Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1840-11-26 / 95. szám

95*ib szám. A* t­­rnok kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, mindennemű sta­tisticai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, duna­­vizillás’ és mindenféle hirdetmények’ minél ;­y­orsabb közlésével: — a’ Századunk terjedel­­me­’,b political ’s rokon tudományé értekezések­kel, a' kis futár literatúrai, művészeti és közélet­beli jelesebb tünemények’, találmányok’ és inté­zetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi Orosz József. Novemb. 156. 181-40. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csü­törtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhoz­­hordással 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sé­tatéren 749. sz. a., Pesten Füskúti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtat­nak. Minden nem-hivatalos leveleknek és köz­leményeknek térmentes beküldetést kéretik. Tartalom: Magyarország. Kinevezések; fővárosi hírek; Breznó- Bánya város’ tisztújítása; kéméndi tudósítás; adakozások Má­tyás király’emlékére. Ausztria. Kitüntetések. Nagybri­­tannia. Palmerston’ diplomatikai jegyzéke Thiers’ emlékiratá­ra ; corfus levél a’ roniai egyik szigeten történt nagy föld­rengésről. Fr­an­c­z­ia­o­r­s­z­ág. Spanyolország. Az ide­­igleni kormányzóság’ nyilatkozványa. Belgium. Své­zia. Egyiptom. Saint-Jean d’ Acre’ elfoglaltatásáról részletek. Kis­futár. A­ marseillaise; könyvismertetés; nyílt levél. Hirdetések: Magyarország. Ő cs.’s ap. kir. F­e­l­s­é­g­e Mazuch János hadazekerezési alhadnagyot magyar nemes levéllel méltóztatott legkegyel­­m­esebben megajándékozni. (Priv. tud.) Ő cs. ’s ap. kir. Felsége f. évi oct. 20-án a’ nyáradi diák szertartási­ káptalan’ jeles érdemű ’s jótévőségeikről nevezetes két kanonokát, u. m. Györffy László urat budai sz. Jánosról nevezett préposttá, főtiszt. Rozsa Ferencz urat pedig topissai boldogságos Szűz Mariáról nevezett czimze­­tes préposttá kegyelmesen kinevezni méltóztatott. A’ nm. magyar kir udv. kamara a’ hradeki kir. só­hivatalnál megürült sómázsamesteri ellenőrségre Dorttinho­­vics Ferencz iglói kir. sómázsamesteri, a’ körmendi meg­ürült kir. sómázsáló hivatalra pedig Jankó Lajos cs. kir. nyugalmazott hadnagyot és komáromi kir. sótisztségi gya­kornokot alkalmazó ’s családi kam. ügyvédi írnokká Bren­ner Jánost nevezte ki. — Erdélyben az ojtozi fiók harmin­­czad hivatalnál az ellenőri tisztség megürült. Csaló Gergely, a’ karczagi ref. egyháznak kevés hó­nap’ hián félszázados lelkipásztora, oct. 15. és 16. közti éjfélkor 79 éves korában örök nyugalomra költözött. A’ buzgó ’s minden erényekben tündöklő férfiút kesergik, családján és számos rokonin kivül, különösen hívei, kik többnyire az ő szemei előtt serdültek föl, az ő vezér­lete alatt tanultak jó keresztényekké ’s így jámbor és bol­dog emberekké lenni. Kassán, sept. 14én élete’ 81ik évében meghalt mélt. Szinkovich Zsigmond nyugalmazott ezredes és sz. erzsébet vitézi rendjének lovagja. Pest, nov. 18. Ma rendkívüli tüneménynek valánk szemtanuji. A’ gyönyörű, ’s uj kedvre derítő tavaszi nappal után bekövetkezett bájos szelidségü alkony, millyet évsza­kunkban ritkán éldelhetni. Beköszön azután az éj, ’s a’ legtisztább égszin’ tengerén tündöklőtt a’ csillagok’ szám­­talansága. De innen sötét vonal, éjhez közelítő alakban hú­zódott el végtelenül az égen különös ellentétet képezvén a’ csillagok’ ragyogásaival. Legjobban látható volt a’ né­met színház’, magyar király’ ’s­zármudvar’ közelében. Tet­sző szélessége lehetett mintegy 2 lábnyi, hosszúsága pedig a’ nemzeti színháznak tartott irányában határtalan volt. — Bizonyos esztergomi lakos Budára utazván, a’kerékven­dégfogadó’ közelében, Vörösvár és Buda között, megöleték. A’gyilkosok, kik nála tetemes pénzöszveget találni remény­lettek, nagyon csalatkoztak, mert a’ szerencsétlen sze­gény volt. — Leopold vásárunk nem ütött ki megnyugta­tóig. A’ gyapjú’ ára csökkent; a’ mézé megmaradt. Gabna kevés adalék el. Készpénz’ hiánya észrevehető volt. Brezno-Bánya, oct. 30. Podhorai és Nemes Kol­­ososi Podhhorszky Antal királyi udvarnok és a’ Dunán innen lévő királyi kerületi tábla’ közbirája, úgymint Ő Felségei által legkegyelmesebben kinevezett királyi biztos’ elnök­lete alatt oct. 26. és 27. napjain tartatott sz. kir. városunk­ban a’ tisztujítószék, mellynek eredményei következők. Legelőbb is oct. 26 án a’ Szent Lélek’ segétségül hivása után, a’ választott polgárságnak hiányzó nagyrésze alkalmatos tagokkal helyrepótoltatván, oct. 27 dikén a’tisztjítószék megkezdetett; főbírónak közbizodalommal választatott Hilvady János; kapitánynak Mellsányi János; tanács­nokoknak: Vágner József, Mujovszky József, Martinovics Ferencz, Teszák Gyögy és K­ostár Samu; továbbá főjegy­ző Csernák János és aljegyző Zach­ar Mátyás előbbi hiva­talaikban a’ királyi biztos úr által megerősítettek: főü­gyész lett Bankó Sámuel Zólyom vármegye’táblabirája ; nép’ szószólójává Engler János; hadiadószedő Csip­­kay András ; házi pénztárnok Poloni Samu; számve­vő Dvoncs Dániel; levéltárnok Rosztoczky Dániel; ár­vák’ atyja Sz­alamin Elek. Mellyek’ díszes végezetével kir. biztos uz ő nagysága oct. 29én egy díszes lovasosztálynak és számos kiküldöttségnek az első helységig tartott kísé­retében, mozsarak’ durrogásai ’s éljen-kiáltások közt váro­sunk’ kebléből lakhelyére elutazott. -f- Kéménd (Esztergom megyében) nov. 19. Hallatlan elszántság’ hire zavará fel az itteni egyébkint jámborszel­­lemü lakosságot ma reggeli 5 órakor ébredező álmából, midőn szájról szájra futamlik, mikint Tót Rozi és Sváb Rá­­chel csinos és eddig elő semmi gyanú alatt sem volt hely­beli jobbágylányok’ ketteje a’ dagadó Garan’ habjai közé az imint merülének. A’ körülményekből eddig csak annyi tudatik, hogy az előbb nevezett, a’ már fűtéssel foglalko­zó Rákhelhez menvén hivta: jönne már; ez azon kérdés után „hát már itt vagy? mit sem tétovázva“ rögtön hozzá csatlakozik, utjokat egyikök’ kedvesének lakja felé irá­nyozván, tőle érzékeny búcsút vőnek; innen tovább halad­va Rozi még egy ablakon bekiált: mondanák meg anyjának „hat forintommal tegyen, mit akar!“ illy szokatlan jelene­tek mind az előbbi, mind eme’ házbeli suhanezot kiváncsi figyelemre gerjesztvén a’ folyamnak iramlott lányok után sietének, az első a’ Garan’ partján utolérvén őket, haszta­lan törekszik a’ veszélyes szándékról lebeszélni, hasztalan feszíti meg erejét a’ tettől visszatartóztatandó, mert az egyik, a’ mentni óhajtó fér­fi’ karjai közül kibontakozva ’s csizmáit, réklijét ’s gyűrűit a’ parton hagyva, bőszült el­szántsággal mondá, öt olly fér­fi sem képes most e’ felté­tében gátolni, ezzel mindketten a’ hullámzó örvénybe ro­­hanának, többé nem láttatva. Indító okuk ugyan eddig nyil­ván nem tudatik, hihető azonban, mindkettejüknél a’ sze­rencsétlen szerelem’ eredménye.— Múlt szüret után a’ pin­­czeház’szűk szobáját besütve adá magát négy ebedi (szint­e’megyei) ember nyugalomnak, másnap délután ketteje halva, másik ketteje pedig az élet’ bágyadt jelei közt ta­­láltaték fel; ez utóbbiak’ érzékei jelenleg is tehetlenségig roncsolva. Oka az ezúttal először sült ’s egyébkint is luka­­csos kályha’ fojtó gőzének tulajdoníttatik. —Kemenczén (Hontmegye) e’ napokban egy fiatal paraszt nő, midőn ve­szélyt nem sejdítve agyagot vájkálna, a’felette függő s reá szakadt földtömegtől lenyomatván, a’későn jött segédke­zek által lélektelen vonatott ki. A’ felsőmagyarországi agarász társaság runyai Zsol­dos György’elnöklete alatt a’mulató agarászatot nov. 1.,2., kik napjain a’ harangodi pusztán megtévén, ez alkalommal a’ restei Nyikházy István’ Czicza nevű kutyája legjobb agár­nak lenni közösen elismertetett, az ott jelen volt számos agarak közt. Mátyás király’lovagszobrára adakozók’név­­ e’ Marseillaise.*) Az ifjúságnak vagy inkább ,némi ifjaknak a lármája és za­jongása ’s kivált utolsó színházi bajnoksága, mellyet egyébiránt senki sem tart energiának, sőt kiki a’ kiállító tehetség’ ’s a’ tettlegi erő’ nyomorult surrogatumának vesz, nem emeli magasb fénybe a’ magyarnak hirét ’s nevét; ám de valamint egy szálfa veti sokszor meg egy nagy sziget’ alapját, úgy efféle hazai sé­relmek is — bármilly kicsinységeseknek látszassanak is lenni a’ felszínes elmék és optimisták előtt — untig elégségesek arra, hogy midőn a’hazának lelkesbjei megunják végre Augias’ istál­lói tisztogatását, ha a’ selejtesek meg nem szűnnek abban un­­dokoskodni, soha ne jöjjön a’magyar azon szép fény’s jó szag­ba, melly nélkül, akárki mit mond, legalább azokra nézve, kik nem nélkülözhetik a’ testi és lelki tisztaságot, nem létezhet va­lóságos társasági élvezet, ’s nemzet a’ csinosodás’ legmagasb fokára soha nem juthat. Igen tudom magamat a’ fiatalkor’ azok szakába visszaképzelni, mikor az élet- ’s egészségiül pezsgő, ki előtt zárva áll a’ világ minden reménye­ ’s kecseivel, alig férhet bőrébe; nem osztom tehát azok’ szigorúságát, kik taka­­rójokban már váltig helyt lelvén, az ifjúság’ néhai kicsapongá­­sit nem képesek engedékeny bírálattal illetni. Tudom ezen felül, hogy az ifjúságot csupán a’ közönséges szójárás keveri össze „némi ifjaskkal’“ minthogy az ifjúság’ általányos komoly maga­viseletét ’s férfiúi tartását — melly bizonysága: mennyire fog­ja fel a’ jelenkornak zordon de olly dicső hivatását—nem elég­ *) íme a’ múlt számunkban ígért töredékek gr. Széchenyi Istvántól a’ Társalkodó’ 93ik számából. K­is Futár­­ gé dicsérhetni, miszerint nem is átallom ezennel kijelenteni -­­sőt ezt gyönyörteli érzéssel cselekszem, mert inkább honunk’ jövendőjében mint a’ jelenben élek — hogy a’ mai ifjúság jóval többet ér, mint a’ régi — magamat is ide számítva — ’s hogy ekkér a’ haza tőle méltán többet is várhat, mint a’ régi ifjaktul! Nálamnál engedékenyebb bírálót, vagy is őszintébb barátot te­hát bizonyosan nem talál az ifjúság senkiben, sőt azon „néhány ifjú“ iránt sem viseltetem antipathiával, kik, mint egy kicsapon­­góbb fajnak ivadéki, úgy dúlnak e’ hazán most, mint dúltak egy­kor apáink, és azért nem gyűlölhetem őket, mert szegénykék valóban nem tudják, mit művelnek, vagy ha tudják, még nem látszanak felfogni, hogy herostratusi hírnél nyomorultabb ’s becstelenebb hír és név e’ földön nincs! De mind ezen szerete­tem ’s mentegetési hangulatom mellett még is egy általában igen igen neheztelek az ifjúságra, „némi ifjaknak“ pedig saját kezemmel volnék kész kiszolgáltatni a’ legutolsó viaticumot; ’s ugyan is, mert lehet e annál boszantóbb, mint látni, mikint hagy­ja olly nagy többsége a’ legférfiabb viseletű ifjúságnak, mint gyáva birkasereg magát „néhány pajkos“ által minden önállásá­ból kivetköztetni; holott fővárosunk’ erőteljes gyönyörű ifjúsá­ga még oroszlánokkal is megvíni volna képes, a’ zavaró pajko­sok ellenben épen nem éles fogú vad farkasok, hanem vajmi könnyen megjuhászodó házi állatok, kikkel birni egy kis ösz­­szetartással valóban nem volna olly nehéz, ’s kiknek tökéletes gyökeresiüli kiirtását azért óhajtom szívemből, ’s azért volnék kész őket — mint mondám — minden sympathiám’ daczára a’ legkisebb megilletődés nélkül rendre ’s kivétel nélkül útnak in­­dítni, mert a’ kérdés, köztök és a’ hazának becsülete közt fo­rog — nehány híg velejű rendbontók’ megsemmisítése ’s nem­zetünk’ újjászületése közt — ’s így a’ választás vajmi könnyű! ’S nincs máskép, ’s nem kisebb ellentétben áll a’ do­log!— bár tudnám ezt minden honfitársam’keblébe eléggé mé­lyen bevésni! — Mert: „mind addig, míg honunk’ tarka nép­sége közt ügyünk nem lesz csábító, és a’ szépnem nem vonzó­dik tudta nélkül sőt akaratja ellen is hozzánk, mint valami va­rázserő által lebűvölve, mindaddig idegen marad a’ szegény ma­gyar saját hazájában; csábító ’s magához varázsló ellenben so­ha soha nem lesz ügyünk, míg nincs kiirtva, vagy legalább köz­megvetés által tökéletesen lesújtva minden rendbontó. A’ pesti színházat illetőleg, ha nem akarjuk legfőbb czélját: nemzeti nyelvünk’ megkedveltetését és a’ szép társasági szellem’ ter­jesztését legotrombábbul megrontani, megsemmisítni, szoros kö­telesség még néhai legártatlanabb kiömléset, kitörési negédün­­ket is magunkba fojtani 's mindent elkövetnünk, hogy ott min­dig legtisztább legyen a’ lég, ’s kivált a’ szépnem sehol se ta­láljon több védőre, több lovagi pártolóra, a’ rendbontónak, a’ magán uralkodni nem tudónak viszont sehol ne legyen az egész haza’ térén rosszabb dolga, sőt kevesebb helye, mint épen ott. — Nemzeti kifejtésünk’ ellenei, kik minden lépteinkben bűnös czimboraságot látnak, a’ kisértetlátók, a’ külföld végre higgjék el, hogy ezen egész bohózat egyedül nehány rosszul nevelt su­­háneznak volt műve, kik féllábbbal még az iskolában leven —­­hol egyébiránt fejük soha nem volt — némi időtöltést éreznek, a’ magister’ truczczára valamit elkövetni, kinek híjával bo­­szantói kedvüket ollykor másokra is alkalmazzák, ’s kiket a’ jó­zanabb rész azért nem vetett legott ki, sőt kiknek kivánatát ha­­s­sra. III. közlemény. (Folytatás.) Gyűjtő T. Szombat­helyi Antal táblabiró, Tomcsányi József 1 fr., Szombathelyi Antal 2 fr., Bodroghy István 1 fr., Dávidházi Sam. 1 fr., Boczkó Dániel 1 fr., a’ gyomai uradalom 10 fr., Simai kapi­tány 1 fr., Omad­a Zsig. 1 fr., Vománszky János 1 fr., Oma­­zel Lajos 1 fr., Virágos 1 fr., Antalfy Lajos 1 fr., Bogyó János 1 fr., Vidovich Ferencz 1 fr., Karassiai József 1 fr., Wenh­eim József 2 fr., Kiss János 1 fr., Koncsánszky Ist­ván 1 fr., Bodoky 1 fr., ifj. Augusz Imre 1 fr., Ingovich 1 fr., Cziv­onyez 1 fr., Erdélyi 1 fr., Szutsa 1 fr., Monó Fe­rencz 1 fr., Sztraka Károly 1 fr. Vonarik Pál 20 fr., Doc­tor Schlotupek Pál 1 fr., Csorba Mihály 1 fr., Koncsánsz­­ky Mihály 1 fr., Keimer Jakab 1 fr., Andrasovich György 1 fr., Katona János 1 fr., Kiss Sándor 1 fr., Iluszka Mihály 2 fr., Fazekas István 1 fr., Guzmány József 1 fr., Thezá­­rovich János 1 fr., Koricsánszky János 1 fr., ifj. Uhriny András 1 fr., Haan János 1 fr., Doctor Vámosy 1 fr., Ba­lassa 1 fr., Ocsavczazy György 1 fr., Knoll György 1 fr., Baumgartner 1 fr., Vaghy István és Márton Károly 1 fr., Balázs K. J. 1 fr., Bodroghy József 1 fr., Orosházi Takáts ezék 2 fr.,Szeghő Józs. 1 fr. Gyűjtő: Mélges Ráday Szül Teleky grófnő: Festetits Ágoston 40 fr., b. Podmaniczky Andor 30 fr., Komáromy György 10 fr., Kandó Józs. 10 fr., Somogyi Ant. 10 fr., Bohus János 20 fr., Kun József 10 fr., G. Haller Sán. 10 fr., Schafer Józs. 15 fr., Ráday Ged. 25 fr., Teleky Borbála Ráday Gedeonné 25 fr., Ráday Pali 5 fr., Szabó János 10 fr. p.p. Gyűjtő: T. Szaplonczay Zsigmond főszolgabíró ur. Várady Antal 1 fr., Horváth Sándor 1 fr., Paulikovich János 1 fr., Anderkó Péter 1 fr., Fitos Antal 1 fr., Csiszár Mihály 1 fr., Bogdány Mojzes 1 fr., Pogány Albert 1 fr., Asztalos Pál 1 fr., ifj. Szovásy Illés 1 fr., Tóth János 1 fr., Szikonya Mátyás 1 fr., Pogány Károly 1 fr., Maramoros Dávid 1 fr., Török Károly 1 fr., Mann József 1 fr., Várady Ádám 1 fr., Szaplonczay József 1 fr., Szaplon­czay János 1 fr., Pap István 1 fr., Mihály­­ Gergely 1 fr., ifj. Kovási Károly 1 fr., Orosz Ferencz 1 fr., Nánásy La­jos 1 fr., Csatáry József 1 fr., Kovácsi Gábor 1 fr., Ková­si Mihály 1 fr., id. Asztalos Péter 1 fr., Fábián János 1 fr., Tomka Pál 1 fr., Hatfaludy Mihály 1 fr., Nikolai Endre 1 fr., Szőllősi Balázs 1 fr., Pataky János 1 fr., Reviczky János 1 fr., Széles Endre 1 fr., Pelikán József 1 fr., Takács Antal 1 fr., Slajdm­án Bazil 1 fr., id. Várady József 1 fr., Szaplonczay Zsigmond 1 fr. Gyűjtő T. Dar­­vay Bálint táblabiró ur. Kormos Sándor 1 fr., Darvay Bá­lint 2 fr. Gyűjtő. Tiszt. T. Csathó Dániel lelkész. Kü­rthy János 2 fr., Kováts­­Miklós 1 fr., Császy Imre 1 fr. Lenth Pál 1 fr., Kiss János 1 fr., Beke Pál 2 fr. Szoboszlón töb­ben 4 fr. 20 fr., Csathó Dániel lelkész 5 fr., Csathó József 1 fr. Gyűjtő: T. Gencsy Farkas­­biró ur. Kováts István 1 fr., Héczei Gábor 1 fr.,Bartha Sam. 1 fr., Sófalvi László 1 fr., Dombi László 1 fr., Bartha András 1 fr., Kállay László 1 fr., Lázár János 1 fr., Sebes Elek 1 fr., Miháltz Elek 1 fr., Birthalan László 1 fr. Szentmárjay Lajos 1 fr., Sándor András 1 fr., Virág Farkas 1 fr., Bocsánczi Márton 1 fr., Sófalvi Sámuel 1 fr., Bölöni Mihály 1 fr., Szilágyi L. An­tal 1 fr., Józsa Dániel 1 fr., Lakatos Alajos 1 fr., Ina Ká­roly 1 fr., Ajtay Sámuel 1 fr., Virágh Károly 1 fr., Má­­tyus Dénes 1 fr., Inczel Ferencz 1 fr., Szathmári Dániel 1 fr., Viski B. László 1 fr., Gencsy Ignácz 1 fr., Nagy Zsig­mond 1 fr., Somlyai Nagy Lajos 1 fr., Gencsey Farkas 2 fr. p. p. (Folytatása következik: Ausztria. A cs. és apost. kir. Felsége Tuaffa gróf igazságügyi elnököt az udvari igazságkiszolgáltató­ biztosság­ elnökévé

Next