Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-09-16 / 74. szám

köztrs üléseken több országos tárgyak és követi hivat­alos elentések vétetvén tanácskozás alá, azoknak eredményei­ts néhány nevezetes­ megyei közhatározatot, ugyszinte az országgevü­lési követeknek adott utasítások’ rendet közlöm ezennel kivonatban. A’ katonatartási, élelmezési es közbiz­­tossági tárgyakban kivántató utasításnak kidolgozása vegett , p­o­lisa/ _ sz. a. kirendelt megyei küldöttségnek ot szakaszra felosztott javaslata vetetvén vizsgálat alá, mellyeknek pontonkint lett targyaltatása s e részben ké­szült országos biztossági munkálattal is történt egybevetése , t__ a’ küldöttségi javaslatnak első pontja, melly így hangzik: I. A’ síkon fekvő és költöző katonaságnak jöven­dőre nézve leendő élelmeztetése iránt azon elvnek: ,h'ngy az eddi°i rendszer helyett jövendőre mind a tanyázó, mind az átkelő katonaságnak élelmeztetése egyenesem a felséges Kincstár’költségein eszközöltessék“— még e jelen ország­gyűlés által törvényessége megállapíttassék, a’ törvényesség okait azon tisztelt országos biztosság sokkal bővebben fej­tette ki, mintsemhogy azokat szaporítani kellene avvagy csak lehetne is.­ Ezen küldöttségi javaslat jóvá- é s helybenha­­ll­yatván ’s közhatározás’ erejére emeltetvén, utasításképen olly meghagyással rendeltetett az országgyűlési követeknek megküldetni, hogy az adózónép' terheinek nevezetes eny­hítése’ tekintetéből ekképen megváltoztatandó katonatartási és élelmezési rendszer miatt az országos biztosság’ munká­lata­in­k lapján méltán következtetett országos ajánlás’ ese­tére csak azon tartási és katonaélelmezési terhek vétesse­nek illő tekintet és beszámítás alá, mellyek ellen az ország’ Rendei eddig sem szólamlottak fel, mellyeket, mint az 1/15ik oszt. Sik törvényczikkely’ szelleméből önkint kifejlő kato­­élelmezési terheket, eddig is viselni kötelesek vo­tak. — Egyébiránt miután az 183. oszt. XI. törv.­ezik a katona­­tartás’ élelmezés’ és szállásolás’ sok oldalú kötelességei­ből­ az adófizetőkre háromlott terheket ’s veszteseket tett­legesen ’s örökre megszüntetni nyilván rendeli, a’ kö­vetek e’ részben teendő indítványukkal hathatósan azt esz­közöljék, hogy a’nevezett törvényczikkely jótékonyságá­nak sükerét az adózók addig, mig a’ katonatartási, el­szállítási ’s élelmezést újabb, minden esetre siettetendő ’s az­ országgyűlés által megszabandó záros határidő alatt mulhatlanul előállítandó rendszer országosan létesittethet­­nék érezhessék; a’ katonaélelmezést ugyan mindaddig természeti valóságban szolgáltathassák ki, de minden tar­tási, élelmezési kiszolgáltatásaik , piaczi, salgamalis adózá­saik az országosan megállapítandó bér szerint, fuvarozásaik, szekerezéseik pedig a’ helyenkint megszabandó ár szerint az e’ részben még e’ jelen országgyűlésen hozandó törvény’ kihirdetése’ idejétől kezdve, azonnal kész­pénzzel eléghes­senek ki. — 2. Az úrbéri törvényczikkelyek’ hiányai iránt utasítási javaslatot adott küldöttség’ több véleményes pontjai között a’’IVik törv.-czikkely’ (fik­kban ez lévén észrevétele a’ küldöttségnek , hogy a' jobbágy’ úrbéri telkének haszon­vétele’ eladhatása iránt azon kitételre nézve „más akárki­nek“ — azon módosítás: „minden valláskülönbség nélkül, akárkinek , az izraelitákat is ide értve, eladhassa“ — ik­­tattassék utána. —A’ küldöttségi javaslatnak ezen pontját a’ megye’ Rendes, a’ természetből, a’ legtisztább keresztény vallás’ legszentebb elveiből őszintén keletkező ember- és félebaráti szeretetnél fogva oda is kívánván terjeszteni, hogy az izraelitákat már valahára az eddigi türedelemt nyo­masztó járma alól felszabadíthatván, őket haza’ és hazafiu­­ság’jóltevő érzésével felruházva, polgári szabadabb állásra juttathassák : a’ követek e’ részben teendő indítványokkal azt eszközölni utasíttatnak, hogy az izraeliták a’ magyar honban is polgárosítást érdemelhessenek. — 3. A’ i. e. aug. 21dik napján tartatott közgyűlésből a’ felségsértési, hazaáru­­lási, hűtelenségi esetekben létező 's azok iránt a’ szükség­hez képest világosítólag módosítva netalán hozandó törvények iránt ’s a’ szólásszabadság’ biztosítása’ tárgyában szükséges utasítási javaslatoknak kidolgozása végett kirendelt megyei küldöttségnek 10 pontbani javaslatára, a’ tárgy’nagyságá­hoz ’s alkotmányos jeles érdeméhez képest hosszasan ter­­jedett tanácskozások után, a’ küldöttségi következő e’ tárgy­beli javaslatok fogadtattak el és emeltettek közhatározat’ erejére, u. m.: Azon egyes történetek’ előszámlálásá­ba, további taglalásába, mellyek a’ felségsértés­ és haza­árulás’eseteiről, az eddigi törvénykönyvünkben elszórva lé­tező nem eléggé világos és kielégítő szavakból magyarázha­tók valának, ez­úttal ismételve ereszkedni nem kívánván, hogy minden kétségek jövendőre elháríttassanak, birák, vád­lottak, bűnösök’stb. világos törvény által meghatároztassanak ’s a’ törvény’ korlátai között gyakorlandó szólásszabadság a’ kétség és bizonytalanság szülte önkény alól felszabadul­hasson; ezeknél fogva, ezen küldöttség a’ felségsértés’ és hazaárulás’ legterhesebb, legborzasztóbb vétkeinél meg­állapodva, az 1827dik­edik törvény czikk. következésé­ben munkálkodott ’s ezen megye által már az 1832dik évi július’ 12dikén tartatott közgyűlés’ alkalmával megvizs­gált országos biztossági javaslat’ azon pontjait, mellyek jelen munkálkodása’ körét szabályozzák , kiemelve, aláza­tos véleményes javaslatát következőkben terjeszti elő, hogy a) Magyarország’ alkotmányos királyának személye, élete, méltósága és becsülete szent és sérthetlen, követ­kezéskép megnevezett tulajdonságaiban b) nemcsak tettel, hanem szóval, írással­­stb. is megsérthető; c) a’ király’ személye, élete, méltósága ’s becsülete ellen tettel, szó­val, írással vagy illyes vétkek’ elhallgatásával és titko­­lásával elkövetendő vétségek felségsértési bűnöknek tekin­tessenek,’s azoknak törvény által nyilván kimondandó sú­lyaival fenyítte­ssenek ugyan, hanem a’ vétségek’ különböző nemeinek kisebb vagy nagyobb voltához képest, valamint azon vétségek’ fokozatai, úgy az azokra szabandó bünte­tések is fokonkint meghatározhassanak ; ezen felségsértési bűnök fölötti bíráskodást pedig kirekesztőleg a’ kir. Tábla gya­korolhassa; d) felségsértési és hazaárulási mindenkor ha­lállal és jószágvesztéssel fenyítendő esetek, az 1827ik eszt. 8dik törv. czik. értelmében munkálkodott orsz. küldöttség által a’ bűnök’ nemeiről ’s azoknak büntetéséről előter­jesztett első osztályban javaslott 1. törv. czik. 1., 2., 3., 4ik szakaszaiban említett vétségi esetek legyenek; e) pusztán szóval vagy írással elkövetendő felségsértési vétségek, ha tettleges fölkelésre nem lazítok, a’ bűnök’ fokozatai szerint leginl­ább hat évi, a’ kisebbek pedig az eljáró kir. táblai bi­­róság’ bölcsesége szerint kevesebb évre terjedendő fogsági büntetéssel fenyiítessenek; f) az eljárásra nézve ugyanazon orsz. biztosság’ szerkezetének 2., 3. és 5ik szakaszait a’ kül­döttség is mindenekben elfogadhatóknak vélvén, egyedül a’ 4ik szakasz’ értelmét oda módosítja, g) hogy a’ felségsértés’ és hazaárulás’ bűneivel terhelt személyek fölött hozatott íté­letek’ rendéről kiadandó bizonyságlevelek az illető tör­vényhatóságokkal nem végrehajtás, hanem csupán tudomás végett közöltessenek. Melly­ebbek­ a’ megye’ sk­inek meg­egyezésével közhatározat’erejére emelt küldöttségi javasla­tok, számszerűit már­­ik utasítás gyanánt, az országgyűlési követeknek megküldetni határoztalak. Zemplént­. Szombathely, sept. 11. Szel József országgyűlési követünk ezelőtt néhány héttel követi pályájáról lemondván ’s hazajővén, helyette uj követ’ választására a’ közgyűlés’ határnapja tegnapra tűzetett ki. Számosan sereglett össze a’ megye’ nemessége, érezvén, hogy jogainak legszentebbi­­két lesz gyakorlandtó, ’s hogy legfőbb kincsét lesz egy sze­mélynek átadandó. Az egész választás Vidos József első al­­ispányunk’ elnöksége alatt a’ legnagyobb renddel és csen­dességgel ment véghez, ’s néhány perez alatt a’ nagy község’ öszszehangzó felkiáltásából Bertha Antal főjegyzőnk erősítte­­ték meg követnek. Illy pillanat tanúja annak, hogy egy olly férfiú , kiben a’ közbirodalom annyira összpontosul, mint nevezett első alispányunkban, a’ közjóra és csendre milly va­rázs hatalommal bir. Az uj követ politicai hitvallását köztap­sot nyert beszédben fejezé ki, mellynek lényegesebb részei imezek : „Tekintetes Karok és Rendek ! Midőn a’ sors és körülmények úgy hozták magokkal, hogy e’ díszes megyé­nek t. KK. és RR. azon kitűnő, de mindenkor ’s kiváltké­pen mostani helyezetünkben tömérdek nehézségekkel össze­kötött megkülönböztetésre, a’megyei országgyűlési követ­ségre , személyemet elválasztani kegyeskedtek — a’ miért is ezennel buzgó köszönetemet jelentem ki — ezen nagy­szerű hivatásnak megfelelni hazafius kötelességemnek tar­tottam. Ugyanis a’ mostani időben a’ magyar nemes hazá­jának fegyverrel nem szolgálhat ’is szolgálnia nem szüksé­ges, hála a’ nemzet sőrlelkének! Tehát midőn bennünket a’ haza’közügye csak békeséges eszközökkeli szolgálásra szó­lít fel, mindnyájan, legyünk bár hatalmasak és erősek, vagy kicsinyek és gyengék, tehetségeinkhez képest lelkünk’ teljes erejéből, szívünk’ leghathatósabb­ ösztönéből — bár gyengeségünket érezve is — illy szent czélra magunkat el­tökélen tartozunk; mert ha tehetségünk különböző is, de hazafias tartozásunk egyiránt nagy. Annak, ki a’köz ügyek’ vitatásában egyedül lelkének sugallását és szivének legbel­sőbb érzeteit követni szokta, szoros utasításokkal lekötve lenni máris nehéz feladás; azonban egyes törvényhatóság­nak köréből, habár az olly tiszteletre méltó is mint ezen nemes megye, az ország’színe elébe mintegy varázs erő­vel egyszerre áthelyezettni, a’ legnehezebb állapot. — Azon­ban nagy feladatú kétes pályámon épen az, mi megszorító, leend vezércsillagom, biztos kalauzom: a’ t. KK. és KR. ed­dig kiadott ’s minekutána kiadatandó bölcs utasításai. — A’ hol egy pártfelekre nem oszlott, a’ közjóért egyesült, a’ közjót szivükön hordozó előkelő hazafiak által vezérlett közönségnek a’ hazaszeretet adja az irányt, ott egyes pol­gár meggyőződését az elhatározásnak örömmel alája rendel­heti, sőt abban találja biztos útmutatóját és gyenge erejének erős támaszát. Meggyőződésem szerint a’ követnek utasí­tását sem népszerűbb és szabadelműebb, sem ellenkező ér­telemben tágítani, vagy megszorítani soha nem szabad, még­­akkor sem, ha erre benső meggyőződése ösztönözné, mert illy esetben inkább mondjon le küldetéséről, mintsem annak önkényes sáfárjává tegye magát. Es imne azon indítóok, mellynél fogva a’ t. Khat és RRet utasításaim’ szentül meg­tartása iránt a’ legünnepélyesebben hitem’ letétele által biz­tosítani kész valék ! — Mindazonáltal a’nagy feladatú követi pályán fordulhatnak elő esetek, mellyekben a’ követ az előre nem látott körülményekre nézve elhatározólag utasítva nin­csen, ’s mielőtt utasítva lehetne, voksát adnia kell; illy kétes helyeztetésben, azt hiszem, nem elegendő a’ követnek csak azt ígérni, hogy a' törvények’ ’s utasítása' szellemében jelen­­tendi ki magát; mert sokszor határozatlan törvényeinknek ’s minden a’ követ’nézetei szerint magyaráztatni szokott uta­sítási szellemnek különféle értelem adathatik. Illy kétes, de a’ követnek ’s küldőinek jövendőre nézve elhatározó helyeztetésről engedjék meg a’ t. KK. és KR. véleményemet nyilván kimondhatni. Belső meggyőződésem az, hogy a’ követ’ elveinek, meggyőződésének, a’ mennyire emberileg meg­történhető, küldői’ nagyobb részének akaratjával megegye­zőnek kell lennie, mert csak ennek hiedelme bírhatna mos­tani eltökélésemre. — A’ követnek küldői’ akaratjának hiv teljesítésére és a’ haza’ javának ez általi előmozdítására kell szentelnie szivét, eszét ’s mindenét. Mennyire felel­het meg szent hivatásának, a’jövendőtől függ, mert a’ né­pek’ és egyesek’ sorsa is Isten’ kezében van. De mind az egyeseknek, mind a’ népeknek erős eltökéléssel kell lel­kesedve lenniek, a’ közügyét a’ legfőbbnek tekinteni, hogy a’ közügy határozzon a’ magányos törekvések és nézetek fölött, ’s ne ezek amaz fölött. Ugyanis ott, hol egyesek’ bárminő szép törekvései közgyámolításra nem találnak, ott bár­ki által a’ haza’ oltárán gyújtott legszebb áldozatok is, csak az ej­ sötétségében föllobbanó szalmatűz’ világosságá­hoz hasonlítnak, melly rövid ideig ugyan bámulatos szép fényt terjeszt maga körül, de csakhamar elenyészve na­gyobbra varázsolja az éji homályt, még csak jó illatot sem hagyva maga után, mert —keserű fájdalommal kell monda­nom— a’ szép, sőt többnyire épen a’ legszebb hazafias áldo­zatok nem csak jó foganatot nem szülnek, de még balra is magyaráztatnak.--Mindaddig, mig a’ hazafiak’törekvéseit a’ mellékes önző tekintetek nem csak szétválasztják, ha­nem czivakodó pártjelekre is oszlatják, mind addig előbbre nem mehetésünk’ okait máshol mint ön magunkban sajában keressük, híjában a’ kormányban is, mert azt merem állí­tani, sőt erős hiedelemből erősíteni, hogy a’ kormány, igaz­ságos, törvényes és a’ legnagyobb rész’ óhajtása által fel­szentelt czéljainkat előbb utóbb nem gátolná, sőt ha gátolni akarná is, gátolni képes nem volna; mert a’ történetírás által bebizonyított igazság: a' nép’ szava Isten’ sza­va. — Illy meggyőződésből nyíltan vallom magamat—nagy szó’ a’mellyet mondok, és azt egy tiszteletreméltó közönség előtt mondom — a’ törvényes, igazságos, de jól megfontolt és nem ham­arított józan előrehaladás’ óhajtójának ’s a’ mennyire tőlem telhetik, emberének is. Igenis, t. KK. és RR. e’ nagy nemzeti feladásnak vannak szentelve az én pa­rányi tehetségeim is. — De más részről azt is őszintén ki­mondom, hogy én azokat, kik ámbár szent meggyőződésük szerint a' jót, de talán időnek előtte, talán nem alkalma­tos eszközökkel, akarjak, soha követni nem fogom. Én még soha sem tapasztaltam, hogy a’ népekre a’ kisebb rész által reátolt ’s általok még nem óhajtott szabad intézmények jó és egyetemben tartós gyümölcsöt hoztak volna. Még a’ növényvilágban is áll az, hogy ha a’ bimbót erővel fejteni ki, vagy a’ gyenge plántat még alkalmatossá nem vált föld­be és zordon időben ültetem el, az jó ízlésű gyümölcsöt teremni nem fog, ’s hasztalanul oda vész a’ bimbó és plán­ta, melly ha nem buzgóbb, de értelmesb kertész által ke­zeltetett volna, szépen virágzandott, szép és tartós gyümöl­csöt hozandott volna; — ha pedig ez a’ mindennapi tapasz­talás szerint a’ növényvilágban igaz, mennyivel inkább igaz ugyan a’ tapasztalás az élet’ nagy mestere szerint az er­kölcsi világban. Én sem hazám’ törvényeit újakkal felcse­rélni, sem nemes társaim’ jogait csonkítani mindaddig nem akarom, mig a’ változást a’ közjóra nézve szükségessé lett­nek ’s az újítást a’ réginél jobbnak nem tarthatom* lily meggyőződéstől lelkesíttetve mind mulékony követségi pá­lyámon, mind egész éltem’ lef­ olytáig lelkem és érzésem sugallóba elveimhez — bár vélekedéseimet jobbakkal fel­cserélni mindenkor kész vagyok is — hiv maradni legalább erős eltökélésem.“ L. Kassa, sept. 5. Abauj megye’ múlt hónap’ 27 és következő napjain tartatott évnegyedi közgyűlésében leg­először is az országgyűlési követek’ tudósításai olvastattak, ’s azoknak utasítás adatott, azután más a’ közjót előmoz­dító több dolgok vétettek tanácskozás alá. Ugyanez alka­lommal a’ múlt héten meghalt néhai Székelyi Tasnády István csereháti járásbeli aladószedő ur helyett volt alszolgabiró Koós Imre a’ főispányi helytartó ur ő nagysága által a’ neve­zett járás’ aladószedőjének neveztetett ki. — A’javítóház kö­rűl szorgalmatosan dolgoznak. — Az aratásnak nálunk csak a’ múlt napokban szakadt vége; szüleink jól mutatják mago­kat, időjáratunk jó. — Burlay Vilmos orvos tanár úr köz­gyűlésünk’ folyama alatt 100 pengő forint rendes fizetéssel báromorvossá választatott. Múlt hónap’30-án a’kassai nem­zeti színház’ fentartására összeállt részvényes társaság’ vá­lasztmányával szerződést kötött Bernjén Mihály magyar szí­nész ’s igazgató, melly szerint ezer pengő forint segedelem mellett a’ ruha- és könyvtárak’ szabad használásával átada­tott a’ színháza’ nevezett igazgatónak i. e. november’ ijétől jövől84yik évi április’utolsó napjáig. S.-A.-Uj hely, sept. 5. A’ megyebeli kórház’ javára é­­venkint mindenkor sept. 1jén tartatni szokott tánczmulatság e’jelen évben, a’ szenvedő emberiség iránti valódi keresz­tényi segedelmezés­ ’s gyöngéd érzetből, még egy tánczmu­­latsággal toldatott meg. — Mind a’ két tánczmulatság a’ megye’ háza’ nagy teremében tartatott. A’ sept.­li fényes és számos volt; az adakozva mulatók’ száma mintegy 430ra menvén. A’ terem diszítvénye a’ mennyiben az itt jelenlevő szinésztársaság’ egyik jeles tagja Telepy József által készít­tetett egyszerű ugyan, de csinteljes volt; szünóra alatta’me­­gyebeli szépnem’ kegyes adakozásából összegyűlt díszmun­kák’ sorsjegyei huzatának ki. Megemlítendők herczeg Bre­­czenheimné ’s özvegy Zsennyey Istvánná’ ’s többek’ kegyes ajándékai. — A’ sept.­­kai bál nem olly nagy szám­i, de kel­lemre és a’ benne uralkodott rendre felülmúló az elsőt. Édes megyénk’ kórháza’ gyarapítására ezekből befolyó tiszta jö­vedelem körülbelül 500 ezüst fára megy;—adja a’szenvedő emberiség’ szelíd nemzője, hogy évről évre mindinkább gya­rapodjék e’ megyei kegyes alapítvány!!! — Zemplénben a’ felső vidéken jobb volt az aratás mint az alsón, főkép Szabolcs vmegyének dűlő oldalon; mert szerfelett dudvás­ és kon­­kolyoss­ága miatt a’ gabonát többnyire csak kaszavágásra ér­demesítő — általjában az aratást középszerűnek sem lehet mondani, mert sok helyütt 2 vékát sem adott egy kereszt. — Szabolcsban, mint hallatszik, még a’zempléninél is silányabb az aratási eredmény —mind ezek a’ gyakori hoszas eső­zéseknek voltak következései. Nálunk a’ rozsnak ára 7 ft., a’ búzáé 10. — A’ hegyaljai szőlők középszerűleg mutat­koznak, kivevén némelly vidékeket, hol a’ jégeső-csapás minden termést elvert; a’ szőlő nagy szemű, de jó bort, ha illy silány esős és hideg marad az idő mint e’ napokban, alig­ha rem­énylhet ismét a’ boros gazda, ’s ha jobbra nem válik, a’ már különben is majd mindenütt feketeragya­ i­tötte sző­lőhegyekben végkép megfognak rothadni a’ gerezdek. Ez végső ínség volna a’ hegyaljai népre. Zemplény, Kolozsvár, sep. 5. Az itteni casinónak aug.­lőkén tartott félévi közgyűlésében folytatott nevezetesebb tár­gyak és határozatok minden részvényesek’ tudása végett e’ szerint közöltetnek: 1) A’ pénztárnoki számadás szerint a’ casino’ kész­pénze és tőkepénze (ide nem értve a’ fizetetlen kün heverő részvényeket) részen 9202 ft. 12 krt. ezüstben. 2) A’ régi pénzek’ gyűjtését eddig folytatott biztos Bölöni Farkas Sándor’ helyébe, ki erről lemondott, biztosnak N.­­Ajtai Incze Mihály kormányszéki írnok neveztetett ki, a’ kihez lehet az ezutáni ajánlatokat küldeni. 3) Egy a’ casi­no’ számára alkalmas ház’ megvételére nézve javaslott terv elfogadtatván, annak értelme szerint ezennel közhírré téte­tik, hogy a’casino 9000 ezüst fr. tőkéje mellé kettő 8000 ezüst forint, 80 ezüst fr. 100 részvénnyel leszen beszer­zendő; ennél fogva a’ kinek tetszik a’ mostani részvé­nyesek közűl, a’ jövő 1840dik ’s azután 1844-ig év’végé­ig öt évre eső 100 ft. részvényét egyszerre 80 Ittál megvált­hatja, ’s e’ szerint öt év alatt ennél többet nem fizet. E’ kedvező feltétel csak olly tagtól fogadtatik el, ki az irt 80 Ttot kész pénzben a’ pénztárnoknál legelőbb lefizeti, tartván ezen fizethetés’ ideje f. évi decemb. utolsó napjáig és nem

Next