Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-03-04 / 18. szám

es tehetségben, hanem vér szerint is igen közelről es hűséges févnafiai. A’ hét személyből álló hangasz,car tagja, enk. első hegedűs Farkas József (a’ Pesten, Pozsonyban, Gyo­­,mi ’s főbb más városiban hazánknak tiszta es kellemes fa­­i­i n­evem,ekkorában csodált es szeretett, most téka miatt mai gy . második hegedűs Bihary Ferencz; 18. Farkas tente; bőgőhegedűs Farkas Ferencz; czimba­i • Ejek; pratschi hegedűs Földvári Imre; Mar­ Z Sándor.­­ A’ mai este’ darabjai ma­­can '/■ ”p'met tánczok voltak, amazok Rózsavölgyi, ezek »val c‘, Massák’’ szerzeményei. A’számosan felgyűlt pub­­r­i­k osztatlan tetszéssel’s többszöri kihívással jutalmazta­­’ Tries természetmű­vészek’ műadományát, melly jutalom­nak megérdemlett volt, mert az őjátekjok valóban csodá­latra méltó tisztasággal és szabatossággal (praecisio) bírt , s S mi mindezeknél több, megvan, ki van nyomva e játék­ban az igaz magyar nemzeti bélyeg : a szív es nature. Weszter úr nem csak igen dicséretesen ismert tanczos es tánczmester, hanem egyszersmind magyar es neipet szí­tja is, ki mint ilyen több magyarhoni színpadon felte­tt már­is, mint halljuk, itt is fel föllépni, kiégendő ke­­zességek arra, hogy­­ a’ magyar taneznak is a lépések Sí merészségére, mind eredetiségére, mind változatos­­­ságára és gömbölyű­ségére nezve becsületére fog valm­i, a­ m­ai estén köz tetszésre be is bizonyított. A taisasae még­ két ízben szándékozik fellepni ’s úgy útját becsnek ven­ni. ° Siker és szerencse járjon velök! Cs. * Pest febr. 26. Főtiszt. Grosser K. János kormánya alatt hazánk’ reményeit bölcs oktatással vezető ajtatos szer­zet a’ pesti ifjúsággal tegnap (febr. 27.) végeze­te évi 1!r,­­­ványos próbatételeit, mellyekben öt hónapi fáradozásának gyümölcsét mind növendékei’előmenetelével, mind a korjot kedvelők’ hálájával bőven tapasztala. — Ugyanis újaink ezen alkalomkor nem csak a’ tanulmányok helyes és ér­telmes előadásában, hanem más magyar és latin nyelven szerzett szavalásokban és beszélgetésekben is tanítóik fá­radozásait a’ hallgatok’ teljes megelégedésével annál is inkább jutalmazák, mivel ezek a’mindennapi tapasztalás­ból merítvék, mind elmebeli fejlesöket mind pedig leteleje igazgatását tárgyazók. A’ minden rendű számos h­allgatok közül nem hallgathatni el gr­óf Zichy László nev­es Reviczky Imre­né’ jelenlétükkel a’ tudományok iránt mutatott szerete­töket sem Fejér György prépost és k. tanácsosnak tudomá­nyi buzgóságát, mellyel a’ serdülő ifjak’ előmenetelének ta­núja kíván lenni; sem végre a’ jót és szépet­­kedvelve mi­vé­lő­ Prónay Albert b. t. Pest vármegye’ administratorának a’ tudományokban és szépmesterségekben ismert művelt­sége szerint ifjaink iránt tapasztalt részvételét. 3 Ko­csér­on feb. 14. ’s lékén tartatott társasági aga­­rászatot két billikom diszité, egyike a' társaságtól illy fel­írással : „Az agarászó társaság a’ legjobb agárnak 1839. év­ben Kocséron“; másika b. Wen­ck­heim Lászlótól: ,,A’ legne­mesebb és legszebb agárnak 1839. évben Kocséron“. Mind­kettő művészetet, csínt és ízlést tanúsító. A’ társasági billi­­komrapáronkint pórázról eresztett nyolcz agár közül pró­bafutás utáni kettő jelel­tété­k ki: gr. Wartenslehen Ágosto­né : B­a­m b­a; ’s Pálinkás Sámuelé: H­é­k á­s; nyertes 1­­a­m­­ba. A’b. Wenkheim László adta bib­ikomot szótöbbség által gr. Ráday Gedeon Fordíts nőstény agara érdemlé meg. Az egészet kedvező idő mellett igen élénk részvét kiséré, ’s ezen valóban férfias kedvtöltés könnyen felejtető a’ külön­ben szomorú elsőböjti napokat. Bihar megyéből február. Likéről érkezett hírek sze­rint ott a’ marhadög megszűnvén, az országos vásárok egész bátorsággal tartatnak, névszerint Nagy-Váradon, 's a’ héti vásárok is minden tartózkodás nélkül teljes folyamatban vannak. Vajha jövő tavaszkor, midőn a’ marhák legelőre hajtatván, csordákban összesítetnek, az itt ott lappangható ragály ki ne ütne ’s tovább ne terjedne, mint az előbbi né­hány szerencsétlen évben történt! Ugyanezen dög’ meg­szűntéről Erdélyországból is érkeznek nyugtató tudósítások­, ns. Se­kés megye mindazáltal annyira gondos a’ nyavalya’ elterülhetésének veszélye iránt, hogy a’ kebelén átmenő marhákat máskép nem tűri keresztülhajtatni, hanem ha két eskütt ember egyik helységből a’ másikig kíséri azokat egész a’ megye’ határiból kijutásokig, hogy igy az áltál­­menő marhák a’ békésiekkel semmi érintkezésbe ne jöjje­nek; holott a’ki egészséges és minden mirigytől tisztán ma­radt marhát hajt e’ veszélyes időben távolabb vidékekre, maga is természet szerint ügyel arra, hogy idegen csordák­hoz, vagy istállókhoz, a’ ragálytól féltében, ne közelítsen. Ugyanazon ns megyében még az utasok’ kocsijáról is le­szedik a’ szénát ’s megégetik, hogy ezáltal is a’ veszélyes mirigy­be ne hozassák. Részint az őszi bő esőzések,részint az esővel elegyes gyors hóelolvadás elpusztította vagy leg­alább igen megfogyasztotta főleg a’ közép Magyarországon kártékonykodott egerek’ és hörcsökök’ mű m­adj­a­it. Miért ezer hála a’ természet’jótékony Istenének! **" Maros-V­ásárhely, febr. 16. Tánczteremünk, az­­úgynevezett „Apollo’ teremő,­ a’farsangi hetek’lefoly­­tan viszont színházzá alakíttaték által, ’s a’ j­á­t­é­k sz­ín­i egyesület, melly itteni ügyvéd Nagi, József’ főfelügye­lete alatt részvények’útján tart szinésztársaságot, a’ magyar színészet körűl több oldalról mutatott buzgóságának újabb jelet adá. A’kívül ugyanis, hogy a’ társaság’ nyarapulását uj tagok szerzésével igyekezett előmozdítni, melly jótékony czelja’ sükerének szerencsés előjele gyanánt tekinthetni a’ Kilenyi Dávid’ Kolozsvárott tengő társaságától elhozata­­sát Lipcsei­ Klárának, új színművekkel is kívánta gazdagít­­ni a’ repertóriumot, ’s pedig annyira, miszerint — mint a’ t. egyesület mai napon kelt hirdetményéből olvassuk — óévről egyik mind itj ’s Pestről és egy részben Kolozsvárról épen csak ezen napokban érkezett legválogatottabb darabokat fog eloadatni, alig véve ki egy-két darabokat, mellyeket újra eloadatni a közönség’ igen nagy része kiván. Az előadá­­sok rendet jelenleg a ,,partjáró­ leánya“ kezdi a’ matest­­vével. A társasag nemi ismertetéséért ennek tagjai közűl legyen elég elegyesen említni Abdai,, Dér, Kovács, Poz­nán, S­ Zákfy, Szathmáry, Török ‘stb. urakat; Abdayné, Szath­máryné, Udvarhelyiné asszonyokat ’s Lipcsey Klára és Szil­vás// Eszter kisasszonyokat.— Azon meleg részvét, mellyet közönségünk legközelebbi időkben nyilványított a’ színé­szet iránt, némi reményt nyújt azon sokaktól ápolt vágy’ teljesedhetése felől, miszerint itt czélnak megfelelő szín­ház emeltessék , ’s ha ez egyszer létre jőne, s ha a kö­zönség’ áldozatra kész buzgalma az idők’ folytán nemhogy csökkenne, sőt újabb meg újabb díszében virágoznék fel ’stb. ’stb., úgy előbbutóbb feszítettebb vágyak is kielégíttet­­hetnek az itteni színi előadásokkal, s úgy valódi művészeti élvezetre is számíthatni szinteremünkben, midőn most kö­rülményeink’ mostohasága miatt többnyire csak jó szándék pótolgatja a’ magasb művészet’ hiányzását. Magyar tudós társaság. T. Gorove László tábla­­biró ’s m. acad. 1. tag, maga és ifjabb testvérei Lajos és Károly táblabirák’ nevükben bizonyos, a’ t. társaság által kezelendő köz­jutalomtételekre szánt, ezer pengő­­ftnyi ala­pítvány­ levelet teve le az academiai elnök, gróf Teleki Jó­zsef ur ő excja’ kezébe, melly az igazgatóság’ elibe terjesz­­tetése ’s elfogadtatása után, minden részleteivel, köztudo­másra fog hozatni. Az elnök’rendeléséből. Pest, febr.­­2. 1839. D. Sebedül Ferencz, titoknok. Zfagylfi’italanja. Az alsóház’ febr. lelkes ülésében Russell John lord a’ kormány’ terveit fejtegető a’ nevelésügy iránt. „Miná­­lunk“, mondó, „a’ népneveléshezi előkészületek’ tetemes hiánya uralkodik, kivált a’ szegényebb osztályokra nézve. Sokan a’ legcsekélyebb elemi oktatásban sem részesülnek, ’s a’ népnevelés még hiányosabban van alkotva minőségé­re mint mennyiségére nézve. Idegen kormányokat, mely­­lyek közönséges oskolarendet hoztak be , épen olly ke­véssé utánozhatunk, mint az éjszakamerikai egyesült statu­sokat, hol minden egyeseknek van áthagyva. Mi a’ nem rég nyilványos gyülekezetekben kifejtett főegyházi neve­lési tervet illeti, melly szerint a’ nevelésügy a főegyházi papság’ kezeire bízatnék, és semmi tanítási rendszer sem kapna gyámolításra, melly nem a’ papság’ fel­ügy­elése alatt tszhangzással a’ főegyház’ fanya- és alapszabályaival tör­ténik, úgy látszik, hogy egy illy terv’ ajánlása által jelen időnkben, az ország’ olly késő történeteiben, egy igen ko­moly akadály gördíttetnék az általán­os népnevelés’ elébe. Közönségesen elismert statusjogszerű elv volt a’ revolutio, de kivált a’ hannover­i ház’ trónra lépte óta, hogy az okta­tás nem csak a’főegyháznak áll szabadjában, hanem minden vallásúaknak, ’s ezen elv a’ protestáns dissenterek’ ’s a ca­­tholicusok’ felszabadításáról szóló 1828. és 1829. adták által még tovább is kiterjesztetett. A’ legjobb bánásmód nézetem szerint egy collegium’ felállítása, melly által a’ népoktatás javára használandó rendszabályok éretten megfontoltassa­­nak ’s rendszeresen elintéztessenek. Ezen collegium olly fér­jfiakból állana, kik már szolgái a’ koronának s visele­tűkről mindig a’ parlamentnek volnának felelősek. Javas­latom oda terjed, hogy a’ titkos tanács’ elnöke ’s ennek leg­­fölebb öt tagja egy collegiumot alakítsanak, mellynek kö­telessége azon módot megvizsgálni, miképen használtassa­nak az oktatásügyre esztendőnkint mintegy 30.000 fontra menő status adakozások. Az ezen collegium’ rendelkezése alá jutandó eszközök legelőbb is egy normál­ iskola’ felállí­tására fordíttassanak. Hogy ezen intézet a’ lehetőségig tö­kéletessé tétessék, a’ nevelés’tárgyai legyenek: 1) hitval­lási, és 2) erkölcsi kiképzés, 3) szoktatás a’munkásságra, 4) különféle mesterséghez illő ismeretek. Az eddigi oktatási rendszer az oskolákban, mellynek tárgyai egyedül olvasás és irás’s a’vallás’ némelly elemei voltak, hamis föltéte­len alapult. Sok fontos van a’ meghalt Cobbett’ ellenvetései­ben a’ népoktatás’ tárgyában , melly utóbbinak elhatározott ellenzője volt, mivel t. i. az embert nem teszi képessé kö­telességei’ jobb teljesítésére ’s kenyere’ megkeresésére.“ Wyse úr szerencsét kívánt az országnak a’ tett lépésekhez, ’s azon nézetet nyilatkoztató, hogy az elegyes oktatás’ rend­szere, valláskülönbség nélkül (mint Izland­ban van behozva) a’ legjobbik. Peel R. a’ főegyháznak azon oktatási szabad­ságot vitató, mint a’ többi vallásoknak. Nézete szerint legjobb s legalkalmasb a’ különféle vallások közt a’ béke’ fen tar­tására, ha, mint eddig, a’ különféle vallásinak’ önkényes törekvéseire hagyatik, gyermekeiket vallásukban nevelni. Végül bizodalmas meggyőződését nyilatkoztató, hogy a’fő­egyház most kötelességei’ öntudatára felébredt. Russel John lord válaszolt,,A’ mi 1l­y nagy gyönyörrel hallom a’ legújabb nyilatkozásokat ’s látom nevezetesen azok’felébredését­, kik valóban sokáig szenderegtek, mégsem titkolhatom el ag­godalmamat azon mód iránt, miképen fog az utan felébredt buzgalom gyakoroltatni.“ Végre Brother­ton urnak évenkint megforduló javaslata, hogy éji 12 óra után soha se vé­tessék olly tárgy elő, melly valamikép’ hosszabb tanácsko­zásra vezethetne , 26 szóval 19 ellen félrevettetett. A’ felsőh­áz’ febr. fokei ülésében Durham lord alkal­mat von a’ felsőháznak még egyszer szívére kötni a’ cana­­dai ügyek’ iránti határozat’ sürgetősségét. Mint tanulevelet felolvasó egy Canadában nagy hivatalban levő férj fi’ jan. Kiről szóló levelének következő helyét: „Mi mindnyájan katonák vagyunk’ mondatik ebben ,,’s félünk, hogy nem so­kára kenyér’ Inával leendőink , minthogy nincsenek mun­kásaink. Ha a’ brit kormány szándékozik a’ canadai gyar­matokat megtartani, akkor valaminek történnie kell. Ha a’ jobbulásra nem történendik változás, akkor az ország nem sokára egész becsét elvesztendi. Mi azon tervet illeti, a’ békét állandó hadsereg által tartani fen, ez merő képtelen­ség és hoszabb időre kivihetlen. Adjatok alkotmányt az or­szágos parlament által,­­ a’ lázadás azonnal el lesz nyomva.“ . Azon tárgyak közül, mellyek a’legközelebbi estéken a parlamentben megpendíttettek, leginkább Mahon lord’ ajánlata, hogy a peres választások’elintézése az alsóház­tul elvetessék ’s más törvényszéknek adassák át, mivel a’ ház felekezetei saját ügyökben pártatlan bírák nem lehet­nek , kimentő vitatkozásokra ada alkalmat, de a’mellyek részleteikben a kis’többre nézve kevés érdekkel bírnak, fő­­leg, mivel e tárgy már a’ múltkori ülés’ alkalmával igen terjedelmesen meghányatott. Mahon lord most sem hat­tatott keresztül indítványával; a’ tagok’nagyobb része, köz­ölt név szerint sir Robert Peel is, noha az indítványt tevő a’ konservativ párthoz tartozik, ellene volt annak, minthogy írtala a’ ház’ becsületét megsértve találták, így tehát az in­­dítvány 177 szóval 63 ellen félre vettetett, Peel ar el­­enben engedelmet nyert, egy bili’ behozatalára, a’ peres választások’ mostani elintézésének megjavítására, ajánlkoz­ván olly tervet terjeszteni elő, melly e’ törvénykezést a’ láztól elvonni nem fogná ’s mégis a’pártatlanságot az el­­térésben lehetségessé tenné, melly utóbbit azonban a’ minis­­éri sajtó igen kelti. Londonból febr. 19-ei tudósítások szerint Brougham lord’ indítványa, hallgattatnának meg a’ gabona törvény’ ellenzőinek küldöttei a ház’ sorompói előtt, 18kán a’ felsőháztól szavazat nélkül félrevettetett. — Az alsó­ház’ 19-dikei ülésében Villiers úr hasonló indítványt tett, mellynek sorsáról azonban a’ futár’ elindultakor mé°­ sem­mit sem lehete tudni. Midőn Morpeth lord febr. 14-ikén az alsóházban az iz­­landi helyhatósági bili’ isméti beadására engedményt kért ’s egyszersmind rövid áttekintését adá a’ benne tett változ­tatásoknak, támadt ugyan vita, mellynek azonban nla°a e’ bili épen olly kevéssé volt tárgya, mint más izlandi álla­potok, ’s ez is csak felületesen érintetett. A’változtatások nem olly neműek, hogy azokból az oppositioi nézetek’ ré­szére ’s azon ellentállás’ elhárítására, mellyre a’ rendsza­bályok eddig a’felsőházban találtak, engedmény előrelát­ható volna. Egyébiránt a’ helyhatósági bilihez legközelebb a’ ministerium a' múlt évben elfogadott izlandi szegényi tör­vény’ javítására is akar a’ parlamentnek egy rendszabályt elejébe terjeszteni, mellyben a’ tapasztalás már több hiányt mutatott ki. Az izlandi földbirtokosok épen úgy látják érdekeiket veszélyeztetve mint az angolok a’ gabonatörvények’ eltö­­röltetése által. O'Connell a’ parlamentben ugyan az eltöröl­­tetés mellett fog szavazni, de párthiveinek szabadon hagya azon részre hajolni, hova akarnak. ’S valóban már számos, különben elhatározott szabadelmű földbirtokos e’ kérdésben az angol tory-nemességhez csatlakozott. A’ szabadelmű Du­blin Post, melly máskor a’ gabonatörvények’ eltörlése mel­lett szólott, legújabban a’ közvélemény’ hatalma által kény­szerítve látá magát, buzgóságának más irányt adni. Az Oxford Chronicle szerint e’ város’ egyik erőművé­­sze , Dupe William úr , a’ gőz helyett egy pótszert fedezett föl mozgató erőül kocsiknál és hajóknál. „A’ találmány__ mond e’ lap — igen egyszerű, a’ ható erő nem egyéb mint összenyomott levegő. Kiszámítok, hogy e’ pótszer kéthar­maddal kevesebb költséget okoz mint a’ gőz, ’s kevesebb helyet is kíván mint a’ gőzerőmű. A’találmány’egy mintája több műértéknek mutattatok az egyetemben és városban, kik különös tetszésüket nyilványíták iránta.“ Az Allgemeine Zeitung megjegyzi, hogy illyetén találmányokról egy idő óta olly sokat lehet­ olvasni, miszerint a’ bizalmatlanság irántok igen is kimenthető. Francziaország. A’ Journal des Débáts igy ír: „Kérdeztetünk, mi oka azon komor egyedülségnek, melly mai napság a’ trón kö­rül uralkodik . Feleljük, hogy mi nem látunk egyedülséget olly trón körül, melly a’ követkamara’ többségét, a’ pair­­kamarának csaknem közmegegyezését, valamennyi föl­vi­lágosult osztályok’ bizodalmát és vonzódását, a’ nemzetőr­ség’ szeretet, a’hadsereg’ ragaszkodását, szóval egy nagy nép’ minden komoly érdekeinek értelmes és tartós hely­benhagyását bírja. Ha tehát a’ coalitio’ kolomposai egye­­dülséget látnak a’ trón körül, ez az ő fenhéjázásuk’ káprá­­zata, mert ők igen hajlandók azt képzelni, hogy mindenütt egyedülség uralkodik, hol ők nincsenek... Országunk’ és korunk’ bibéje, hogy mindenki elég erősnek hiszi magát, a’ királysággal mérkőzni. Minden, ki, ha csak három na­pig is, az ügyek körül forgott, minden, ki valamelly szó­széki győzelem vagy akár a’ statusnak akár egyik feleke­­zetnek tett valamelly kis szolgálat által a’ tuilleriákba ju­tott, minden, ki a’ királlyal dolgozott ’s egy rendeletet alá­irt, — azon naptól fogva, mellyen megszűnik minister len­ni, jogosítottnak hiszi magát, a’ királyságnak sakkot mon­dani. Az ő helytelen vélekedésük szerint háladatlanság, szellemi munkálatuk’ támaszát nélkülözni, árulás, legki­sebb bizodalommal is lenni utódjaik iránt, kiket a’ többség gyámolít. Szóval, legott készeknek nyilatkoznak a’ hivat­­álból kilépni azon naptól fogva, mellyen a’ királyság va­lamiben ellenmondani akar; és telvék boszankodással a’ ki­rályság iránt, mihelyt ez eléggé szerencsétlen az embere­ket szavakon fogni.“ A’ [Mexico városban kiütött mozgalom (mellyet a franczia hírlapok a’ minap mint Bustamentes megbuktatása adtak elő) csak egy utezai zenebona, nem pedig lázadás volt. Azonban hinni lehetett, hogy az mégis csak előjátéka egy lázadásnak a’ frigypártiak’részére. Lustamente elnök, az aristocrata párt­ feje, kényszerítve látá magát, egy kétség­telen frigypártit, a’ köztársaság’ előbbi elnökét, Pedrazu Gomezt, a’ ministeriumba meghívni. Néhány nappal későb­ben (dec. 14.) a’ nép a­ börtönhöz tódult, hol Farias Go­mez exminister és Alpache exkövet, mindketten összeeskü­vésről vádoltatvák és heves democraták, három hónap óta becsukva valónak. A’ kormány parancsot adott e’ két sze­mélynek szabadon bocsátására, é s a tömérdek népség dia­dallal kisérte őket lakukba, kiáltozván: „Éljen a’ szövet­ség ’s az 1824-i alkotmány, halál a’ centralismusra!“ Az­alatt l­ustamente e’ népmozgalom után legalább névre még folyvást feje volt a’ köztárs­ságnak. Azt is lehet észrevenni, hogy a’ frigypártiak Frantziaország ellen épen olly nehez­teléssel vannak, mint az ellenpárt. A’ mexicoi köznép épen seggel nem akarja, hogy idegenekkel alkudozások történ­jenek. Zendülő lármázása közben a’ nép Lustamente cinül­nek nevezetesen azt is szemére vetette, hogy ez Ulloa fe­legvárt a’ francziák’kezére játszotta volna,­­s ha kormi­nya meg nem döntetik, még egész Mexicoval is hasonti tenne. — A’ Mexicoból elűzött franczia lakosok három csa­patra oszlottak, V­eracruz’ irányába tevén utjokat. A' ki

Next