Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1839-03-21 / 23. szám
ii°velóie: Kéler Sámuelbíró; ellenőr Petrik Gyula; eidómester Beck Imre; számvevő ’s tiszteletbeli jegyző Szontagi Imre hites ügyész; tiszteletbeli jegyző Alexander Ign.; tiszteletbeli alügyész Mihályik Miklós.................................. Elegy tár. A’ pozsonyi józsefnapi vásár épen olly silány volt , mint közönségesen minden vasáraink s előtt nem is reményihetünk jobbakat, mig vasút nem int keresztül határunkon, a’ midőn Pozsony a gyapjúnak es posztónak raktárává válhat. A gőzösök most nagyon akadályoz- Atnyikban , mert »eliiny nap óta a’viz rendkívül apadt. Hajóhiduak tegnapelőtt délután (17.) berakatott, *0- Ivó hó’napjai szinte felette változékonyak; múlt héten a hevmérő majd mindig 7 — 8 fagyfokot mutatott reggelenkin , most azonban szüntelen havas esőzés rontja utankát. A Csalóközi hírek szinte hasonlókép hangzanak. — r. K. ilencov az itten tanyázó Sándor gyalogezredben közlegény, ki még más két bűntársaival halálra volt itelve, aurum pigmentummal magát megétette. — A’ pesti józsefnapi vasra első hetét általányosan középszerűnek mondhatni; kézművet vásárlók kevesen vannak a’ piaczon, hihetőleg az Aradon szinte most folyó vásár tartóztat sok bánsági vásárlót vissza; egyébiránt a’ nedves időjárás is, melly az utakat sarkatlanokká tévé, egyik főóka. Gabona általányosan nagy ár mellett marad. A’ középfinom kétnyiretű gyapjú jó áron kel, a’ közönséges nemigen kerestetik, finom nincs. A dohányt jó áron veszik meg, kivált külföldiek (francziák. Hamurzsir jutalmasan kel. Nyulbőr’száza .32 34 Pft') emelkedett. — Mart. 13án a’ pesti hajóhidat Szerencsétlen eset érte; a’ budai részen t. i. közel a’ hidoszlopokhoz, midőn egy, kővel terhelt négylovas szekér jönne át, egy kétlovas hintó pedig Budára menne, a’ gerendák leszakadtak, ’s a’ négylovas szekér lesűlyedt, de a’ lovak elszakadván hámjaik épen maradtak, a’kétlovas hintó pedig szinte lezuhant, ’s a’ Hazai Tudósítások szerint összetöretett, a Spiegel szerint azonban a’ lovak megmenekedének, egy a’ Ind alatt álló kompra esvén. A’ Regéjében Fülhegyi ur azt mondja, hogy a’ hintóslónak csak egyike bukott le, a’ másikat a’ kocsival együtt fentarták. — Az ausztriai nemzeti bank által Pest városának 2 percent kamat mellett megajánlott két millió pengő írtnyi kölcsönnek nem csak azon jótékony befolyása lett, hogy Pesten általában a’kamatláb lenyomatott, hanem az is, hogy a’ még fenálló házaknak valóságos becse és vevésára emelkedett; mert ha felvesszük, hogy egy lakházat vagy más birtokot, melly az itteni városban évenkint 6000 pengő írt jövedelmet hajtott be, legfölebb 100.000 pgő írtért adtak el, hogy a’ tőkepénznek legalább 6 prcentje bekerüljön, most hasonló jövedelmű birtokért 120.000 p.ft., sőt több is ajánltatik, ’s a’ tőkepénzesek évenkint 5 percenttel, sőt kevesebbel is, örömest megelégesznek. E’ szerint hibás azon vélemény, mintha az építőszerek’ és a’ munkabér’ dijának magassága az álló házak’ becsét is növelné. Azok, kik új épületeket emelnek, elégedjenek meg kisebb kamatokkal,’s akkor ezen egész tárgy mind a’ városnak mind a’ polgároknak ’s egyéb lakosoknak közjavára a’ legjobb rendben marad. A’ Kisfaludy-társaság által második jutalomra érdemesített ballada’ szerzője Ajtay Gyula, philosophiát hallgató Kolozsvárott. — Iglóban is Van 1837ik év óta kisdedóvó-intézet, melly, mint az Adler mondja, az ottan tanyázó Lajos Főherczeg’ nevét viselő gyalogezred’ tisztikarának köszöni lételét, melly 1837 ben hangversenyt rendeze zenekara által ’s ez 613 ír. 58 krt jövedelmező p.p., később a’ kar’ tisztei szinmutatványt adtak, mellyből 402 fr. 13 kr. jött be p. p., végre a’ múlt farsangon egy tánczvigalom adatott ezen intézet’ javára, melly 612 fr. 9 kr. pengő pénzt jövedelmezvén, nem egész két év’ lefolyta alatt ezen intézet’ tőkéje 1628 fr. 20 krra szaporodott, legutabbi gyarapodásával pedig már 2607 fr. 49 krt számlál pénztára. — Zala és Somogy megyékben, hir szerint, most legújabban czukortisztító gyárak állíttatnak fel. — Az első ausztriai duna-gőzhajózási társaság utolsó közgyűlésében 4200 részvényeit 6300ra határozta felemelni. —A’ Ferdinand éjszaki vaspálya’ részvényeseinek hatodik közgyűlése f. h. 26 ra van határozva, mellyben a’ stokeraui és prágai mellékvonalakról is végképi határozás fog hozatni. A’ bécs-ujvárosi pályán is folyvást több száz ember dolgozik, egyéb szükséges szerek is, mint például sínek, olly mennyiségben vannak kéznél, hogy legalábbis Badenig elegendők.— A’ National Bukarestből azon hirt közli, hogy Anglia, Ausztria és a’ török porta végre megegyeztek a’ Dunának újonnan ásandó csatornája’ építése iránt, ’s hogy a’ porta máris 200.000 dolgozót ajánlott ezen czélra, féle tudóm árnyék feletti leczkéket, mellyek a’ londoni Royal - institution - ban tartatnak, igen szorgalmatosan látogatják a’ dámák is; egyszersmind a’hasznos ismeretek’ terjesztésére alakult társaság az utóbb lefolyt években sokkal több könyvet adott el, mint azelőtt akármikor. A’ társaság mindig munkásabb, hasznosabb és áldásosabbnak mutatkozik; azon elvből indul ki, hogy népképzés olvasás által lehetséges; hogy a’ nép’ számára hasznos könyveket írhatni ’s azoknak mostani, sokkal nagyobb keleténél fogva jóval olcsóbban is adhatni el. E’ társaság hatáskörének jelenleg olly nagy kiterjedése mellett sok ismeret jó elébb alig gondolt módon forgásba. ’S általában nem létezik úgy szólván olly tudomány, sem művészet, sem bármelly vonzó, közhasznú, tanulságos, vagy a’ műipart előmozdító czél, mire most Angliában külön egyesületek ne volnának alapítva, mellyek’ becse és hasznossága naponkint jobban bebizonyul, minthogy azok az egyes ember erőit és eszközeit véghetetlenül és minden hihetőségén túl szaporítják és öregbítik. A’ clubbok sem szorítkoznak többé csupa közös evésre, ivásra és cigarroszivásra, hanem most ők is valódi gazdagsággal bírnak könyvekben, földabroszokban ’s t.ell., mi némelly clubbokban egészen egy jeles könyvtárig emelkedik. A’londoni Mechanics institution szinte ezészerűbb rendezetet nyert az utóbbi időkben, ’s most a’ leczkékkel egy saját oktatást az iskolákra nézve is köt össze, ugyszinte számos könyvgyűjtemény’ használatát. A londoni utan alapított statistkcai társaság hasonlóul közérdeket ébreszt; czélja, legközelebb Anglia’ statisticáját ’s azután a’ többi országokéit is pontosan kifürkészni ’s felvilágosítani következő négy főirány szerint: gazdasági, politicai, erkölcsi és szellemi statistica. Az ezelőtt néhány évvel Londonban egyesület által alkotott zoológiai kert’ tagjainak száma az utóbb lefolyt években megszaporodott, ’s jelenleg mintegy 3000 tagból áll. Ezen egyesület’ rendezete most gazdasági tekintetben is igen czélszerű; igy péld.a’ kert’ látogatása tavaly, csekély bebocsátási pénz’ fizetése által, körülbelül 200.000 személytől 8000 font sterlinget jövedelmezett; az állatgyűjtemény benne évről évre nevezetesebb, ’s a’ most kertben 296 emlősállat, 717 madár és 21 más osztályokbeli állat találtatik. Mi a’műszorgalmi társulatokat illeti, ezek is szerfölött szaporodnak; az utóbbi időben 14 illynemű társaság keletkezett, úgymint gyógyszertár-, könyvárus-, szállítás-, czukortisztító-, szappanfőző- ,stb. részvényes-társaságok. Szinte fontos és örvendetes Nagybritanniának további tudományos és műszorgalmi kiképzésére, hogy jelenleg a’ parlament a’ népoktatás’ javításával ’s az írói tulajdon’ biztosításával foglalkozik, ugyszinte Izlandban statusköltségen építendő vasutak’ tervével, mellynek kivitele műszorgalmi ’s politicai tekintetben bizonyosan egész Nagybritanniára nézve üdvös lesz, és kiváltképen Izland’ nemzeti gazdagságának uj javított módokat fog nyújtani, melly alkalommal egyszersmind sok szegény találatul foglalatosságot és keresetet. Hogy e’ vasutak privát vállalkozások által nem létesülhetnek, igen világos, mivel jövedelmük bizonyosan nem fogna többre menni 4 pcentnél; ennélfogva szükséges, hogy a’ status építse azokat, mert a’ haszon, melly általában az ország’ nemzeti gazdagságára, műiparára ’s erkölcsi hangulatára a’ lakosság közötti nagyobb megelégedés által fogna háramlani, ki számíthatlan , ’s nagy köszönetet érdemel a’ brit ministerium minden igazságosan gondolkozó brit’ részéről azért, hogy az utóbbi időben a’ nemzet’ szellemi ’s anyagi kifejtését vezérelte. Reménylhetőleg végre a’ felsőház is átlátandja, hogy rá nézve szükséges és illő, minden dolog’ kifejtésében elöljárói, ’s nem lépni fel többé gátlólag minden korszerű ’s ezért elkerülhetlen reformnál; mert különben századának sereghajtójává sűlyed, elveszti minden befolyását az ország’ ügyeire, valamint polgártársainak tiszteletét is, és a’nélkül hogy sejtené, az ultra-radicalok’kezére dolgozik. JE*“* A’ porosz status hírlappal ímezelt közöltétnek Bécsből: „Dunai hajózásunk az év’ folytával tetemes kiterjedést fog nyerni. A’ társaság sem buzgóságot sem áldozatokat nem kimél. A’ Duna egyébiránt mindinkább a’ nyugatnak keletre vivő nagy országutjául látszik alakulni. Kétségtelenül elsőséget nyerend a’ Marseille és Konstantinápoly közötti franczia gőzhajózási vonal felett, ha a vaspálya Csernavodától Koszendzseig (csatornáról, úgy látszik, legújabban már nincsen szó) a’ fekete tengernél létre jöhet. Ehhez nagy a’ reménység, ’s a’ társaság máris kiküldött egy ügyes mérnököt az Al-Duna’ meg-és egyenmérésére. Ez által három nap nyeretnek, ’s az utazók, ha t. i. mint szándék van , egyenes menetet állapíttathatik meg Pesttől Csernavodáig (a’ felbeszakasztás Orsováig kivéve), 7—S nap alatt Bécsből Konstantinápolyba szállíttathatnak.“ Ausztria. „P cs ’,s a.- k. Felsége f. hónap’ 17dikén költ legfelsőbb cabinetirata által Paschinger Józsefet, eddigi cs. k. titkos cabbinettitoknokot, udvari tanácsossá és titkos cabinetje’ igazgatójává kinevezni kegyelmesen méltóztatott. Illyria. Mart. 13. Ő cs. Fenséges Károly Főherczeg Triesztbe, Ő cs. fensége Fridrik Főherczeg’ kíséretében ki fenséges atyja elébe utazván, ide már 12kén eljött, számos kísérettel megérkezett. F. h. 14kén délben a’ nagyherczeg-koronaörökös Borodinszky gróf név alatt Linzbe érkezett. Ő cs. fensége villás reggelije után, a’ bécsi utón fekvő 1 szám alatti tábortornyot ’s a’ pöstlighegyi fellegvárat tekinté meg. Ötödfeli órakor ebédkezés vala. Este ő és. fensége az itteni színházat örvendezteté meg jelenlétével, tökén reggel útját Braunauon át Münchenbe folytató, Bécs, mart. 17. A’ Standard szerint Liverpoolból már öt derék kalózhajó indult ki a’ mexicoi öböl felé. A’ lap reményű, hogy a’ legközelebb érkezendő tengerentúli posta hoszú jegyzékét hozandja meg az elzsákmányolt franczia kereskedőhajóknak. Igen nagy érdeket gerjeszt Angliában azon közlemény, mellyet Párisban Aragour a’ tudományok’akadémiájának Béchameil ur’ találmánya felől tett, ki egy vitorlás-gőzhajót— Véloce nevűt — épített, ’s vele megfoghatatlanul rövid idő alatt is igen kevés szénemésztéssel utazott Cherbourgból Havannahba. A’ tudományos és műszórgalmi oktatás iránti szellem az utóbbi időben Nagybritanniában igen elterjedt. Így péld. most a’ külön Francziaország. A’ Moniteur Párisien mart. -ről jelenti: „Malé gróf, a’ ministertanács’ elnöke s külügyek’ ministere; Montalbet gróf, belügyminister; Bartheur, igazságminister; Bernard general hadminister; Martin (du Nord) ur, a’ nyilványos munkálatok’ ministere; Lacave-Laplagne ur, pénzügyminister; Rosamel admiral, tengeri minister; Salvandy ur, a’ nyilványos oktatás’ministere —tegnap délutáni 4 órakor elbocsáttatásukat a’ királynak benyújtók. — A’ király’ megkeresésére Soult marsai ma délben ő felségéhez ment.“ Pár is, mart. 11. A’ király Thiers urnak irt ’s őt a’ Tuileriákba meghívta. Ez, a’király’ parancsinak engedelmeskedvén, negyedfél órakor ő felségéhez ment. Soult marsai ma két ízben volt a’ Tuileriákban. Broglie herczeg tegnap előtt a felségénél volt s kinyilatkoztató, hogy az őt nemrégiben ért szerencsétlenség (hitvese’ halála)miatt státusügyekkel mindeddig nem foglalkodhatott. — így év a’ Messager. A Journal des■ Débats megjegyzi, hogy midőn Soult marsal ez napon a tuilleriákat elhagyó, egyenesen Thiers úrhoz ment, ki is 3la órakor a’ királyhoz menvén, harmadfél óra bőszig beszélgetett vele. Este kilenczedfél órakor Guizot ur is a királyhoz hivatott és 10 óráig vala nála. Más nap délre Soult marsal ismét a’ királyi palotába váratott, ’s ő azon megbizást, hogy egy uj ministeriumot adhosson,s elfogadta. Broglierg ellenben néhány nap múlva gyermekeivel együtt Olaszországba utazandik. A’ Journal des Débats megtöri végre hallgatását a’ ministerek’ választási kudarczára nézve. „Bármilly nagyon óhajtottuk is— úgy mond — más kimenetelét a’ választásoknak: mindazáltal az eredmény még koránsem rémítheti el a’ rend* barátit, ’s ezért nagy hiba volna, az oppositioi hirlapok’ diadalmi lármájának hitelt adni. Ámbár a’ szélsőségi pártok néhány szót nyertének, de azért még sokkal gyengébbek a’ kamarában, hogysem a’ közjót veszélyezhetnék. Meglehetős hatalommal bírnak fenyegetésre, de még nem elég erősek, akadályokat és veszélyeket előgördíteni. Intézményeink’ barátinak még, ha akarják, kezeikben van helyzetünk. . . Azonban alig halt meg kissé a’ láva; nem lehet még bizodalmasan vetni ’s ültetni rá. Lobog a láng e csalékony föld alatt, mellynek feltárásától őrizkedni kell. Még hoszú, hoszú ifjéig lesznek Francziaországban olly kérdések, mellyek csupán politicai kérdéseknek látszanak, rögtön revolutios kérdésekké. . . Ha csupán a’ pártszellem kaján öröme után vágynánk, ezt néhány nap alatt bőven érezhetnek. Jelen leszünk a’ coalitio’ liquidatióján. Istenem! minő licoidatio leend ez! Nagyon is meglógunk boszultatni. Elleneink czivódni fognak a’ győzedelmi zsákmányért; az osztály heves és zenebonás leend. Látni fogjuk a’ diadal’ minden apróságait, miután néztük a’ narcz’ alacsony szellemét. Ez egyébiránt szomorú, fájdalmas neme a’ gyönyörűségnek , mellyet megvetünk. Az ország látni ’s ítélni fog; a’ coalitio’ polgárháborúinak színjátékéban erkölcsi tanulságot nyerend. Az általa elkövetett hibát jobban megismerendi, ha a’ büntetést látja. Mi magunk nem akarunk többé visszatérni az elmúlt dolgokra, ’s a’ nyilványos lélekismeretre, vagy jobban mondva a’ jövendőbeli eseményekre, bízni a’ gondot, hogy némelly férfiaknak azon rettentő ’s igazságos szemrehányásokat tegye, mellyeket érdemlének. Pillantsunk inkább a’ jövendőre. Mit fog a’ kamara cselekedni? Milly többség alakuland benne? Minő irányt adand a’ ministeriumnak?“ A’ Commerce következő választási átnézetet közöl mart. 8ról: Oppositio: ismét megválasztott követ 192, uj követ 61, összesen 250. Ministerium: ismét megválasztott követ 182, uj követ 18, összesen 200. Még 6 választás nincs tudva. Mindössze 459 követ van az utóbbi 6-tal. Többség a’ ministerium ellen 53. A’ Temps 49-re becsüli az oppositio’ részén levő követek’ számát. A’ Débats 452 kinevezés közt 222 ministerit és 226 oppositioit számlál; a’ Siécle pedig 248-at az oppositio’ és 199-et a’ ministerium’ részére. Az Odilon-Barrot’ befolyása alatt álló ’s Francziaországban legelterjedettebb Siecle (politicai hírlap) az ujan választott követkamarai oppositiót ekképen osztályozza: radical oppositio 4, végső baloldal 10, baloldal 110, balközép 82, jobbközép 26, legitimisták 23 tag. Összesen 251. Önként értetik azonban , hogy ezen most még egyesült oppositio a’ ministeriumba lépendő férfiak szerint más meg más csoportozatokba és coalitiokba fog felosztani. Roger Collard ur, ki martoán Vitry-le-Frangaiében (Marne megye) követnek választatott, ezen alkalommal következő beszédet tartott, melly, mint a’ Moniteur Párisien megjegyzi, a’jelen helyzetet olly erővel és igazsággal festi, hogy mély benyomás nélkül nem maradhat. „Uraim! Önök megszakasztott választásukat folytatják ’s megerősítik; személyem iránti e’ megújított hajlandóság annál becsesebb előttem, minthogy uj és sokkal komolyabb körülmények közt bebizonyíttatik. Világosan mutatkozik nekünk, uraim, országunk’ veszélyes állapotja, melly sokkal meghaladja a’ parlamenti viták’ lármáját. — A’ júliusi revolutio szülte ingerültség, az utczákról elűzetve, hol elnyomatott, a’ status’ szívébe menekvék, besánczolá itt magát, ’s innen rohan, mint valami erős várból, a’ kormányra, lealacsonítja azt, tehetetlenné sőt lehetlenné teszi. Az őt (az izgatást) fedező csalékony fátyol alatt nem egyéb mint a’lázadási szellem; megismerem őt képmutató szavaiból, esztelen kevélységéből, erkölcstelen sűlyedéséből.— Kívülről nem köt esküdött hivség; mikép kötelezzen belől az esküvel szentesített charta? E’ roszak’ közepette alig állnak ellen kifáradt, az erkölcsöktől elárult intézményeink; az elszegényült társaságnak nincs már szilárd állása önvédelmére, nincs győzhetlennek tartott védfala. Ki higye, hogy egy ministerium’ mulékony fénye, a’ hatalombani csekély részvét kielégíthesse a’ telhetetlen szenvedélyeket. Nem, pusztítások és diadalának által csak még inkább ingereltetnek gazdag zsákmányra. — Uj korszakba lépünk; nagy szenvedések fenyegetnek; ismernünk kell a’ veszélyt, hogy rajta erőt vehessünk. Szavunk rész hírben áll Európában; ha alkudozunk, igen könnyen kezeseket kívánhatnak tőlünk, mint valami barbár néptől. A’ júliusi trón meg van támadva , ne mondjam megrendítve, — ezen trón, mellyet nem építettek ugyan kezeim, de mellyben ma gyűlöletes merészletek’ egyedüli korlátait látom. — Mit tehetünk tehát egyebet e’ véghelyzetünkben, mi, a’ rend’őrjei, a’ törvények’ és egyezések’ megtartói, minden fáradságosan gyűjtött javak’ fentartói, mint hogy szorosan egymásba fűződjünk, ’s bátran, mint más időkben tevénk, szegüljünk ellen ezen új anarchiának. Én alávetem magamat e’ kötelességnek, teljesitendem azt lehetőségig, ’s dicsőségnek tartandom ezen elszántságban végezni életemet, melly, mint tudják önök, a’ jogosság’ és a’ tőle elválaszthatlan igazi szabadság’ ügyének egészen volt szentelve.“ E’ beszéd, mint várni lehetett, az egész coalitios sajtót tűzbe hozó. A’ Journal des Débats ellenben szintolly hevesen szól mellette. „Roger-Collard urnak — úgy mond — ékes és bátor beszéde megzavarta a’ coalitioi hirlapok’ örömét. Azok pedig egyebet semmit sem tudnak tenni, mint egy a’ köz tisztelettől megkoronázott öreget durván csúfolni. Kevés hiba volt, hogy nem kívánták silentiarussá tételét a’ díszes ősznek, ki charlatanismusokat és nyomom gyűlöletes szenvedélyiket olly lelkesen megbélyegezte. Szerencsétlenségökre maga a’ beszéd fenséges felelet amaz insinuatiora, melly csak dühöket és boszuvágyukat árulja el.