Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1839-03-04 / 18. szám
es tehetségben, hanem vér szerint is igen közelről es hűséges févnafiai. A’ hét személyből álló hangasz,car tagja, enk. első hegedűs Farkas József (a’ Pesten, Pozsonyban, Gyo,mi ’s főbb más városiban hazánknak tiszta es kellemes faii nevem,ekkorában csodált es szeretett, most téka miatt mai gy . második hegedűs Bihary Ferencz; 18. Farkas tente; bőgőhegedűs Farkas Ferencz; czimbai • Ejek; pratschi hegedűs Földvári Imre; Mar Z Sándor. A’ mai este’ darabjai macan '/■ ”p'met tánczok voltak, amazok Rózsavölgyi, ezek »val c‘, Massák’’ szerzeményei. A’számosan felgyűlt pubrik osztatlan tetszéssel’s többszöri kihívással jutalmazta’ Tries természetművészek’ műadományát, melly jutalomnak megérdemlett volt, mert az őjátekjok valóban csodálatra méltó tisztasággal és szabatossággal (praecisio) bírt , s S mi mindezeknél több, megvan, ki van nyomva e játékban az igaz magyar nemzeti bélyeg : a szív es nature. Weszter úr nem csak igen dicséretesen ismert tanczos es tánczmester, hanem egyszersmind magyar es neipet szítja is, ki mint ilyen több magyarhoni színpadon feltett máris, mint halljuk, itt is fel föllépni, kiégendő kezességek arra, hogy a’ magyar taneznak is a lépések Sí merészségére, mind eredetiségére, mind változatosságára és gömbölyűségére nezve becsületére fog valmi, a mai estén köz tetszésre be is bizonyított. A taisasae még két ízben szándékozik fellepni ’s úgy útját becsnek venni. ° Siker és szerencse járjon velök! Cs. * Pest febr. 26. Főtiszt. Grosser K. János kormánya alatt hazánk’ reményeit bölcs oktatással vezető ajtatos szerzet a’ pesti ifjúsággal tegnap (febr. 27.) végezete évi 1!r,ványos próbatételeit, mellyekben öt hónapi fáradozásának gyümölcsét mind növendékei’előmenetelével, mind a korjot kedvelők’ hálájával bőven tapasztala. — Ugyanis újaink ezen alkalomkor nem csak a’ tanulmányok helyes és értelmes előadásában, hanem más magyar és latin nyelven szerzett szavalásokban és beszélgetésekben is tanítóik fáradozásait a’ hallgatok’ teljes megelégedésével annál is inkább jutalmazák, mivel ezek a’mindennapi tapasztalásból merítvék, mind elmebeli fejlesöket mind pedig leteleje igazgatását tárgyazók. A’ minden rendű számos hallgatok közül nem hallgathatni el gróf Zichy László neves Reviczky Imrené’ jelenlétükkel a’ tudományok iránt mutatott szeretetöket sem Fejér György prépost és k. tanácsosnak tudományi buzgóságát, mellyel a’ serdülő ifjak’ előmenetelének tanúja kíván lenni; sem végre a’ jót és szépetkedvelve mivélő Prónay Albert b. t. Pest vármegye’ administratorának a’ tudományokban és szépmesterségekben ismert műveltsége szerint ifjaink iránt tapasztalt részvételét. 3 Kocséron feb. 14. ’s lékén tartatott társasági agarászatot két billikom diszité, egyike a' társaságtól illy felírással : „Az agarászó társaság a’ legjobb agárnak 1839. évben Kocséron“; másika b. Wenckheim Lászlótól: ,,A’ legnemesebb és legszebb agárnak 1839. évben Kocséron“. Mindkettő művészetet, csínt és ízlést tanúsító. A’ társasági billikomrapáronkint pórázról eresztett nyolcz agár közül próbafutás utáni kettő jeleltéték ki: gr. Wartenslehen Ágostoné : Bam ba; ’s Pálinkás Sámuelé: Hék ás; nyertes 1amba. A’b. Wenkheim László adta bibikomot szótöbbség által gr. Ráday Gedeon Fordíts nőstény agara érdemlé meg. Az egészet kedvező idő mellett igen élénk részvét kiséré, ’s ezen valóban férfias kedvtöltés könnyen felejtető a’ különben szomorú elsőböjti napokat. Bihar megyéből február. Likéről érkezett hírek szerint ott a’ marhadög megszűnvén, az országos vásárok egész bátorsággal tartatnak, névszerint Nagy-Váradon, 's a’ héti vásárok is minden tartózkodás nélkül teljes folyamatban vannak. Vajha jövő tavaszkor, midőn a’ marhák legelőre hajtatván, csordákban összesítetnek, az itt ott lappangható ragály ki ne ütne ’s tovább ne terjedne, mint az előbbi néhány szerencsétlen évben történt! Ugyanezen dög’ megszűntéről Erdélyországból is érkeznek nyugtató tudósítások, ns. Sekés megye mindazáltal annyira gondos a’ nyavalya’ elterülhetésének veszélye iránt, hogy a’ kebelén átmenő marhákat máskép nem tűri keresztülhajtatni, hanem ha két eskütt ember egyik helységből a’ másikig kíséri azokat egész a’ megye’ határiból kijutásokig, hogy igy az áltálmenő marhák a’ békésiekkel semmi érintkezésbe ne jöjjenek; holott a’ki egészséges és minden mirigytől tisztán maradt marhát hajt e’ veszélyes időben távolabb vidékekre, maga is természet szerint ügyel arra, hogy idegen csordákhoz, vagy istállókhoz, a’ ragálytól féltében, ne közelítsen. Ugyanazon ns megyében még az utasok’ kocsijáról is leszedik a’ szénát ’s megégetik, hogy ezáltal is a’ veszélyes mirigybe ne hozassák. Részint az őszi bő esőzések,részint az esővel elegyes gyors hóelolvadás elpusztította vagy legalább igen megfogyasztotta főleg a’ közép Magyarországon kártékonykodott egerek’ és hörcsökök’ mű madjait. Miért ezer hála a’ természet’jótékony Istenének! **" Maros-Vásárhely, febr. 16. Tánczteremünk, azúgynevezett „Apollo’ teremő, a’farsangi hetek’lefolytan viszont színházzá alakíttaték által, ’s a’ játék színi egyesület, melly itteni ügyvéd Nagi, József’ főfelügyelete alatt részvények’útján tart szinésztársaságot, a’ magyar színészet körűl több oldalról mutatott buzgóságának újabb jelet adá. A’kívül ugyanis, hogy a’ társaság’ nyarapulását uj tagok szerzésével igyekezett előmozdítni, melly jótékony czelja’ sükerének szerencsés előjele gyanánt tekinthetni a’ Kilenyi Dávid’ Kolozsvárott tengő társaságától elhozatasát Lipcsei Klárának, új színművekkel is kívánta gazdagítni a’ repertóriumot, ’s pedig annyira, miszerint — mint a’ t. egyesület mai napon kelt hirdetményéből olvassuk — óévről egyik mind itj ’s Pestről és egy részben Kolozsvárról épen csak ezen napokban érkezett legválogatottabb darabokat fog eloadatni, alig véve ki egy-két darabokat, mellyeket újra eloadatni a közönség’ igen nagy része kiván. Az előadások rendet jelenleg a ,,partjáró leánya“ kezdi a’ matestvével. A társasag nemi ismertetéséért ennek tagjai közűl legyen elég elegyesen említni Abdai,, Dér, Kovács, Poznán, S Zákfy, Szathmáry, Török ‘stb. urakat; Abdayné, Szathmáryné, Udvarhelyiné asszonyokat ’s Lipcsey Klára és Szilvás// Eszter kisasszonyokat.— Azon meleg részvét, mellyet közönségünk legközelebbi időkben nyilványított a’ színészet iránt, némi reményt nyújt azon sokaktól ápolt vágy’ teljesedhetése felől, miszerint itt czélnak megfelelő színház emeltessék , ’s ha ez egyszer létre jőne, s ha a közönség’ áldozatra kész buzgalma az idők’ folytán nemhogy csökkenne, sőt újabb meg újabb díszében virágoznék fel ’stb. ’stb., úgy előbbutóbb feszítettebb vágyak is kielégíttethetnek az itteni színi előadásokkal, s úgy valódi művészeti élvezetre is számíthatni szinteremünkben, midőn most körülményeink’ mostohasága miatt többnyire csak jó szándék pótolgatja a’ magasb művészet’ hiányzását. Magyar tudós társaság. T. Gorove László táblabiró ’s m. acad. 1. tag, maga és ifjabb testvérei Lajos és Károly táblabirák’ nevükben bizonyos, a’ t. társaság által kezelendő közjutalomtételekre szánt, ezer pengőftnyi alapítvány levelet teve le az academiai elnök, gróf Teleki József ur ő excja’ kezébe, melly az igazgatóság’ elibe terjesztetése ’s elfogadtatása után, minden részleteivel, köztudomásra fog hozatni. Az elnök’rendeléséből. Pest, febr.2. 1839. D. Sebedül Ferencz, titoknok. Zfagylfi’italanja. Az alsóház’ febr. lelkes ülésében Russell John lord a’ kormány’ terveit fejtegető a’ nevelésügy iránt. „Minálunk“, mondó, „a’ népneveléshezi előkészületek’ tetemes hiánya uralkodik, kivált a’ szegényebb osztályokra nézve. Sokan a’ legcsekélyebb elemi oktatásban sem részesülnek, ’s a’ népnevelés még hiányosabban van alkotva minőségére mint mennyiségére nézve. Idegen kormányokat, melylyek közönséges oskolarendet hoztak be , épen olly kevéssé utánozhatunk, mint az éjszakamerikai egyesült statusokat, hol minden egyeseknek van áthagyva. Mi a’ nem rég nyilványos gyülekezetekben kifejtett főegyházi nevelési tervet illeti, melly szerint a’ nevelésügy a főegyházi papság’ kezeire bízatnék, és semmi tanítási rendszer sem kapna gyámolításra, melly nem a’ papság’ felügyelése alatt tszhangzással a’ főegyház’ fanya- és alapszabályaival történik, úgy látszik, hogy egy illy terv’ ajánlása által jelen időnkben, az ország’ olly késő történeteiben, egy igen komoly akadály gördíttetnék az általános népnevelés’ elébe. Közönségesen elismert statusjogszerű elv volt a’ revolutio, de kivált a’ hannoveri ház’ trónra lépte óta, hogy az oktatás nem csak a’főegyháznak áll szabadjában, hanem minden vallásúaknak, ’s ezen elv a’ protestáns dissenterek’ ’s a catholicusok’ felszabadításáról szóló 1828. és 1829. adták által még tovább is kiterjesztetett. A’ legjobb bánásmód nézetem szerint egy collegium’ felállítása, melly által a’ népoktatás javára használandó rendszabályok éretten megfontoltassanak ’s rendszeresen elintéztessenek. Ezen collegium olly férjfiakból állana, kik már szolgái a’ koronának s viseletűkről mindig a’ parlamentnek volnának felelősek. Javaslatom oda terjed, hogy a’ titkos tanács’ elnöke ’s ennek legfölebb öt tagja egy collegiumot alakítsanak, mellynek kötelessége azon módot megvizsgálni, miképen használtassanak az oktatásügyre esztendőnkint mintegy 30.000 fontra menő status adakozások. Az ezen collegium’ rendelkezése alá jutandó eszközök legelőbb is egy normál iskola’ felállítására fordíttassanak. Hogy ezen intézet a’ lehetőségig tökéletessé tétessék, a’ nevelés’tárgyai legyenek: 1) hitvallási, és 2) erkölcsi kiképzés, 3) szoktatás a’munkásságra, 4) különféle mesterséghez illő ismeretek. Az eddigi oktatási rendszer az oskolákban, mellynek tárgyai egyedül olvasás és irás’s a’vallás’ némelly elemei voltak, hamis föltételen alapult. Sok fontos van a’ meghalt Cobbett’ ellenvetéseiben a’ népoktatás’ tárgyában , melly utóbbinak elhatározott ellenzője volt, mivel t. i. az embert nem teszi képessé kötelességei’ jobb teljesítésére ’s kenyere’ megkeresésére.“ Wyse úr szerencsét kívánt az országnak a’ tett lépésekhez, ’s azon nézetet nyilatkoztató, hogy az elegyes oktatás’ rendszere, valláskülönbség nélkül (mint Izlandban van behozva) a’ legjobbik. Peel R. a’ főegyháznak azon oktatási szabadságot vitató, mint a’ többi vallásoknak. Nézete szerint legjobb s legalkalmasb a’ különféle vallások közt a’ béke’ fen tartására, ha, mint eddig, a’ különféle vallásinak’ önkényes törekvéseire hagyatik, gyermekeiket vallásukban nevelni. Végül bizodalmas meggyőződését nyilatkoztató, hogy a’főegyház most kötelességei’ öntudatára felébredt. Russel John lord válaszolt,,A’ mi 1ly nagy gyönyörrel hallom a’ legújabb nyilatkozásokat ’s látom nevezetesen azok’felébredését, kik valóban sokáig szenderegtek, mégsem titkolhatom el aggodalmamat azon mód iránt, miképen fog az utan felébredt buzgalom gyakoroltatni.“ Végre Brotherton urnak évenkint megforduló javaslata, hogy éji 12 óra után soha se vétessék olly tárgy elő, melly valamikép’ hosszabb tanácskozásra vezethetne , 26 szóval 19 ellen félrevettetett. A’ felsőház’ febr. fokei ülésében Durham lord alkalmat von a’ felsőháznak még egyszer szívére kötni a’ canadai ügyek’ iránti határozat’ sürgetősségét. Mint tanulevelet felolvasó egy Canadában nagy hivatalban levő férj fi’ jan. Kiről szóló levelének következő helyét: „Mi mindnyájan katonák vagyunk’ mondatik ebben ,,’s félünk, hogy nem sokára kenyér’ Inával leendőink , minthogy nincsenek munkásaink. Ha a’ brit kormány szándékozik a’ canadai gyarmatokat megtartani, akkor valaminek történnie kell. Ha a’ jobbulásra nem történendik változás, akkor az ország nem sokára egész becsét elvesztendi. Mi azon tervet illeti, a’ békét állandó hadsereg által tartani fen, ez merő képtelenség és hoszabb időre kivihetlen. Adjatok alkotmányt az országos parlament által, a’ lázadás azonnal el lesz nyomva.“ . Azon tárgyak közül, mellyek a’legközelebbi estéken a parlamentben megpendíttettek, leginkább Mahon lord’ ajánlata, hogy a peres választások’elintézése az alsóháztul elvetessék ’s más törvényszéknek adassák át, mivel a’ ház felekezetei saját ügyökben pártatlan bírák nem lehetnek , kimentő vitatkozásokra ada alkalmat, de a’mellyek részleteikben a kis’többre nézve kevés érdekkel bírnak, főleg, mivel e tárgy már a’ múltkori ülés’ alkalmával igen terjedelmesen meghányatott. Mahon lord most sem hattatott keresztül indítványával; a’ tagok’nagyobb része, közölt név szerint sir Robert Peel is, noha az indítványt tevő a’ konservativ párthoz tartozik, ellene volt annak, minthogy írtala a’ ház’ becsületét megsértve találták, így tehát az indítvány 177 szóval 63 ellen félre vettetett, Peel ar elenben engedelmet nyert, egy bili’ behozatalára, a’ peres választások’ mostani elintézésének megjavítására, ajánlkozván olly tervet terjeszteni elő, melly e’ törvénykezést a’ láztól elvonni nem fogná ’s mégis a’pártatlanságot az eltérésben lehetségessé tenné, melly utóbbit azonban a’ miniséri sajtó igen kelti. Londonból febr. 19-ei tudósítások szerint Brougham lord’ indítványa, hallgattatnának meg a’ gabona törvény’ ellenzőinek küldöttei a ház’ sorompói előtt, 18kán a’ felsőháztól szavazat nélkül félrevettetett. — Az alsóház’ 19-dikei ülésében Villiers úr hasonló indítványt tett, mellynek sorsáról azonban a’ futár’ elindultakor mé° semmit sem lehete tudni. Midőn Morpeth lord febr. 14-ikén az alsóházban az izlandi helyhatósági bili’ isméti beadására engedményt kért ’s egyszersmind rövid áttekintését adá a’ benne tett változtatásoknak, támadt ugyan vita, mellynek azonban nla°a e’ bili épen olly kevéssé volt tárgya, mint más izlandi állapotok, ’s ez is csak felületesen érintetett. A’változtatások nem olly neműek, hogy azokból az oppositioi nézetek’ részére ’s azon ellentállás’ elhárítására, mellyre a’ rendszabályok eddig a’felsőházban találtak, engedmény előrelátható volna. Egyébiránt a’ helyhatósági bilihez legközelebb a’ ministerium a' múlt évben elfogadott izlandi szegényi törvény’ javítására is akar a’ parlamentnek egy rendszabályt elejébe terjeszteni, mellyben a’ tapasztalás már több hiányt mutatott ki. Az izlandi földbirtokosok épen úgy látják érdekeiket veszélyeztetve mint az angolok a’ gabonatörvények’ eltöröltetése által. O'Connell a’ parlamentben ugyan az eltöröltetés mellett fog szavazni, de párthiveinek szabadon hagya azon részre hajolni, hova akarnak. ’S valóban már számos, különben elhatározott szabadelmű földbirtokos e’ kérdésben az angol tory-nemességhez csatlakozott. A’ szabadelmű Dublin Post, melly máskor a’ gabonatörvények’ eltörlése mellett szólott, legújabban a’ közvélemény’ hatalma által kényszerítve látá magát, buzgóságának más irányt adni. Az Oxford Chronicle szerint e’ város’ egyik erőművésze , Dupe William úr , a’ gőz helyett egy pótszert fedezett föl mozgató erőül kocsiknál és hajóknál. „A’ találmány__ mond e’ lap — igen egyszerű, a’ ható erő nem egyéb mint összenyomott levegő. Kiszámítok, hogy e’ pótszer kétharmaddal kevesebb költséget okoz mint a’ gőz, ’s kevesebb helyet is kíván mint a’ gőzerőmű. A’találmány’egy mintája több műértéknek mutattatok az egyetemben és városban, kik különös tetszésüket nyilványíták iránta.“ Az Allgemeine Zeitung megjegyzi, hogy illyetén találmányokról egy idő óta olly sokat lehet olvasni, miszerint a’ bizalmatlanság irántok igen is kimenthető. Francziaország. A’ Journal des Débáts igy ír: „Kérdeztetünk, mi oka azon komor egyedülségnek, melly mai napság a’ trón körül uralkodik . Feleljük, hogy mi nem látunk egyedülséget olly trón körül, melly a’ követkamara’ többségét, a’ pairkamarának csaknem közmegegyezését, valamennyi fölvilágosult osztályok’ bizodalmát és vonzódását, a’ nemzetőrség’ szeretet, a’hadsereg’ ragaszkodását, szóval egy nagy nép’ minden komoly érdekeinek értelmes és tartós helybenhagyását bírja. Ha tehát a’ coalitio’ kolomposai egyedülséget látnak a’ trón körül, ez az ő fenhéjázásuk’ káprázata, mert ők igen hajlandók azt képzelni, hogy mindenütt egyedülség uralkodik, hol ők nincsenek... Országunk’ és korunk’ bibéje, hogy mindenki elég erősnek hiszi magát, a’ királysággal mérkőzni. Minden, ki, ha csak három napig is, az ügyek körül forgott, minden, ki valamelly szószéki győzelem vagy akár a’ statusnak akár egyik felekezetnek tett valamelly kis szolgálat által a’ tuilleriákba jutott, minden, ki a’ királlyal dolgozott ’s egy rendeletet aláirt, — azon naptól fogva, mellyen megszűnik minister lenni, jogosítottnak hiszi magát, a’ királyságnak sakkot mondani. Az ő helytelen vélekedésük szerint háladatlanság, szellemi munkálatuk’ támaszát nélkülözni, árulás, legkisebb bizodalommal is lenni utódjaik iránt, kiket a’ többség gyámolít. Szóval, legott készeknek nyilatkoznak a’ hivatálból kilépni azon naptól fogva, mellyen a’ királyság valamiben ellenmondani akar; és telvék boszankodással a’ királyság iránt, mihelyt ez eléggé szerencsétlen az embereket szavakon fogni.“ A’ [Mexico városban kiütött mozgalom (mellyet a franczia hírlapok a’ minap mint Bustamentes megbuktatása adtak elő) csak egy utezai zenebona, nem pedig lázadás volt. Azonban hinni lehetett, hogy az mégis csak előjátéka egy lázadásnak a’ frigypártiak’részére. Lustamente elnök, az aristocrata párt feje, kényszerítve látá magát, egy kétségtelen frigypártit, a’ köztársaság’ előbbi elnökét, Pedrazu Gomezt, a’ ministeriumba meghívni. Néhány nappal későbben (dec. 14.) a’ nép a börtönhöz tódult, hol Farias Gomez exminister és Alpache exkövet, mindketten összeesküvésről vádoltatvák és heves democraták, három hónap óta becsukva valónak. A’ kormány parancsot adott e’ két személynek szabadon bocsátására, é s a tömérdek népség diadallal kisérte őket lakukba, kiáltozván: „Éljen a’ szövetség ’s az 1824-i alkotmány, halál a’ centralismusra!“ Azalatt lustamente e’ népmozgalom után legalább névre még folyvást feje volt a’ köztársságnak. Azt is lehet észrevenni, hogy a’ frigypártiak Frantziaország ellen épen olly nehezteléssel vannak, mint az ellenpárt. A’ mexicoi köznép épen seggel nem akarja, hogy idegenekkel alkudozások történjenek. Zendülő lármázása közben a’ nép Lustamente cinülnek nevezetesen azt is szemére vetette, hogy ez Ulloa felegvárt a’ francziák’kezére játszotta volna,s ha korminya meg nem döntetik, még egész Mexicoval is hasonti tenne. — A’ Mexicoból elűzött franczia lakosok három csapatra oszlottak, Veracruz’ irányába tevén utjokat. A' ki