Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-02-04 / 10. szám

10aiU szám. Szerkeszti és kiadja K­alás­falvi Orosz diós séf. IFetomur. 4. A’ Tikrnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politikai hirek’, mindennemű sta­­tistikai adatok’, pénzkelet­, piacai árak’, dmii­­vizáliás’ és mindenféle hirdet m­é n­y­e­k’ minél gyorsabb közlésével;ha’ Sisolvadunk terjedel­mesb politicai’s rokon tudományii értekezések­kel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közélet­­beli jelesebb tünemények’, találmányok és inté­zetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csü­törtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhoz­­hordu­ssal 4 p. sz., postán borítékkal 4 fi­. 24 kr Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál sé­tatéren ?.10­. sz. a., Pesten Fü­skúti Smidcrer Lajosnál, kinél a’­hirdetmények ’s a’ szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtat­nak. Minden nemhivatalos leveleknek és köz­leményeknek bérmentes bekü­ldetése kéretik. T a r t a I o m. Magyarország és Erdély. Kinevezések; m.tud. társa­­ság,': a* kolozsvári m. conservatorium’' közgyűlése. Ausztria. Be­­r­si levél; a’ persa-ang­ol követ Triestben . E*** eszm­élkedései kü­lönböző f­ranezia, angol és éjszakamerikai viszonyokról. N­a­g­y­b­r­i­­ta­n­ni­a. Gabonatörvények elleni izgatás. Buckingham herczeg-j*; a­ közbátorság Izlandban veszélyeztetve. F­r­a­nézi­a­o­r­s­z­ág. Az egész ministerium benyújtja lemondását jan. 22.; a válasz­felirat a’ királynak megvitetik, a’ király’ felelete; követkamarai ülések; franczia seregek’ összehúzása a­ belga határszélen. Né­metalföld. A’ belga pénzügyminister’ előterjesztése. Elegy. Hírlapi sz­emle. Hirdetések. Magyarország és Erdély. Ő cs. ’sap. kir. F­e­ls­ége a’ királyi ügyek’ igazga­tójának, Beöthy Sándor’ előléptetése által megürült hivata­lával Fejes Antalt, a’ királyi ügyek’ eddigi aligazgatóját, méltóztatott kegyelmesen felruházni. (1) cs.’s ap. kir. Felsége Koch Antalt, a’ selmeczi kerületi bányatörvényszék’ táblabiráját, k. bányatanácsnok­ká ’s újvidéki kamaraigazgatóvá méltóztatott kegyelmesen kinevezni. (Priv. ind.) Ő cs. ’sáp. kir. Felsége Osdolai gróf Kun Károlyt, t. n. Doboka vármegye’ f oszol gab­i­rá­ját, királyi tanácsossá nevezni kegyelmesen méltóztatott. Morvát-, Tót- és Dalmátországnak i. e. januar. 21-én tartatott közgyűlésében néhai Barlabasseveczi Iisegovich István’ helyébe Alsó-Lukaveczi Mixich Miklós, a’ Bántábla’ közbirája, tetemes szótöbbséggel ezen országok’és a’amélt. báni hivatal’ itélőmesterévé választatott. (Priv. tud. — L. :’ Hírnök’ 9. szám.) A’ amélt. magyar kir. udv. kamara az eszéki és szucsáni megürült k. sópartnőri tisztségekre Seringei Vil­­most, az eszéki k. sóhivatal­ kerülőjét, ’s illetőleg Rakovsz­­ky Ferdinándot, a’ szucsáni k. sóhivatal’ gyakornokát; — az elsőbbinek helyére pedig Mahátsek István patenses-in­­valid-káplárt alkalmazá. Roszinszky Imre, a’ kegyes alapítványok’ Nagy-Kö­­veres uradalmabeli ispány, m. e. decemb. sokán megha­lár­ozott. Tek. ns. Pozsony vármegyének múlt évi dec. lödikei közgyűlésében a’ pozsonyi hidvám tarisfa’ tárgyában hozott ’s a’ Hírnök’ múlt évi ifiedik számában közlött határozata teljesebben igy hangzik : ,,A’ nm. m. kir. Helytartó-Tanács Pozsony szabad királyi városának a' h­ajóhidi vámtariffában történt változtatások miatt tett panaszára k. válaszolja, hogy a’ panaszló város, a’ szekeresekre nézve tett kérelmétől legfelsőbb helyen elmozdíttatott legyen; többnyire mi a’ gyalogoktól veendő és e’ megye által megszüntetni rendelt vámot illeti, minekutána tagadhatatlan volna az, hogy a’ Törvény’ magyarázata mellett, valamint Buda és Pest, szint­úgy Pozsony városa is ezen vámszedés’ gyakorlatát régtől fogva minden ellenvetés nélkül, a’ vármegye által időről idő­re kiadott turistának világos szabálya szerint folytatja, sőt szinte az előbb említett két királyi városokra nézve a’ leg­újabb törvény’ engedelménél fogva felállítandó állandó híd’ jövedelmeinek számában is köz­tudomás szerint ezen, régi idő óta fenálló szokás, gáncs nélkül felvétetett ’s igy vala­mint egy részről Pozsony városának már a’ repül­őhidon is mindenkor divatozott, ebbeli használata, és a’ gyalogok’ felmentéséből eredhető csalások által kiváltságon alapuló jövedelme nem csonkíttathatik, úgy más részről a’ fen­álló vámtarifának rendbeszedése, nem pedig bármelly ré­szének eltörlése lehetne ez után az intézkedéseknek tár­gya, mindezen okadások mellett legfelsőbb utasításnál fog­va rendeli, hogy kellőkép figyelmezvén arra is, menyi­be kerül Pozsony városának a’ kérdéses hid’ fen tartása a’ tariffának kiszabása’ és megállapítása’ alkalmával, az említett városnak kérése, illő tekintetbe vétessék, a’ ta­rifának meghatározása pedig mindig a’ közgyűlésekben, olly módon eszközöltessék , hogy Pozsony városa ennélfog­va, a’ mint most történt, helytelen költségekkel ne terhel­tessék.­­ Minekutána egy részről a’Pesten építendő lód­nak kidolgozott, és a’ nemeseket is kötelező tarifájából a’ pozsonyi hidra hasonlatosságot vonni távairól sem lehetne ; más részről pedig a’ gyalogok’ felmentéséből támadható visszaéléseket, czélszerű rendeletek által eléggé meggátol­ni a’törvényhatóságnak teljes hatalmában állana és igy ha­zánk’ világos törvényén , jelesül az 1723dik esztendei 15dik czikkelynek 7dik szakaszon alapuló megyebeli köz végzést, jelen k. intézményben felhozott akadások, annyival kevésbbé gyöngíttethetnének meg, minthogy a’ fentebb érintett tör­vénynek fenálló erejét a’ tisztelt főbb hely által ide közlött tokaj hidvámbér nyilván mutatja, mindezeknél fogva a’ Ka­rok és Rendek szabad királyi Pozsony városának, a’ tariffa’ csekély voltából származó károsodás’ esetében az orvoslás végetti folyamodás’ útját minden időre szabadon hagyván — a’gyalogokra nézve hozott általányos végzéseknél való to­vábbi megmaradásukat elhatározták.“ — Magyar tudós társaság. Újra is figyelmessé téte­tik a’ tiszt. közönség a’ m. academia’ IXd. nagy gyűlésének azon határozatára, melly szerint Tudomány tár czímő folyó­irata, a’ tudományos közlekedés’ élénkebbítése végett, f. év’ elejétől hat ívnyi HAM füzetekben fog kiadatni; jelen­tetik egyszersmind az első vagyis januariusi füzet’ kijötte. Tartalma: I. Értekezések: 1) B. Gaujalnak, a’ m. academia’ elébe terjesztett emlékirata a’ magyarországi ruthenusokról. 2) Hugo Victor mint költő és drámaíró, P. Horváth Lázártól. 3) Az európai polgárisodás’ haladásának története Roux-Ferrand ut. Zsivora György. 4) Okleveles toldalék Luezenbacher Jánostól, egy rézmetszettel. 11. Li­­teratura: 1) Az időszaki sajtó Belgiumban. 2) Criticai szem­le. (Régiségtud., csillagászat.) 3) Bibliographia. 4) Magyar tudós társaság’ ülései.— A’ 12 füzetből álló évi folyamnak, réz- és kőmetszetekkel világosítva, finom fiumei vermen, előfizetési ára 5 st. ep. Azok’ számára, kik eddig a’ díszki­­adást járatták, ez tovább is folytattatik fi fr. 30kron. Pos­tán küldözve 1 it. 3 fi krral drágább. — Előfizetést minden hiteles könyvároson kívül elfogadnak a’ k. postahivatalok is a’felemlitett áron , ’s nekik Eggenberger József és fia academiai könyvárosok tiz példánytól eggyel kedvesked­nek. Pest, jan. 29. 1839.1­. Schedel Ferencz titoknok. A’ kolozsvári muzsikai conservatoriumnak idei ja­­nuarius’ sikán tartott közgyűlésében, ném­elly czélirányos jobbításoknak közmegegyezéssel törvény gyanánt lett elfo­gadása után, szótöbbséggel a’ conservatorium’ elnökévé Za­bolni gróf Mikes János, igazgatóvá Rusicska György, pénz­tárnokká Trandaffir János, jegyzővé Gyulai Ferencz, gazdává Lugossy József urak Választattak. E’közhasznú in­tézet naponkint nagyobb kiterjedést nyer, annyira, hogy az ének- és hangszeroskolabeli tanítványok’ száma jelenleg Síre megy. Helybeli polgár és a’ városi tánczterem’ haszon­bérlője Vassy Tóbiás a’ conservatorium’ hasznára janua­­rius’ ifikén adott alarezos bálnak egész jövedelmét, 279 fr. 45 krt váltóban, a’ közintézetnek széplelkűleg átengedni szíveskedett. Ausztria, Bécs,jan. 17. Egy idő óta itt sok hamis banknota van forgásban, mellyek, mint látszik, a’ külföldön csi­­­náltatnak. Leginkább ötvenforintos jegyek készíttetnek ’s mondhatni sok ügyességgel e’ hamisítók által. Több év előtt hasonló pénzhamisítás történt. Sikerült akkor rendőrségünk­nek annak fészkét kipuhatolni. Angliában volt az, hol egy egész társaság foglalatoskodott ausztriai banknoták’, porosz tresor-jegyek’ ’s lengyel forintok’ készítésével ’s a’ száraz földön elterjesztésével. De ezen rendetlenség nem tartott soká, mert, mint mondatott, rendőrségünk hamar ráakadt a’fonalra, melly illy vétkes vállalat’ székéhez vezérlett, sürgette a’ vétkesek’ feleletre vonatását, kik aztán az Ang­­liában­ hamisítások ellen fenálló törvények szerint szigorúan büntettettek meg. Meg lehetünk győződve, hogy bárhon­nan eredjenek is a’ most forgásba hozott banknoták, is­mét nem sokára vége fog vettetni egy illy vétkes ütésnek, mert rendőrségünk’ ügyessége és szemessége sokkal több­ször bizonyult be, hogysem egy pillanatig is kételkedni le­hessen, miképen a’ rejtekhelyeket kikutatandja, hol vak­merőn speculaltatik a’ köz­bátorság’ és morál’ rovására. A’ legújabb időben, hol mindenütt és itt is, a’ tolvaj- és csenészmesterség finomítva ’s ritka, felette szánandó ügyes­séggel űzetik, valóban nem kis feladás, a’ köz bátorságot őrzeni. Annál inkább érdemel megemlítést, milly gondos­sággal kezeltetik e’ székvárosban a’ rendőrség, ’s miképen alig vitethetik véghez valamelly gonosztett, melly ne fedez­tetnék ’s büntettetnék meg azonnal. Csak a’ múlt héten lo­­patott el egy itteni pénzváltótól csaknem hihetetlen módon 30.000 forint pengő pénz. Alig volt a’ rendőrségi igazgató­ság tudósítva , midőn a’ tolvaj’ megcsipelésére a’ szüksé­geseket megtevő, és 24 óra alatt elég szerencsés is vala, nemcsak a’ bűnöst, hanem az ellopott pénzt is, melly már harmadik kézben volt, felfedezni. (Ally. 7.) Múlt h. 19dikén a’ londoni udvarhoz szánt persa követ, Husszein kh­án , 16 személyből álló kíséretével „Gróf Kol­­lovvrat“ gőzhajón Syrából Triestbe érkezett. A’ követ ur’ ottani vesztegideje január. 28 dikán telt ki, 's úgy ő útját Bécsen keresztül Londonnak folytató. — Konstantiná­polyból Syráig „Mahmudie“ gőzhajón utazott a’ követ, ’s megelégedését mind a’ legénységgel mind a’ kapitánnyal igen élénken fejezte ki. Ez utóbbi egy drága sh­awlt kapott ajándékul, de még inkább megtisztelő volt reá nézve azon megkülönböztetés, mellyel róla Husszein klián az ausztriai internunciushoz, Stürmer báró úrhoz, intézett következő levelében emlékezett: „Syra, seval hónap’ Sdikán, 1254 (dec. 25. 1838). Nagyszületésű­, nagyon tisztelt, méltóságos és hívnek tapasztalt barátom! Jelentésünk rövideden ez: Konstantinápolyban az ausztriai gőzhajóra ültünk és, Isten­nek hála, ide Syrába szerencsésen megérkeztünk. Mint­hogy tehát a­ kapitány magát irántunk rendkívül jól és mó­dosan viseltess minket tökéletesen kielégített és megörven­deztetett, ennélfogva ezt szükségesnek tartottuk az ő aján­lására excellentiádnak tudtul adni. Azon reménységgel va­gyok, hogy Kegyed hajlandó lesz az én baráti érzelmeimet jövendőben is mindenkor viszonozni. Egyébiránt teljesítse a’ Mindenható Kegyednek minden kívánságát!“ Bécs, jan. 31. Francziaországban igen tüzesen dol­goznak a’ vashámorokban a’ már siker­ koronázta bánásmó­doknak, mellyekkel a’ termánk- és rúdvas’ gyártásánál a’ tűzi szer kiméltethessék, általán­os behozatalán. Felette nagy tetszéssel fogadtatott Guengveau urnak „Mémoire de l’ état de la fabrication du fer“ czímű munkája, ’s bizonyo­san sokat teend arra, hogy a’ vashámorok’ nagyobb részé­ben tetemes változtatások hozathassanak létre.— Azon kér­dések közül, mellyekkel a’ franczia kamarák hihetőleg fog­­lalkozandanak, egyik legfontosabbnak tekintetik a’ „fran­­­­zia gyarmatok’ jövendőbeli rendszerét1,4 illető. Két tárgyat hisznek itt fokép megvitatandónak: 1) Mennyire akadályoz­­tathatik ezentúl a’ belföldi répacukornak a' gyarmatokból behozott czukorral történő concurentiája, a­ nélkül hogy jogtalanság követhessék el a’ máris egyenesen és melléke­­sen szerfölötti adó alá vetett honi mezőgazdasági iparon az ültetvény-birtokosok’ javára ? 2) Miképen volna azon 40,000 szerencsétlen, kiket a’ sors rabszolgaságra kárhoztatott, „lassankint 44 felszabadítandó, mire nézve Anglia példányul szolgálhatna? ” Az utóbbi kérdés különösen fontosnak tekintetik, bizonyosnak tartatván, hogy a’ rabszolgáknak czélszerű­en intézett felszabadítása által nagy haszon lódna mind az ültetvényesekre, mind pedig magára Francziaor­­szágra is háramlani, m­ig a’ közvélemény a’ gyarmatok’ mostani állapotját emberiség elleni bűnnek nézi.Sokan hi­szik, hogy az 1836dik évben Lamartine és Tracy urak ál­tal tett emberbaráti javaslatokat ez úttal a’ kamarák szívük­re veendik, az ültetvény-birtokosok’ haszonlesésének és önzésének ismét ellenük harczoland­ó cselszövényei’ daczá­­ra. Köz­meggyőződés egyébiránt, hogy a’ négereknek hal­kan intézendő felszabaditásával egyszersmind gyermekeik’ számára czélszerű nevelő- ’s tanító-rendszernek kell életbe lépni, mit Anglia elismert ’s részint már gyakorlatilag léte­síten is kezdett, több száz négeriskolát állítván eddi­g­"is fel gyarmataiban a’ négerek’ felszabadítása óta, ugyszinte se­­minariumokat, mellyekben négeriskolamesterek képeztet­ek­ — Az éjszakamerikai egyesült statusokból érkezett tudósítások szerint ott rendkívüli előmenetelt tesz a’ tudo­mányos oktatásnak a’ szabad lakosság közötti terjesztése; jelenleg mintegy 10 fő tudós iskola-intézet áll fen,‘mel­yek közt legjelesbek: a’ „Herward-university44, 30 tanítóval ’s 40,000 kötetet számláló könyvtárral; a’ „Vale-college44, 20 tanítóval és 8,500 kötetből álló könyvtárral; a’ „St.­Marys­­college44, 24 tanítóval és 10,500 könyvvel. Orvos-iskolák’ székei: New-York, Wales, Charlestown, a’ „Transilvania44 egyetem, továbbá a’ washingtoni, providencei, vermonti, pittsfieldi ‘stb. egyetemek. Valamennyi orvos-iskolában mint­egy 120 professor tanít. Egyszersmind néhány év óta több orvosi hírlap jelenik meg, mellyek közt első helyet foglal a’ „The ameri­can Journal of the medical Sciences.44—Neveze­tes az is, milly gazdagok művészekben e’ statusok, így péld. Aston mint festész históriai szakban , Greenough mint szob­rász, Sully mint arczképfestő, jelesek. Roppant haladást tet­tek az utóbbi években e’ statusok’ „védeszközei ,’s katonai intézményei44 is, mellyek közül a‘ tábornoki kar’ tökélyesí­­tése, az ezredek’ törzsökeinek (cadres) felállítása, miáltal azok minden pillanatban „négyszeresen44 szaporíttathatnak, ’s a’ nemzeti katonaság’ (Miliz) czélszerű­bb rendezése ér­demelnek főképen említést. Ez utóbbi az egyesült statusok’ védelmezésére szükséges fölkelés’ esetében „körülbelül egy millió háromszázezer gyalogot­4 ad, kik czélszerü ’s a’ mellett kevés költséget okozó rendezésük által nagyobb ré­szint derék „lövészekből i4 állanak, minekké lakkerülete­ikben képezik ki magokat, a’ nélkül hogy nagy osztályok huzatnának össze. Az újabb időben alkotott „várerősítvényi rendszer“ is részint tökéletességre vitetett már , ’s kapcso­latban áll a’hadi utak’, csatornák’ és vaspályák’ hálójával, melly az éjszakamerikai tartományokat borítja. Végre leg­újabb időben a’ hajóhad, pattantyússal ’stb. is szaporíttatott. E’ mellett nem kevésbbé gondoskodott a’ kormány „az ország’védelmezőiről“ is. Mert nem elégedvén meg Chillon úr’azon indítványának elfogadásával, miszerint a’ szabad­ság-háborúnak agg vitézei a’ köz kincstárból bőven táplál­­tassanak, a’ congressus egyszersmind azt is megengedte, hogy az egyesült statusok’ szolgálatában megsebesített tisz­tek’ és közkatonák’ feleségei ’s gyermekei illető férjeik’ ősatyáik’ zsoldjának felét élték’fogytáig húzzák. — Auf­­liábeli híreknél fogva kikerülhetlennek látszik a’ gabona­­törvények’ eltörlése vagy megváltoztatása. Hiszik továbbá, hogy a’ „statusadósság’ kamatjai“ le fognak szállíttatni, bármint küzdjön is e’ rendszabály ellen a pénzaristocratia, melly, mihelyt nagyobb olcsóság állana be, a’ mostani ka­matláb mellett igazságtalan hasznot huzna a’ többi status­polgárok felett. Mi a’ londoni színházakat illeti: jelenleg a’ „Coventgarden“-ben a’ „Harlekin és Rosamonda“ czí­­mre pantomim adatik; azon sok változás és átalakulás miatt, mellyek benne előfordulnak, minden előadásánál kétszáz munkás használtatik. A’ „Drury-Lane“ színházban szinte adatnak efféle pantomimek. — Vestris asszony, a’ kedvelt tánczosnő, Amerikából Londonba érkezett; martiusban ugyanoda váratik a’ hires Garcia színésznő is; Taglionr­a, mint mondják, jövő nyáron Pétervárból Bécsen keresztül szinte Londonba menend. — E.*** A agybritfiiiiiia. A’ Morning­ Chronicle igy ír: ,,A’ gabonatörvények elleni izgatás a’ gyárkerületekből a’ fővárosba terjed. Hol e’ fontos tárgy eddig elő igen csekély figyelemre talált. Különféle kézművesek és iparűző­k Londonban kérelmeket kezdenek készíteni, köztök névszerint a’ kenyérsütők és vendégfogadósok.­­ Magok a’ gyárkerületek is csaknem kizárólag e’ kérdés’ vitatásával foglalkodnak , ’s olly ellen­­állhatlannak látszik minden néposztály’ érzelme e’ fontos tárgy iránt, hogy azt hiszik, miszerint a’ ministerium’ sorsa

Next