Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1839-08-19 / 66. szám
a’ Journal des Débatshau, melly czikkely’ végén ezt olvashatni : „A’ párisi most uj örömöt, uj várost, a’ föld’ legcsodálatraméltóbb palotáját, a’ világ’ legszebb ligetét nyerte meg. A’ párisi lakos legünnepeltebbje ’s legjobban szolgáltja volna minden királyoknak; neki meg lehetetlen esodák is lehetségesekké lesznek. Egykor, ifjú korában, Artois grófnak (később X. Károly) egy fiatal szép vadásza volt, ki 72 perez alatt futott Versaillesből Parisba; ő a’ városban és az udvarnál örömmel fogadtatott, minden ajtó megnyílt neki; a’ legszerelmesb üzeneteket hordta; élete végnélküli ünnepély vala. A’ párisi egészen amaz udvari futnok; csakhogy ennél négyszer gyorsabban fut, csak saját szerelmeslevelet hordja, ’s e’ páris-Versailles'i mesés utazáson nem haland meg aszkórban, mint Artois gróf futnoka.“ Törökország, Alexandriából jul. 17ről érkezett hivatalos tudósításokban következő oklevelek foglaltatnak: 1. A’ nagyvezér’ levele Mehemed-Alihoz. „Mint a’már ezelőtt néhány nappal fenségedhez bocsátott levél jelentés ő fensége az igen dicső, félelmes és hatalmas szultán Abdul-Medsid khán elfoglalta a’ császári trónt, mellyet az isteni gondviselés neki megürített. A’ bölcseség*, mellyel természettől van megajándékozva, trónfoglalása pillanatában következő beszédet adott szájába: „Az egyiptomi kormányzó, Mehemed-Ali basa, némelly cselekményeket követett el, melylyek dicső atyámat kedvetlenné teheték; különféle események következtek be ’s készületek tétettek, hogy mindazáltal a’ gondviseléstől rám bizott népek’ javát minden károsodás ellen biztosítsam, kész vagyok minden múltat feledni, e’ kormányzónak megbocsátani, neki egy a’ többi vezérelméhez hasonló rend-díszjelt adni, és számára Egyiptom tartományt mint gyermekeinek örökségét átengedni, azon föltétel alatt, hogy engedelmességi é s hódolati kötelességét pontosan teljesítse.“ Bármilly méltatlan vagyok is rá, mindazáltal miután vezérré emeltettem, ’s minthogy régi viszonyok kötnek fenségedhez, élénk örömmel hallottam a’ szultán’ beszédét. Azonnal irtam kelet’ szeraszkierjéhez, Hafiz basához, hogy a’ császári hadsereget állítsa meg, ’s a’ Dardanellákból kiindulni készült hajóhad visszatartalék. A’ szultán által önnek ajándékozott díszjel ’s az ezt kisérő fermán megkészíttetnek, addig is Aki fi efendi, a’ díván’titoknoka ’s a’ magas porta’ főtisztviselőinek egyike, önhöz küldetik, hogy a’ császári akaratot önnel körülményesen közölje. Ha Isten segíti ő fenségét, a’ birodalom’ minden tartományai tökéletes nyugalmat fognak élvezni jótékony kormánypálczája’ árnyékában. De minthogy ezen óhajtás’ teljesülése a’ muzulmánok’ egyességétől függ, önnek a’jelen levelet egyedül a’ végre írom, hogy ön, természeti okosságát követve, ’s engedelmeskedve a’ legfőbb akaratnak, minden múltat feledjen, a’ hódolat’ kötelességeit tökéletesen teljesítse, a’ táborában levő seregeket hozza vissza, ’s mostantól fogva csak egyesség- ’s egyetértésről gondolkozzék. Choszrew:“ — II. Mehemed-Ali’jegyzéke a’ négy hatalmasság’ főconsuláihoz. „Két nap múlva Akil- efendi viszsza fog utazni Konstantinápolyba, és szerencsekivánó-’s hódoló-levelet viend részemről az uj szultánhoz Abdul-Medsidhez. Egyszersmind Choszrew basának is írandók, ’s elébe terjesztendőm: 1) hogy a’ megholt szultán Mahmud annak idejében Szarkim efendi által sokkal kedvezőbb ajánlatokat tett nekem, mint azok, mellyeket ő fensége most hozzám intéz; mivel ő akkor Egyiptom’, Syria’ ’s Tripoli’ örökösségével kínált meg; 2) hogy a’ mostani körülmények közt Egyiptom’, Syria’ ’s Candia’ örökösséget, azaz mindazét, mit most lírok, kívánom, mint már ezelőtt nyilványítám; 3) hogy e’ föltétel alatt, ’s ha őszintén akarnak velem bánni, leghívebb szolgája ’s vazallja leszek ő fenségének, ’s mindenkor és mindenki ellen védendem. Illendőségi érzetből a’ nagyvezérhez intézendő levelemben nem teendek semmi említést a’ hajóhadról; kérem azonban önöket, biztosítsák a’ nagy hatalmasságoknak konstantinápolyi követeit a’ felől, hogy soha sem volt szándékom, azt megtartani vagy ellenséges czélokra használni a’ szultán ellen. Sőt inkább ünnepélyesen kötelezem magamat annak visszaadására, mihelyt ajánlatán elfogadtattak; azután az ő fenségem hajóhadát képező hajók mind vissza fognak küldetni Konstantinápolyba. Mi az ozmán admiralokat illeti: azok, kik kétkednek viszszatérni Törökországba, Egyiptomban maradhatnak, melly egy részét képezi ugyanazon birodalomnak. Mihelyt meghallgatja kérésemet a’ szultán, ’s Choszrew basa el lesz távolítva a’ hivatalos foglalkozásoktól, nem kétkedendem, ő fensége’ első meghívására Konstantinápolyba menni, és pedig nem a’ hajóhaddal, hanem magányosan, egy gőzhajón, ’s azon egyetlen szándékkal, hogy fejedelmemnek személyesen hódoljak, ’s megkínáljam szolgálatimmal. Végre kinyilatkoztatom önöknek, hogy ha ajánlatim el nem fogadtatnak, nem viselendek ugyan háborút, de állásomban megmaradandok és várakozandom.“ — E’jegyzékhez két függelék járul, mellyeknek egyike imigy hangzik: „Mielőtt Choszrew basa Konstantinápolyba ment, ’s ott különféle hivatalokat foglalt, Mehemed-Ali állandóan jó egyetértésben élt fejedelmével, 's keresett minden alkalmat, föltétlen engedelmességét megbizonyíthatni iránta; néhány esetben Mehemed-Ali nagy szolgálatokat tett, mint világszerte tudva van, a’ magas portának, de alig érkezett meg Choszrew basa Konstantinápolyba, azonnal viszálkodás támadt a’ szultán és a’ basa (Mehemed-Ali) közt; innen kezdődik ellenségeskedésük , mellynek a’ muzulmán nemzetre nézve olly kártékony következményei mindenki előtt ismeretesek. E’ körülmények közt Choszrew basa, azon nagy hatalomnál fogva, mellyet épen most kapott magas foglalkozásai adnak neki, újra veszélybe döntendi a’ birodalmat ’s elenyészését bevégzendi. Hogy ezen cselszövényeknek véget vessen és Choszrew basa’ rész akaratát meghiúsítsa, Mehemed-Ali elhatározó, a’ hajóhad’ tiszti karától kimondott kívánságnak engedni. Midőn Choszrew basának a’ hivatalos foglalkozásoktól' elmozdítását követeli, meg van győződve, hogy igen hasznos dolgot művel a’ nemzetre nézve. Ha egyszer el van érve ezen eredmény, még csak akkor képezendenek konstantinápolyiak és egyiptombeliek egy testet, ’s akkor egyesítendik törekvéseiket a’ trón’ állandósítására ’s az ország’ jólétének emelésére. Nem sokára meglátandjuk, valljon adandó bizonyságokat Mehemed-Ali as épen most mondottak’ megerősítésére.“ A’ másik függelék tartalma következő: „Midőn az ozmán hajóhad a’ Dardanellákban horgonyzott, megtudó a’ kapudán basa II. Mahmud szultán’ halálát, fia Abdul-Medsid’ trón foglalását, Choszrew basának teljes hatalmú nagyvezérré emeltetését. Alig esett értésére a’hajóhadnak ez utóbbi hir,azonnal mindea összegyűltek a’tisztek az admiralnál, ’s igy szólónak: „Igen jól ismerjük Choszrew basát, valamint minden korábbi csel-la szövényeit is. Most, midőn ő intézi a’ hivatalos foglalkozó 10 sokat, ’s teljes hatalommal van felruházva, mindig roszabb ra leend az ozmán birodalom’ állapotja. Nem akarunk Konzostantinápolyba menni, hogy a’ hajóhadat olly cselszövőnek *, adjuk át, minő Choszrew basa, meg lévén győződve, hogy a ő azt a’ magas porta’legnagyobb kárára fogná használni. Alifihoz akarunk fordulni, ki dicső fejedelmünknek régi’s enngedelmes szolgája. Hadd menjünk Mehemed-Alihoz, ’s kérjük, szabadítsa meg a’ muzelmán nemzetet ezen a’ muzel- .'í mán birodalomra nézve boldogtalan minister’jármától.“ Nem ia reménytetvén a’ kapudán basa, hogy a’ tiszteket szándé- !'o kukról leverendi, ’s ezenfelül meg lévén győződve szavaik’ ,'J igazságáról, parancsoló a’hajóhadnak, hogy Alexandria fel() lé vitorlázzon.“u* Németország, Berlin, aug. 2. A’pápa’legutóbbi beszéde itt mélyebb benyomást tett, mint bármellyike az előbbieknek, kiváltós a’ gneseni ’s poseni érsek’ kedélyére rendkívüli megnyugtató hatású volt. Az érsek — mint mondják — kinyilatkoztatta, hogy soha sem fájlalta mélyebben az egyházi viszálkodássokat mint most, mióta szellemében igazolva áll, és senrkinek sincs még oka, személyes helyzetet és szenvedéseit a sajnálatosaknak találni. — Ezelőtt néhány nappal a gneseni is fölszentelt püspök ide érkezett, az érseknél megnyutatást keresendő egy cselekményért, mellyet ugyan szándéktalanul követett el, de most vétkül tulajdonít önmagának. Mi- időn tudnillik a’ Dunin érsek ellen megkezdett per’ követ a keztében sok pap ’s különösen a’ gneseni ’s poseni kapta- alan’ kanonokai is törvényszék elébe idéztettek, hogy bi vzonyságot tegyenek egyházi főpásztoruk ellen, e’ követeslést mint lélekismeretök ellenit határozottan elháríták, még s akkor is, midőn keményebben fenyegettettek és szorittat-ttak; csak a’ gneseni fölszentelt püspök ada feleletet az elé- be terjesztett vallató kérdésekre, ámbár semmi ollyast nem vallhata, mi az érseket terhelhető , melly magaviseletét bánja, ’s bocsánatot akar érte nyerni, így bonyolódnak mindinkább össze az egyházi ügyek, ’s minél nyugottabbnak látszik a’ felszín, annál tovább ’s mélyebben hatnak s azon ügyek a’ népek’ szíveibe ’s öntudatába, valamint min- iden viszonyokba. Berlin, aug. 2. Biztos kútfőből állíthatom, hogy a’ pápának ujabbi nyilatkozatára semmi sem fog válaszoltatni, , talán azért, mert nem szándék, e’ vitat szinte megörökíteni, vagy mert nem talaltatik illőnek, olly fejtegetésekbe tovább is bocsátkozni, mellyekre nézve minden nyilványos szólalkozást kerülni kellett volna, úgy látszik itt nincsenek egész elégedettséggel a’ hannoveri kormány által ujdon követett rend■ szabályokra nézve, minthogy azok a’nép és kormány közötti rést csak nagyobbítani fogják; nagyobb részt mindaz- által az a’ nézet uralkodik, miszerint a’ kiadott bocsátványok teljes erőben föntartandók, nehogy időelőtti engedékenység által a’ királyszék’ hatalma koczkáztassék; a’ király’ néhány tanácsosát azonban föláldozhatónak vélik, ’s ’ név szerint Sebelét. Más részről tudni akarják itt, hogy a’ hannoveriak’ hangulatában rögtöni változás történt, ’s hogy most sokkal inkább kezdenek hajlani a’ király’ részére mint előbb, és unni kezdik a’ bujtogatásokat. I Hannover a, aug. 1. Itt teljes nyugalom uralkodik; S semmi újabb rendzavarás nem történt; de nyüzsög is min’ denütt a’ katonaság, mellyet szükség’ esetén rögtön és tetemesen lehetne meg szaporítni, mivel minden körülfekvő faluban szállásos fegyveres erő. Több osztály, különösen lovasság, hagyó el közelebb e’ várost, vidéki városokban megtelepedendő, minthogy az ottani hatóságok nagyobb■ fegyveres erőt láttak szükségesnek a’ köznyugalom’ fön* tarthatása végett. Hayemann betegen fekszik ijedsége’ következtében, melly őt a’városházban érte, hol csak nagyob bajjal menekheték a’ tettleges meghurczolástól. Mint hasz látszik, Schele cabinetminister’ egészséges változást szent’ vedett az utóbbi események’ következtében. Több éjszakát s aggodalom közt viraszta át, noha minden rendelés meg volt letéve személyes bátorságának biztosítása ’s házának megsőrzése végett. Rumann városigazgatónak, mint mondják, 4000 efr. évenkinti nyugpénz ajánltaték, ’s a’ felségsértési vádnak teljes megszüntetése igérteték, ha hivataláról önkint le-is mond ; sőt szabadon hagyaték neki bármelly királyi hivatal’ választása. Hamann azonban vonakodik azokra hajlani." Azon esetre, ha őt végkép megfosztanák hivatalától, hir ? szerint, az egész városi tisztviselőség be fogja nyújtani el- bocsáttatását; ez a’ cabinetet bizonyosan szorultságba ejtené , minthogy különben is csak a’ mostani tisztviselőség’ munkás cselekvőségének köszönhetni, hogy a’ nyilványos béke veszélyes zavarokat nem szenvedett. Sokfeléből azt magyarázhatni, hogy a’ fővárosbeli újabb események ’s az is ezen alkalommal mutatkozott általányos hangulat az egész országban, hatással voltak a’király’ személyére. 1. Oroszország. .y Hamburgba érkezett sz.-pétervári privát levelek 3 közlik, hogy a’ péterudvari ünnep jul. 21kén, fájdalom, az igen szomorúan végződött. Egy nagy vihar, melly a’házk tetőket lerombolta ’s fákat hasogatott szét, nagy mennyiségű a, a’ városba visszatérni szándékozó dereglyéket és csónakpakát fordított föl a’ tengeröbölben. A’ vizbefult emberek’ száma 3—600-ra, mások szerint 1000-re létetik; azonban remmelhető, hogy e’ szám nagyítottnak mutatkozandik. Ugyz szinte gabonával, faggyúval stb. terhelt több hajó sűlyedt ,■- el. — Ezen nagy szerencsétlenségről közelebbi tudósítások is hiányzanak. A’ sz.-pétervári rendőr-hirlap csupán azt jeenti, hogy a’jul. 23kai (tehát nem 21 kei) viharban több hajó’ elsűlyedése által számos emberek vesztek el, több mások csak fáradságosan mentettek meg. Görngrszág, Athen, jul. 27. Az egyetem’ talpköve’letételének énjét, melly jul. Iákén díszes szertartással ment végbe, dicsőivé mind a’ két felségnek jelen volta. A’ király, a’ papságiak karének-zengése közben raká az alapkőbe az e’ vekre szánt tárgyakat, ’s igy végződik a’ Görögországra nézve nagy jelentőségű ünnep.— Az angol hajóhad Lyránál vete horgonyt, itt a’ franczia hajócsapattal egyesülendő. Az udvarunknál levő angol követ sir Emd. Lyons tegnapelőtt utazott Lyrába, az angol hajóhad’ vezérével értekezendő. Hogy mi nagy történetek’ küszöbén állunk, annyival inkább hiszik a’ görögök, mivel már 30 év óta forog Görögországban egy jövendölés, melly igy hangzik: „A másik évben, a’ görög nép, egy barbárostól (ez alatt a’ közrendű görögbajort ért) vezéreltetve, diadallal nyomuland be Konstantinápolyba.“ Mivel pedig ehhez közelebb azon körülmény is járult, hogy fényes nappal (kétségkívül a’ levegő’ szokatlan tisztasága miatt) néhány ízben egy csillag is volt az égen látható, már azt hivé a’ nép, ez a’ vezércsillag az Ígéret* földére, ’s tömegenként nézé órákig ama’ fénypontot, melly útmutató gyanánt szolgál ennyi szerencséhez. Elegy. A’ Gazette de France szerint don Carlos' főhadiszállása jul. 30ikán Onateból Tolosába helyezteték át. — Hay John lord, Marotoval tartott beszélgetése’ következtében, a’variosi hadsereg’sorain keresztül Amurrioba ment, Esparleroval értekezendő. Mindegyre az a’ vélemény, hogy olly rendszabályokhoz nyúlás forog főn, mellyek a’ háborúnak amaz emberies bélyeget adják meg, melly az Elliot lord’ iparkodása által kötött egyezségnek volt fő czélja. Azon gonosztévő, ki Romában a’ Campo-vaccino egyházból a’ consecrált ostyákkal ellátott kelyhet elrabolta, fölfedeztetett; egy napszámos volt a’ római Campagnából, ki az ostyákat maga elnyelte, a’ fedelet elásta, és a’ kelyhet a’ Lateráni János-kapunál egy aszszonynak eladni akarta, vagy legalább visszatéréséig Ostiából, hol munkája vala, segédpénzt kére tőle. Az aszszony nem akart ezen eladásról semmit is tudni, ’s később, midőn a’ rablásról értesíttetett, azonnal kezde gyanakodni, hogy azon férfiú lehete az elrabló; bejelenté a’ dolgot a’ politiának, ’s ez, éjjel Ostiba költözvén ’s a’ napszámosokat bizonyos ürügy alatt összehivatván, az aszszony a’tolvajt azonnal megismerte. Elsőben igen megháborodott a’ kérdésekre ’s tagadni akarta tettét, de később csakugyan megvallotta. A’ szent atya a’ bűnöst, ámbár az inquisitio’ törvényszéke elébe tartoznék, a’ világi bírákra bízta. Angliában még soha sem üzeték olly élénkséggel az ujoncz-toborzás, mint jelenleg. Ki egy befogadható legényt állít, 10—20 shilling jutalmat kap, ’s a’ keletindiai társaság még ezen fölül, 5 láb ’s 5 — 7 hüvelyk nagyságú és 30 évnél fiatalabb ujonczért külön dijt is fizet. Eddigelé különösen szerencsés volt toborzásaival a’ királyi pattantyusság. A’ londoni lapok kivonatokat közölnek Napoleon Lajos Bonaparténak közelebb megjelent illy czímű munkájából: „Desidées Napoléoniennes.“ A’szerző be akarja bizonyítai, hogy a’ császár a’ szabadság’ előmozdításán igyekezett ’s hogy Német- és Spanyolország’ jóléte különösen szivén feküdt. — Konstantinápoly, jul. 17. Egy épen most megjelent császári rendelet megparancsolja mindazon törvény’ széki tisztviselőknek, kik a’ reform’ öltözetét viselék, hogy a’ fezt (vörös sapkát) tegyék le, ’s ismét a’ turbánt tegyék föl. Montevideo, máj. 7. Buenoseyresi levelek szerint , megvalósul a’ Cordovában kiütött lázadás’ hite, melly lázadásnak feje Bravo general. Egyszersmind az mondatik ama’ levelekben, hogy don Pedro Nolasco Rodriguez, a’ cordovai legbuzgóbb hazafi, még életben van, ’s a’ lázadás’ emberei által szabadságba helyeztetett. Mendoza tartományi szinte lázadásban lenni mondatik Rosas ellen. Calderon general, mint hírlik, 170 corentinóval 400 entremanót semmivé tett. Rosas agyonlövete 11 embert Lavalleja’ osztályából, mivel vonakodtak vele táborba szállani. . ................................... Magyar hírlapok’ heti szemléje. Aug. 5. — il. * Az Ismertető’ e’ heti számaiban semmi kiemelendő czikkely. Athenaeum ditto. A’ Figyelmezőben Beszédes József kapos- és sárvizi, balatoni ’stb. igazgató vizmérnök urnak nem rég megjelent „Országos nagy csatorna’ tervét“ kezdi bírálni Vásárhelyi Pál mérnök és magyar tudós-társasági rendes tag. A’ biráló eleinte kedvvezőleg nyilatkozik a’ vizi közösülésekről általában, igy szólván : „A’ mozgépi vasúton (Locomotiv-Eisenbahn) időt, a’ vizi közösülésen költséget kímélhetni; honunkban az idő olcsó, a’ pénz ,» szűk; az elsőt bizonyítja, ha egyebet nem említünk is, a’ budag pesti híd körül ácsorgók’ száma, a’ másikat, úgy tartom, nem szükség legitimálnom. A’ vasút, népességre vagy nagyobb értékű árukra tart számot, az olcsóbb portékák ellenben hajókon , szállíttatnak, mellyeken a’ költség kevesebb. Magyarországban egyetlen egy vonalt gondolhatni, mellyen az utazók’ nagyobb száma a’ mozgépi vasutat fentartani képes lenne, ’s ez a’ Bécs és Pest közötti. Mit e’ tekintetben egy Debreczen és Pest közötti czélba vett mozgépes vaspályáról itt ott hallani, az, úgy hiszem, i, nem egyéb, mint álom, melly felébredésünkig tart. Sokan igen , szeretnek a’ Liverpool és Manchester közötti mozgépes vasútra hivatkozni, melly köztudomás szerint meglehetősen kamatok De- azokat figyelmeztetem, valljon meggondolták e, hogy az említett vaspályán, az utasok’ száma ide és oda naponkint 400-tól 1000-ig ; változik, hogy Angliában a’ vas, a’ kőszén — mi fő tekintet — i sokkal olcsóbb mint Magyarországban? Valljon hány utazóra szált molhatunk itt naponkint a’ két magyar város között? vagy talán azt hiszi valaki, hogy mozgépes vasúton a’ birkagyapju, tiszaéi melléki dohány ’s egyéb magyarországi ritkaságok fognak jőve-