Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1840-09-17 / 75. szám
95-lik szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politikai hírek’, Mindennemű statisticai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, dunavízállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével; — a’ Századunk terjedelmes’ political ’s rokon tudományi értekezésekkel, a’ kis futár literatúrai, művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények’, találmányok’ és intézetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen.HÍRNÖK. Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi Orosz József. Septemb. 19.1840. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhzhordással 4 p. fz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 749. sz. a., Pesten Füskúti Landerc Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatódnak. Minden nem-hivatalos leveleknek és közleményeknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország. Halálozások; nézetek a’ m. t. társasági választásokról; Nyitra és Nógrád megyék’ közgyűlései; tolnai levelezőnk’ önigazolása; adakozások Mátyás király’ szobrára; változások a’ cs. kir. hadseregnél. Nagybritannia. O’ Connell beszéde a’ repeal-gyűlésben. Francziaország. Telegrafi tudósítások Alexandriábal; a’ párisi kézművesek’ zendülése; afrikai hirek. Spanyolország. A’ királyné és O’ Donnell Valeneziában. Holland. Poroszország. Hannover a. A’ koronaörökös’ betegsége. Olaszország. Civita Vechia és Ancona megerősíttetnek. Törökország. Zendülés Bosnyákországban. Egyiptom. Az ellenségeskedések néhány egyiptomi hajók’ elfoglalásával nyilván megkezdetnek; Mehemed Ali minden békeajánlatot daczosan visszavet; nyilatkozása az aug. itrki conferenczia előtt. Kis futár. Zrinyi-ünnep Szigetváron; titoknoki előadás a’ m. t. társaság’ üléséről. Confucius’ bölcsesége. Hirdetések. Milj Syarország. A’ rm. magyar kir. udv. Kamara’ kiadóhivatalának írnoka, Pocskay József, f. e. sept. 11., — ’s a’ ménesi kamarai ispány, Pavlanovics Antal f. e. aug. 9kén meghatározott. Pest, sept. 13. Múlt alkalommal szólék az academiai nagygyűlés’ eredményéről röviden, legyen szabad most még pótlékul névaelly tett dolgokat ’s néhány észrevételt hozzáadni az eredmények felett. Az említett felolvasásokon kivül különös figyelmet gerjesztett a’ Szlemenics Pál rendes tag által felolvasott értekezés az örökösödésről és Dessewffy József gr. ig. és tiszt. tag’ emlékbeszéde Hlésházy gr. ig. és tiszt. tag felett. Sziemenics urat sokkal jobban ismeri a’ közönség, mintsem csekély tollamra szorulna; hálával említik nevét számtalan növendéki, kiket a’ honi törvények’ ösvényén vezetve, részint derék ügyvédeknek, részint érdemteljes közhivatalosoknak, részint bölcs törvényhozóknak nevelt; ’s nem hiszem, hogy legyen hazánkban tanító, kinek tanítványi’koszorújában annyi jeles férfiú tündökölnék, mint Szlemenicsében. — Dessewffy József, az agg bajnok ’s tisztakeblü honfi, szinte annyira tiszteletben és közszeretetben álló férfiú, hogy őt dicséretekkel halmozni felesleg volna, ’s így elmellőzve mindent, csak azt említem, hogy még szomorúnak lenni kellő remek eralébeszédéből is humor ’s örökös ifjúság szivárgott, mit a’ közönség egy ősz férfiú’ ajkaiból kerekdeden hangozva lelkesedéssel fogadott. — Czuczor ur lelkesedve ’s honi nyelv melletti forró buzgalommal tarta búcsút Guzmics bakonybéli apát’ hamvai felett. Nincs hazánkban pap, ki olly népszerű lenne mint Czuczor; mit azonban, ámbár szónoklatai közönségesen szabadszellemüleg szerkesztek, koránsem ezen okban vagyunk hajlandók keresni, hanem inkább ott, hogy pap létére igen szerelmes népdalokat tuda költeni, mi kivált a’ fiatal publicumnak nagyon tetszett. — Szontagh Gusztáv r. tagnak Schedel ur által felolvasott emlékbeszéde Tanárky hadosztálybeli rendes tag felett igen száraz vala’s pusztán necrolognak tekinthető, ha némelly kitéréseket a’ hadi kormányzásra ’s a’ háború’ sanyaraira mellőzünk, mellyek azonban nem újak, ’s már résznyire fillértárok ’s kalendáriumokban is olvashatók. — Hátra van még a’ lett választásokról szótanom, mellyeket múlt alkalommal általában sikerűiteknek mondok. Tanárky helyett Kiss Károly választatott. Kiss urat nem tartom olly bő hadi tudományokkal felruházott férfiúnak mint Tanárky volt, de jelenleg nálánál ez osztályban erősbet — legalább ki. nyilványosan lépett volna fel — nem ismerek. — Hetesnyi megválasztása a’ philosophiai osztályban valódi nyereség, mert ki nem ismeri a’ négyszer koszoruzottt philosophust! ’S még is csak most, illy későn méltányolta a’ társaság érdemeit. — A’ nyelvtudományi osztályban Pulszky úr választatott meg. Pulszkyt több oldalról ismeri az ország; ő mint író — a’ históriai és törvénytudományi osztályban — mint törvényhozó mindenkor helyén van. Pulszky lángész ’s b. Eötvös Józsefen kivül nem ismerek férfit, ki ifjúságának serdülő korában olly szép nevet szerezhetett volna magának a’ nyílványosság’ mezején. Pulszkyt a’ német közönség tán még jobban ismeri a’ magyarnál, mert a’ német nyelv tán még inkább sajátja mint a’ magyar. Mindezen szép tulajdonságok mellett sem hagyhatom egészen helyben megválasztatását a’ philologiai osztályban, mert minden inkább mint philologus. Ott van Ilajza ur, ha már Jászait nem akarták; miért nem engedé át helyét az arra sokkal érdemesb Pulszkynak, ’s miért nem fogott a’ nyelvészethez egész erőből ? Itt talán előbb feltalálta volna a’ circuli quadraturát, melylyet ugyan a’ históriában aligha találand fel. — A’ levelező tagok’ megválasztására nézve ámbár helyesnek tartom, hogy a’ gyengédebb művészetek is, mint a’ festészet, beédesgettetnek az academiába, mindazáltal Markát, ámbár nagy művész, minthogy még eddig mit sem irt, az academiai rendszabályok szerint nem tartom érdemesnek illy szép kitüntetésre. Mert ha íróság nem leend szükséges feltétele a’ művészek’ felvételének, tartok tőle, hogy nem sokára a’ kézműves-osztály is beszövetendik az academiába. Ha pedig már művészeket akarunk academiánk körében, hol maradt Liszt, a’ díszkardos zongorahős ? — Nagy Ignáczot jó volt el nem feledni, mi úgy hiszem, nem is olly könnyű, mert nevét mindenütt feltalálni. Csatónak nagyon igaza volt, midőn őt az összes literatura’legszorgalmasb emberének mondá. Ezen érdemet tőle megtagadni nem lehet, de ez egyúttal legfőbb érdeme is. Nem hiszem, hogy volna olly ellensége, ki ezt tőle megtagadná, de még kevesbbé olly barátja, ki neki ennél többet tulajdonítana. — Bloch Móricz és Szigligety urak már más alkalommal voltak dicsérettel említve. Varga István is eleget fáradott a’ literatura’ mezején, illő hogy jutalmat arasson. — Szécsy Ágostontól, nyíltan megvallanom, mit sem olvastam, azért tartózkodom, meggyőződés nélkül ítéletemet felette kimondani. Nyitra, sept. 9. Ma számosan azok közűl, kiknek a’ közjó’, megyénk’ szellemi ’s egyéb érdeke szivökön fekszik, érkeztek városunkba a’ legközelebb tartandó tisztújitás’ tervének kidolgozásával megbízott, és mai napon cs. k. kamarás ’s különösen köztiszteletben álló első alispány Marczibányi Lőrincz ur’ elnöksége alatt munkálódni kezdett jeles választmányban részt veendők, a’ kiknek figyelmét előlegesen foglaló el egy e’ hírlapok 70 számában olvasható ’s aug. 17. közgyűlésünket érdeklő czikkelynek maga egész kiterjedésében valótalan tartalma, mellynek soraiban többi közt az vagyon érintve , mintha nálunk a’ sok évi szolgálatok miatt köztiszteletben álló férfiak ellen párt, személyes is nem a’ közjó’ érdeke tekintetéből alakult volna, melly állítás hogy a’ valósággal homlok egyenest öszszeütközik, a’ megyénk körülményeit csak némileg is ismerők előtt bizonyosan napfénynél világosabb, mások pedig tudván, hogy a’ n. m. Mednyánszky Alajos báró mélyen tisztelt, ’s példátlanul szeretett főispány urunk’ ügyes kezei tartják felettünk a’ kormányt, ’s ismervén a’ tisztelt fő ispányunk’ az emberek ismeretében hasonlíthatatlan jártasságát, szándékinak jeles tisztaságát, ’s rajta épült lelke’ szilárdságát, nem fogják reménythető hihetni, főkép nálunk, olly párt’ létezhetését, mellynek nem a’ közjó’ érdeke ’s megyénk’ disze, hanem a’ köztiszteletben álló férfiak kiküszöbölése volna alapja. Mi a’ folyosókon lévő köznemesség által történtnek említett „éljen Vietorisz“kiáltásokat illeti: miután , ha megyénkbeli, igen jól tudja azon sorok’ írója, hogy mióta I. Vietorisz József úr alispánynak helyettesítetett, ő benne legszerencsésebb elnökösködése következésében példa nélküli közszeretet, tisztelet és bizodalom öszpontosulván, ennek nyilványitása jeléül mindig, a’ mikor megyénk’ teremébe mint elnök lépett, harsogó éljen-kiáltásokkal szokott a’ Karok ’s Rendek által fogadtatni, csak sajnálni lehet, hogy e’ tisztelt úr’ a’ statusok nagy számú jeles tagjainak kíséretében a’ folyósokon keresztül terembe menetele alkalmával a’ köznemesség által is — mivel ez nálunk a’ barok’ kedvenezét imádja — a’ lelkesedésnek ’s örömnek egész kitörésével történt üdvözöltetéséböl — megyénk’ ’s ezen igazán köztiszteletben álló férfiú rovására— a’ valón túli következéseket gyaníthatja. Egyébiránt, habár óhajtható volna megyénk’ disze tekintetéből a’ t. olvasó közönség elébe terjeszteni azon gyülésünk valóságos folyamatját,s azon czikkbeni félremagyarázásokat némelly elhallgatott lényeges körülményeknek előadásával felvilágosítani és megmutatni, hogy, ha azon czikk’ írója nem egyedül rágalom’ hőse, az általa előadottak csak képzelettehetségének szüleményei lévén épen nem történtek; ez azonban némelly körülményeknél fogva ez alkalommal elmellőztetvén, annak bizonyságául, mennyire távol esik a' valóság azon gyűlésünk’ folyamatja ’s eredményének leírásától , megyénk hiteles jegyzőkönyvének ezen sorai itten kiiratnak: „Az újonan alkotott törvényczikkelyek kihirdetettek, — és a’ megyei volt országgyűlési követeknek az országgyűlés egész folyamatáról szóló tudósításuk felolvastatott,’s miután a’ bennük helyzeti bizodalomért hálás köszönetet mondottak volna, Marczibányi Lőrincz cs. k. aranykulcsos és ezen megye első ali.pánya többszöri éljen-kiáltással megtiszteltetett azzal a’ nyilatkozással, hogy a’ Karok és Rendek keblében örök emléket hagyott maga után.“ —S. Verőcze (Nógrád megye), sept. 4én. Megyénk’ közkedvességü főispánya m. buzini gr. Keglevich Gábor ur m. h. 30án érkezvén B. Gyarmatra, ’s más nap ugyan ő maga’ előlülése alatt kihirdettettek a’ legközelebbi országgyűlésén alkotott érdekteljes törvényezikkek. — Olvasás közben következő észrevételek és határozatok tétettek, u. m. sör gr. Széki Teleky József koronaőr ’stb. ő magának e’ ns megye részérőli örvendező nyilatkozás tétessék. Mor a’ katonaujonczok állításában az határoztatott, hogy ezen üdvös tör. ez. czélszerüségének a’ pórnép közt minél hathatósb módoni kihirdetése végett a’ megyei t. ez. lelkész urak szólitassanak fel. Továbbá: ugyan e’ tárgyban több tagokból álló küldöttség neveztetett ki, szükséges intézkedések iránti véleményét még e’ közgyűlés folyama alatt beadandó. for. b. Mednyánszky Alajos cs. kir. kamrás ’stb. az 5ik törv. czikkben a’középponti könyvvizsgáló collegium e. t. comissio elnökének lévén czimezve, nehogy ebből országos gyakorlatot lehessen következtetni, v. ennek törvénybeni létezésére hivatkozni — óvás gyanánt a’ jövő országgyűlésre feljegyeztetett, 4-et a’ 8-ik törv. cicikk iránt, miután a’ különféle osztozások által a’ köznép annyira elszegényedhetnék, hogy végre adóját sem volna képes lefizetni,—javaslati indítvány létetett, az ezen törv. czikknek a’ jövő országgyűlésen leendő módosítása végett, köt a’jobbágyokat egyedül érdeklő törv. czikkeket külön füzetbe foglalván, a’ helyszínen leendő kihirdetés alkalmával osztassanak ki. Utánai nap, azaz f. h.lső napján, nem végezhetvén el a’ küldöttség megbízott munkálatát, Beke Gábor leköszönése által megürült számvevői hivatalra szerezve tisztelt főispány urunk Hamar Miklós urat, nehány évvel ezelőtt dicséretesen hivataloskodott szolgabirót, nevezé ki; a’ Virág Ferdinánd elhunyta által megürült r. mérnöki hivatalra szavazat által Bokoriéi József tiszteletbeli mérnök választatott meg, ennek helyébe pedig Sütő József neveztetett ki. Tán felolvastatván a’ küldöttségnek az ujonczok ál Zrinyi ünnep Szigetváron Somogy megyében sept. 7. 1840. Ama nagy hősnek Zrínyi Miklósnak ’s vitézeinek, kik Szigetvárnál 1566. sept. 7. (?) adik napján a’ hazáért olly dicső halált haltak, emlékezetök e’ 1. hónapbén ünnepélyesen megtartatott/') Már a’ napot megelőző estén a’ vidékről többen megjelentek részint az elhunyt hősök iránti tiszteletből, részint kíváncsiságból. Az ünnep’ jöttét mozsárágyuk’ durrogást jelentették a’ vár’ falairól ’s a’ városban. A’ városház körülti tér ki volt világosítva. A’ városház előtt ugyan Zrínyinek egyébkor a’ ház’ teremében függő mellképe egy helyes alkatban czélszerű felírásokkal volt kivilágítva. Ennek ellenében egy sátor alatt Irinyinek harczoló képe, mellyet magyar írással a’ helybeli izraeliták ékesítettek és világítottak. Kitűnő volt még a’ gyógyszertár’ kivilágosítása is. Az est’ unalmát egy magyar szinésztársaság Baky ur’ felügyelése alatt törekedett előadásával széleszteni. Más napra kelve a’ határozott időre a’ helybeli polgárok magyar- és német egyenruhában fegyveresen jelentek meg az egyház előtti téren sort képezve. Fellépett ezután a’ szónoki székreter. Kövér János ur , vörsi lelkész, Zrínyinek és vitézeinek hős tetteit magasztaló. Utána tcz. Juranics László ur. *) Ezen napot csak 1833 ban kezdték először ünepelni. Kis Futár, pécsi kanonok tartotta az elhunyt vitézek felett a’ gyászmisét, melly alatt a’ polgárság puskák’ ropogási ’s mozsarak’ durogási között tisztelkedett. Az egészet lakoma követte tcz. Tiassy Károly főszolgabíró ur szives vendégszeretetéből. — Ez rövid vázlata a’ szigetvári Zrínyi ünnepnek ez idén. Szigetvár a’ várossal együtt jelenleg Nagy-Atádi Czindery László urnak birtoka. A’ várnak bástyafalai épségben állnak. Hajdan viz kerítette azokat, most azonban metszett árkokba lecsapolva lévén , lapályos zöld rét keríti. A’ bemenetnél az ószerü vaskapu áll sarkaiban ’s a’ bástyán egy őrtorony. Belül az uraságnak tisztlakásai’s gazdasági épületei láthatók egy magtárral ’s ennek uj csúcsos tornyával emlékezetére annak, hogy a’ magtár hajdan török mecset volt. A’ casamaták gazdasági czélokra használtatnak. — A’ város hajdani erőségét pedig itt ott sánczok , ’s egy ivzett kapu mutatja , másik kapuja tavai a’ gyakor tolongás megszüntetése miatt lerontatott. A’ város most máskép fekszik mint Zrínyi idejében feküdt, azonban sem csinosságra sem iparra nem igen nevezetes. Van mintegy 3000 lakosa többnyire katholikusok, kik között számos más vallásbeliek is békével élnek, úgymint: n. e. görögök, kiknek itt templomjok, ágostai és helveta vallást követők és zsidók zsinagógájokkal. Ezen vallásfelekezetek ismét rácz, magyar- és németnyelvűekre oszlanak. Ennyit általában Szigetről és váráról tudni röviden annak, kit Zrínyi története érdekel, legalább szükséges. Minthogy most az emlékszobrok világa kezd lenni, azt kérdezhetné valaki, miilyen szobra vagy emléke van Zrínyinek és hős társainak a’ csatahelyen? Bizony ott se emlék, se jel, egyéb a’ városház’ teremében egy Zrínyit ábrázoló mellkép ’s a’ parochialis templom’ kúpján Dorfmeisterrel festett kirohanása a’ várból. Pedig Zrínyink csak egy volt, ’s őt magyar Leonidásnak szokták nevezni, a’ minthogy ahhoz hős tettre igen hasonlított. A’ Zrínyi család kihalt, ’s igy annak ezen feledékenységet szemére nem lobbanthatni. De a’ nagy Zrinyi Miklós nem is családjának, hanem a’ magyar nemzetnek volt hős fia. Ezért áldozta fel magát, családját, mindenét. Zrinyi név a’ magyar szívben egy érzést gyűjt, melly képes a’ magyar hanyatló hazafiságot is újra feléleszteni. Zrinyi névre büszkék vagyunk, őt dicsőségünknek tartjuk,’s hős tettén bámulva, ott, hol az ő várának romjain járunk, szinte készek volnánk vele a’ nagy ellen-ségre kirántani ’s a’ halál’ dicsőségében osztozni. A’ magyar nemes született katona, de a’ nemtelen is az, és pedig tettleg* Katonai erényben Zrínyit senki fel nem múlta. Például, ösztönül a’ nemzet ezen dicső fiának ’s a’ vele elhunyt vitézeknek ki fog oszlopot emelni? A’ nemzet. Csak pendítse meg nemes Somogy megye e’ tárgyat, a’ nemzet azonnal magáénak fogja venni e’ vállalatot. Lám Mátyás király’ szobrára is milly szívesen adakozik a’ nemzet, pedig Mátyás emléke, bármilly tudós és hős volt is, csak történeti emléke marad egy derék nemzet’ nagy királyának, de az se példa se ösztön nem leszen. Mátyás’ és Kölcsey’ szobrai együtt akartak pályázni és Zrinyi