Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-03-21 / 23. szám

ii°veló­ie: Kéler Sámuel­­bíró; ellenőr Petrik Gyula; ei­dó­mester Beck Imre; számvevő ’s tiszteletbeli jegyző­ Szontagi Imre hites ügyész; tiszteletbeli jegyző Alexander Ign.; tisz­teletbeli alügyész Mihályik Miklós.................................. Elegy tár. A’ pozsonyi józsefnapi vásár épen­ olly silány volt , mint közönségesen minden vasáraink s előtt nem is reményihetünk jobbakat, mig vasút nem int keresz­tül határunkon, a’ midőn Pozsony a gyapjúnak es posztó­nak raktárává válhat. A gőzösök most nagyon akadályoz- Atnyikban , mert »eli­iny nap óta a’viz rendkívül apadt. Hajóhiduak tegnapelőtt délután (17.) berakatott, *0- Ivó hó’napjai szinte felette változékonyak; múlt héten a hevmérő majd mindig 7 — 8 fagyfokot mutatott reggelenkin , most azonban szüntelen havas esőzés rontja utan­kát. A Csa­­lóközi hírek szinte h­asonlókép hangzanak. —­ r. K. ilen­co­v az itten tanyázó Sándor gyalogezredben közlegény, ki még más két bűntársaival halálra volt itelve, aurum­ pigmentummal magát megétette. — A’ pesti józsefnapi vasra első hetét általányosan középszerűnek mondhatni; kézművet vásárlók kevesen vannak a’ piaczon, hihetőleg az Aradon szinte most folyó vásár tartóztat sok bánsági vásárlót vissza; egyébiránt a’ nedves időjárás is, melly az utakat sark­at­­lanokká tévé, egyik főóka. Gabona általányosan nagy ár mellett marad. A’ középfinom kétnyiretű gyapjú jó áron kel, a’ közönséges nemigen kerestetik, finom nincs. A do­hányt jó áron veszik meg, kivált külföldiek (francziák­. Hamurzsir jutalmasan kel. Nyulbőr’száza .32 34 P­­ft') emelkedett. — Mart. 13án a’ pesti hajóhidat Szerencsétlen eset érte; a’ budai részen t. i. közel a’ hidoszlopokhoz, mi­dőn egy, kővel terhelt négylovas szekér jönne át, egy két­­lovas hintó pedig Budára menne, a’ gerendák leszakadtak, ’s a’ négylovas szekér lesűlyedt, de a’ lovak elszakadván hámjaik épen maradtak, a’ké­tlovas hintó pedig szinte le­zuhant, ’s a’ Hazai Tudósítások szerint összetöretett, a Spiegel szerint azonban a’ lovak megmenekedének, egy a’ Ind alatt álló kompra esvén. A’ Regéjében Fülhegyi ur azt mondja, hogy a’ hintóslónak csak egyike bukott le, a’ mási­kat a’ kocsival együtt fentarták. — Az ausztriai nemzeti bank által Pest városának 2 percent kamat mellett megajánlott két millió pengő írtnyi kölcsönnek nem csak azon jóté­kony befolyása lett, hogy Pesten általában a’kamatláb le­nyomatott, hanem az is, hogy a’ még fenálló házaknak va­lóságos becse és vevésára emelkedett; mert ha felvesszük, hogy egy lakházat vagy más birtokot, melly az itteni város­ban évenkint 6000 pengő írt jövedelmet hajtott be, legfölebb 100.000 pgő írtért adtak el, hogy a’ tőkepénznek legalább 6 prcentje bekerüljön, most hasonló jövedelmű birtokért 120.000 p.­ft., sőt több is ajánltatik, ’s a’ tőkepénzesek évenkint 5 percenttel, sőt kevesebbel is, örömest megelé­­gesznek. E’ szerint hibás azon vélemény, mintha az építő­­szerek’ és a’ munkabér’ dijának magassága az álló házak’ becsét is növelné. Azok, kik új épületeket emelnek, elé­gedjenek meg kisebb kamatokkal,’s akkor ezen egész tárgy mind a’ városnak mind a’ polgároknak ’s egyéb lakosoknak közjavára a’ legjobb rendben marad. A’ Kisfaludy-társaság által második jutalomra érdemesített ballada’ szerzője Ajtay Gyula, philosophiát hallgató Kolozsvárott. — Igl­ó­ban is Van 1837ik év óta kisdedóvó-intézet, melly, mint az Adler mondja, az ottan tanyázó Lajos Főherczeg’ nevét viselő gyalogezred’ tisztikarának köszöni lételét, melly 1837 ben hangversenyt rendeze zenekara által ’s ez 613 ír. 58 krt jö­­vedelmező p.p., később a’ kar’ tisztei szinmutatványt adtak, melly­ből 402 fr. 13 kr. jött be p. p., végre a’ múlt farsangon egy tánczvigalom adatott ezen intézet’ javára, melly 612 fr. 9 kr. pengő pénzt jövedelmezvén, nem egész két év’ lefolyta alatt ezen intézet’ tőkéje 1628 fr. 20 krra szaporodott, leg­­utabbi gyarapodásával pedig már 2607 fr. 49 krt számlál pénz­tára. — Zala és Somogy megyékben, hir szerint, most leg­újabban czukortisztító gyárak állíttatnak fel. — Az első ausz­triai duna-gőzhajózási társaság utolsó közgyűlésében 4200 részvényeit 6300ra határozta felemelni. —A’ Ferdinand éj­szaki vaspálya’ részvényeseinek hatodik közgyűlése f. h. 26 ra van határozva, mellyben a’ stokeraui és prágai mel­lékvonalakról is végképi határozás fog hozatni. A’ bécs-uj­­városi pályán is folyvást több száz ember dolgozik, egyéb szükséges szerek is, mint például sínek, olly mennyiség­ben vannak kéznél, hogy legalábbis Badenig elegendők.— A’ National Bukarestből azon hirt közli, hogy Anglia, Ausz­tria és a’ török porta végre megegyeztek a­’ Dunának újon­nan ásandó csatornája’ építése iránt, ’s hogy a’ porta máris 200.000 dolgozót ajánlott ezen czélra, féle tudó­m árn­y­é­k feletti leczkéket, mellyek a’ londoni R­o­y­a­l - i­nstituti­o­n - ban tartatnak, igen szorgalmatosan látogatják a’ dámák is; egyszersmind a’hasznos isme­retek’ terjesztésére alakult társaság az utóbb lefolyt években sokkal több könyvet adott el, mint azelőtt akármi­kor. A’ társaság mindig munkásabb­, hasznosabb­ és áldá­sosabbnak mutatkozik; azon elvből indul ki, hogy népkép­­zés olvasás által lehetséges; hogy a’ nép’ számára hasznos könyveket írhatni ’s azoknak mostani, sokkal nagyobb ke­leténél fogva jóval olcsóbban is adhatni el. E’ társaság ha­táskörének jelenleg olly nagy kiterjedése mellett sok is­meret jó elébb alig gondolt módon forgásba. ’S általában nem létezik úgy szólván olly tudomány, sem művészet, sem bármelly vonzó, közhasznú, tanulságos, vagy a’ műipart előmozdító czél, mire most Angliában külön egyesületek ne volnának alapítva, mellyek’ becse és hasznossága na­ponkint jobban bebizonyul, minthogy azok az egyes ember erőit és eszközeit véghetetlenül és minden hihetőségén túl szaporítják és öregbítik. A’ clubbo­k sem szorítkoznak többé csupa közös evésre, ivásra és cigarroszivásra, hanem most ők is valódi gazdagsággal bírnak könyvekben, földab­­roszokban ’s t.­ell., mi ném­elly clubbokban egészen egy jeles könyvtárig emelkedik. A’londoni Mechanics­ in­stitution szinte ezészerűbb rendezetet nyert az utóbbi időkben, ’s most a’ leczkékkel egy saját oktatást az is­kolákra nézve is köt össze, ugyszinte számos könyv­­gyűjtemény’ használatát. A londoni utan alapított statis­­tkcai társaság hasonlóul köz­érdeket ébreszt; czélja, legközelebb Anglia’ statisticáját ’s azután a’ többi országo­kéit is pontosan kifürkészni ’s felvilágosítani következő négy főirány szerint: gazdasági, politicai, erkölcsi és szellemi statistica. Az ezelőtt néhány évvel Londonban egyesület által alkotott zoológiai kert’ tagjainak szá­ma az utóbb lefolyt években megszaporodott, ’s jelen­leg mintegy 3000 tagból áll. Ezen egyesület’ rendezete most gazdasági tekintetben is igen czélszerű; igy péld.­a’ kert’ látogatása tavaly, csekély bebocsátási pénz’ fize­tése által, körülbelül 200.000 személytől 8000 font ster­linget jövedelmezett; az állatgyűjtemény benne évről évre nevezetesebb, ’s a’ most kertben 296 emlősállat, 717 madár és 21 más osztályokbeli állat találtatik.­­ Mi a’műszor­galmi társulatokat illeti, ezek is szerfölött szaporod­nak; az utóbbi időben 14 illynemű társaság keletkezett, úgymint gyógyszertár-, könyvárus-, szállítás-, czukortisztí­tó-, szappanfőző- ,stb. részvényes-társaságok. Szinte fontos és örvendetes Nagybritanniának további tudományos és mű­­szorgalmi kiképzésére, hogy jelenleg a’ parlament a’ nép­oktatás’ javításával ’s az írói tulaj­don’ biztosításával foglalkozik, ugyszinte Izland­ban statusköltségen építendő vasutak’ tervével, mellynek kivitele műszor­galmi ’s politicai tekintetben bizonyosan egész Nagybritan­­niára nézve üdvös lesz, és kiváltképen Izland’ nemzeti gaz­dagságának uj javított módokat fog nyújtani, melly alka­lommal egyszersmind sok szegény találatul foglalatosságot és keresetet. Hogy e’ vasutak privát vállalkozások által nem létesülhetnek, igen világos, mivel jövedelmük biz­onyosan nem fogna többre menni 4 pcentnél; ennélfogva szükséges, hogy a’ status építse azokat, mert a’ haszon, melly álta­lában az ország’ nemzeti gazdagságára, műiparára ’s er­kölcsi hangulatára a’ lakosság közötti nagyobb megelé­gedés által fogna háramlani, ki számíthatlan , ’s nagy köszönetet érdemel a’ brit ministerium minden igazságosan gondolkozó brit’ részéről azért, hogy az utóbbi időben a’ nemzet’ szellemi ’s anyagi kifejtését vezérelte. Re­­ménylhetőleg végre a’ felsőház is átlátandja, hogy rá néz­ve szükséges és illő, minden dolog’ kifejtésében el­ölj­ár­ói, ’s nem lépni fel többé gátlólag minden korszerű ’s ezért elkerülhetlen reformnál; mert különben századának sereg­hajtójává sűlyed, elveszti minden befolyás­át az ország’ ü­­gyeire, valamint polgártársainak tiszteletét is, és a’nélkül hogy sejtené, az ultra-radicalok’kezére dolgozik. JE*“* A’ porosz status hírlappal ímezelt közöltétnek Bécsből: „Dunai hajózásunk az év’ folytával tetemes kiterjedést fog nyerni. A’ társaság sem buzgóságot sem áldozatokat nem kimél. A’ Duna egyébiránt mindinkább a’ nyugatnak ke­letre vivő nagy országutjául látszik alakulni. Kétségtelenül elsőséget nyerend a’ Marseille és Konstantinápoly közötti franczia gőzhajózási vonal felett, ha a vaspálya Cser­­navodától Kosze­ndzseig (csatornáról, úgy látszik, leg­újabban már nincsen szó) a’ fekete tengernél létre jöhet. Ehhez nagy a’ reménység, ’s a’ társaság máris ki­küldött egy ügyes mérnököt az Al-Duna’ meg-és egyenméré­­sére. Ez által három nap nyeretnek, ’s az utazók, ha t. i. mint szándék van , egyenes menetet állapíttathatik meg Pest­től Csernavodáig (a’ felbeszakasztás Orsováig kivéve), 7—S nap alatt Bécsből Konstan­tinápolyba szállíttathatnak.“ Ausztria. „P cs­ ’,s a.- k. Felsége f. hónap’ 17dikén költ leg­felsőbb cabinetirata által Paschinger Józsefet, eddigi cs. k. titkos cabbinettitoknokot, udvari tanácsossá és titkos cabi­­netje’ igazgatójává kinevezni kegyelmesen méltóztatott. Illyria. Mart. 13. Ő cs. Fenséges Károly Főherczeg Tri­esztbe, Ő cs. fensége Fridrik Főherczeg’ kíséretében ki fenséges atyja elébe utazván, ide már 12kén eljött, számos kísérettel megérkezett. F. h. 14kén dé­lben a’ nagyherczeg-koronaörökös Boro­­dinszky gróf név alatt Linzbe érkezett. Ő cs. fensége vil­lás reggelije után, a’ bécsi utón fekvő 1 szám alatti tábor­­tornyot ’s a’ pöstlighegyi fellegvárat tekinté meg. Ötödfeli órakor ebédkezés vala. Este ő és. fensége az itteni színházat örvendezteté meg jelenlétével, tökén reggel útját Braunau­­on át Münchenbe folytató, Bécs, mart. 17. A’ Standard szerint Liverpoolból már öt derék kalózhajó indult ki a’ mexicoi öböl felé. A’ lap reményű, hogy a’ legközelebb érkezendő tengerentúli pos­ta hoszú jegyzékét hozandja meg az elzsákmányolt fran­­czia kereskedőhajóknak. Igen nagy érdeket gerjeszt Ang­liában azon közlemény, mellyet Párisban Arago­ur a’ tudo­mányok’akadémiájának Béchameil ur’ találmánya felől tett, ki egy vitorlás-gőzhajót­­— Véloce nevűt — épített, ’s vele megfoghatatlanul rövid idő alatt is igen kevés szénemész­téssel utazott Cherbourgból Havannahba. A’ tudományos és műszórgalm­i oktatás iránti szellem az utóbbi időben Nagybritanniában igen elterjedt. Így péld. most a’ külön­ Francziaország. A’ Moniteur Párisien mart. -ről jelenti: „Malé gróf, a’ minister­­tanács’ elnöke s külügyek’ ministere; Montalb­et gróf, belügyminister; Bar­the­ur, igazságminister; Bernard general hadminister; Martin (du Nord) ur, a’ n­yilványos mun­kálatok’ ministere; Lacave-Laplagne ur, pénzügyminister; Rosamel admiral, tengeri minister; Salvandy ur, a’ nyilvá­­nyos oktatás’ministere —tegnap délutáni 4 órakor elbocsátta­­tásukat a’ királynak benyújtók. — A’ király’ megkeresé­sére Soult marsai ma délben ő felségéhez ment.“ Pár is, mart. 11. A’ király Thiers urnak irt ’s őt a’ Tui­­leriákba meghívta. Ez, a’király’ parancsinak engedelmes­­kedvén, negyedfél órakor ő felségéhez ment. Soult marsai ma két ízben volt a’ Tuileriákban. Broglie herczeg tegnap előtt a felségénél volt s kinyilatkoztató, hogy az őt nem­régi­ben ért szerencsétlenség (hitvese’ halála)­miatt státusügyek­kel mindeddig nem foglalkodhatott. — így év a’ Messager. A Journal des■ Débats megjegyzi, hogy midőn Soult marsal ez napon a t­uilleriákat elhagyó, egyenesen Thiers úrhoz ment, ki is 3l­a órakor a’ királyhoz menvén, harmadfél óra bőszig beszélgetett vele. Este kilenczedfél órakor Guizot ur is a királyhoz hivatott és 10 óráig vala nála. Más nap délre Soult marsal ismét a’ királyi palotába váratott, ’s ő azon m­e­g­b­i­zá­st, ho­g­y egy uj minist­er­i­umo­t adhosson,s elfog­adta. Broglie­rg ellenben néhány nap múlva gyer­mekeivel együtt Olaszországba utazandik. A’ Journal des Débats megtöri végre hallgatását a’ mi­nisterek’ választási kudarczára nézve. „Bármilly nagyon óhajtottuk is— úgy mond — más kimenetelét a’ választá­soknak: mindazáltal az eredmény még koránsem rémítheti el a’ rend* barátit, ’s ezért nagy hiba volna, az oppositioi hirlapok’ diadalmi lármájának hitelt adni. Ámbár a’ szélső­­ségi pártok néhány szót nyertének, de azért még sokkal gyengébbek a’ kamarában, hogysem a’ közjót veszélyez­­hetnék. Meglehetős hatalommal bírnak fenyegetésre, de még nem elég erősek, akadályokat és veszélyeket előgör­díteni. Intézményeink’ barátinak még, ha akarják, kezeik­ben van helyzetünk. . . Azonban alig halt meg kissé a’ lá­va; nem lehet még bizodalmasan vetni ’s ültetni rá. Lobog a láng e csalékony föld alatt, mellynek feltárásától őriz­kedni kell. Még hoszú, hoszú ifjéig lesznek Francziaország­­ban olly kérdések, mellyek csupán politicai kérdéseknek látszanak, rögtön revolutios kérdésekké. . . Ha csupán a’ pártszellem kaján öröme után vágynánk, ezt néhány nap alatt bőven érezhetnek. Jelen leszünk a’ coalitio’ liquida­­tióján. Istenem! minő licoi­datio leend ez! Nagyon is meg­lógunk boszultatni. Elleneink czivódni fognak a’ győzedel­­mi zsákmányért; az osztály heves és zenebonás leend. Lát­ni fogjuk a’ diadal’ minden apróságait, miután néztük a’ narcz’ alacsony szellemét. Ez egyébiránt szomorú, fájdal­mas neme a’ gyönyörűségnek , mellyet megvetünk. Az or­szág látni ’s ítélni fog; a’ coalitio’ polgárháborúinak szín­játékéban erkölcsi tanulságot nyerend. Az általa elkövetett hibát jobban megismerendi, ha a’ büntetést látja. Mi ma­gunk nem akarunk többé visszatérni az elmúlt dolgokra, ’s a’ nyilványos lélekismeretre, vagy jobban mondva a’ jö­vendőbeli eseményekre, bízni a’ gondot, hogy ném­elly fér­­­­fiaknak azon rettentő ’s igazságos szemrehányásokat tegye, mellyeket érdemlének. Pillantsunk inkább a’ jövendőre. Mit fog a’ kamara cselekedni? Milly többség alakuland benne? Minő irányt adand a’ ministeriumnak?“ A’ Commerce következő választási átnézetet közöl mart. 8ról: Oppositio: ismét megválasztott követ 192, uj kö­vet 61, összesen 250. Ministerium: ismét megválasz­tott követ 182, uj követ 18, összesen 200. Még 6 válasz­tás nincs tudva. Mindössze 459 követ van az utóbbi 6-tal. Többség a’ ministerium ellen 53. A’ Temps 49-re becsüli az oppositio’ részén levő követek’ számát. A’ Débats 452 ki­nevezés közt 222 ministerit és 226 oppositioit számlál; a’ Siécle pedig 248-at az oppositio’ és 199-et a’ ministerium’ részére. Az Odilon-Barrot’ befolyása alatt álló ’s Francziaország­­ban legelterjedettebb Siecle (politicai hírlap) az ujan válasz­tott követkamarai oppositiót ekképen osztályozza: radical oppositio 4, végső baloldal 10, baloldal 110, balközép 82, jobbközép 26, legitimisták 23 tag. Összesen 251. Önként értetik azonban , hogy ezen most még egyesült oppositio a’ ministeriumba lépendő fér­fiak szerint más meg más csopor­­tozatokba és coalitiokba fog felosztani. Roger­ Collard ur, ki mart­­oán Vitry-le-Frangaiében (Marne megye) követnek választatott, ezen alkalommal következő beszédet tartott, melly, mint a’ Moniteur Pári­sien megjegyzi, a’jelen helyzetet olly erővel és igazsággal festi, hogy mély benyomás nélkül nem maradhat. „Uraim! Önök megszakasztott választásukat folytatják ’s megerősí­tik; személyem iránti e’ megújított hajlandóság annál be­csesebb előttem, minthogy uj és sokkal komolyabb körül­mények közt bebizonyíttatik. Világosan mutatkozik nekünk, uraim, országunk’ veszélyes állapotja, melly sokkal meg­haladja a’ parlamenti viták’ lármáját. — A’ júliusi revolutio szülte ingerültség, az utczákról elűzetve, hol elnyomatott, a’ status’ szívébe menekvék, besánczolá itt magát, ’s innen rohan, mint valami erős várból, a’ kormányra, lealacsonítja azt, tehetetlenné sőt lehetlenné teszi. Az őt (az izgatást) fedező csalékony fátyol alatt nem egyéb mint a’lázadási szel­lem; megismerem őt képmutató szavaiból, esztelen kevély­ségéből, erkölcstelen sűlyedéséből.— Kívülről nem köt esküdött hivség; mikép kötelezzen belől az esküvel szen­tesített charta? E’ roszak’ közepette alig állnak ellen kifá­radt, az erkölcsöktől elárult intézményeink; az elszegényült társaságnak nincs már szilárd állása önvédelmére, nincs győzhetlennek tartott védfala. Ki higye, hogy egy minis­terium’ mulékony fénye, a’ hatalombani csekély részvét kielégíthesse a’ telhetetlen szenvedélyeket. Nem, pusztítá­sok és diadalának által csak még inkább ingereltetnek gazdag zsákmányra. — Uj korszakba lépünk; nagy szen­vedések fenyegetnek; ismernünk kell a’ veszélyt, hogy rajta erőt vehessünk. Szavunk rész hírben áll Európában; ha alkudozunk, igen könnyen kezeseket kívánhatnak tő­lünk, mint valami barbár néptől. A’ júliusi trón meg van támadva , ne mondjam megrendítve, — ezen trón, mellyet nem építettek ugyan kezeim, de mellyben ma gyűlöletes merészletek’ egyedüli korlátait látom. — Mit tehetünk tehát egyebet e’ véghelyzetünkben, mi, a’ rend’őrjei, a’ törvé­nyek’ és egyezések’ megtartói, minden fáradságosan gyűj­tött javak’ fentartói, mint hogy szorosan egymásba fűződ­jünk, ’s bátran, mint más időkben tevénk, szegüljünk ellen ezen új anarchiának. Én alávetem magamat e’ kötelességnek, teljesitendem azt lehetőségig, ’s dicsőségnek tartandom ezen elszántságban végezni életemet, melly, mint tudják önök, a’ jogosság’ és a’ tőle elválaszthatlan igazi szabadság’ ügyé­nek egészen volt szentelve.“ E’ beszéd, mint várni lehetett, az egész coalitios saj­tót tűzbe hozó. A’ Journal des Débats ellenben szintolly he­vesen szól mellette. „Roger-Collard urnak — úgy mond — ékes és bátor beszéde megzavarta a’ coalitioi hirlapok’ örö­mét. Azok pedig egyebet semmit sem tudnak tenni, mint egy a’ köz tisztelettől megkoronázott öreget durván csúfol­ni. Kevés hi­ba volt, hogy nem kívánták silentiarussá téte­lét a’ díszes ősznek, ki charlatanismusokat és nyomom gyű­löletes szenvedélyiket olly lelkesen megbélyegezte. Sze­­rencsétlenségökre maga a’ beszéd fenséges felelet amaz in­­sinuatiora, melly csak dühöket és boszuvágyukat árulja el.

Next