Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1840-04-16 / 31. szám

3rdik szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások , honi és külföldi politicai hírek’, mindennemű statisticai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak , dunavízállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével; — a’ Sársadunk terjedelmesb political’s rokon tudományú értekezésekkel ugyszinte literatúrai, művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények’, találmányok’ és inténetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen.HÍRNÖK Szerkeszti ’a kiadja Balásfalvi Orosz József. Április’ 16. 1840. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordással 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 749. sz. a., Pesten Füskúti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek és közleményeknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom. Magyarország. Dexja az udv. Fő-Cancellár Pozsonyba megérkezik ; kinevezések; m. Tajnay János f ; országgyűlési felírások; Saphira humoristicai jótékony académiája; Bács és Békés megyei közgyűlés; esztergomi és lugosi hírek. A vagybritannia. Kérelmek a’ gabonatörvények mellett; kénkő-kérdés. Francziaország. Orléans és Aumale herczegek Algírba utaznak ; afrikai hírek. Törökország. Tamás atya’ meggyilkoltatása. Schweiz. Bővebb tudósítások a’wallisi mozgalmak felől. Olaszország. Hadkészületek Nápolyban. Elegy. Hirdetések. Magyarország. Ő exeja a’főudvari Cancellár f. h.1réneste városunkba megérkezett az országgyűlés’ befejezésére. Ő cs. ’s ap. kir. Felsége az oraviczai bányaigazgatóságnál ülnökké ’s főerdőmesterré ideiglen Habony Józsefet , a temesi kamar. igazgatóság’ jegyzőjét (actuarius) ’s az ottani erdőhivatal’ előadójának (referens) helyettesét (supplens), méltóztatott kegyelmesen kinevezni. (PHv. tud.) A’ mélt. magyar kir. udv. kamara a’k. kamarai számvivőségnél Karge Augusztnak számvevőtanácsnokká lett legfelsőbb kineveztetése által megürült utolsó számvevőtiszti helyre Noszeda Antal eddigi ingressistát; — az ekkép, ugyszinte Ekhardt Péternek vizsgálóbiztossá neveztetése által a’ magyar Tengermelléken megürült két ingressistai helyre Tioma Antal és Murgách Károly járulnokokat .—• e’ két utóbbinak helyébe pedig járulnokokká Tröscher József eddigi díjatlan fogalmazó-gyakornokot és Kaesz Antal díjatlan számvivőségi gyakornokot; — továbbá Fürst Vincze sóvári kamara tiszttartót ugyanottani sóellenőrré; — az ekkér megürült tiszttartóságra pedig Bischitzky Antal sóvári anyagszámvivőt; — végre Farkas Pál miskolczi pajtnőrt a’ tiszaujlaki sószállítóhivatal’ irnoki tisztségére alkalmazta. Méltóságos Tajnai és Tisza-hegyesi Tajnay János , cs. kir. és apostoli Felsége aranykulcsos hive, tanácsosa és t. n. Árva vármegye’ főispánja, boldog házasságának 11 évekig tartó ideje után , a’ halotti szentségeknek ájtatos felvétele után, folyó április’ 14k én reggeli 9 órakor tüdővészben, itt Pozsonyban, életének 44 ik évében meghalálozott. Hideg tetemei itt helyben bészenteltetvén, t. n. Bars vgyében Tajnán a’ nemzeti sírboltba fognak eltakarhatni, és ugyanott az engesztelő áldozatok is ugyan e’ f. hó’ 21 ik napján megtartatni. A’ f. hó 11-kei elegyesülésből következő felírások küldettek fel,illető törvényjavaslatokkal együtt, szokott módon, es. ’s ap. kir. Felségéhez: I. Az úrbéri törvényezikkely’ tárgyában. Felséges ’s a’ t. Az 1832/6-dik évi országgyűlésen alkotott úrbéri törvényezikkelyeket vizsgálat alá vévén, azokat, a’ tapasztalás által sürgetett, és a’ szükségtől javaslott bővítésekkel és módosításokkal kiegészítettük, ’s akkép megkészített törvényjavaslatunkat — Felséged általi kegyelmes megerősítésének alázatos kikérésével — ide ,/• alatt rekesztve felterjesztjük. — A’ kik egyébiránt ’s a’ t. II. A’ jobbágyok’ örökösödéséről szóló törvény czikkely’ tárgyában. Felséges’s a’t. A’jobbágyok’ örökösödésének eddig egymással ellenkező olly sokféle szokások és intézkedések miatt homályokban és zavarokban ütköző állapotját tisztán kifejteni, ’s az osztó igazsághoz alkalmaztatva, törvénnyel elrendelni óhajtván, e’ tárgyban készített törvényjavaslatunkat — Felséged általi kegyelmes megerősítésének alázatos kérésével — ,/• alatt ide rekesztve felterjesztjük. — Kik egyébiránt ’s a’ t. III. A’ k. kir. előadások’ a dik pontjának érdemében a’ f. e. januar. 4-kén érkezett k. kir. válaszra nézve. Felséges ’s a’ t. Tanácskozás alá vévén a’ királyi előadások’ 2-dik pontjának érdemében f. e. januar. 4-kén érkezett kegyelmes kir. választ, mindenek előtt kijelentjük, hogy mi is az 1715. 7-dik törvényczikkely’ rendeletéből indultunk ki, midőn első felírásunkban a’ katonatartásból és szállásolásból származó terhekre nézve, a’ mennyiben ezek törvényesek, egyezkedésekbe bocsátkozni készeknek nyilatkoztunk, és ezen nyilatkozásunkat továbbá is egyedül a’ törvényes terhekre kívánjuk értetni; — a’ mi ezen terhek’ megváltása’ esetében, a’ megváltási summának biztosítását illeti, valamint minden egyéb közadóbeli ajánlatokra nézve, úgy e’ részben is a’ törvény ’s végrehajtó hatalomnak törvényes hatósága elegendő biztosságot nyújtanak, és ezenfelül bármi egyéb kezességül szolgáló biztosítást szükségesnek nem látunk, sőt el sem fogadhatunk. Végre a’ törvényhatóságok közötti felosztásnak kulcsáról, melly ezen terhekre nézve sem lehet egyéb mint a’ mi szerint más hasontermészetű közterhek felosztatnak, — most, mielőtt még a’ megváltás iránti egyezkedés elkészült, tanácskozni időelőttinek véljük, és a’ menynyiben azon kulcs egyik vagy másik törvényhatóságra nézve igazságosnak nem találtatnék, azt majd akkor, midőn az egyesség által megállapított váltsági somma felosztásra kerül, kiigazítani nem késünk. Ezen kijelentésnek értelmében megegyezünk abban, hogy ezen országgyűlésről ismét egy országos választmány neveztessék ki, melly az 1839-dik évi november’ 12-bén felterjesztett felírásunkban foglalt, most újra ismételt elveinket és nézeteinket szorosan követve, azok szerint a’ katonatartás’ és szállásolás’ terheinek, a’ mennyiben azok törvényesek, czélszerű megváltása iránt, azon katonai ’s kincstári tagokkal, kiket Felséged e’ végre kinevezend, értekezésbe ereszkedjék, azon értekezést a’ katonai laktanyák’ felállítására, elrendelésére és fentartására is kiterjessze, mind ezekről jelentését ’s kimerítő javaslatát 0 cs. kir. Főherczegségének az ország’ Nádorának bemutassa, 0 cs. kir. Főherczegsége pedig azon jelentést mellékleteivel együtt az ország’ minden törvényhatóságaival közölje, hogy ekképen ezek a’ legközelebbi országgyűlésre, mellyen a’ tárgy okvetetlen felveendő lészen, elhatározó utasításokat adhassanak, és az egész dolog végkép elintéztessék. — Kik egyébiránt ’s a’ t. Pozsony, april. 13. Azon élemény, mellyre fensőbb igényletű közönségünk több nap óta sóvárgón várakozott, kielégítő kárpótlást nyujta tegnap az újdonságért epedetteknek. Saphir a’ nemeskebli emberbarát’s a’kortársa írók’ jelesljeinek egyike, a’mostani német humoristáknak pedig tagadhatatlanul főnöke, megtartá a’ süketnémaintézet’pénzalapjának gyarapítására jövedelmezett academiáját, tömött színházban, folytonos kedvlobbanások, gyakori taps és osztatlan tetszés között, mellyet szintolly kedélyes, ötletekkel gazdag ’s elménetséggel bőven fűszerezett, mint alapos és philosophiai szellemtől ihletett előadása valóban érdemelt. Közlünk itt egy kis töredéket, mellynek tartalma különben sem egészen lapjaink körén kívül esik: „Nyájas hallgatók és hallgatónők, minden emberszívben egy nagy, egy hallhatatlan országgyűlés honol. Midőn az örökkévaló az embernek az ő alkotmányát adás országgyűlési terem gyanánt ajándékozá neki a’ szívet, két nemes és szabad kamarájával, mellyekben minden érzelem, indulat és erény együtt ül, az ember’jóléte felől tanácskozóig. A’ fejben, a’ karzaton, ül az ember’ értelme mint néző és hallgató közönség. Ó, kedves hallgatóim, ha minden ember csak egy kevéssé is beletekintene’s belehallgatna saját szívébe, észreveendené, mennyi nehézségbe és vitába, mennyi üzenet- és viszonszenetbe kerül, míg az erények és nemesi érzelmek valamelly indítványt kiküzdhetnek, mennyi szónoklat és szavazás történik mindkét szívkamarában, mig a’ legcsekélyebb iratból egy oklevél lesz, mig a’ legkisebb javaslat elfogadtatik. E’ szívkamarákban két szent elnök viszi a’ praesidiumot, a’ hazafiaság mint első ’s legszentebb országos tisztviselő ’s a’ törvényes szabadságérzet mint személynek ’s nagylelkű törvényszék’ elölülője. — Ha mi, tisztelt hallgatók, az egész nagy vitatkozást hallhatnék, mellyet szivünkben a’ legkisebb indítvány is okoz; ha tudnék, mennyi idő, bátorság, állhatatosság, erő és okosság kívántatik ahhoz, hogy egy nemes indítvány egy nagy eszme szótöbbséggel elfogadtassék ’s törvénnyé legyen, akkor, tisztelt hallgatók, csak akkor dagadozna valóban kebelünk a’ hangos örömtől, a’ legélénkebb bámulattól, midőn egy nagy és nemes nemzet’ országgyűlésének befejezésénél állunk, melly a’ legáldásosb királyi paloza alatt mind a’ két nemes szívkamarában olly dicsően hatott ’s igyekezett. Igenis, e’ pillanatban, midőn egy szeretett szentséges főnek olaj- és pálmalombjai alatt a’ legnemesebb nemzet’ szívkamarái a’ világosságnak és jognak uj vasutat alapítottak, minden szívnek kétszeres édességgel, kétszeres jótékonysággal, kétszeres büszkeséggel illik éreznie, hogy a’ magyar, ’s hogy ő is egy — habár csak kis csepje is e’nemzet’ tiszteletre méltó tengerének.“• A’ múlt 29ik számunkban megérkezendőnek jelentett híres hegedűremeklő Ernst ur húsvéthétfőn déli órákban adandja hangversenyét. Baja, apr. 5. Folyó évi első közgyűlésünk nagyra tisztelt másod alispánya. Almási Aadics Dániel ur elnöklése alatt mart. 30dik napján nyittatván meg, kezdetben érzékeny szavakkal érinté kedvelt elnökünk, miként megyénk’ szeretve tisztelt főkormányzója súlyosabb betegségéből fölgyógyulva— bár mint óhajtott a’ Karok és Rendek’ díszes körébe megjelenni, kedves szándékában változatos gyöngélkedése gátolá. Áttérvén innét a’ közügyekre, szerencsés figyelemmel osztá föl az országgyűlési ’s megyei fontos tárgyakat, ’s az előbbieket elnöklete alatt munkálkodó kiküldöttség’ javalati tudósításában szőnyegre hozván, fölolvastattak a’magyar nyelv, váltótörvény’s országgyűlési határidő iránti kegyelmes királyi leiratok. Az első csak némileg elégítvén ki honfiúi várakozásunkat, a’ második örömre fakasztá kebelünket, ’s biztosítást lelvén ebben nemzeti kereskedési hitelünk’ alapítására, a’ kir. leirat szerinti módosítások’pártfogolása követeinknek utasításul adatott. Előkerült tovább Pozsony megyének az országgyűlési követek’ szállás-fizetése iránti indítványa , ez olly kikötés mellett találtatott elfogadhatónak, hogy külön minden megye követei’ szállását akármilly innét ezutánra kötelező következtetés nélkül tulajdon pénztárából fizesse. Végre a’ sok nevezetesek közül az országos adó iránti tanácskozás’ esetére azon utasítás küldetett követeinknek, miképen a’ jelenleginél többet semmi esetre, ezt is pedig a’ szokott óvások mellett szavazzák meg. Nem kis figyelmet gerjesztő a’ Hajdú-városoknak megyénkhez utasított felszólalása, melly által a’ Jász- és Kun-Kerületeknek a’ múlt országgyűlésen törvényesített szabadságok ’s hasznos előségek’ kedvezéseit magokra is kiterjesztetni óhajtanák. E’ mind történeti kifejtései ’s változatai miatt jeles , mind diplomatikai adataira nézve fontos felszólítás, az abbani érzékeny visszaemlékeztetésekkel párosítva — föllágyítván lelkünket — meleg pártolásra talált, ’s így ajánltatva követeinknek sietve fölküldetni határoztatott. Két más indítvány került még szőnyegre, ezek közül az első, a’Bács megyei kender’ nagy mennyiségbeni hasznos termesztése jövedelmesebb kezelése terjedelmes világkereskedésbe hozatala, a’ támadható csalárdságok’ hatalmas elhárítása ’s korlátozása iránt — az e’ tárgyban munkálódó választmány’ üdvös javaslata elfogadtatván, egész megyébeni közhirdetés által a’ népség’ tudomására is juttatni rendeltetett, valamint a’ második — az egész megyébeni postautak’mindkét oldalán sorozandó különféle fák’ültetése iránti ügyes értelmességgel ’s ékesen előadott indítvány— küzlelkesedéssel fogadtatván, a’ már ültetett fácskák’ fentarthatása miatt is legczélszerűbb óvások’ kimunkálására választmány neveztetett; végre más számos közérdekű tárgyak is intézkedés alá kerülvén — több néves végzemények köztudomásra juttatni határoztattak. A’ marhahús’ fontja május’ lóik napjáig 12 váltó kr. maradott, e’ naptól 10 v. kra szállíttatván le, a’ borjúhúsé april.lodik napjától 12 v. kr. szabatott. — A’ jósló kertésznek jövendölése épen ellenkező időjárással buktattatott meg , olly erős hideg ’s csipős szelek boszantván bennünket, millyek más években sem kellemetlenítik vidékünket. Egész mártius hónap kemény száraz télnek nevezhető, mi a’ gabonanemüeket emelkedési árba hozá. Piatzunkon a’ tiszta búza’ pozs. mérője 4 fr. 40 kr., kétszeres 4 fr. 10 kr., rozs 3 fr. 50 kr., árpa 2 fr. 44 kr., zab 2 for. kr., kukoricza 4 fz. — Megemlítendőnek vélem, hogy 7 sz. kir. Zombor városának nemes tanácsa, hol honi nyelvünk’ keletbe hozhatásáról legtovább tusakodtunk, első lépését utczái’ elneveztetése’ csupán magyaruk föliratával dicséretesen megkezdé, úgy sok utczáiban a’ házelőtti gyalog utakat téglával rakatva ki, reményei a’ műveltségre emelkedő közönség, hogy a’ bel- és kültanács e’ lelkesedését a’ főutczák’ kiköveztetésével folytatandja. Sebők, Gyula, mart. 31. Békés megyének mart. 23. kezdett ’s 28. végzett évnegyedes közgyűlésén föltétettek az országgyűlési követeknek ez idő szerint kéznél volt több rendű tudósításaik, mellyek* során a’ váltótörvény ’s mezei rendőrség’ tárgyában némi kis észrevételeket kivéve, jelesül az elsőre nézve, hogy a’papok és katonák is lehessenek váltói kötelezést magokra vállalni képesek azon javaikra nézve, mellyek’ tekintetében eddigelé is polgári hatóság alá tartoztanak; másikra nézve pedig, hogy a’mezei rendőrségre törvényesítendő tisztviselő’ fizetéséhez a’ szabadítékos osztály is tartozzék járulni, többire semmi újabb pótló utasítás’ szüksége nem forogván fen, a’ követek’ eljárása általányos helyeslést ’s méltánylást nyert. A’ testvér megyéknek különféle országos tárgyakban vett ’s ez úttal felolvasott körleveleik is jobbára ollyanoknak találtattak, mik’ érdemiben a’ megyei követek már utasíttatvák, vagy tárgyaltatásuk ez úttal már nem is reménylhető; csupán a’ Hajdú-kerület sérelmes orvosoltatása’ ügyében, ’s Liptó megyének a’ tisztválasztás rendezés’ fölvétele sürgetése végett írott felszólításai határoztattak pártolás végett felküldetni a’ követeknek. Felolvastattak e gyűlés közben ama’ három rendű kegyelmes kir. leiratok is, mellyek a’ magyar nyelv, váltótörvény ’s országgyűlés’ zárideje iránt legközelebb keletkeztek. A’ magyar nyelv’ ügyében nyert engedélyek’ megértése örvendetes benyomást ten ’stb. A’ váltótörvény’ ügyében pedig a’ törvényszéki helyek’ és tagok’ kineveztetésire nézve tovább is az országosan felterjesztett javaslatokhoz ragaszkodás szabatott utasításul. Végre az országgyűlés’ végéül tűzött határnapra nézve követinknek meghagyatott, hogy az ország’ sérelmeit még ez országgyűlésen orvosoltatni törekedjenek. Szintez országgyűlésen indítványba hozatni rendeltetett, hogy a’ közlekedési eszközök’ mindenek fölött óhajtható könyyebbülésének általánosabban elérhetése’ okáért engedtetnék meg törvény által, miként országutak’ csináltatására is alakulhassanak a’ vasutak’ példájára magányos vállalkozó társaságok, ’s hogy azon utak’ használásáért utbérfizetésre kivétel nélkül mindenki törvényesen köteleztessék, a’ haszonnak illykénti biztosítása szolgálhatván csak illy vállalkozásokra varázserejű ösztönül. Nem akarván azonban Békés megye ez indítványnak még most kétes jövendőjétől függőben tartani utai’ jobb karba hozatalát, honi intézkedésképen ez úttal végzéssé jön, hogy az országutak addig is szomszéd Arad megye’kebléből tengelyen (a’ fekete körösöm kavics-szállítás jó sikert ígérőnek nem mutatkozván) hordandó nagyobb kövekből Mac Ádám’ rendszeréhez közelítő módon még az idén kezdessenek el építtetni. Kezdéshelyül a’ Gyuláról kivezető legjártabb útvonal jelöltetett ki. Ez útépítés’ költségéhez és favakihoz járulásra pedig a’ megyebeli nemesség is felszólíttatott. A’ készség nyomban nyilványult, ugyanis Aknásy Alajos gr. ismeretes hazafiui buzgalommal legott 500 ftot. Beliczay József tb. némi korábbi adakozásihoz ezúttal még 10 ftot peng. e’ végre legott nyilván felajánlottak. Más részről a’ gyulai szinte országutat tevő főutczán végig nyúló ’s már nagyon romladozott kövezetnek is többé nem halasztható helyre-