Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1839-09-16 / 74. szám
köztrs üléseken több országos tárgyak és követi hivatalos elentések vétetvén tanácskozás alá, azoknak eredményeits néhány nevezetes megyei közhatározatot, ugyszinte az országgevülési követeknek adott utasítások’ rendet közlöm ezennel kivonatban. A’ katonatartási, élelmezési es közbiztossági tárgyakban kivántató utasításnak kidolgozása vegett , polisa/ _ sz. a. kirendelt megyei küldöttségnek ot szakaszra felosztott javaslata vetetvén vizsgálat alá, mellyeknek pontonkint lett targyaltatása s e részben készült országos biztossági munkálattal is történt egybevetése , t__ a’ küldöttségi javaslatnak első pontja, melly így hangzik: I. A’ síkon fekvő és költöző katonaságnak jövendőre nézve leendő élelmeztetése iránt azon elvnek: ,h'ngy az eddi°i rendszer helyett jövendőre mind a tanyázó, mind az átkelő katonaságnak élelmeztetése egyenesem a felséges Kincstár’költségein eszközöltessék“— még e jelen országgyűlés által törvényessége megállapíttassék, a’ törvényesség okait azon tisztelt országos biztosság sokkal bővebben fejtette ki, mintsemhogy azokat szaporítani kellene avvagy csak lehetne is. Ezen küldöttségi javaslat jóvá- é s helybenhallyatván ’s közhatározás’ erejére emeltetvén, utasításképen olly meghagyással rendeltetett az országgyűlési követeknek megküldetni, hogy az adózónép' terheinek nevezetes enyhítése’ tekintetéből ekképen megváltoztatandó katonatartási és élelmezési rendszer miatt az országos biztosság’ munkálataink lapján méltán következtetett országos ajánlás’ esetére csak azon tartási és katonaélelmezési terhek vétessenek illő tekintet és beszámítás alá, mellyek ellen az ország’ Rendei eddig sem szólamlottak fel, mellyeket, mint az 1/15ik oszt. Sik törvényczikkely’ szelleméből önkint kifejlő katoélelmezési terheket, eddig is viselni kötelesek votak. — Egyébiránt miután az 183. oszt. XI. törv.ezik a katonatartás’ élelmezés’ és szállásolás’ sok oldalú kötelességeiből az adófizetőkre háromlott terheket ’s veszteseket tettlegesen ’s örökre megszüntetni nyilván rendeli, a’ követek e’ részben teendő indítványukkal hathatósan azt eszközöljék, hogy a’nevezett törvényczikkely jótékonyságának sükerét az adózók addig, mig a’ katonatartási, elszállítási ’s élelmezést újabb, minden esetre siettetendő ’s az országgyűlés által megszabandó záros határidő alatt mulhatlanul előállítandó rendszer országosan létesittethetnék érezhessék; a’ katonaélelmezést ugyan mindaddig természeti valóságban szolgáltathassák ki, de minden tartási, élelmezési kiszolgáltatásaik , piaczi, salgamalis adózásaik az országosan megállapítandó bér szerint, fuvarozásaik, szekerezéseik pedig a’ helyenkint megszabandó ár szerint az e’ részben még e’ jelen országgyűlésen hozandó törvény’ kihirdetése’ idejétől kezdve, azonnal készpénzzel eléghessenek ki. — 2. Az úrbéri törvényczikkelyek’ hiányai iránt utasítási javaslatot adott küldöttség’ több véleményes pontjai között a’’IVik törv.-czikkely’ (fikkban ez lévén észrevétele a’ küldöttségnek , hogy a' jobbágy’ úrbéri telkének haszonvétele’ eladhatása iránt azon kitételre nézve „más akárkinek“ — azon módosítás: „minden valláskülönbség nélkül, akárkinek , az izraelitákat is ide értve, eladhassa“ — iktattassék utána. —A’ küldöttségi javaslatnak ezen pontját a’ megye’ Rendes, a’ természetből, a’ legtisztább keresztény vallás’ legszentebb elveiből őszintén keletkező ember- és félebaráti szeretetnél fogva oda is kívánván terjeszteni, hogy az izraelitákat már valahára az eddigi türedelemt nyomasztó járma alól felszabadíthatván, őket haza’ és hazafiuság’jóltevő érzésével felruházva, polgári szabadabb állásra juttathassák : a’ követek e’ részben teendő indítványokkal azt eszközölni utasíttatnak, hogy az izraeliták a’ magyar honban is polgárosítást érdemelhessenek. — 3. A’ i. e. aug. 21dik napján tartatott közgyűlésből a’ felségsértési, hazaárulási, hűtelenségi esetekben létező 's azok iránt a’ szükséghez képest világosítólag módosítva netalán hozandó törvények iránt ’s a’ szólásszabadság’ biztosítása’ tárgyában szükséges utasítási javaslatoknak kidolgozása végett kirendelt megyei küldöttségnek 10 pontbani javaslatára, a’ tárgy’nagyságához ’s alkotmányos jeles érdeméhez képest hosszasan terjedett tanácskozások után, a’ küldöttségi következő e’ tárgybeli javaslatok fogadtattak el és emeltettek közhatározat’ erejére, u. m.: Azon egyes történetek’ előszámlálásába, további taglalásába, mellyek a’ felségsértés és hazaárulás’eseteiről, az eddigi törvénykönyvünkben elszórva létező nem eléggé világos és kielégítő szavakból magyarázhatók valának, ezúttal ismételve ereszkedni nem kívánván, hogy minden kétségek jövendőre elháríttassanak, birák, vádlottak, bűnösök’stb. világos törvény által meghatároztassanak ’s a’ törvény’ korlátai között gyakorlandó szólásszabadság a’ kétség és bizonytalanság szülte önkény alól felszabadulhasson; ezeknél fogva, ezen küldöttség a’ felségsértés’ és hazaárulás’ legterhesebb, legborzasztóbb vétkeinél megállapodva, az 1827dikedik törvény czikk. következésében munkálkodott ’s ezen megye által már az 1832dik évi július’ 12dikén tartatott közgyűlés’ alkalmával megvizsgált országos biztossági javaslat’ azon pontjait, mellyek jelen munkálkodása’ körét szabályozzák , kiemelve, alázatos véleményes javaslatát következőkben terjeszti elő, hogy a) Magyarország’ alkotmányos királyának személye, élete, méltósága és becsülete szent és sérthetlen, következéskép megnevezett tulajdonságaiban b) nemcsak tettel, hanem szóval, írássalstb. is megsérthető; c) a’ király’ személye, élete, méltósága ’s becsülete ellen tettel, szóval, írással vagy illyes vétkek’ elhallgatásával és titkolásával elkövetendő vétségek felségsértési bűnöknek tekintessenek,’s azoknak törvény által nyilván kimondandó súlyaival fenyíttessenek ugyan, hanem a’ vétségek’ különböző nemeinek kisebb vagy nagyobb voltához képest, valamint azon vétségek’ fokozatai, úgy az azokra szabandó büntetések is fokonkint meghatározhassanak ; ezen felségsértési bűnök fölötti bíráskodást pedig kirekesztőleg a’ kir. Tábla gyakorolhassa; d) felségsértési és hazaárulási mindenkor halállal és jószágvesztéssel fenyítendő esetek, az 1827ik eszt. 8dik törv. czik. értelmében munkálkodott orsz. küldöttség által a’ bűnök’ nemeiről ’s azoknak büntetéséről előterjesztett első osztályban javaslott 1. törv. czik. 1., 2., 3., 4ik szakaszaiban említett vétségi esetek legyenek; e) pusztán szóval vagy írással elkövetendő felségsértési vétségek, ha tettleges fölkelésre nem lazítok, a’ bűnök’ fokozatai szerint leginlább hat évi, a’ kisebbek pedig az eljáró kir. táblai biróság’ bölcsesége szerint kevesebb évre terjedendő fogsági büntetéssel fenyiítessenek; f) az eljárásra nézve ugyanazon orsz. biztosság’ szerkezetének 2., 3. és 5ik szakaszait a’ küldöttség is mindenekben elfogadhatóknak vélvén, egyedül a’ 4ik szakasz’ értelmét oda módosítja, g) hogy a’ felségsértés’ és hazaárulás’ bűneivel terhelt személyek fölött hozatott ítéletek’ rendéről kiadandó bizonyságlevelek az illető törvényhatóságokkal nem végrehajtás, hanem csupán tudomás végett közöltessenek. Mellyebbek a’ megye’ skinek megegyezésével közhatározat’erejére emelt küldöttségi javaslatok, számszerűit márik utasítás gyanánt, az országgyűlési követeknek megküldetni határoztalak. Zemplént. Szombathely, sept. 11. Szel József országgyűlési követünk ezelőtt néhány héttel követi pályájáról lemondván ’s hazajővén, helyette uj követ’ választására a’ közgyűlés’ határnapja tegnapra tűzetett ki. Számosan sereglett össze a’ megye’ nemessége, érezvén, hogy jogainak legszentebbikét lesz gyakorlandtó, ’s hogy legfőbb kincsét lesz egy személynek átadandó. Az egész választás Vidos József első alispányunk’ elnöksége alatt a’ legnagyobb renddel és csendességgel ment véghez, ’s néhány perez alatt a’ nagy község’ öszszehangzó felkiáltásából Bertha Antal főjegyzőnk erősítteték meg követnek. Illy pillanat tanúja annak, hogy egy olly férfiú , kiben a’ közbirodalom annyira összpontosul, mint nevezett első alispányunkban, a’ közjóra és csendre milly varázs hatalommal bir. Az uj követ politicai hitvallását köztapsot nyert beszédben fejezé ki, mellynek lényegesebb részei imezek : „Tekintetes Karok és Rendek ! Midőn a’ sors és körülmények úgy hozták magokkal, hogy e’ díszes megyének t. KK. és RR. azon kitűnő, de mindenkor ’s kiváltképen mostani helyezetünkben tömérdek nehézségekkel összekötött megkülönböztetésre, a’megyei országgyűlési követségre , személyemet elválasztani kegyeskedtek — a’ miért is ezennel buzgó köszönetemet jelentem ki — ezen nagyszerű hivatásnak megfelelni hazafius kötelességemnek tartottam. Ugyanis a’ mostani időben a’ magyar nemes hazájának fegyverrel nem szolgálhat ’is szolgálnia nem szükséges, hála a’ nemzet sőrlelkének! Tehát midőn bennünket a’ haza’közügye csak békeséges eszközökkeli szolgálásra szólít fel, mindnyájan, legyünk bár hatalmasak és erősek, vagy kicsinyek és gyengék, tehetségeinkhez képest lelkünk’ teljes erejéből, szívünk’ leghathatósabb ösztönéből — bár gyengeségünket érezve is — illy szent czélra magunkat eltökélen tartozunk; mert ha tehetségünk különböző is, de hazafias tartozásunk egyiránt nagy. Annak, ki a’köz ügyek’ vitatásában egyedül lelkének sugallását és szivének legbelsőbb érzeteit követni szokta, szoros utasításokkal lekötve lenni máris nehéz feladás; azonban egyes törvényhatóságnak köréből, habár az olly tiszteletre méltó is mint ezen nemes megye, az ország’színe elébe mintegy varázs erővel egyszerre áthelyezettni, a’ legnehezebb állapot. — Azonban nagy feladatú kétes pályámon épen az, mi megszorító, leend vezércsillagom, biztos kalauzom: a’ t. KK. és KR. eddig kiadott ’s minekutána kiadatandó bölcs utasításai. — A’ hol egy pártfelekre nem oszlott, a’ közjóért egyesült, a’ közjót szivükön hordozó előkelő hazafiak által vezérlett közönségnek a’ hazaszeretet adja az irányt, ott egyes polgár meggyőződését az elhatározásnak örömmel alája rendelheti, sőt abban találja biztos útmutatóját és gyenge erejének erős támaszát. Meggyőződésem szerint a’ követnek utasítását sem népszerűbb és szabadelműebb, sem ellenkező értelemben tágítani, vagy megszorítani soha nem szabad, mégakkor sem, ha erre benső meggyőződése ösztönözné, mert illy esetben inkább mondjon le küldetéséről, mintsem annak önkényes sáfárjává tegye magát. Es imne azon indítóok, mellynél fogva a’ t. Khat és RRet utasításaim’ szentül megtartása iránt a’ legünnepélyesebben hitem’ letétele által biztosítani kész valék ! — Mindazonáltal a’nagy feladatú követi pályán fordulhatnak elő esetek, mellyekben a’ követ az előre nem látott körülményekre nézve elhatározólag utasítva nincsen, ’s mielőtt utasítva lehetne, voksát adnia kell; illy kétes helyeztetésben, azt hiszem, nem elegendő a’ követnek csak azt ígérni, hogy a' törvények’ ’s utasítása' szellemében jelentendi ki magát; mert sokszor határozatlan törvényeinknek ’s minden a’ követ’nézetei szerint magyaráztatni szokott utasítási szellemnek különféle értelem adathatik. Illy kétes, de a’ követnek ’s küldőinek jövendőre nézve elhatározó helyeztetésről engedjék meg a’ t. KK. és KR. véleményemet nyilván kimondhatni. Belső meggyőződésem az, hogy a’ követ’ elveinek, meggyőződésének, a’ mennyire emberileg megtörténhető, küldői’ nagyobb részének akaratjával megegyezőnek kell lennie, mert csak ennek hiedelme bírhatna mostani eltökélésemre. — A’ követnek küldői’ akaratjának hiv teljesítésére és a’ haza’ javának ez általi előmozdítására kell szentelnie szivét, eszét ’s mindenét. Mennyire felelhet meg szent hivatásának, a’jövendőtől függ, mert a’ népek’ és egyesek’ sorsa is Isten’ kezében van. De mind az egyeseknek, mind a’ népeknek erős eltökéléssel kell lelkesedve lenniek, a’ közügyét a’ legfőbbnek tekinteni, hogy a’ közügy határozzon a’ magányos törekvések és nézetek fölött, ’s ne ezek amaz fölött. Ugyanis ott, hol egyesek’ bárminő szép törekvései közgyámolításra nem találnak, ott bárki által a’ haza’ oltárán gyújtott legszebb áldozatok is, csak az ej sötétségében föllobbanó szalmatűz’ világosságához hasonlítnak, melly rövid ideig ugyan bámulatos szép fényt terjeszt maga körül, de csakhamar elenyészve nagyobbra varázsolja az éji homályt, még csak jó illatot sem hagyva maga után, mert —keserű fájdalommal kell mondanom— a’ szép, sőt többnyire épen a’ legszebb hazafias áldozatok nem csak jó foganatot nem szülnek, de még balra is magyaráztatnak.--Mindaddig, mig a’ hazafiak’törekvéseit a’ mellékes önző tekintetek nem csak szétválasztják, hanem czivakodó pártjelekre is oszlatják, mind addig előbbre nem mehetésünk’ okait máshol mint ön magunkban sajában keressük, híjában a’ kormányban is, mert azt merem állítani, sőt erős hiedelemből erősíteni, hogy a’ kormány, igazságos, törvényes és a’ legnagyobb rész’ óhajtása által felszentelt czéljainkat előbb utóbb nem gátolná, sőt ha gátolni akarná is, gátolni képes nem volna; mert a’ történetírás által bebizonyított igazság: a' nép’ szava Isten’ szava. — Illy meggyőződésből nyíltan vallom magamat—nagy szó’ a’mellyet mondok, és azt egy tiszteletreméltó közönség előtt mondom — a’ törvényes, igazságos, de jól megfontolt és nem hamarított józan előrehaladás’ óhajtójának ’s a’ mennyire tőlem telhetik, emberének is. Igenis, t. KK. és RR. e’ nagy nemzeti feladásnak vannak szentelve az én parányi tehetségeim is. — De más részről azt is őszintén kimondom, hogy én azokat, kik ámbár szent meggyőződésük szerint a' jót, de talán időnek előtte, talán nem alkalmatos eszközökkel, akarjak, soha követni nem fogom. Én még soha sem tapasztaltam, hogy a’ népekre a’ kisebb rész által reátolt ’s általok még nem óhajtott szabad intézmények jó és egyetemben tartós gyümölcsöt hoztak volna. Még a’ növényvilágban is áll az, hogy ha a’ bimbót erővel fejteni ki, vagy a’ gyenge plántat még alkalmatossá nem vált földbe és zordon időben ültetem el, az jó ízlésű gyümölcsöt teremni nem fog, ’s hasztalanul oda vész a’ bimbó és plánta, melly ha nem buzgóbb, de értelmesb kertész által kezeltetett volna, szépen virágzandott, szép és tartós gyümölcsöt hozandott volna; — ha pedig ez a’ mindennapi tapasztalás szerint a’ növényvilágban igaz, mennyivel inkább igaz ugyan a’ tapasztalás az élet’ nagy mestere szerint az erkölcsi világban. Én sem hazám’ törvényeit újakkal felcserélni, sem nemes társaim’ jogait csonkítani mindaddig nem akarom, mig a’ változást a’ közjóra nézve szükségessé lettnek ’s az újítást a’ réginél jobbnak nem tarthatom* lily meggyőződéstől lelkesíttetve mind mulékony követségi pályámon, mind egész éltem’ lef olytáig lelkem és érzésem sugallóba elveimhez — bár vélekedéseimet jobbakkal felcserélni mindenkor kész vagyok is — hiv maradni legalább erős eltökélésem.“ L. Kassa, sept. 5. Abauj megye’ múlt hónap’ 27 és következő napjain tartatott évnegyedi közgyűlésében legelőször is az országgyűlési követek’ tudósításai olvastattak, ’s azoknak utasítás adatott, azután más a’ közjót előmozdító több dolgok vétettek tanácskozás alá. Ugyanez alkalommal a’ múlt héten meghalt néhai Székelyi Tasnády István csereháti járásbeli aladószedő ur helyett volt alszolgabiró Koós Imre a’ főispányi helytartó ur ő nagysága által a’ nevezett járás’ aladószedőjének neveztetett ki. — A’javítóház körűl szorgalmatosan dolgoznak. — Az aratásnak nálunk csak a’ múlt napokban szakadt vége; szüleink jól mutatják magokat, időjáratunk jó. — Burlay Vilmos orvos tanár úr közgyűlésünk’ folyama alatt 100 pengő forint rendes fizetéssel báromorvossá választatott. Múlt hónap’30-án a’kassai nemzeti színház’ fentartására összeállt részvényes társaság’ választmányával szerződést kötött Bernjén Mihály magyar színész ’s igazgató, melly szerint ezer pengő forint segedelem mellett a’ ruha- és könyvtárak’ szabad használásával átadatott a’ színháza’ nevezett igazgatónak i. e. november’ ijétől jövől84yik évi április’utolsó napjáig. S.-A.-Uj hely, sept. 5. A’ megyebeli kórház’ javára évenkint mindenkor sept. 1jén tartatni szokott tánczmulatság e’jelen évben, a’ szenvedő emberiség iránti valódi keresztényi segedelmezés ’s gyöngéd érzetből, még egy tánczmulatsággal toldatott meg. — Mind a’ két tánczmulatság a’ megye’ háza’ nagy teremében tartatott. A’ sept.li fényes és számos volt; az adakozva mulatók’ száma mintegy 430ra menvén. A’ terem diszítvénye a’ mennyiben az itt jelenlevő szinésztársaság’ egyik jeles tagja Telepy József által készíttetett egyszerű ugyan, de csinteljes volt; szünóra alatta’megyebeli szépnem’ kegyes adakozásából összegyűlt díszmunkák’ sorsjegyei huzatának ki. Megemlítendők herczeg Breczenheimné ’s özvegy Zsennyey Istvánná’ ’s többek’ kegyes ajándékai. — A’ sept.kai bál nem olly nagy számi, de kellemre és a’ benne uralkodott rendre felülmúló az elsőt. Édes megyénk’ kórháza’ gyarapítására ezekből befolyó tiszta jövedelem körülbelül 500 ezüst fára megy;—adja a’szenvedő emberiség’ szelíd nemzője, hogy évről évre mindinkább gyarapodjék e’ megyei kegyes alapítvány!!! — Zemplénben a’ felső vidéken jobb volt az aratás mint az alsón, főkép Szabolcs vmegyének dűlő oldalon; mert szerfelett dudvás és konkolyossága miatt a’ gabonát többnyire csak kaszavágásra érdemesítő — általjában az aratást középszerűnek sem lehet mondani, mert sok helyütt 2 vékát sem adott egy kereszt. — Szabolcsban, mint hallatszik, még a’zempléninél is silányabb az aratási eredmény —mind ezek a’ gyakori hoszas esőzéseknek voltak következései. Nálunk a’ rozsnak ára 7 ft., a’ búzáé 10. — A’ hegyaljai szőlők középszerűleg mutatkoznak, kivevén némelly vidékeket, hol a’ jégeső-csapás minden termést elvert; a’ szőlő nagy szemű, de jó bort, ha illy silány esős és hideg marad az idő mint e’ napokban, aligha reménylhet ismét a’ boros gazda, ’s ha jobbra nem válik, a’ már különben is majd mindenütt feketeragya itötte szőlőhegyekben végkép megfognak rothadni a’ gerezdek. Ez végső ínség volna a’ hegyaljai népre. Zemplény, Kolozsvár, sep. 5. Az itteni casinónak aug.lőkén tartott félévi közgyűlésében folytatott nevezetesebb tárgyak és határozatok minden részvényesek’ tudása végett e’ szerint közöltetnek: 1) A’ pénztárnoki számadás szerint a’ casino’ készpénze és tőkepénze (ide nem értve a’ fizetetlen kün heverő részvényeket) részen 9202 ft. 12 krt. ezüstben. 2) A’ régi pénzek’ gyűjtését eddig folytatott biztos Bölöni Farkas Sándor’ helyébe, ki erről lemondott, biztosnak N.Ajtai Incze Mihály kormányszéki írnok neveztetett ki, a’ kihez lehet az ezutáni ajánlatokat küldeni. 3) Egy a’ casino’ számára alkalmas ház’ megvételére nézve javaslott terv elfogadtatván, annak értelme szerint ezennel közhírré tétetik, hogy a’casino 9000 ezüst fr. tőkéje mellé kettő 8000 ezüst forint, 80 ezüst fr. 100 részvénnyel leszen beszerzendő; ennél fogva a’ kinek tetszik a’ mostani részvényesek közűl, a’ jövő 1840dik ’s azután 1844-ig év’végéig öt évre eső 100 ft. részvényét egyszerre 80 Ittál megválthatja, ’s e’ szerint öt év alatt ennél többet nem fizet. E’ kedvező feltétel csak olly tagtól fogadtatik el, ki az irt 80 Ttot kész pénzben a’ pénztárnoknál legelőbb lefizeti, tartván ezen fizethetés’ ideje f. évi decemb. utolsó napjáig és nem