Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1840-04-27 / 34. szám

ért, Hitveséért ’s az Országlóházért zengtek a’ fő hódolati áldomások ágyudörgedezés közt. (J-r.) if Szék­es-Pet­érvár, apr. 21. Már hajnal’ hasad­tán hirdeték a’ nagy harangok’ zúgásai, a’ mozsarak’ dur­rogásai sz. kir. városunk’ közönségének a’ nemzeti öröm­napot, dicsően uralkodó V. Ferdinand apostoli királyunk­nak 47-ik éves születése’ ünnepét. Reggeli 9 órakor a’ szé­kes­egyházi anyatemplomban a’ ns káptalan és egyházi rend, a’ ns vármegye’ Rendes, Hessen-Homburg’ gyalog­ezredének tiszti kara mélt. Lehodovszky Thade gróf és tá­bornok’ vezérlése alatt; a’ új városi tanács és választott polgárság, a’ czéhek zászlóikkal, a’ tanuló ifjúság és szá­mos minden rendű közönség egybegyülvén, mélt. is főtiszt. Szalai b. Barkóczy László püspök ur mutatta be az Lg’ urá­nak a’ hála-áldozatot, mellynek kezdetén a’ hangászkar’ igazgatója’ figyelése mellett az egész közönség buzgó zen­gésével „tartsd meg Isten Királyunkat! ‘ elénekeltetett. Melly alatt és az áldozat jeles részein­ngos Melczer András főörnagy’ vezérlésével, a’ fentnevezett’ gyalogezred és a nevendék katonaifjuság tette öröm és hála­ lövéseit, melly­e­­ket a’ felállított mozsarak’ utánoztanak. Az isteni szolgálat után a’ fentisztelt püspök ur Pozsonynak vévén siető útját, főtisztelendő Farkas Ferencz apát, nagy prépost és püspö­ki helytartó, a’ n. káptalant, a’ n. megye’ Rendéit, a’ tisz­telt ezered’ tiszti karát, a’ n. városi tanácsot, gazdagon terített asztalánál megvendégelte; ennek folytában Felsé­ges Urunk’ és Királyunk’ hoszas életéért, dicső uralkodá­sáért és az egész ausztriai Uralkodóház’ dicsőségéért öröm­poharak ürittettek, és az örömriadásokat a’ taraczkok’ mo­raja követé. Hogy e’ nemzeti ünnepen a’ vitéz bajnokok is örvendezzenek, a’ székes-fejérvári káptalan az említett n. ezred’ vitézeinek és a’ katonai nevelőház’ ifjúságának fejenkint egy itcze bort és­­ f°nt bust ajándékozott. Kun-Sz.-Mikl­ós’ lakosai, kik farsangi vigalmakban sem szoktak fogyatkozást látni, az ápr. 12kei böjti napon érzékeny részvéteket tanusíták az emberi szerencsétlen sors iránt az által, hogy Laczi Sára vak leányzót, a’ pesti vakok’ intézetebeli növendéket és a’ Fenséges Nádor Főher­­czeg­ asszony’ különös pártfogása és költsége alatt képezte­tek leányt, a’ farsangban tánczvigalomul szolgált terem­ben (melly most kegyes indulatok’ gyakorlása helyévé ala­kíttatott) ének- és muzsikai zenét tartani kikérték. Megha­totta az érzékenyek’ szívét . Felsége koronás Királyunk é­­leteérti ismeretes és a’fenséges nádori párért mondott hála­adó ének, ’s könyeket facsart ki a’ vakok’ sorsát panasztó, Kölcsey’ tollából került énekmű. — A’ hallgatók, eltelve azon kedves meggondolással, hogy a’ szellemi művelés még a’ világtól elszigetelt vakoknak is juttat némi öröm­pótlékot, mellyből azok még a’ látóknak is engedhetnek némellyeket — örömest nyitották meg erszényüket a’ sze­gény személy’ életének könnyítésére ; mi által a’ mondott vak leány azon czéljához, hogy egy kis tőkécskét zsugor­­gasson , mellyből agg napjaiban nyugodva tenghessen , jó lépéssel haladt elő. (Regélő.)­­ Pápa, apr. 18. F. 1840 ki mart. 9-kén, gróf Ester­­házy Károly ő méltósága’ pinkóczi majorjában, éjjeli 11 órakor, négy pásztor’ jelenlétében egy 3 éves előhaju bir­ka négy bárányt és egy üszögöt ellett. Az első halva hu­­zatván el tőle, a’ második és harmadik életben, a’ negye­dik ismét halva lett. Az életben lévők közül az első fél óráig, a’ második hét óráig élt. — Ezen ritka eset hírűl adatván uradalmi praefectus t. Bezerédy Mihály urnak; ő a’ bőrrel, szőrrel, köldök-sinorral ellátott, egy hátulsó és egy első köröm nélküli lábat,’s inkább a’bárány’farát, mint derekát képező, mintegy 3­4 fontnyi csont nélkül való hus­­­darabot, bőriből kivétette, a’ bőrt kikészíttette, ’s tiszti fő­ügyvéd­­. Sebestyén Gábor’ur kérésére, a’pápai főiskola’ physicum museumának ajándékozta. Rendeltetése’ helyére jutása előtt meglátván én ezen természet’ játéka’ születné­­"egy hiteles rajzban, a’ nagy közönség’ ügyeimére is méltó­nak itélém. Az anyabirka, elléséhez közelgetvén, bádya­­dozott, ’s noha jól evett, jól ivott, mégis rendkívüli terhe alatt úgy elgyengült, hogy rajta felkelésénél mindenkor segíteni kellett. Ellése után minden gyapja elment, de e’ mellett életben vagyon. — Egy párosodás alatt hány tojás jöhet le a’ tojástartóból, ’s hány termékenyülhet? ter­mészet’ titka. Hogy több állatoknál, a’ mennyi a’ pároso­­dás, annyi a’ foganzás is, a’ tapasztalásból tudva van. E’ jelen esetben pedig, többszöri párosodás és azt követő foganszás történt ez vagy egy párosodás által, öt tojás termékenyíttetett­e meg, mellyek közül az ötödik kifejlő­dés nélkül maradt? — fejtegetése, az idővel bővölködőbb természet-barátit ’s buvárit illeti. Cseresnyés Sándor, t. n. Veszprém vmegye’ egyik r. főorvosa. Maros-Vásárhely fölött szép időjárás mellett ápr. 7-kén sajátságos égitünemény mutatkozott reggeli 9 és 10 óra közt. A’ nap’ tányérát vékony fejér felleg fátyoloz­ván körül az abban megtört sugárok tojásdad alakban, egy az ég’ majd fél részét átölelő hármas szivárványt képeztek, mellynek szélein­ aránylagos távolságra, négy a’ közbű­l ál­ló naptól alig különböztethető napkép mutatkozott. — A’vi­rágnapi vásár itt olly sikerrel ütött ki, millyet illy gyönyö­rű időben várni lehetett. Mindenfelől számos nép tódult össze. Idegen kereskedő is elég volt. Jó keletű valt külö­nösen a’ kalap és csizma. A’ baromvásár egy volt a’ leg­jobbak közül. A’ marha’ ára tetemesen növekedett. Az iga­vonó ökör’párja 300—320, vágnivalóé 200—250, három éves tulkoké 150 — 200 fton kelt. A’ legdrágább pár ökör­­540 ft. volt. Egy tehén 75—115 ft. Usikó kevés, egy ada­tott el 380 ft., katonaság alá vettek 14et, darabját 100 pgc forintjával. Szekeres ló 79—90 ft. Mindössze 1605 vásár­lás történt. A’ bánságból 5 marhaszedő jött. Mint e’ vidék’ nevezetes ritkasága egy vidrabőr, 20 ft­ on adatott el. Az ó-tordai véres menyekre (L. Hirn. 21-ik sz.) el­vetemült hőseinek egyike az igazság’ kezeibe került a’ Kolozs megyei tömlöczben várja borzasztó tette’ megér­­demlett büntetését. A’ gyilkosok répái (Kolozs vmegyé­ben) születésűek, ’s a’ vőlegénnyel, ki mint a’ menyas­-­­szony, áldozatul volt kitűzve , egy apának testvér gyer­mekei. A’ nyomozásokból hozzá vethetőleg a’ két idősb testvér tehetős apjok’ egész vagyonára sóvárgólag hatá­rozták el a’ kisebb testvér’ ’s leendő neje’ meggyilkolta­tását. A’ legmélyebb erkölcstelenség- ’s nevelés-elhanya­golásból eredő legvastagabb tudatlanság vetemülhet csak illy borzasztó ’s törvényt és erkölcsiséget olly mélyen sebző galád tettekre, minő ez vala. Nagy Britannia. Az alsóház’ april. 13-kai egyébiránt kevéssé neve­zetes ülésében a’ felsőháztól visszaküldött azon bili, melly a’ parlamenti irományok’ nyomtatóinak utalmát tárgyazza, az ezen ház által kedvelt módosítványokkal elfogadta­tott, ugyszinte a’ két Canada’ egyesítése iránti bili má­sodszor olvastatott. —Az alsóház’ ápril. 14-kei ülésében Hume jelenté, hogy husvét után egy a’ királynéhoz az iránt intézendő felírást javasland, hogy ő felsége a’ Kon­stantinápolyban Ponsonby lord és Palmerston viscount közt folytatott levelezés’ előterjesztését megparancsolni méltóz­­tassék. — A’felsőház ugyanes­napi ülésében a’ húsvéti ünnepeken át elhalasztá üléseit ápril. 30-ig. Palmerston lordnak az opiumkérdés felett minap az al­sóházban tartott beszédéből méltó kiemelni a’ következő­ket: „Azt mondják, hogy a’ chinai kormány az opiumkeres­­kedés’ elnyomását alattvalói’ erkölcsisége’ tekintetéből ha­tározta el. Én legkevesebbé sem vagyok azon ember, ki védelmezzen olly törvényt, melly a’ dunaiak’ helyhatósági törvényeit sérti, ’s az igen sűrűen együtt lakó népességnek eszközt nyújt az erkölcsi romlottságra. De valljon, mellyik fogas az átellemben ülő urak közül azt előttünk komolyan mondani, miszerint ő hiszi, hogy a’ chinai kormány’ indító­oka e’ rendszabálynál a’ néperkölcsiség’ nevelése volt? (Halljuk!) Ha igen, miért engedi meg saját országában a’ máktermesztést? — Az igazság az, hogy itt nem az ópium és az erkölcsiség, hanem a’ drága érczek’ kivitelé­nek kérdése forog fen, egyszersmind egy mezőgazdasági érdek’védelme. Ez ügyet némileg egy chinai gabonatör­­vénykérdésnek mondhatnék. Egyedül a’ chinai mákter­mesztő’érdeke és azon státusgazdasági elv, melly az ezüst rudacskákat nem akarja az országból kiereszteni, — egye­dül ez bírta a’ chinai kormányt az ópiumcsempészet’ eltil­tására. Én nagyon szeretném tudni, mit szólott volna a’ parlament ahhoz, ha ő felsége’ miniszerei tetemes summa pénzt kértek volna tőle olly hadihajók’ kiállítására, mely­­lyek Cantontól kezdve egész a’ sárga tengerig valának czikázandók, hogy a’ chinai nép’ erkölcseit tisztán tartsák, ’s ne engedjék neki megvenni azt, mit megvenni szeret, ’s mit neki mások örömest árulnak. Kétségkívül a’ ház siker­nek tétette volna magát, ’s egy fillért sem ajánlott volna meg nekünk. De feltévén azt is, hogy a’ háznak irántunk nem rég kifejezett bizodalma (tetszés és gúnyos éljen­ a’ ház’két különböző oldaláról) olly nagy volna, hogy a’ kormánynak eszközöket nyújtana egy illy vámvédvonal’ felállítására a’ d­inai partok’ hoszában, valljon mi lett vol­na egy illyen rendszabály’ következése ? Az, hogy keres­kedőink most az opiumkereskedést amerikai lobogók alatt űznék, e’ lobogók alatt czikahajóinkat kinevetné, ’s az opiumkereskedés szintúgy divatoznék mint azelőtt. Lyndhurst lord még igen gyenge ; Wellington herczeg mindennap meglátogatja, ’s értekezik vele a’ parlamenti viszonyokról. Egyébiránt, mint tudva van, kire jár, hogy a’ herczeg is visszavonuland az orvosok’ tanácsára a’ fog­­lalkodási élettől. Minthogy immár Stanley lord’ atyja, Der­by gróf, halálos betegen fekszik, ’s minél előbbi kimúlása váratik, alkalmasint az uj Derby gróf, melly czím alatt Stanley lord ez esetben a’ felsőházba lép, leend az opposi­­tio’ vezére e’ házban, ’s O’ Connell akkor az alsóházban elvesztendené leghevesb ellenesét az izlandi viszonyokra vonatkozólag. London, april. 12. Az Indiából érkezett legutolsó tudósít­sok jelentik, hogy az oroszoknak Chiva elleni ex­­peditiója az ottani kormányt a’ legmunkásabb mozgásba tette. Calcuttában hirt vettek Perowsky haditestének első mozdulatiról Chivából, ’s aztán Rocharán és Ralchon ke­resztül. Auckland lord tüstint futárt küldött Heratba az ot­tani angol ügyvivőhöz, Todd őrnagyhoz, azon paranccsal, hogy azonnal Chivába menjen. E’ pillanatban Todd őrnagy kétségkívül új rendeltetési helyén van. Auckland lord a’ d­án’ sürgető kérései által indíttatott arra, ki a’ keletindiai társaságtól már néhány hónappal előbb kívánt volt követet, midőn homályos hírek terjengettek Perowsky’ közelgő ex­­peditiójáról. De nem csak a’ chivai d­án, hanem az Oxus és Jaxartes mellett csaknem egész Paropamisusig terjedő különféle független törzsökök’ minden főnökei érzik az uj veszélyt, mellyel az oroszok által fenyegettetnek, mert ez utóbbiak’terve, miről biztos kútfők kezeskednek, min­den független b­án­ságokat egy nagy biroda­lomba összeolvasztani, mellynek uralkodója a’sz.­­pétervári cabinet által már ki is jelöltnek mondatik. Ez ál­tal egy szintolly nagy mint hajlékony testet nyerhetni re­ményiének Közép-Ázsiában , melly test a’ maga gyengesé­ge által orosz pártfogóságra volna utasítva, ’s illyformán az orosz politicának uj és fontos befolyást kellene bizto­­sítnia Ázsia’ viszonyira. Francziaország. Fontainebleauból írják, hogy a’ király máj. 15- és 20-dika közt érkezendik, oda ’s mintegy két hétig fog ott mulatni. A’ Siécle szerint apr. 14-kén estve azon hir terjengett Párisban, hogy e’ napon oda érkezett levelek az Anglia és két Sicilia közti ellenségeskedések’ nyilván­ossá tételét je­lentik; szerintök a’ Stepford lord’ parancsnoksága alatt lévő angol hajóhad formaszerinti parancsot kapott nápolyi lin­ek’ elfoglalására. A’ pair kam­aráb­an apr. 14én az ülés’ kezdete előtt rég megteltek már a’ karzatok. A’ tornáczokba nagyszámú követ tódult. A’ titkos pénzalap fölötti vita’ kezdetével fúl­­lépe Thiers a’szószékbe. Kérdezik, úgymond többi közt, mit jelent e’ szó: par­lam­e­n­tsz­erű kormány, ’s mi a’ poli­­ticája a’ cabinetnek, mellyr ál­ utra látszik lépni? Ő nem fog gyermekes szóvitába ereszkedni. Csak a’ cabinet’ létrejöt­tét és szerkezetét­ kell tekinteni, ’s azonnal világos lesz a’ parlamentszerü szónak értelme. Ő és barátjai az oppositio­­ban sokáig ellenharczot küzdöttek a’ kormánnyal; gyakran tétettek nekik olly indítványok, mellyeket visszautasítot­tak, mígnem azok’ elfogadását meggyőződésök megenge­­dé. A’ cabinet tehát az oppositioból eredt, a’ ministerium alkotmányi, parlamentszerű, ’s kész visszavonulni az el­lenséges többség előtt. Nehéznek találják állását, ’s neki magának is súlyossabbnak látszik a’ teher mint valaha, ’s a’ jelen ministerium fér­fiainak mégis el kelle azt vállalniok, mert annak mellőzése aggasztó lett volna a’ hatalomra nézve. Mi a’ választásreformot illeti, hogy a’ hatalomnak mindaddig elleneznie kell a’ választókor’ tágítását, mig a’ követelményeknek olly egyhangúsága keletkezik, hogy az engedményt tovább is megtagadni veszély nélkül nem le­hetem­. A’ septembertörvények tartassanak meg, csak a’ magyarázati merény változtassák meg. Azután összehason­lító a’ szónok a’ nyugalmat a’ pakrkamarában azon nehéz­séggel, mellyel a’ másik kamarában a’ többség’ megnyer­­hetése jár. A’ ministerium szándékosan tüze ki először a’ titkos pénzalapot próba gyanánt. Nem hiszi, hogy volná­nak emberek, kik a’ statust készakarva veszélybe kíván­nák buktatni; némellyek azonban részakaratúlag végsőség­­be akarják vinni a’ cabinetet, hogy e’ vagy ama’ párttal villongásba ejtsék. De engedjék meg, hogy a’ cabinet sa­ját útján és saját módja szerint próbálhasson menni. Ő meg­van győződve, hogy idővel sikerülni fog minden párt­ ér­­telmesbjeit ’s mérsékeltebbjeit maga körül egyesíthetni. A’kormány’ügyvivői hadd maradjanak helyeiken háborítla­­nul; a’ ministereknek ugyan egynél több megbántást kelle­ne megboszulniok, de azt ők nem tették ’s nem fogják tenni. Ha egyébiránt valamelly ügyvivő nem ért küldetésé­hez, félben kell hagynia a’ kormány’ szolgálatát. (Tetszés.) A’ külső politicára térve megérintő a’ minister néhány szó­val az oppositioi beszédet, mellyet a’ legitimista Noailles­ig ő előtte mondott, ’s lényegileg igy szólt: „Soha félre nem ismertem , hogy mi, Konstantinápolyra és Egyiptomra néz­ve Angliával egyet nem értünk. Nem hiszem azonban, hogy szándéka volna az orosznak Konstantinápolyba, az angolnak pedig Egyiptomba berontani. Ez annyi volna, mint azon forradalmakba dönteni a’ világot, mellyektől mindenki retteg. Ha olly fejedelem ülne is valamelly tró­non , ki illy merénybe akarna bocsátkozni, saját érdeke ellenzené azt. Nem haladnak elő a’ dolgok olly rögtön a’ valóságban, mint azok’ fejében, kik politicával foglalkoz­nak. Jelenleg sem Kostantinápolyra sem Egyiptomra néz­ve nincs veszély; ezt azonban nem vitatom a’jövendőre nézve. A’ legfenyegetettebb pont Konstantinápoly , de még csak távolról, így hát természetes volt, hogy hívek ma­radtunk régi szövetségünkhöz Angliával. Úgy hiszem túl is nagyítják azon érdeket, melly Angliára nézve Egyiptom’ elfoglalásánál fönforog. Francziaország fen akarja tartani a’ török birodalmat; ez egyébiránt nem azt jelenti, hogy tőle elszakasztatott részek is visszaadassanak neki. Fran­cziaország azt hivé és hiszi még folyvást, hogy az egyip­tomi basának hódoló tartományok sokkal illőbben van­nak az ő kezén mint a’ szultánén, kinek előbb csupán sok költségbe kerültek, holott most tartalék gyanánt szolgál­hatnak. Francziaország senki előtt nem csinált titkot ezen érzelemből. Ez ugyan nem fogta volna eldarabolni Török­országot, de azon nap óta, midőn az esemény Egyiptom­ különszakadását elhatározta, méltányoltatva lenni akaró­­az új statust. Vagy olly könnyű leendne a’ hatalmas hü­­bérnöktől elvenni hódítmányait? Francziaország azt mon­dá: úgy hisszük, hogy miután a’ basa meghódítani ’s kor­mányozni tudta Egyiptomot és Syriát, jobb lesz meghagy­ni kezénél ezen országokat, mintsem magára a’ török bi­rodalomra nézve is veszélyes gyuladást okozni. Rendkí­vül aggasztó dolog volna a’török birodalom’megőrzésének ürügye alatt bármelly hatalmat nyomultatni belsejébe. Francziaország, a’ szövetségről, bármennyire csü­gg is azon, le tudna mondani, mihelyt érdekei úgy kívánnák. (Tetszés.) Igazságtalankodni akarnak e talán a’ cabineten, még mielőtt ez cselekedett!-------Ismétlem, h­ahogy meg kell törni olly szövetséget , melly veszéllyel fenyegeti ér­dekeinket, megtörendjük azt! Tekintsenek azonban önök előbb azon haszonra, melly abból eredeti, midőn minden politicai kérdés békésen kifejlett, mit csupán az illy mó­don egyesült szövetséges két nagy hatalom’ erejének kö­szönhetni.“ Azután elszámlálta a’ minister mind azon idő­pontot, mellyben az angolhojnali szövetség Francziaor- Ausztria. A’ milánói újság’april, 16ikai száma következő czik­­ket közöl: „Mint tudva, a’ Császár, akkor midőn a’ vasko­ronával megkoronáztaték, legnagyobb részben megkegyel­mezett jobbágyai közül azoknak, kik részesei valának a’ politicai fondorságoknak a’ lombard-velenczei királyság­ban ; hogy tüstint akkor mindnyájan bele nem foglaltattak a’ megkegyelmezésbe , azon körülménynek tulajdonítandó, hogy nem mindnyájan egyforma helyeztetésűek voltak a’ kormány ellenében. — Most azonban hajlandónak nyilat­kozott Ő Felsége azoknak is, kik a’ mondott oknál fogva „in contumaciam“ elítéltettek, vagy az országból számű­zettek, a’hónukba szabadon visszatérhetést megengedni, ha a’ végett folyamodnak, melly esetben ez utóbbiaknak az ausztriai polgárjog is viszont megadatik. E’ végre már kibocsáttattak a’ szükséges intézkedések mind az illető ha­tóságokhoz belföldön , mind a’ cs. kir. követségekhez kül­országokban.“

Next