Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-07-18 / 57. szám

A’ m. tudós társaság' fi* e. majus’ 20., jun. 3. es lékén tartatott kisgyüléseiben, belső tárgyak eliitezesen kívül: I. A’ Tudománytár’ .számára beküldött históriai s egy mathematicai értekezésnek birálók rendeltettek. II. Egy közgazdasági munka, javítás végett, beküldőjéhez visszautasitatott. 111. mathematical ’s történettudományi értekezés, az illető beírálok’ véleményeinek következésében, nyomtatástól elmozdittattak. IV. Ruchied Miklós tornai, Sümeghy Pál nyitrai, és Vas József göcseji tájszavak’ gyűjteményével kedveskedtek. V. Sztrokay Antal r. tag, néhai Verger János r. t. felett, jun. lakén emlékbeszédet olvasott, melly az Évkönyvek’ IVdik kötetébe fölvétetni határoztatott. A 1. Sehedel Ferencz titoknok bővebb jelentést tett az általa hivatalosan átvett rohonczi és kisbéri könyvtárakról, ’s önkintes ajánlkozására az academiai könyvtár’ felállítása ’s rendezése az ő gondjaira bízatott. VII. A’ társaság’ gyűjteményei következő ajándékokkal szaporodtak: 1. A’ könyvtár: a) Bridl Fidéltől: költészi képek. Pest 1837 ’s 38. b) Csorna Mihálytól: a’ római literatura’ történeteinek alaprajza. II. Patak 1839. c) Kerekes Ferencz 1. tagtól: Betrachtungen über die chemischen Elemente. Pest, 1819. d) Fáy András 1. tagtól: Terve a’ Pest megyei köznép’ számára felállítandó takarékpénztárnak. Buda, 1839. e) Guzmics Izidortól: Egyházi tár. 1839. III. és IV. füzet. f) Nagy Ignácztól: Szinműtár. I. 11. füzet. Buda, 1839. g) Nagy (Fogarasi) Páltól: Záh Klára. M. - Vásárhely, 1839. h) Pongrácz Lajostól: Tisztválasztási szózat Baloghy Imre úrhoz. Esztergom, 1839. i) Schedel Ferencz titoknoktól: a’Diaetetica’ elemei. Buda, 1839. k) Töltényi Szaniszlótól: De principiis Pathologiae generalis libri sex, két kötet. Bécs, 1831.* és Versuch einer Kritik der wissenschaftlichen Grundlage der Medizin, négy kötet. Bécs, 1838 — 40. 1) Kulik Jakabtól Prágában: Untersuchungen über die Kettenbrückenlinien. Prag, 1838. m) Csacskó Imrétől: Bevezetés a’ természeti jogba. Győr, 1839. n) Kachler Jánostól: Alphabetisch -tabellarisch -scientifisches Samen - Verzeichniss. Wien, 1839. o) Staun N*től: Succinta explicatio rituum, qui olim apud Romanos obtinuerunt, conscripta a G. H. Nieupoort. Budissa, 1739.— 2. A’ kézirattár: a) Egyed Antal I. tagtól: Alapvonalai a' ker. kath. vallástudománynak, ’s „Délesti isteni szolgálat vasár- és ünnepnapokra“; b) Sárváry Ferencztől: János király Debreczen városa’ több ezédeinek 1531 ben kiadatott szabadíték-levele régi magyar fordításban. — 3. A’ pénzgyüjtemény : a) Ruchietl Miklóstól 5 darab régi rézpénzzel, és b) Szuknavics Jakabtól 17 darabbal neveltetett. • Elegy tár. A? Rajzolatok következő levelezést közölnek Carlsbadból jul. 5ről: ,,A’ carlsbadi fürdő’ vigalmi közül leirek kegyednek egy örömünnepet, melly a’ magyar anyaszentegyház’egyik lelkes főpásztorának ’s Némethon’ koszorús költőjének patriarcha-érsek Pyrker János ő excellentiájának, ide érkeztekor, tiszteletére adaték. Az érsek Brünnön és Prágán keresztül utaztában, mindenütt a legnagyobb tisztelet’ ’s öröm’jeleivel fogadtaték. Az érsek ő kegyelmessége ide e’ hónap’ sikán érkezett; másnap az itteni katonai ’s polgári hatóságtól a’ nagy vendég a’ legünnepélyesebb elfogadtatással lepetett meg. A’ helybeli katonai kormányzó gróf Gercey t. i. ő exoját délutáni 4 órára meghivá az általa alapított „katonatiszti fürdőház’“ megszemlélésére. Ünneplésen öltözött számos kíséretben az érsek megjelenvén a’ helyen, rá a’ház előtt nagy sokaságu fényes úri ’s hölgyi kör várakozott, melly körből keresztektől ékesített katonai díszöltözetében gróf Gorcey az érsek elébe lépvén, a’ hala ’s öröm’ néma jeleivel, a’ gróf ő kegyelmességének egy ez ünnepélyre készült és pompásan bekötött költeményt nyujta át; mire azonnal megrendült a’muzsika,’s a’ költemény, mellyet báró Körben, gróf Clum Martinitz’ adjutánsa irt, négy fürdői orvos által, zenekiséret mellett érzékenyül 's igazán szívemelőleg énekeltetett el. Az öröm ’s nagylelkű jótevő iránti hála közös volt. Minek végeztével a’ helybeli főesperes a’ házat felszenteld. E’ szertartás után a’ nagy sokaságu úri kíséretben megszemlélte ő excellentiája az általa alapított jótékony intézetet, ’s mindenütt a’ hála ’s köz örvendetes’ élénk jeleivel üdvözölteték. Lakására tértében ő excellentiáját ismét fényes kör kiséré az úgynevezett „öreg réten“ Carlsbad’ legszebb sétatérén keresztül, ’s ez egész útban a’ lakosok’ és idegenek hosza’ sorától örömmel fogadtatott a’ halhatlan dalnok ’s nagylelkű jótevő. Az érsek’ egész megtiszteltetése valódi diadalmenethez hasonlított. Sietek kegyeddel tudatni az egészet, mielőtt azt külföldi lapokból kiírhatná“. — A’ n.-győri ágostai hitvallású evang. iskolákban a’legközelebb múlt junius’ hava’ utolsó hetében tartattak a’ szokott félévi nyilványos próbatételek. Mindazok , kik honi ifjaink’ istenes neveltetését és nemzeti művelődését szivükből óhajtják, édes örömtől lelkesülve voltak tanúi egyfelől általában annak a’ jó sükernek, mellyel e’jeles oktató-intézet ismét egy lefolyt évben a’legközhasznúbb és üdvösebb ismeretek’ terjesztésében munkás volt; másfelől különösen szemlélői ama’ Trencsén, Nyitra, Pozsony, Mosony, Sopron, Vas, Tolna, Bács, Fejér, Komárom és még több vármegyékből jött tót- és németajkú tanulók’szembetűnő mennyiségének, kik közül sokan valóban meglepő bizonyságait adták a’ magyar nyelvben egy esztendő alatt nyert elementségöknek. ’S bizonyára nem csekély szolgálatot vélünk evangel, szülőknek az által tenni, kik gyermekeiket a magyarhonban mindig szükségesebbé váló magyar nyelvre meg akarják taníttatni, ha őket ezennel győri iskoláinkra figyelmeztetjük. Nem említvén több elsőségeket, mellyekkel Győr ebben a’ tekintetben reánk nézve több más városok felett bir; kétségkívül nem megvetni való nyereség az, hogy tudományos pályára szánt ifjak itt csinos magyar nyelvet tanulhatnak a’ nélkül, hogy iskolai előlépésekben visszamaradni volnának kénytelenek. Rt be lehet végezniük a’ syntaxist úgy, a’ mint jobban akárhol sem. —Pest’ utezái egymásután magasabbra töltetnek, ’s a’ gyalog járdák szaporodnak. E’ napokban végzik a’nagy hiduteza’ újabb kövezetét, mellynek most mindkét oldala gyalog járdával, a’ kocsitér pedig apróbb, de négyszegű egyirányos gránitkövekkel, valamint Bécsijén , rakatott ki, melly mind szekerekre mind gyalogokra nézve rendkívül könnyíti a’járást. A’ kalmár-boltok’ belsejét é s külsejét pompásan csinolgatják a’ főutczákban. Múlt héten jelent meg, ’s minden könyvárusnál a’ vizkárvallottak javára egy ezüst forinton árultatik „Pest’ rajzterve“ azon legújabb változások’ kijelölésivel, mellyek a’ vizkár után felsőbb meghagyásból Pesten tétették ’s tetetni fognak. E’ rajzon a’ számos uj utczaszabályzaton ’s czélszerűbb felosztáson láthatni, hogy a’ deszkások’ ezutáni lakhelyei a’ Margit-sziget’ irányában lesznek ott, hol eddig a’ komáromiak voltak; az uj épület mögötti fatér’ helyén házak lesznek, ’s a’ tüzelőfa’ árutére fölebb vitetik a’ czukortisztító és Valero’ most épülő uj selyemgyára közti térre. Teréz külvárosban a’pacsirtamezei kertek mind házhelyekké rendelvék. Teréz templomához közel uj terek lesznek a’ kis-mező, nyár és diófa utczáknak a’ háromdob utczára — hasonlag a’ Lázár, retek és könyök utczáknak a’ hajós utczára szolgáló szögletein—úgy a’ József-városban a’ salstrom és német utcza közt levő területen — végre Ferenczvárosban a ferencz és virág utcza’ szegletein a’ főutcza felé ; a’ templom mellett is megnagyobbíttatik a’ tér, — a’ belvárost amattól elválasztó mészáros utcza szélesíttetik; az erre használt házak kárpótlást nyertek a’ régi lövész-térből a' városnak hajdani, de eddig felállott bástyái felé. Ki e’ tervrajzot megveszi, a’ vizáradási rajzot ráadásul ingyen kapja. Az uj lövészház erősen épül a’ város’ erdeje előtt, úgy a’ megyeház ’s az uj museum is, melly mögött, mint mondják, díszes sétahely leend. — Zsidó helységben, Veresegyháza mellett, jm. lykén veszett kutya harapó meg egy földműves- lovat. 9 nap múlva teljes mértékben mutatkoztak rajta a víziszony rettentőjelei. A’ földműves isirásnak gondolván a’lovat, istállóba zárá, hol az még négy más lovat sebesite meg. Most gyorsan a’ sz.-miklósi kovács után ment a’ ló gazdája; de szerencsétlenségre a’ kovácsot négy párral együtt szinte megmará a’ dühös állat. Hárma közülök , t. i. a’ tulajdonos, 3 gyermek’ atyja, a’kovács ’s egy másik földműves, még ugyanazon nap áldozati lettek az iszonyú bajnak. A’ másik kettő orvosi kéz alatt van. A’ lovakat azonnal agyonlövök.— Eperjesen jun. 23-án tartotta az ev. tanuló ifjúság négy hónap előtt újra létre kelt magyar nyelvintézetének örömünnepét. — Jul.lóén érkezett Varasára.ő excja Ürményi Ferencz mint a’ Dráva’ rendezésére kiküldött biztos. Nagybritannia. A’ felsőház’ jul. 1. ülésében Normanby marquis a’ Jamaica-bil’ második felolvasását tévé indítványba, mit némi vitatkozás követett. Harewood gróf azt javasolta, hogy a’ bili mához (jul. 1.) három hónapra olvastassák másodszor. Wellington herczeg hathatós beszédben gáncsoló a’ ministerek által Jamaicára nézve követett politicát, tanácsoló mindazáltal e lordságoknak, alakulnának biztossággá a’ bili iránt, ennek külön zaradékit megvizsgálandók ’s evvel a’ szükséges módosítványokat munkába veendők. E’ tanácsra Harewood lord visszavevé a’ bili’ félrevetése iránt tett indítványát, ’s a’ bili másodszor olvastaték.— A’ másnapi (jul. 2.) ülésben mindjárt biztossággá alakult a’ ház. Az első (legfontosabb) záradék’ elolvastatása után Lyndhurst lord fölkelvén, tanácsié, hogy e’ záradék töröltessék ki. Ismétlő mindazon okerőségeket, mellyeket a’ másik házban Peel R.a’ bili ellen felhozott. A’ kormány, úgy mond, avval foglalkozik, hogy egy oldaltámadással a’jamaicai gyűlésházat egészen eltörölje, ,s hogy egy, több mint két század óta fenálló gyarmatalkotmány’ helyébe új igazgatásformát tegyen. Ez egy, magát liberálisnak nevező kormány’ részéről ismétlése azon próbának, melly már II. Károly’ önkényurasága alatt tetetett, de dugába dőlt, valamint a’ mostani is dugába dőleri. Olly erőszakos eszközökhöz, minő e’ bili, az országparlamentnek csak a’ legvégső szükség’ eseteiben szabad nyúlnia, de illy eset itt nem fordult elő. A’ gyűlésháznak időt kell engedni, hogy még egyszer megfontolhassa azon kérdéseket, mellyek iránt a’meghasonlás támadott. Hogy a’ békítő megelőzés legtanácsosabb, azt — reményű a’ szónok — maga a’ kormány egyenesen átlátja, mivel Jamaica’ eddigi helytartóját, Lionel Smith urat, visszahívta.— Normanby marquis felele: nem lehet félreismerni, hogy egy alkotmány’ felfüggesztése, habár csak rövid legyen is, komoly dolog; azonban a’ jelen esetben nincs egyéb hátra. Azt várni, hogy mégegyszeri határidőengedés a’ gyülésházat meggondolásra birondja, egészen hiú remény, sőt inkább a’ gyülésház még jobban megátalkodnék makacsságában. „Kérdeztetünk—folytatja a’ marquis — hogyan tudjuk, hogy a’ gyülésház az új határidő alatt sem fogná megszavazni a’ szükségesekké lett törvényeket? Felelek, mert maga a’gyülésház kinyilatkoztatta ezt; ügyvivője a’ parlament’ sorompóinál világos szavakkal kimondó, hogy a’gyülésház nem fogadandja el a’négermunka iránti kötéstörvényt. De e’ dolog nem szenved további halasztást. A’ néger nem akar and semmi szerződésre lépni, ha a’ mellett szükség’ esetében törvényutalomra nem számolhat; igy a’ munka félbe fog szakasztatni; ez a’ mezei munkások’ kiutasítására, ’s ez ismét kóborlásra, a’ kóborlás pedig pusztán heverő földek’ önhatalmú elfoglalására vezetend. A’ néger lakosságot nem lehet tovább magára hagyni. Egyébiránt való, hogy Lionel Smith’ helyébe utód neveztetett, éspedig egy polgári ember’ személyében.“ — Glenely lord pártolja a’ záradékot. — Brougham lord: „Én e’ gyűlöletes rendszabálynak „nem“-et teszek ellenébe. Minden, tisztelettel viseltetem az alsóház’ határozata iránt, de e’ tárgybani határozata puszta véletlenségi szavazat volt; midőn a’ mérleg a’ levegőben ingott, egy kis por vetteték a’ ministeri serpenyőbe, ’s ez lebillent; a’ határozat csak a' fogak közt mozogtatott el, de nem mondatott ki világosan. A’ dolgoknak ezen állapotja nevetséges, de egyszersmind szomorú — igazán tragicomicai bohózat e’ thema felett: „törvényhozás és kormány.“ A’ jamaicai alkotmány nem függesztethetik fel, ezt megfoghatom; de egyet természetesen meg nem foghatok: tudnillik hogy némelly velem szemközt ülő nemes lordok tavaly olly könnyűnek találták a’ canadai alkotmány’ felfüggesztését, ’s hogy ugyanazon kérdés’ alkalmával Jamaicára nézve nemes és tudós barátom (Jyndhurst) most már olly gyengéd lélekismeretet mutat. Pedig hiszen az alsó-canadai gyűlésház szintúgy jog-és alkotmányszerűleg létező törvényhozó test volt mint maga a’ brit alsóház. Protestálok azon ötlet ellen, hogy a’ jamaicai kormányzó zsarnoki hatalommal ruháztassék fel; inkább bizom a’ parlament’ bölcseségében, mint valamelly egyes férjfiú’ méltányságában. Bizonyára mylordok nem adandják önök ezúttal megegyezésüket egy gyarmatalkotmány’ szükségtelen felfüggesztésére, ’s megtanítandják a’jelen gyenge kormányt arra, miszerint nem helyes, minden alkalommal constitutiókat bántani, hogy magunkat a’ fáradságtól ’s kényelmetlenségektől megkíméljük.“— Melbourne lord azt véli, hogy tisztább és egyszerűbb rendszabály még soha sem terjesztetett a’ ház elébe. A’ kormány — úgy mond—csak sajnálkozva tévé e’ lépést, de a’ rendszabály kicsikartatott tőle, ’s ő (Melbourne) Istenre esküszik, hogy ha valamelly ülésház ismét igy cselekszik, akkor hasonló bánásmódot fog javasolni ellene. Tiszteli ő minden országnak alkotmányos hatóságait; de ezek csak kötelességeik’ teljesítése végett léteznek, mitől ha vonakodnának, önmagokra mondanák ki a’ megsemmisítési ítéletet. Valóban egészen megfoghatlan előtte, mikép készülhet oppositio e’ bili ellen, mikép gördíttethetnek akadályok útjáira, itt tudatlanság-és rész akaratnak kell fen forogni; mivel pedig ezeket a’ nemes lordokban föl nem teheti, e’ dolog egészen titokteljes előtte. Mi a’ nemes és tudós lord’ egyik észrevételét illeti, csakugyan mégsem tehetni föl, hogy az országparlament’ állandó felvigyázása alatti gyarmathelytartó a’ rendkívüli esetben rá bízott kivételes hatalommal szándékosan vissza fogna élni. — Brougham lord élesen viszonzá: ha itt „tudatlanság és rész akarat“ forog fen, akkor ezek illy rendszabály’ behozatalában léteznek, ’s a’ nemes viscountnak azon fenyegetőzése, hogy minden gyűlésházzal, melly hivatalos foglalatosságait végezni vonakodik, hasonlóul kell bánni, illy általányosan kimondva, szinte „tudatlanság és rész akaratra“ mutat.— Melbourne lord: „Ha valamelly constituált hatóság, még maga a’ korona is, a’ rá bizott hatalmat nem gyakorolja, más statushatóságokat illeti: orvosló rendszabályok által pótolni a’ hiányt“.— Ezek után szavazás tartalék, ’s az első záradék (illetőleg az egész bili) 149 szóval 80 ellen félre vettetett; a’ ministerek elleni többség 09 volt. A’ porta ’s ennek hatalmas hűbérnöke között valósággal kiütött ellenségeskedéseknek nyomos hite tettleges érdeket szerez a’ keleti dolgok fölött élénkségre kapott vitatásoknak Franczia- és Angolhordban. A’ több napig tartó franczia követkamarai ülések leginkább azon üres általányossággal bélyegzik magokat, mellyre illy alkalommal a’ mi szomszédink’ tüzes képzelődése átcsapongni szokott. Szeretik ők szemlélkedéseik’ czélját egy pár századdal előbbre rugtatni, ’s föláldozzák — illő szó! — a’ mostankori tettleges politicát a’ jövendő’ kérdéses politicájának. A’ török birodalomnak egy új arab nemzetiségű uralkodó család alatt leendő ujdon fölállítása; az ozmán birodalomnak Francziaország’ részére juttatandó jókora szeletke-hasítás melletti fölosztása, —ez ’s száz egyéb illyelmesen gondolt ábrándkép tálaltaték föl sorjában; más hatalmasságoknak hirszomjas terveit indulatosan megtámadák, "s mint látszik egészen feledkezőnek arról, hogy ők magok is hasonló vágyat árultak el. Lamartine, névszerint, mikép ez érzelgő ékesszólóknál néha megesik, a’ legrögtönibb átmeneteleket mutatá az emberi nem’ tükélyesedhetése’ terveiről az „osztályzó szövetségekre és ördöngösségekre (partition-leagues and deeds of devilishness), az európai hatalmak’ haszna’ ’s boldogsága’ tekintetéből. A’ szegény Resid basa, e’ vitáknak türelmes és talán kissé áltatott hallgatója, kilesheté a’ hoszú beszédnek rövid tartalmát azon súly-szavakban, melylyekre a’ hangnyomás kitünőleg tétetik; 's ez értelem: meghalt gyanánt tekintett hazája’ ragadmányainak elosztása. Guizot azonban emlékezteté a’ terembeli hallgatókat, mikép a’ történetirás azt tanítja, hogy olly birodalmaknál, mellyek sokáig állottak, sok idő kívántatik azoknak megbuktara 's elhalására. A’ görög birodalom p. o. azután, midőn nagy eszü férfiak pusztulást jósoltak neki, nem csak évekig, hanem évszázadokig fonállá. A' legjózanabb ’s legértelmesb beszédet Villemain, a’ nyilványos oktatás’ ministere, tarjá. „Megmondtuk önöknek, uraim — igy szólt többi közt — hogy szándékunk, a’ török birodalom’ fönállását és függetlenségét ótalmazni. E’ szavak elég világosan kifejezik elhatározásunkat: egyes hatalom’ kizáró védnöksége (protectoratus) gyakorlatát meggátlani, ’se’ védnökséget az abban való osztozás által könnyebbé s veszélytelenebbé tenni.“ (Globe.) Jul.ikán nagy gyűlekvést tartanak a’ chartisták Birminghamban — főtanyájokon , mint ők a’ várost nevezik — mellynél Lovett, Frost, O’Connor F., Moir és Fletcher dr. valának a’ főbb szónokok. Miután a’ Montgomerishireben még fogva levő tizenhárom chartista’ számára pénzbeli segedelmet szavaztak, elhatározák, közelebbi napon ismét visszatérni Londonba, ott — mint ezt leplezetten kimondák — „most, midőn a’ kormány 2—5 szótöbbségével koldus állapotban, a’pénz és kerekedési viszony pedig legnagyobb zavarban van, a’ pillanatot használandók, a’kormánynak tulajdon maga tanyáján megmutatni jogaikat.“ A’ chartisták’ egyik jelszava, a’ szentirásból véve, igy hangzik: „Kinek fegyvere nincs, adja el ruháját, ’s vásároljon magának.“ Egy liverpooli zsibaros igy parodiázta ezt boltja feliratában: „Kinek inge nincs, adja el dzsidáját, ’s vásároljon magának. — Nb. A’ dzsidák egész értékük szerint becseréltetnek.“ London, jul. 5. Hastings Flora lady ma reggel meghalálozott; e’ baleset ollyan, hogy a’ királynéra nyilvános kedvetlenséget vonhat, minthogy a’ torylapok’ szerkesztői mindenkép azt akarják elhitetni a’ közönséggel, miszerint e’ hölgy’ halálos betegsége az udvarnál szenvedett bántalmakból eredt. Az 1838 év’ kezdetétől, 1839 iki martius’ végéig 22 szerencsétlenség történt az angol gőzhajózásban, névszerint 11 hajótörés és tetemes roncsolódás, 8 durranás, 2 összeütközés más hajókkal és hajóégés; ez alkalmakkal 117 ember veszte életét, sok más pedig inkább vagy kevesbbé súlyosan megsebesült.