Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1839-07-08 / 54. szám
vissza adósulja Izlandnak békéjét é s nyugalmát, de, (/.t i.»m tette. (Halljuk!) Sok korábbi védszonoka a bilinek bánja most, úgymond, reáadott szavazatot. O mnehisea) mindenkor azon meggyőződést táplálta, hogy a polgarjogokbani egyenlővé tétel a’ római egyház híveit nem ogna ki elégíteni. Mellette volt ugyan, hogy nemelly engedmények adassanak a’ catholicusoknak, de az illyen biliről előre megmondotta, mit most a’ következés megmutatott, hogy az ízlandi protestáns egyház’ elpusztítására van számítva. Azonban meg kell jegyeznie, hogy az angliai catholicusok és az izlandi pápisták’ magok viselete közt tetemes különbség létezik az elsőbbiek’ javára. A’ nemes gróf' itt iszonyúan rajzolja az izlandi catholicus papság’ ármányait, melly még türelmetlenebb és jezsuitaibb tanokat terjeszt mint a’ papi uralkodás’ legroszabb korabeliek voltának. Az emancipatioacta’ elfogadtatása óta rendszeresen dolgoznak az izlandi statusegyház’ romlásán , ’s a’ kormány által minap javaslótt nemzeti-iskola-terv derekasan gyarapítja a’ hegyentuji (transmontana, római-cathol.) törekvéseket. Mindazáltal Anglia’protestáns érzelme most szerencsére mélyen fölgerjesztetett; a’ nép érzi ’s elismeri a’ veszélyt, melly drágán nyert hitét fenyegeti, ’s ha vezérre van szüksége a’ római egyház’ megtámadásai ellen, szükség’ esetében ő (Vinchilsea) ajánlkozik e’ vezérnek. — Brougham lord elismeri a’ gróf őszinte érzelmét, de nyilatkozásival nem egyezhet. Ő (Brougham) pártolta a’ catholicus billt, de koránsem bánja meg sőt, inkább az ezen nagy rendszabálynak áldozott időt politicai élete’ legszerencsésebb és legjobban használt részéhez számítja. A’ kérdéses actó ugyan mostanig nem töltötte be a’ felőle táplált várakozásokat, de oka leginkább az, hogy olly sokáig késtek elfogadásával; mert minél tovább vonalnak el az emberektől az őket illető jogok, annál lassabban térnek vissza a’ megsértettek’ fölingerült elméi is a’ nyugalomra és rendre. Fájlalja ő a’ pártos szellemet, melly itt ott az izlandi catholicusok közt mutatkozik; azonban nem tagadhatni, hogy az részint a’ folyvást tartó orangista-ármányok’ visszahatása. Egyetlen gyógyszer ezen a’ statustestben folyvást eresedő vallás-politicai fekély ellen, a’ két párt közül egyiket sem tenni elébe a’ másiknak, hanem mindkettőnek egyenlő igazságot szolgáltatni.— Wicklow gróf, az emancipatiónak egyik eredeti ellensége, szinte megengedi, hogy az általában üdvösen hatott Izlandra, legalább a’ papi part’ ármányai annak következtében nem szaporodtak. Ellenben Roden lord melegen pártolá a’ kérelmet. Jun. tökén harmadszor olvastaték föl az alsóházban a’ Jamaica-indítvány, Hune ellenzése’ daczára. A’ felsőház e’ napon nem ült össze. Jun. Iadikán, mint a’ Waterlooi ütközet’ 24 ik évnapján, Wellington hg. lakomát adott Apsley-llouseban a’ brit hadsereg’ ama’ főbb tiszteinek, kik vele az emlékezetes nap véres borostyánin osztoztak. Összesen 74 vendég volt hivatalos, de csak 60 jelent meg, kik közt szemlélhető vola Anglesey marquis, lord Hill's Colville tábornokok, Maitland P., Vivian H., lord Somerset ’s több tábornoksegéd. Gr. PoZ'Xo di Borgo betegeskedéssel menté megnem jelenhetését. Az étteremben mindazon arany-, ezüst- és porczelánedény föl volt rakva, mit a’ hg. katonai szolgálatában szerzett érdemiért hálójel gyanánt minden oldalról kapott, minek a’ meghalt portugál királytól nyert 24 láb hosszú gyönyörű ezüst tábza, a’ hires Achilles-paizs, a’ három szövetséges fejedelem’ nagybecsű ajándéka, az angol nemesség nyújtotta ibrik ’stb. Más években szabad bemenete volt délután a’ látni vágyó népnek a’ termekbe; de ez alkalommal, több rendű kerelem után is, megtagadá ezt a’ lig. A’ nem rég Portsmouthba hozott és zsákmány gyanánt eladott rabszolgahajó, igen szép 170 tonnás brigg, melly több ízben rakodott már meg rabszolgákkal ’s átszállttá őket az atlanti tengeren; gyors vitorlázó lévén azonban, sebes iramlata által mindig megmenekedett üldözőitől, mig végre közelebb a’ benini öbölben a Saracen nevű brit hajó által lefoglaltaték. Nevezetes dolog, hogy orosz lobogót visel, ’s mint kapitánya mondá, valóban orosz hajó, ámbár egy orosz sem találtaték rajta, ’s a’ legénység egyig spanyol volt. A’ kapitány Florenzből való; neve Bernados, ki, a’ Times szerint, a’ hajót egy havannai spanyol kereskedő’ tulajdonának lenni vallá. A’hajó’ orosz voltának bebizonyítása végett odessai irományokat mutatott elő, mellyek azonban hat évesek; utóbbi levelekből kiviláglott, hogy a’ hajó Barcelonában volt ’s innét Bahiába vitorlázott. Neve Gonjsbik, belső szerkezete a’ rabszolgakereskedőhajók’ szokott mintájára van. A’ sierra-leonai biztosság nem akará fölvállalni elitélését, mivel ott orosz biztos nincs; ennélfogva Angliába viteték. Francziaország: A’ követ kamara’ jun. 24-ei ülésében Jouffroy előadá a’ biztosság’ azon tudósítását, melly a’ levantei tengeri erő’ szaporítására kívánt 10 millió fr. hitelt tárgyazza. A’ kormány’ ldvánata magában tekintve általában elfogadhatónak ítéltetett, elmulaszthatlan lévén Francziaországra nézve a’ tengerig érő’ szaporítása, a’ keleten fenyegetőző crisis miatt ’s a’ többi hatalmasságok’ készületei’ ellenében. De egyszersmind a’ biztosság a’ maga indítványát azon politicát tárgyazó nézeteinek előterjesztésével kiséri, mellyet Francziaországnak e’ körülmények közt követni kell, melly alkalommal előrebocsátja azon megjegyzést, hogy a’ kamarának a’ külpolitica iránti ezen ellenőrsége, mint ez Angliában szinte a’ parlament által gyakoroltatik, csak üdvös lehet. A’biztosság’tudósítása visszamegy a’ keleten 1833. év óta történtekre is a’ kutajehi ’s unkiar-skelessii szerződésekre. Bizonyítja e’ tudósítás, hogy az elsőbbi szerződések által sem a’ szultán sem Mehemed Ali ki nem elégíttetett, ’s hogy az utóbbi, melly ellen Francziaország és Anglia protestáltak, mert érdekükben kell feküdni , hogy a’porta független maradjon, ’s hogy a’ Dardanellák soha se jussanak orosz kézre, úgy tekintendő, mint jogszerűleg nem létező. — „Egy megszeghető szerződés, mellynek megszegése mindkét félnek érdekében fekszik, ’s e’megszegés’következtében Oroszországnak valószínű köz bejárulása, Konstantinápoly’ és a‘ Dardanellák’ utolagi orosz elfoglalása, mindazon felszámíthatlan következményekkel, mellyeket ez maga után vonhat; ez ama’ békeség, ama’ „status eiuo“-ja keletnek, mellyet az európai diplomatia hat év óta tart fen, mert tőle függhet a’ világ’ békéje és „status quo“-ja.“ — „Midőn a’ ministertanács’ elnöke — folytatja a’ tudósítás — a’ biztossághoz jött, kérdezők, milly állapotban volt a’ cabinet’ politicája a’ keleti ügy’ phasisainak bevégződése után , de nem igyekeztünk azokat kifürkészni, miket a’ cabinet ezeknek következtében elfogadni szándékozott. Tiszteltük e’ tárgyban a’ cabinet’ korlátlan határozási jogát. E’jog illeti őt a’ dolog’ természeténél ’s felelőségénél fogva. De e’jog mellett a’ kamarának azon joga is áll, hogy tartózkodva ’s mérsékelten nyilványíthassa a’ maga nézeteit olly ügy’ellenében, melly legnagyobb érdekeit illeti. E’ nyilványítás, melly a’ kormány’ hatáskörét megszorítatlanul hagyja, azt se’ nem compromittálja, se’ nem kötelezi, csak hasznos lehet rá nézve mint oktatás és támasz. E’ jogot önök, uraim, biztosságukra ruházták át, ’s én azt most önök’ nevében gyakorlom a’ szószéken. — A’ főveszély, mellyel a’ dolgok’ mostani állása keleten fenyegetőzik, valamelly egyes hatalmasság’ nagyobbításának ’s az európai súlyegyen’ elvesztének lehetősége. E’ veszély ellen csak egy szer van, az európai politicának t. i. azon elvet kell felállítnia, hogy, bármi történjék keleten, belőle egy hatalmasság’ részére sem keletkezhetik ok a’ nagyobbításra. Ezen elv annál lényegesebb, mivel keletkei a’ maga nemében a’ föld’ kerekségén egyetlen pontot mutat, mellyek Európára ’s Ázsiára nézve kereskedési utak voltak, ’s ismét azok lehetnek: Konstantinápolyt és Egyiptomot. Mindig közös érdeke lesz minden európai hatalmasságoknak, hogy ezen pontok közülök egynek se kerüljenek kezére, hanem független státusok tulajdonai maradjanak, mellyekkel mindenki alkudozhatik és közlekedést űzhet; mert ezen pontok az elfoglaló hatalmasságoknak olly túlsúlyt fognának adni, hogy az európai státusszövetség szabadsága, melly a’ műveltség’ jövendőjét kebelében hordozza, az által komolyan veszélyeztetve lenne. Európa az egyensúlyt, melly függetlenségét teszi, nem hagyandaná büntetlenül megháboríttatni, a’ nélkül hogy általányos mozgásba jőjön; valamennyi status határai kétségbe fognának hozatni, ’s csak egy hoszú és rettenetes háború által rendeztethetnének újra el. Ha meggondoljuk, milly veszélyes volna az illyen harcz minden hatalmasságokra, milly kétes annak kimenetele magokra a' legerősbekre nézve is, milly bizonytalan azon hatalmasság’ sorsa, melly a’ világ’ szerencsétlenségére e’ harezot előidézte, bátran állíthatjuk, hogy egynek sincs saját érdekében, hozzáfogni, ’s hogy mindnyájokra nézve sokkal biztosabb, magokat a’ fen kimondott elvhez csatolni, melly egyedül hozhatja rendbe kelet’ ügyét, a’ nélkül hogy a’világbékét megháborítaná. — Igen óhajtandó, hogy valamelly hatalmasság e’ politica erős és munkás orgánumává tegye magát. E’ szerep Francziaországot illeti; mert egyedül Francziaország biz a’ keleti ügyben azon kettős elsőbbséggel, hogy hatalmas, és semmi gyanút nem gerjeszt. Francziaország nem leendene szoros szövetségek k ínjával, ’s eltűhetjük, hogy Európa’ minden hatalmasságai előbbutóbb hozzá fognának csatlakozni. Akkor erős valaki, ha az európai súlyegyen ’s a’ népek’ függetlensége, a’ szerzett jogok , az ész és az igazság mellette vannak, 's ha az illyen ügyet egy nagy nemzet’ segélyforrásba alapíthatja, melly 25 évi jóllét ’s nyugalom által megiljodott. — Ha a’ porta ’s Egyiptom között háború üt ki, Oroszország közbejárulhat, hajócsapatjai ismét megjelenhetnek Konstantinápoly előtt; e’ pillanatban azok talán a’ Bosporus' bejárásánál fekszenek,s az Euphrattól megszólamló első ágyulövésre várakoznak. Ez kelet’ helyzetének veszélyessége Európára nézve. Ez az orosz beavatkozásban alapszik, az unkiars-kelessii szerződésben, mellyet amaz kötött. Csodálhatni, hogy hat év óta Francziaország, Ausztria ’s Anglia semmit sem tettek a' dolgok’ e’ helyzetének megváltoztatására. Ennek kieszközlésére Európának kétfélét kell tenni: a’ szultán’ és az egyiptomi basa’ kölcsönös állását végképen elrendezni, ’s az orosz kizáró protectoratus’ helyébe Konstantinápolyban minden európai nagy hatalmasságok’ protectoratusát iktatni, mellyek Oroszországnál jobban érdekeltetvén az ozmán birodalom’ függetlenségére nézve, inkább képesek; azt olly módon biztosítani, melly a’ szultánnak semmi aggodalmat ’s ellenséginek semmi reményt nem hagy többé. Midőn a’ belga események kiütöttek, ’s Francziaországnak kilátást nyújtottak nagyobbításra, elősietett Europa ’s vele Oroszország, ’s jogot követelt, a’ belga ügyet, mint az európai egyensúlyt érintőt, elintézhetni, ’s Francziaország nem vonakodott. A’ keleti kérdés sokkal közelebbről érinti e’ súlyegyént; az tehát annyival inkább európai kérdés, Oroszországnak pedig, melly nyugat’ ügyében közbejárult, nincs joga, ellenszegülni Europa’ közbejárulásának kelet’ hasonlíthatlanul aggasztóbb ügyében. E’ közbejárulás egyszersmind a’ leghasznosabb Törökországra nézve. Oroszország csak az egyiptomi basa ellen nyújthat neki ótalmat; az európai közösség egész világ ellen ótalmazza, ide számítván Oroszországot is. (Tetszés.) A’ szultán sokkal okosabb, mintsem hogy át ne látná e’ különbséget, Oroszország pedig sokkal törvényszerűbb és szemesebb, mintsem hogy el ne fogadna keleten egy közös beavatkozást, mellyet nyugaton senki sem tagadott meg tőle. Ha ezen összhangzás el van érve, akkor kelet nem lesz többé fenyegetőző veszély Európára nézve, ’s akkor csak az leend még hatra, hogy helyzetét közösen határozza meg. Az illyen kiegyenlítés a’ szultán’ joga ’s a’ basa’ szerencséje közt nehéz ugyan, de Europa hatalmas, és a’ tömérdek hasznok, mellyeket azok, kiknek kibékítése forog fen, egy igazságos és szilárd kölcsönös viszonyban fognának találni, alkalmasoknak látszanak sok akadály elhárítására. Minden esetre ez azon czél, mellyre Európának törekednie kell, legdrágább és legfőbb érdekei parancsolják azt neki. Egyébiránt bármi történjék, Francziaországnak kelet’ ügyeiben hozzá méltó szerepet kell játszania. Semmiképen nem foszthatja meg őt e’ nagy érdekek’ meghatározása azon rangtól, mellyel Európában bir. E’ megalázást nem fogná eltűrni Francziaország, ’s annak visszahatása befelé veszélyes lehetne. Méltóztassék tehát a’ cabinet ezen ügyet komolyan megfontolni; méltóztassék azt úgy tekinteni, mint egyik legnagyobbat azon ügyek közül, mellyek rá bizatvák, mivel egyike a’ legfonntosbaknak Francziaországra nézve; ne vesztegeljen e’ kérdésnél egy napról másikra, hanem alkosson egy szilárd tervet, és gyámolítsa azt olly haderőknek, mellyeket szükségeseknek tart, kifejtésével; az ország bizonyosan nem fog miatta panaszkodni. “ — E’ tudósítás, mellyet a’ kamara feszült figyelemmel és látható tetszéssel hallgatott, kinyomatni rendeltetett, ’s az iránta tanácskozás’ napja későbben vala meghatározandó. A’ nagy lázadásper’ közelgő kezdetekor a’ kormány’ folyvást a’ legrendkivülibb hadi intézkedéseket teszi. Mind a’ mellett, hogy 30,000 ember fekszik Párisban őrizeten, ’s 40—50,000 emberből álló tetemes haderő áll a’ környékben, még két uj ezred, a’ 39dik és 67dik, hivatott elő a’ megyékből. A' vincennesi pattantyússág parancsot kapott, hogy a’ legellő jeladás’ alkalmával készen tartsa magát az indulásra. Mig a’ per tart, a’ pattantyúsok kaszárnyáikban maradnak, sőt az ágyúk előre megtöltetnek ’s a’ legelső jeladásra kiszegeztetnek. Egy hirlap szerint szándék egyszersmind, mihelyt a’ per elkezdődött, több ízben az ágyúkat Vincennesből az „Ecole militaire“-be ’s meg vissza, tehát egész Parison keresztül, vonatni, a’ lakosságnak a’ tűztorkok’ látása általi rettentésére. Mig a’ rendkívüli biztosító rendszabályok folyvást tartanak — igy ir egy hirlap — a’ kormány’ pánt ijedelme a’ privát személyeket is meglepi ’s minden ügyet elhalaszt. A’ gyorskocsi’ helyei mindig öt vagy hat nappal elébb megrendeltetnek. Számos külföldiek és vidékiek hagyják el a’ fővárost, láttára azon hallatlan hadi rendszabályoknak és intézkedéseknek , mellyeket a‘ kormány jelenleg tesz. A’ Presse csak maga következő czikket közöl jun. 25ől Parisból: „Egy pokoli terv szerencsésen meggátoltaték. A’ dalszínház’ igazgatóságát tudósítók tegnapelőtt este, hogy e’ színház azon éjjel fölgyujtatik, ’s hogy minden készen áll, azon idő alatt, mig a’ hatóságok az égés’helyén munkálkodnak, az Hotel-de-Villet (városházat) elfoglalni.“ A’ Moniteur Parisienne jun. 25 ikei lapjának esti második kiadása azt mondja, hogy szállongott ugyan illy hir az érintett napokban, de miután nyomozások létettek, szerencsére kitűnt, hogy alaptalan koholmány volt. A’ követkamara’jun. 26ai ülésében a’kormány által ajánlott törvényjavaslat, 4,912,800 franknyi rendkívüli hitel’ megajánlására egy elegendő tengeri hatalom’ fentartása s’ az amerikai tengereken a’ kereskedés’ védelmére ’s a’ spanyol partokon a’ királyné’ javára leendő felvigyázat végett, 263 szóval 53 ellen elfogadtatott. Alexandriából érkeztek már hirek Párisba a’ törökök és egyiptomiak közti ellenséges viszonyokról. A’junius’ 25-ei Moniteur e’ tárgyban következőleg ír: „Alexandriai tudósítások jun. 5ről hírül adják a’ syriai ellenségeskedések’ ájultának kezdetét. Avitab’ vidékén megszállottak az ottomán seregek néhány falut, ’s e’ mozgalom’ következtében Ibrahim basa is Avitab és Aleppo körül központosító hadait. Hafiz basához egy tisztet külde, attól sergeinek menetele iránt fölvilágosítást kívánni.“ Spanyolország, Madrid, jun. 18. A’ Gaceta’ mai számában következő hivatalos tudósítása foglaltatik de la Victoria herczegnek (Esparterónak), melly Amurrióban jun. 13-án költ: „Mint excellentiádnak utolsó levelemben jelentém, f. h. ilkén kezdettem ide indulni. Maroto itt volt, de előharczosaink’ közeledésekor ezeknek szeme’ láttára visszavonult egy lovas-századdal, és Llodio felé fordult, mellynek közelében seregének főtömege áll. A’ parancsom alatt álló hadsereg Amurrio, Larrimbe, Sarrache , Izeria ’s Respaldizában táborozott; azután kijelölém az a’ végett megerősítendő pontot, hogy uralkodni lehessen azon keresztutakon, mellyek Vitoriából Arciniega ’s Ordunából Bilbaóba vezetnek. Tegnap kezdődtek el a’ munkák,s ma Castaneda general Arciniega felé indult. E’ fontos mezővárost ellenállás nélkül foglalta el, sőt a’ várműveket is jó állapotban találta. Mivel az ellenség mozdulatom által oldalvást fenyegettetett, és Balmaseda’védelmezése iránti szándékával felhagyott, ámbár az illető művek már szaporíttattak is, kitakarodék a’ hely- és erőségből, sietve küldvén ki a’ pattantyússágot, lőszereket ’s a’többi eszközöket, ’s tegnap és ma Llodiába vivén“.— Itt ezen annyira fontos pontoknak Maroto’ részéről történt önkéntes elhagyatását azon nagy lőszerhiánynak akarják tulajdonítani, melly a’ biscayabeli carlosiak közt beállottnak mondatik, ’s melly hihetőleg annak következtében, mivel a’ franczia határszél most sokkal jobban elzárva tartatik mint valaha, még érezhetőbbé leend. — Valenciában Aznar general a’ tartalékseregnek egy osztályával 9kén San Mateo mezővárosra rohant, ’s 210 carlosit tön benne fogollyá. Montalban földig leromboltatott. Ayerbe generál, azon meggyőződésben, hogy e’ helyet nem lehet megtartani, az őrizetet,’s a’ lakosokat, kik olly vitézül védelmezték, belőle kiköltözteté, ’s lerontá iikén az erősítvényeket ’s az ellenség’ tüze által még el nem pusztított kevés házakat. Visszamenet Cabrera által megtámadtatott, ’s mintegy 100 embernyi veszteséget szenvedett. — Meer báró útlevelet kért a’ kormánytól Németalföldre. — A’ párisi Nouvelliste minap bizonyosakká tévé olvasóit, hogy a’ spanyol kormány a’ franczia kormánytól elhivatását kívánta az itteni nagykövetnek, Jezensac herczegnek, mivel nem igen szít a’ királyné' ügyéhez. A’ herczeg, ezáltal megsértve érezvén magát, kérdőre vonó az itteni ministeriumot, melly arra tegnap a’ Gacetában kinyilatkoztató, hogy soha sem munkált a’ franczia cabinetnél egyenesen vagy mellékesen a’ herczeg’ elhivatására, sőt inkább illőleg elismeri becsülendő tulajdonságait. Mindazáltal közelgeni látszik a’ nagykövet’ elhivatása, ’s itt már mégis neveztetik vélhető utódjául a’ most Turinban megbízott Humigny gróf. A’ franczia hajóhadnak kiterjedt közremunkálása, melly által a’ spanyol királyné’ ügyét gyámolítani Soult ministeriuraa elhatározó, a’ júliusi trón iránt sok eddigelő hozzá bizodalmatlan elmét tesz itten hajlandóvá, ’s nem ok nélkül le