Mig tehát az érsek kedvezményeket követel a’ catholicus egyház’ részére, nyilványos karával az evangelikus egy­háznak, mellyhez az uralkodó ’s valamennyi porosz alatt­valók két harmadrésze tartozik, mindaddig az eléggé bo­nyolódott csomónak békés megoldásáról szó sem lehet. 1ia egy kerengő, épen nem valószínűtlen hírnek hitelt ad­hatni, úgy Dunin urnak, valameddig ellenszegülésénél meg­marad, királyi kegyelem által ugyan a’ várfogság elenged­tethetik, hivatalbóli letétele azonban változatlanul áll. Egyéb­iránt az egyházi szigorúság nálunk ismét növekszik, ’s új­ra megint több eset adta elő magát, hogy vegyes házasság­ban élő catholicustól a’ szentségek megtagadtalak; neve­zetesen — mint mondják — a’ papság több helyen azt nyi­latkoztató, hogy az evangelicus papoktól megavatott vegyes házasságok csak természetes együttéléseknek tekintethet­nek, ’s hogy minden illy esetekben, még ha már több év óta tartott is a’ házasság, szükséges és az üdvösség-nyerés­re elkerülhetlen, a’ megavatást catholicus pap által pótlólag kiegészíteni.

Next