Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1839-02-04 / 10. szám
10aiU szám. Szerkeszti és kiadja Kalásfalvi Orosz diós séf. IFetomur. 4. A’ Tikrnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politikai hirek’, mindennemű statistikai adatok’, pénzkelet, piacai árak’, dmiivizáliás’ és mindenféle hirdet mé nyek’ minél gyorsabb közlésével;ha’ Sisolvadunk terjedelmesb politicai’s rokon tudományii értekezésekkel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények’, találmányok és intézetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordussal 4 p. sz., postán borítékkal 4 fi. 24 kr Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál sétatéren ?.10. sz. a., Pesten Füskúti Smidcrer Lajosnál, kinél a’hirdetmények ’s a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nemhivatalos leveleknek és közleményeknek bérmentes beküldetése kéretik. T a r t a I o m. Magyarország és Erdély. Kinevezések; m.tud. társaság,': a* kolozsvári m. conservatorium’' közgyűlése. Ausztria. Bersi levél; a’ persa-angol követ Triestben . E*** eszmélkedései különböző franezia, angol és éjszakamerikai viszonyokról. Nagybritannia. Gabonatörvények elleni izgatás. Buckingham herczeg-j*; a közbátorság Izlandban veszélyeztetve. Franéziaország. Az egész ministerium benyújtja lemondását jan. 22.; a válaszfelirat a’ királynak megvitetik, a’ király’ felelete; követkamarai ülések; franczia seregek’ összehúzása a belga határszélen. Németalföld. A’ belga pénzügyminister’ előterjesztése. Elegy. Hírlapi szemle. Hirdetések. Magyarország és Erdély. Ő cs. ’sap. kir. Felsége a’ királyi ügyek’ igazgatójának, Beöthy Sándor’ előléptetése által megürült hivatalával Fejes Antalt, a’ királyi ügyek’ eddigi aligazgatóját, méltóztatott kegyelmesen felruházni. (1) cs.’s ap. kir. Felsége Koch Antalt, a’ selmeczi kerületi bányatörvényszék’ táblabiráját, k. bányatanácsnokká ’s újvidéki kamaraigazgatóvá méltóztatott kegyelmesen kinevezni. (Priv. ind.) Ő cs. ’sáp. kir. Felsége Osdolai gróf Kun Károlyt, t. n. Doboka vármegye’ f oszol gabiráját, királyi tanácsossá nevezni kegyelmesen méltóztatott. Morvát-, Tót- és Dalmátországnak i. e. januar. 21-én tartatott közgyűlésében néhai Barlabasseveczi Iisegovich István’ helyébe Alsó-Lukaveczi Mixich Miklós, a’ Bántábla’ közbirája, tetemes szótöbbséggel ezen országok’és a’amélt. báni hivatal’ itélőmesterévé választatott. (Priv. tud. — L. :’ Hírnök’ 9. szám.) A’ amélt. magyar kir. udv. kamara az eszéki és szucsáni megürült k. sópartnőri tisztségekre Seringei Vilmost, az eszéki k. sóhivatal kerülőjét, ’s illetőleg Rakovszky Ferdinándot, a’ szucsáni k. sóhivatal’ gyakornokát; — az elsőbbinek helyére pedig Mahátsek István patenses-invalid-káplárt alkalmazá. Roszinszky Imre, a’ kegyes alapítványok’ Nagy-Köveres uradalmabeli ispány, m. e. decemb. sokán meghalározott. Tek. ns. Pozsony vármegyének múlt évi dec. lödikei közgyűlésében a’ pozsonyi hidvám tarisfa’ tárgyában hozott ’s a’ Hírnök’ múlt évi ifiedik számában közlött határozata teljesebben igy hangzik : ,,A’ nm. m. kir. Helytartó-Tanács Pozsony szabad királyi városának a' hajóhidi vámtariffában történt változtatások miatt tett panaszára k. válaszolja, hogy a’ panaszló város, a’ szekeresekre nézve tett kérelmétől legfelsőbb helyen elmozdíttatott legyen; többnyire mi a’ gyalogoktól veendő és e’ megye által megszüntetni rendelt vámot illeti, minekutána tagadhatatlan volna az, hogy a’ Törvény’ magyarázata mellett, valamint Buda és Pest, szintúgy Pozsony városa is ezen vámszedés’ gyakorlatát régtől fogva minden ellenvetés nélkül, a’ vármegye által időről időre kiadott turistának világos szabálya szerint folytatja, sőt szinte az előbb említett két királyi városokra nézve a’ legújabb törvény’ engedelménél fogva felállítandó állandó híd’ jövedelmeinek számában is köztudomás szerint ezen, régi idő óta fenálló szokás, gáncs nélkül felvétetett ’s igy valamint egy részről Pozsony városának már a’ repülőhidon is mindenkor divatozott, ebbeli használata, és a’ gyalogok’ felmentéséből eredhető csalások által kiváltságon alapuló jövedelme nem csonkíttathatik, úgy más részről a’ fenálló vámtarifának rendbeszedése, nem pedig bármelly részének eltörlése lehetne ez után az intézkedéseknek tárgya, mindezen okadások mellett legfelsőbb utasításnál fogva rendeli, hogy kellőkép figyelmezvén arra is, menyibe kerül Pozsony városának a’ kérdéses hid’ fen tartása a’ tariffának kiszabása’ és megállapítása’ alkalmával, az említett városnak kérése, illő tekintetbe vétessék, a’ tarifának meghatározása pedig mindig a’ közgyűlésekben, olly módon eszközöltessék , hogy Pozsony városa ennélfogva, a’ mint most történt, helytelen költségekkel ne terheltessék. Minekutána egy részről a’Pesten építendő lódnak kidolgozott, és a’ nemeseket is kötelező tarifájából a’ pozsonyi hidra hasonlatosságot vonni távairól sem lehetne ; más részről pedig a’ gyalogok’ felmentéséből támadható visszaéléseket, czélszerű rendeletek által eléggé meggátolni a’törvényhatóságnak teljes hatalmában állana és igy hazánk’ világos törvényén , jelesül az 1723dik esztendei 15dik czikkelynek 7dik szakaszon alapuló megyebeli köz végzést, jelen k. intézményben felhozott akadások, annyival kevésbbé gyöngíttethetnének meg, minthogy a’ fentebb érintett törvénynek fenálló erejét a’ tisztelt főbb hely által ide közlött tokaj hidvámbér nyilván mutatja, mindezeknél fogva a’ Karok és Rendek szabad királyi Pozsony városának, a’ tariffa’ csekély voltából származó károsodás’ esetében az orvoslás végetti folyamodás’ útját minden időre szabadon hagyván — a’gyalogokra nézve hozott általányos végzéseknél való további megmaradásukat elhatározták.“ — Magyar tudós társaság. Újra is figyelmessé tétetik a’ tiszt. közönség a’ m. academia’ IXd. nagy gyűlésének azon határozatára, melly szerint Tudomány tár czímő folyóirata, a’ tudományos közlekedés’ élénkebbítése végett, f. év’ elejétől hat ívnyi HAM füzetekben fog kiadatni; jelentetik egyszersmind az első vagyis januariusi füzet’ kijötte. Tartalma: I. Értekezések: 1) B. Gaujalnak, a’ m. academia’ elébe terjesztett emlékirata a’ magyarországi ruthenusokról. 2) Hugo Victor mint költő és drámaíró, P. Horváth Lázártól. 3) Az európai polgárisodás’ haladásának története Roux-Ferrand ut. Zsivora György. 4) Okleveles toldalék Luezenbacher Jánostól, egy rézmetszettel. 11. Literatura: 1) Az időszaki sajtó Belgiumban. 2) Criticai szemle. (Régiségtud., csillagászat.) 3) Bibliographia. 4) Magyar tudós társaság’ ülései.— A’ 12 füzetből álló évi folyamnak, réz- és kőmetszetekkel világosítva, finom fiumei vermen, előfizetési ára 5 st. ep. Azok’ számára, kik eddig a’ díszkiadást járatták, ez tovább is folytattatik fi fr. 30kron. Postán küldözve 1 it. 3 fi krral drágább. — Előfizetést minden hiteles könyvároson kívül elfogadnak a’ k. postahivatalok is a’felemlitett áron , ’s nekik Eggenberger József és fia academiai könyvárosok tiz példánytól eggyel kedveskednek. Pest, jan. 29. 1839.1. Schedel Ferencz titoknok. A’ kolozsvári muzsikai conservatoriumnak idei januarius’ sikán tartott közgyűlésében, némelly czélirányos jobbításoknak közmegegyezéssel törvény gyanánt lett elfogadása után, szótöbbséggel a’ conservatorium’ elnökévé Zabolni gróf Mikes János, igazgatóvá Rusicska György, pénztárnokká Trandaffir János, jegyzővé Gyulai Ferencz, gazdává Lugossy József urak Választattak. E’közhasznú intézet naponkint nagyobb kiterjedést nyer, annyira, hogy az ének- és hangszeroskolabeli tanítványok’ száma jelenleg Síre megy. Helybeli polgár és a’ városi tánczterem’ haszonbérlője Vassy Tóbiás a’ conservatorium’ hasznára januarius’ ifikén adott alarezos bálnak egész jövedelmét, 279 fr. 45 krt váltóban, a’ közintézetnek széplelkűleg átengedni szíveskedett. Ausztria, Bécs,jan. 17. Egy idő óta itt sok hamis banknota van forgásban, mellyek, mint látszik, a’ külföldön csináltatnak. Leginkább ötvenforintos jegyek készíttetnek ’s mondhatni sok ügyességgel e’ hamisítók által. Több év előtt hasonló pénzhamisítás történt. Sikerült akkor rendőrségünknek annak fészkét kipuhatolni. Angliában volt az, hol egy egész társaság foglalatoskodott ausztriai banknoták’, porosz tresor-jegyek’ ’s lengyel forintok’ készítésével ’s a’ száraz földön elterjesztésével. De ezen rendetlenség nem tartott soká, mert, mint mondatott, rendőrségünk hamar ráakadt a’fonalra, melly illy vétkes vállalat’ székéhez vezérlett, sürgette a’ vétkesek’ feleletre vonatását, kik aztán az Angliában hamisítások ellen fenálló törvények szerint szigorúan büntettettek meg. Meg lehetünk győződve, hogy bárhonnan eredjenek is a’ most forgásba hozott banknoták, ismét nem sokára vége fog vettetni egy illy vétkes ütésnek, mert rendőrségünk’ ügyessége és szemessége sokkal többször bizonyult be, hogysem egy pillanatig is kételkedni lehessen, miképen a’ rejtekhelyeket kikutatandja, hol vakmerőn speculaltatik a’ közbátorság’ és morál’ rovására. A’ legújabb időben, hol mindenütt és itt is, a’ tolvaj- és csenészmesterség finomítva ’s ritka, felette szánandó ügyességgel űzetik, valóban nem kis feladás, a’ köz bátorságot őrzeni. Annál inkább érdemel megemlítést, milly gondossággal kezeltetik e’ székvárosban a’ rendőrség, ’s miképen alig vitethetik véghez valamelly gonosztett, melly ne fedeztetnék ’s büntettetnék meg azonnal. Csak a’ múlt héten lopatott el egy itteni pénzváltótól csaknem hihetetlen módon 30.000 forint pengő pénz. Alig volt a’ rendőrségi igazgatóság tudósítva , midőn a’ tolvaj’ megcsipelésére a’ szükségeseket megtevő, és 24 óra alatt elég szerencsés is vala, nemcsak a’ bűnöst, hanem az ellopott pénzt is, melly már harmadik kézben volt, felfedezni. (Ally. 7.) Múlt h. 19dikén a’ londoni udvarhoz szánt persa követ, Husszein khán , 16 személyből álló kíséretével „Gróf Kollovvrat“ gőzhajón Syrából Triestbe érkezett. A’ követ ur’ ottani vesztegideje január. 28 dikán telt ki, 's úgy ő útját Bécsen keresztül Londonnak folytató. — Konstantinápolyból Syráig „Mahmudie“ gőzhajón utazott a’ követ, ’s megelégedését mind a’ legénységgel mind a’ kapitánnyal igen élénken fejezte ki. Ez utóbbi egy drága shawlt kapott ajándékul, de még inkább megtisztelő volt reá nézve azon megkülönböztetés, mellyel róla Husszein klián az ausztriai internunciushoz, Stürmer báró úrhoz, intézett következő levelében emlékezett: „Syra, seval hónap’ Sdikán, 1254 (dec. 25. 1838). Nagyszületésű, nagyon tisztelt, méltóságos és hívnek tapasztalt barátom! Jelentésünk rövideden ez: Konstantinápolyban az ausztriai gőzhajóra ültünk és, Istennek hála, ide Syrába szerencsésen megérkeztünk. Minthogy tehát a kapitány magát irántunk rendkívül jól és módosan viseltess minket tökéletesen kielégített és megörvendeztetett, ennélfogva ezt szükségesnek tartottuk az ő ajánlására excellentiádnak tudtul adni. Azon reménységgel vagyok, hogy Kegyed hajlandó lesz az én baráti érzelmeimet jövendőben is mindenkor viszonozni. Egyébiránt teljesítse a’ Mindenható Kegyednek minden kívánságát!“ Bécs, jan. 31. Francziaországban igen tüzesen dolgoznak a’ vashámorokban a’ már siker koronázta bánásmódoknak, mellyekkel a’ termánk- és rúdvas’ gyártásánál a’ tűzi szer kiméltethessék, általános behozatalán. Felette nagy tetszéssel fogadtatott Guengveau urnak „Mémoire de l’ état de la fabrication du fer“ czímű munkája, ’s bizonyosan sokat teend arra, hogy a’ vashámorok’ nagyobb részében tetemes változtatások hozathassanak létre.— Azon kérdések közül, mellyekkel a’ franczia kamarák hihetőleg foglalkozandanak, egyik legfontosabbnak tekintetik a’ „franzia gyarmatok’ jövendőbeli rendszerét1,4 illető. Két tárgyat hisznek itt fokép megvitatandónak: 1) Mennyire akadályoztathatik ezentúl a’ belföldi répacukornak a' gyarmatokból behozott czukorral történő concurentiája, a nélkül hogy jogtalanság követhessék el a’ máris egyenesen és mellékesen szerfölötti adó alá vetett honi mezőgazdasági iparon az ültetvény-birtokosok’ javára ? 2) Miképen volna azon 40,000 szerencsétlen, kiket a’ sors rabszolgaságra kárhoztatott, „lassankint 44 felszabadítandó, mire nézve Anglia példányul szolgálhatna? ” Az utóbbi kérdés különösen fontosnak tekintetik, bizonyosnak tartatván, hogy a’ rabszolgáknak czélszerűen intézett felszabadítása által nagy haszon lódna mind az ültetvényesekre, mind pedig magára Francziaországra is háramlani, mig a’ közvélemény a’ gyarmatok’ mostani állapotját emberiség elleni bűnnek nézi.Sokan hiszik, hogy az 1836dik évben Lamartine és Tracy urak által tett emberbaráti javaslatokat ez úttal a’ kamarák szívükre veendik, az ültetvény-birtokosok’ haszonlesésének és önzésének ismét ellenük harczolandó cselszövényei’ daczára. Közmeggyőződés egyébiránt, hogy a’ négereknek halkan intézendő felszabaditásával egyszersmind gyermekeik’ számára czélszerű nevelő- ’s tanító-rendszernek kell életbe lépni, mit Anglia elismert ’s részint már gyakorlatilag létesíten is kezdett, több száz négeriskolát állítván eddig"is fel gyarmataiban a’ négerek’ felszabadítása óta, ugyszinte seminariumokat, mellyekben négeriskolamesterek képeztetek — Az éjszakamerikai egyesült statusokból érkezett tudósítások szerint ott rendkívüli előmenetelt tesz a’ tudományos oktatásnak a’ szabad lakosság közötti terjesztése; jelenleg mintegy 10 fő tudós iskola-intézet áll fen,‘melyek közt legjelesbek: a’ „Herward-university44, 30 tanítóval ’s 40,000 kötetet számláló könyvtárral; a’ „Vale-college44, 20 tanítóval és 8,500 kötetből álló könyvtárral; a’ „St.Maryscollege44, 24 tanítóval és 10,500 könyvvel. Orvos-iskolák’ székei: New-York, Wales, Charlestown, a’ „Transilvania44 egyetem, továbbá a’ washingtoni, providencei, vermonti, pittsfieldi ‘stb. egyetemek. Valamennyi orvos-iskolában mintegy 120 professor tanít. Egyszersmind néhány év óta több orvosi hírlap jelenik meg, mellyek közt első helyet foglal a’ „The american Journal of the medical Sciences.44—Nevezetes az is, milly gazdagok művészekben e’ statusok, így péld. Aston mint festész históriai szakban , Greenough mint szobrász, Sully mint arczképfestő, jelesek. Roppant haladást tettek az utóbbi években e’ statusok’ „védeszközei ,’s katonai intézményei44 is, mellyek közül a‘ tábornoki kar’ tökélyesítése, az ezredek’ törzsökeinek (cadres) felállítása, miáltal azok minden pillanatban „négyszeresen44 szaporíttathatnak, ’s a’ nemzeti katonaság’ (Miliz) czélszerűbb rendezése érdemelnek főképen említést. Ez utóbbi az egyesült statusok’ védelmezésére szükséges fölkelés’ esetében „körülbelül egy millió háromszázezer gyalogot4 ad, kik czélszerü ’s a’ mellett kevés költséget okozó rendezésük által nagyobb részint derék „lövészekből i4 állanak, minekké lakkerületeikben képezik ki magokat, a’ nélkül hogy nagy osztályok huzatnának össze. Az újabb időben alkotott „várerősítvényi rendszer“ is részint tökéletességre vitetett már , ’s kapcsolatban áll a’hadi utak’, csatornák’ és vaspályák’ hálójával, melly az éjszakamerikai tartományokat borítja. Végre legújabb időben a’ hajóhad, pattantyússal ’stb. is szaporíttatott. E’ mellett nem kevésbbé gondoskodott a’ kormány „az ország’védelmezőiről“ is. Mert nem elégedvén meg Chillon úr’azon indítványának elfogadásával, miszerint a’ szabadság-háborúnak agg vitézei a’ köz kincstárból bőven tápláltassanak, a’ congressus egyszersmind azt is megengedte, hogy az egyesült statusok’ szolgálatában megsebesített tisztek’ és közkatonák’ feleségei ’s gyermekei illető férjeik’ ősatyáik’ zsoldjának felét élték’fogytáig húzzák. — Aufliábeli híreknél fogva kikerülhetlennek látszik a’ gabonatörvények’ eltörlése vagy megváltoztatása. Hiszik továbbá, hogy a’ „statusadósság’ kamatjai“ le fognak szállíttatni, bármint küzdjön is e’ rendszabály ellen a pénzaristocratia, melly, mihelyt nagyobb olcsóság állana be, a’ mostani kamatláb mellett igazságtalan hasznot huzna a’ többi statuspolgárok felett. Mi a’ londoni színházakat illeti: jelenleg a’ „Coventgarden“-ben a’ „Harlekin és Rosamonda“ czímre pantomim adatik; azon sok változás és átalakulás miatt, mellyek benne előfordulnak, minden előadásánál kétszáz munkás használtatik. A’ „Drury-Lane“ színházban szinte adatnak efféle pantomimek. — Vestris asszony, a’ kedvelt tánczosnő, Amerikából Londonba érkezett; martiusban ugyanoda váratik a’ hires Garcia színésznő is; Taglionra, mint mondják, jövő nyáron Pétervárból Bécsen keresztül szinte Londonba menend. — E.*** A agybritfiiiiiia. A’ Morning Chronicle igy ír: ,,A’ gabonatörvények elleni izgatás a’ gyárkerületekből a’ fővárosba terjed. Hol e’ fontos tárgy eddig elő igen csekély figyelemre talált. Különféle kézművesek és iparűzők Londonban kérelmeket kezdenek készíteni, köztök névszerint a’ kenyérsütők és vendégfogadósok. Magok a’ gyárkerületek is csaknem kizárólag e’ kérdés’ vitatásával foglalkodnak , ’s olly ellenállhatlannak látszik minden néposztály’ érzelme e’ fontos tárgy iránt, hogy azt hiszik, miszerint a’ ministerium’ sorsa