Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1840-02-17 / 14. szám
Eperjes, jan. 28. E’napokban igen szomorító esemény adta elő magát Kassa és Eperjes között. Egy lapispataki birtokos ugyanis kiviteté Kassáról az itteni jeles tudománya orvost, Demeter urat, egy beteghez. Nem gyanítva semmi veszélyt, megindult a’ mondott birtokos urnák kasznárjával Kassáról, a’mintegy két órányi távolságra levő faluba. A’ kocsin, mellybe három ló volt fogva, még a’ kocsis és egy inas ült ’s egy pór-asszony is telepedett föl hátul a’ bakra, hogy annál könnyebben átjuthasson a’ Tarczán. E’ folyót, melly a’ faluhoz közel folyik, jég bolitá ugyan még, de a’ meleg napok általi olvadás’ következtében úgy földagadt medrében a’ viz, hogy már a’ jég hátán is folyt. Semmit nem félve , hogy meg nem birándja terhüket a’ jég, mellyen egy pár óra előtt még biztosan ment át a’ kocsi, bátran neki hajtattak, minthogy e’tájon hid nem volt, az orvosi segély pedig sürgetős. A’ vizmeder’ közepéig jutva, iszonyú ropogással megtörött a’ jég, ’s az 5 szerencsétlen, szivszaggató segélykiáltozás közt csakhamar eltűnt, kocsival, lóval együtt a jég alá, legiszonyatosb véletlen halállal. Demeter úr gyász esetén egy mélyen szomorodott nő ’s 5 serdületlen árva siránkozik, a’ közönség pedig fájlalja ügyes és cselekvő orvosát. (Tyblrt.) Erdélyi hírek. Kolosvár, febr. 6. A’ vigyázatlanságnak ismét egy szerencsétlen példája adta elő magát. Egyik jeles asztalosmester’ házánál a’ szolgáló a’ tűznél melengetett pálinkaszesszel gondatlanul bánván, a’ szesz meggyuladt, majd a’ megrémült cseléd által eldöntetvén az égő szeszes edény, magát olly borzasztólag összeégette, hogy már most csak egyik karjának levágásával reményük a’ nyomorult’ életének megtarthatását. — Az itteni országos kórháznál Guiszler Sándor ur’ változása által megürült assistensi hivatalra a’felséges k. Főkormányszék toroczkói sebész Jessenszky János urat nevezte ki. — N.Szeben, jan. 27. Hogy minden egyesület mintegy varázs erővel bir, és a’ szorgalom’ ’s köz jóllét’ előmozdítására átlányos eszköz, ’s ha létre hozatik, ezerek’kebléhez lélekhatva szól, ’s úgy szólva mindenhatóvá válik, ennek városunkban is nyilvános példája a’ csak most létesítendő répaczukorgyár. A’ hírlapokban csudálkozva olvassuk a’ külföldi részvények’ vásárlásakori tolongást. Ez kicsinyben nálunk is megtörtént, mivel az aláírási ív’kiadásakor, a’ számosan megjelent aláírni kívánóknak egymásra várakozniok kelle. Az egyesületi első közgyűlés e’ f. hó’ fokén tartatott. Elnöknek közfelkiáltással tartományi főbiztos Bedeus József ő maga választatott. Legelébb is a’ kolosvári répaczukorgyár-részvényes-társaság’ — németre fordított — alap-rendszabályai olvastattak fel, mellyek jóknak ’s tökéleteseknek találtatván, minden változtatás nélkül merőben elfogadtattak. A’ részvényesek’ száma csak 300ra határoztatok száz ffjával, mellyet is martius’től fogva nyolcz hónap alatt négy ízben kell befizetni, ’s a’ részvénylap csak az utolsó negyed’ befizetésekor adatik ki. A’ részvényesek közül nincs egy is kikötve hogy p. o. fát vagy répát csak ettől vagy amattól kell venni, itt mindennek mindenben egyenlő joga van. Idő hirtelen tavaszra fordúlt, ez évi januar.ltől 20ig kemény telünk vala, gyakran 16, sőt 18 fokra is hágott a’ hideg. 20kán meleg eső lett, ’s két nap tartván minden, havat ’s jeget elmosott, ’s most a’ legszebb, tisztább és szelíd tavaszi napunk van. — Déva, jan. 29. Felsó hó’ Ilik ’s következő napjain járták ki Hunyad vgye’ Rendes közgyülésöket köztiszteletű főispányuk Felső Szilvási Nopcsa László ur’ elnöklete alatt. Több közérdekű tárgyak felett folytak a’ tanácskozások a’ legszebb törvényyes szabadsággal, mellyek’ sorában az első napon számba vétettek azon pénzmennyiségek, mellyek a’ közelebbi országgyűlésen volt megyei követek’ napi díjainak fedezésére szedettek fel. Ezt követte azon jelentés, miszerint ezen as vármegye’ buzgó lelkű fiai ’s leányai által a’ budapesti vizkárvallottak’ felsegélésére adományozott 2263 rft és 12 kr. ezüspénz öszveg a’ megye’ tisztelt főispánya által a’ pesti árvízbiztosság tollvivőjének kezeibe küldetett, mire nézve az ezt hitelesítő nyugtatvány a’ nemes megye’ Rendeinek bemutattatott. 19én, mint a’ megye’ szép műveltségű ’s magyar érzésű főispánynéja’ névinnepén’ ritka példáját adák a’ megye’ nemesei kedvelt főispányuk’személyéhez’s családjához ragaszkodásuknak, ugyanis a’ nevezett nap’ estvérére fényes tánczmulatságot határozván, arra a’ vidék’ katonai, polgári és kamarai tiszti kara meghivatott, mintegy 400 személy vett részt a’ királyi kastély’ pompásan ékített ’s világi étt termeiben tartott innepélyben, mig a’ közkedvességü nő’ tiszteletére a’ piaczsor ’s a’ nagy kastély’ épületeinek ablakai tündöklő fényben ragyogtak, a’taraczkok számos éljenektől kisérve hangoztaták a’ közörömet. Éjfélkor jeles tűzjáték diszesíté az ünnepélyt. — Udvarhelyszék, jan. 20. Múlt évi utolsó közgyűlésünkben tűzmentő intézetünk , miután elvei és szabályai tisztába hozattak és elfogadtattak, olly móddal lett határozottá, hogy annak mindenki tartozik részese lenni, a’ biztosságok kinevezvék, az épületek’ és takarmányok’ pénzértékéről leltárt (inventarium) készíteni. A’ terv’ alapelveit ’s fő vonásait más alkalommal közlendjük. ■— He a’ mennyire örvend minden emberbarát az illyidves intézeteknek, ’s minden jó polgár a’ félre nem ismerhető véleményrokonulásnak, melly elébb vagy későbbre az egyetértés’ ki nem maradható áldását hozandja az egyetértőkre, annyira fájlalja azon gyilkosságokat, mellyek a’múlt év’ vége felé olly gyakran és gyászosan zavarták a’ közbátorságot.— Egy solymosi szabad székely egy magyar andrásfalvi jobbágyot csupán azért, hogy — a’ székely’ állítása szerint — a’ solymosi erdőben makkot szedett, agyonlőtt. — Egy újszékeli asszony —mi okból, nem tudatik — mintegy 12 éves leánya’segedelmével anyósát meggyilkolta; de meg nem elégedvén a’ gyilkosság’ bűnével, az iszonyatosság’ vétkét is kárhozatos lelkére halmozta; ugyanis a’ halót’ szemeit kivájta, ’s gödreibe borsot és égett bort töltött. — A’ sófalvi határon egy székely, egy magyar and Nagybritannita. A’ London-Gazette február. 4kén este azon hivatalos jelentést közlé, hogy a’ királyné’ összekötése Albert herczeggel hétfőn február. 10kén megy véghez. London, febr. 3. A’ királyné’ esketése folyó hó’todikén déli 12 órakor fog végbe menni a’ canterburyi érsek által, ki mellett a’londoni püspök segédkedendik, a’Sz.Jakab kápolnában. Egy vasárnapi lap terjedelmes leírását adja az eredetileg eléggé egyszerű királyi kápolnának. Arany szegélyes, karmazsinpiros posztó fedi gazdag redőzetekben a’ falakat. Nagyobbszerüek a’ Buckinghampalotában tett szépítések. Az egész királyi család , kivéve a’ hannoveri királyt, jelen leend az elkelésen. Ő felsége’ ruhájának úsztalját a’ fő nemesség’ ugyanazon fiatal, szép hölgyei hordandják, kik e’ tisztben már a’ koronázás’ alkalmával eljártak. Szintolly körülményesen írják le a’ hírlapok a’ királyné’ menyasszonyi ruháját. Ez úgynevezett honiton-csipkékből készült, azonban nem Honitonból, hanem Beer tengerparti faluból került, hol több mint 200 szegény asszony dolgozott rajta a’ múlt évi martius óta, egy ottani születésű Ridney asszony’ igazgatása alatt, kit a’ királyné sajátlag e’ végre küldött oda. A’ szegélyzet (garnitur) 4 yard hoszu és 3/4 széles. A’ ruha’ mintája felülmúl ízletességben mindent, a’ mit Brüssel’ gyárai valaha kiállítottak. Mihelyt a’ munka elkészült, mind a’ rajzok mind a’ mustrák semmivé tétették, hogy a’ királyné’ ruhája egyetlen legyen a’ maga nemében. Egy csipkefátysolon is hat hétnél tovább dolgoztak. Az ország’belsejéből szóló különböző tudósítások szerint a’ penny-levéldij’ behozatala óta a’ postán szállított levelek’ száma a’ legtöbb helyeken három-, sőt négyszer annyira is szaporodott. A’ díjnak súly szerinti meghatározásával gyakran történik visszaélés nagy kiterjedésű (de aránylag könnyű) csórnók’ szállítására. A’ felsőház’ február 3-ai ülésében Albert herczeg’ honfiusítása keresztülment a’ még hátralévő pályaszakokon, ’s a’ ház által elfogadtatott, de minden záradék nélkül az előrangot illetőleg, mire nézve későbben fog végzés hozatni. — Az említett bili mindjárt még az nap az alsóházba vitetett, ’s először és másodszor olvastatott. — A’ ház ezután biztossággá alakult a’ királyné’ férjének 30,000 font sterlingre leszállított évpénze iránti további tanácskozás végett. Sibthorp ezredes azon módosítványt terjesztő elő, hogy az említett évpénz a’ királyné’ halála’ esetében, ha a’herczeg legalább felét az évnek Angliában nem tölti, vagy a’ protestáns vallást elhagyja, szűnjék meg. Mindazáltal sir R. Beet azon megjegyzésére, hogy e’javaslat’ pártolására teljességgel nem hajlandó, az indítványtevő visszahozá javaslatát, a’ bili azután változatlanul keresztülment a’biztosságon, ’s másnap harmadszor vala olvastatandó. A’felső ház’januarius’ 31 dikei ülésében Brougham lord kérdezé a’ lord cancellárt, valljon hajlandó e az Albert herczeg’ honosítását tárgyazó biliben olly változást tenni, melly kellemetlen vitatkozásoknak elejét venné? A’ lord-cancellár felelé, hogy ő élt záradékot fog javaslani, melly szerint ő felsége felhatalmaztassék: „Albert herczegnek minden vélhető trónörökös előtt előlépést engedni.“ Brougham lord: „De ez az előlépés csak ő felsége’ élethoszáig fog tartani?“ Lord-cancellár: „Nem vagyok elkészülve további nyilatkozásra.“ Erre a’ bili másodszor olvastatott fel, ’s febr. 3-dikán biztosságba vala hozandó, hol ,mint a’ Times mondja, a’ Brougham lord által javaslótt megszorítás minden bizonnyal be fog iktattatok London, febr. 1. Ma reggel öt óra tájban az alsóház félreveté azon javaslatot, hogy a’mostani ministerium nem érdemli bizodalmát. E’ határozat 308 szóval 287 ellen történt. Ha ezekhez adjuk a’ két szószedő’ szavazatát, kik t. i. a’ szózatokat összeszámolják, és a’ szónokét, akkor kitetszik, hogy e’ fontos határozatnál a’ ház’ 658 tagja közül nem kevesebb volt jelen 600 tagnál; a’ többiek vagy kölcsönös egyretértés’ következésében elmaradtak, vagy’ elmaradásuk’ okait kötelesek külön előadni. Ámbár e’ vitatkozás három éjen át esti 5 órától 12 óráig, sőt az utolsó éjjelen reggeli 5l/2 óráig tartott, semmi ollyast sem lehet abból kiemelni, mi a’ parlamenti beszédekben és hírlapi czikkekekben már százszor el nem mondatott volna. A’ legtetemesebb, mit a’ ministerium ellen felhoztak, Macaulay hozzájárulta volt, ki, mint a’titkos szavazásnak barátja, a’ radicalismus’ színét látszatik vetni a’ ministeriumra. Ha Anglia nyugtalanítva és fenyegetve van is a’ Chartismus által, igen helyesen emlékeztetett Russell lord az 1817—1819 évekre, midőn az ország olly iszonyú forrongásban Arolt, hogy nem csak 6 új törvényt kellett hozni a’ szólás- és sajtószabadság ellen, hanem a’brit szabadságnak ama’ nagy védbástyáját, a’ Habeas corpus actát, is fel kellett eg időre függeszteni; azon évekre, midőn polgárvér folyt az utczákon, és a’ börtönök tömve voltak politicai foglyokkal. Büszkén említhette a’ nemes lord, hogy mig akkor a’ kormány csak felette ritkán vihette ki egy fogolynak bűnössé ismertetését, most alig állíttatik valaki politicai vétségért törvényszék’ elébe, a’ nélkül hogy ésködtek rá a’ „bűnös“-t ki ne mondanák. Továbbá felhozhatta a’ ministerek (ha már az angliábani nyugtalanságoknak ők is okai) Izland’ békés állapotját, bárha itt a’ toryk azt veték szemökre , hogy szántszándékkal húzták ki az ottanti őrizet’ legnagyobb részét azért, hogyha ministeriumváltozás találna lenni, Connell a’ maga hirlelt támadását, 500,000 izlandival, elkezdhesse. Ha alapos okkal lehet is Russell lordnak Frosti békebiróvá lett kineveztetését vétkül tulajdonítani, más részről ugyan neki dicséretére szolgál , hogy ellenségei azon ezernél több helytartósági kinevezésekből, mellyeket a’ helyhatósági reform után tennie kellett, csupán ezen egy és még a’ birminghami Muntz ellen találtak kifogást, melly azonban az utóbbira nézve nem áll meg. Hogy Canadában lázadás ütött ki, bizonyosan nem a’ kormány’ bűne; ellenben a’ kormány’ érdeme az, hogy a’ békét azon tartományokban helyreállította. Azt sem lehet méltányosan állítani, mintha a’ kormány’ a’ maga hozzájárultával nevelte volna a’ világ’ külön részeiben támadt azon bonyolódásokat, mellyek miatt a’ szárazföldi és tengeri hadat, következéskép a’ status’ költségeit szaporítani kellett; ellenben dicsekedve mondhatja a’ kormány, hogy imitt nyílt ellenséget győzött le, amott titkos ellenséget tartott féken, a’világbékét pedig mindenütt megőrzötte. A’ statusadósság csaknem egyedül azon 20 millió fonttal szaporodott, mellyekkel az ültetvényesektől a’ rabszolgák megváltattak; ’s ha a‘ levéld’’alábbszállítása csorbát ejtett a’ statusjövedelmeken, ebben a’ ministerek csak azt cselekedték, mire az egész nemzettől, nem tekintve a’ pártokat, úgyy szólván kényszeríttettek. Sőt ha meggondoljuk, hogy ezen kormánynak, melly kevés kivétellel már 1830 óta áll fen, minő országot kellett igazgatni, mennyi érdekekre tekintettel lenni, mennyri balítéletet kímélni, végre milyen nagy és nevezetes események történtek kormányzása ideje alatt, akkor valóban csodálkoznunk kell, hogy ellenségei olly kevés szemrehányást tudnak neki tenni, ’s ha részrehajlatlanok akarunk lenni, meg kell vallanunk, hogy a’ ministerium a’ pártok’ e vitáiból fényresebben kel ki mint ellenes. Ez utóbbiak almában minden esetre vesztesek, hogy azon pontokat, mellyeket a’ parlamentszünés’ ideje alatt leginkább rebesgettek, ’s mellyekkel a’ ministeriumnak legtöbb ellenséget igyyekeztek szerezni; u. m. catholicusoknak országos hivatalokra emelését, Hastings ladynak sérelmeit, ’s az udvari élet’ még bebizonyítatlanabb feslettségét, most, a’ 113’irványos vitatkozásokkor, megpendíteni sem merték , vagy csak igen ügyzetlenül érdeklették. Csupán Peel mutatkozott nagyszerűnek. Büszke nehezteléssel taszítá el magától sokaknak, kik magokat az ő párthiveinek nevezik, alacsonyságát és üldözéskórságát, ’s a’ legünnepélyesebben nyilatkoztatá ki, hogyy neki soha sem a’ parlamentreform, sem a’ catholicusok’ emancipatiója’ tárgyjában a’ visszalépés eszébe sem juthat; hanem hogy ő a’ legőszintébb lélekkel fog igyrekezni e’ két nagy rendszabálynak mind betű mind szellem szerinti teljesítésén, valamint azt sem engedendi meg soha, hogy a’ nevelés’dolgában a’nem protestánsok’ lélekismerete megsértessék. Ellenben megmarad a’ mellett, hogy a’ mostani gabonatörvények lényegileg megtartandók, a’ parlament’ mostani szerkezete meghagyzandó, ’s hogy catholicusokat nem kell előmozdítani a’végett, hogy a’ protestáns egrháznak ártsanak, sem a’ nemzeti egyházhoz tartozók’ gyermekeinek nevelését, a’ nemzeti papságon kívül másnak felüevelése alá bízni; sőt ő a’ fiatalság’ nevelését egyenesen ezen egyházirend’ kötelességévé kívánna tétetni. — Frostot és társait illetőleg, a’kormány’ítélete, mint várni lehetett, az jön, hogy a holtok’ napjáig száműzessenek. rásfalvi czigányt, mondhatni hidegvérrel ’s irgalom nélkül agyonlőtt, a’ nélkül hogy a’ nyomorult czigány vele kikötött, vagy őt megsértette volna. — Ilyen dolgok történtek Udvarhelyszéken az elöljáróságnak minden figyelme és buzgósága mellett is. (Érd. Híradó.) Ausztria. ő cs. és ap. kir. Felsége gróf Wratislaw Jenő altábornagyot díjmentesen titkos tanácsossá és fősegédnökévé, — báró Moll ezredest pedig másod fősegédnökévé méltóztatott kegyelmesen kinevezni. Ő cs. ’s ap. kir. Felsége báró Prohaska titkos tanácsost, altábornagyot és az udv. hadi tanács’ alelnökét, statustanácsa’ katonai osztályának fejévé nevezni kegyelmesen méltóztatott. Francziaország, Páris, febr. 5. Ma estve nagy ünnepély van az udvarnál ; 350 szemét hivatalos, kik a’ vendégség után az udvari bálterembe fognak menni, melly 7 bálra 4000 meghívó levél adatott ki. A’ hangászkart ezen ünnepélyeknél Auber igazgatandja. Hihetőleg ez alkalommal fog a’ közönségnek Guizot’ gróffá neveztetése is tudtára adatni, ki ezen ügyben Decazes herczeggel mint nagy-referendariussal tegnap volt a’ királynál. E’ rangfölemelés Guizot urat Bresson és Pontois grófokkal (szinte nagy- követek) fogja egyenlővé tenni. A’ doctrinairek örülnek; Thiers mosolyog. Újságul jelenthetem , hogy Schreider general a’ ministeriumból kilép , ’s honette Soult veszi át a’ hadi tárczát, de az elnökséget megtartva, a’ külügyi tárcza Broglie herczegnek van szánva, ki már hétfőre Párisba váratik. Páris, febr. 1. Sebastiani grófnak visszahivatása és Guizotnak londoni nagykövetté neveztetése fontos események. A’ gróf szellemi erőinek elgyengülése által lett a’ hivatalra alkalmatlanná. Csaknem olly szomorú állapotban volt mint Pozzo di Borgo. Egyébiránt Sebastiani a’ király’ bizodalmát bírta, de a’ követségnek sajátképi meghittje Bourqueney ur volt, ki előbb a’ Journal des Debuts' külföldi híreit szerkesztő. Guizot mint politicai személy csak csekély befolyással birand .Londonban, a’ diplomatái pályán nincsenek érdemei, egész bánásmódja száraz és ügyetlen, a’ dolgokat úgy veszi mint hajthatatlan eseményeket, ’s teljességgel nem tudja magát alkalmazni. Egészben véve e’ választás épen nem szerencsés, hanem a’ ministerium itt politicai combinatióknak engedett. Guizot a’ követkamarai pártok’ egyikének feje, ’s uralkodik a’ doctrinaireken. A’ ministeriumnak szüksége volt ezeknek szavazatára, hogy a’ parlamentülést kitarthassa, ’s minthogy őket a’ inbinetbe nem vihette , vezérüknek egy fontos állomásra helyezésével akará őket megnyerni. Sőt vannak, kik azt beszélik, hogy Guizot nem is fog Londonba elmenni, ’s ez az egész kinevezés inkább csak formaság mint valóság. Különben a választás a’ királynak nem tetszik, ’s előre is fel lehet tenni, hogy Guizot’kezein az egész levelezés nem fog menni mivel a’ király itt, mint mondók, csupán a’ parlamenti szükségnek engedett. (AUg Zeit)