Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1840-09-03 / 71. szám
5.ldik szám. J1 A* Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politikai hírek’, mindennemű statisticai adatok’, pénzkeretű, piaczi árak’, dunavízállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével; — a’ Századunk terjedelmes tb politicai és rokon tudományi értekezésekkel, a’ kis futár literatúrai, művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények’, találmányok’és intézetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen.Hinzuck Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi ©roa® József. September’3.1940. Megjelennek c’ lapok minden hétfőn és csütörtökön Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordással 4 p. fz., postán borítékkal 4 fr at kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 749. 87. o., Pesten Füskéti Landere Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek és közleményeknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország. Kinevezések; zemplényi és temesi közgyűlések; fővárosi tudósítások; a’ pesti gyakorló-iskola próbatéte ; fai. Ürményi Ferencz fogadtatása Dalmátországban; adakozások Mátyás király emlékére. Ausztria. Nagybritannia. Oxford az őrültek házában; amerikai csempészkedés. Francziaország. A’ király’ veszélyes tengeri utazása; fogadtatása Boulogneban; a’franczia lapok Thiers ellen. Spanyolország. Németország. A’ porosz királyi bocsánatlevélnek hatása; a’ bannoverai alkotmánylevél. Törökország és Egyiptom. Hir szerint a’ syriai lázadás még nincs elfojtva. Kis futár. A’ bortermesztés Magyaroszágban . Prismai faut; Almanach társaság. Függelék. Hirdetések: Magyarország és Erdély. Ó cs. ’s ap. kir. Felsége a’ felső-biberstomni bányai rétegmester fokozatos előmozdítását helybenhagyni ’s az így ott megürült harmad rendű rétegmesteri helyekre Dobrovszky Antal kir. bányamérő segédet, Koltok János kir. főhutamestert és Szmikgnicz kir. bányagyakornokot alkalmazni ; az ekkép megürült bányamérő-segéd hivatalra Ravasz Sándor bányagyakornokot, a’ főhutamesteri helyre pedig Thiery Vilmos aknahutászt előmozdítani; — továbbá Molocsányi Mihály kir. bányagyakornokot felsőbányai főhutamesterré kinevezni, Halbendiensl Ferencz borsobányai bánya- és hutaigazgatót pedig a’ nagybányai főfeügyelői hivatal pénztárnoki hegyére az „igazgató“ czím megtartásával átteni legkegyelmesebben méltóztatott. (Prív. tud. A’ m. k. udv. Kamara a’ hradeki sóhivatalnál megürült beszedő helyre Mirsch Jakab ott ellenőrködő sómázsamestert, a’ buccarii kir. sómázsamesteri szolgálatra Bardács József fiumei kir. sómázsálót, a’ pancsovai kir. sóhivatalnál megürült kir sómázsamesteri hivatalra Perpics György pécsi kir. sómázsálót, a’ kanizsai sóhivatalnál Pacsalka József áttételével megürült mázsáté helyre Szobolik Károly gácsi kir. sópajtnért, ennek helyébe pedig Malacsek István eszéki kir. sószámvevőt alkalmazá. @ S. A. Ujhely, aug. 25. Folyó hó’ 22kén Zemplén megye gyűlést tartván, abban a’ több felvett tárgyak között előterjesztő a’mélt. elnök első alispány, hogy több évek lefolyta után most lehet csak szerencsés e’ megye országunk’ főcancellárja’stb. és megyei főispány főmélt. Mailáth Antal gróf ő kegyelmességét keblében üdvözelhetni; ahhoz képest úgy hiszi, hogy legkevesebb az , mit e’ megye a’ hon illy magas helyzetű oszlopa ’s megye főkormányzója illő ’s köteles megtisztelésére tehet, ha üdvözlésére egy küldöttséget nevezend. Ezen elnöki előterjesztés a’ megyei rendek’ szivében mély’en vésett buzgó óhajtásokat fejezvén ki, egy díszes ’s nagy számú küldöttség neveztetett, a’ méltóságos első alispány’ vezérlete alatt ; kegyelmességének megyei egyik jószágában Perpenyik helységben a’ megye’ érzeteit tisztelve megviendő és nyilványitandó. Melly aug. 24-én illő dísszel tisztében eljárván, a’ küldöttségi szónok ekkint tolmácsoló a’ megye mély alázatos tiszteletét’s üdvözlését: „Főméltóságu gróf, cs. kir. kamarás, valóságos belső titkos tanácsos, cs. kir. asztalnok, magyar kir. udv. főcancellár ’s főispány ur, nagy kegyességű kegyelmes Urunk! A’ leányvári Tisza hánykodó habjai miért simultak? mi szokatlan csillogással ömledeznek csöpjei? a’ vízi pillék uj fényt öltve szárnyaikra látszató kedvvel miért repesik körül partjait? bizonyára mesés vizi istenei a’ régiségnek nyertek újra létet, ’s azok sugák meg a’ leány vári Tiszának, hogy legnagyobb fényű fiát hozák vizei Zemplén megyének, kis időre pihenni országos terhes gondjaitól kegyelmességedet szülötte honába ’s javaiba vissza. Oh boldog folyam! Te üdvözlöd először az olly készséggel adni szándéklott alázatos de szívből röppenő tisztelkedést szerényen kerülő megyénk legnagyobbját, te borultál lábaihoz hódolva, ’s elhaló neved örökitéd, mert a’ három századdal ezelőtt Zápolya jármát megtörni hitt erdélyországi vajda ivadékát, Magyarország’ nagyfényű főcancellárját hullámid hozák, így nyernek fényt’s nevet, így örvendeznek a’ lelketlen lények is; ’s Zemplén, mellynek fija ’s neveltje kegyelmességed, ne nyilványítsa e’ magasztos örömöt nagy szülöttjének ’s vendégének? Tudja az egész hon ugyan is, ’s ne tudnád e’ megye, milly nagy egyik főbb eszközlője volt kegyelmességed a’ most legközelebb országgyűlésileg nyert országos nagy jótéteményeknek? Íme ezek közt a’katonai élelmezés és szállásolás, a’ Duna ’s egyéb folyamok szabályozása, a’ büntető rendszer javítása tárgyaiban jövőre gyümölcsözendő magok már elvetvék. A’ magyar nyelv’ virágzása tetőpontjára emelve, a’jobbágyság jobb léte eszközölve, a’ mezei termékek ’s ültetvények és szomorú végnyughelyei az embereknek biztosítvák, a’ kereskedés, váltótörvény ’s székek által megalapítva vágynak,’s mi tőbb, szétoszlatva a’ terhes jelleg, mellyet a’ hon’ fijai véleményeinek olly élénken volt meghasonlása méltán okozott, elengedvék a’ polgári vétkek, csendességben, nyugalomban’s kibékítve minden. E’terhes időkben, hol sok, ki hat szót egybesorozni alig bir szakás ütközés nélkül, fogalmát haladó országok kormányairól szóltani nem pirul, hol gyakran az ész és tapasztalás’ dolgaiba avatkozik, sőt határoz a’ lármás értetlen tömegi zaj; vaj mi nehéz, mi hihetlen munka vala ez! Ezekben és olly számtalan elő nem számlálhatókban való főbb részvéttől ’s enynyitől pihenni hazajövőnek, országunk nagy oszlopának kegyelmességednek mutatja tehát be e’ megye is általunk hálás üdvözlő, mély alázatos tiszteletét ’s azon óhajtását, hogy legyenek kellemdusak, legyenek nem háborított tiszta örömekkel fűszerezettek ’s e’ megyére is áldást hozók itt mulatósa napjai kegyelmességednek, hogy uj erőt nyerve az olly szépen zöldelő anyatermészet’ kebléből, számos évekig eszközölhesse, mit eddig is már olly fényes ’s boldogító sikerrel tett kegyelmességed, dicső királyunk’ ’s honunk egybekapcsolt javát. E’ nap’ örömeit egy fényes ’s a’ magas megtisztelt ’ kegyelmeségének hosszas boldogító becses éltéért többszörösen emelt pohár köszöntésekkel indított vendéglés rekesztette be. Temesvár, aug. 22. Tihanyi Ferencz temesi gróf főispány folyó hónap’ 16kán érkezett városunkba, az elibe ment megyei Kir. és Ilt. fényes küldöttsége kíséretében. Másnap, azaz 17kén, a’ püspöki székesegyházban szent lélek ájtatos meglátta után a’ megyei ó-ház gyülésteremébe tértek a’ számos seregletü megyei Rirdek. Itt felolvastatván ő cs. k. fels. udv. parancsai, miknélfogva Tihanyi Ferencz ur temesi gróffá ’s főispánnyá kineveztetvén, egyszersmind a’ szokott beiktatási ünnepélyességek alól fölmentetett, kihirdettetett egy úttal ő fels. az érintett kinevezés megerősítésére kiadott k. k. főispányi adománylevele is. Ezután a’ köz tiszteletű kormányzó, Csanádi püspök Lonovics József ő nm. előmondása után m. nyelven a’szokott esküt letevőn, a’ megyei KK. és RR. lelkülete szokott nyájasságából folyó ékes beszéddel üdvözlötte, mit az egyjegyűit sokaság valódi örömérzettől áradozó keble sokszoros „éljen“ kiáltásival fogadott ’s első alisp. k. t. Dessewffy Antal ismeretes szónoklatával a’ megyei KK. és RR. élénk örömömledezési kört ezek nevében viszonzott. Az ez után folytatott közgyűlés nevezetes határozati következők: Laczkovics János alispány’s Várkonyi Ádám főjegyző mint volt országgyűlési követek, terjedelmes ’s az országgyülés lefogását híven kitüntető végső tudósításaik felolvastatván, a’ megyei KK. és RRnek a’követ urak eljárásávali megelégülésök jegyzőkönyvbe iktattatott. Ő felségének, az országgyűlési üdvös törvényekre kimondott k. megerősítése végett hódoló hálakat rendeltetett; országunk frig nádorának a’ haza javára szentelt olly hosszas hivatalnokkodása, valamint múlt országgyűlésen elnökileg a’ különböző vélemények egyesítése ’s törvények létesítése iránti fáradozási tekintetéből szinte köszönő felírás határoztatok, e fölött arczképének a’ megye gyűléstereme számára szabad ajánlat útján befolyandó pénzbéli megszerzése határoztatván, a’ megyei KK. és RR. olly buzgó lelkesüléssel siettek e’ határozat sikeresítésében , minélfogvást az egy napi gyűlésben aláirt mennyiség 200 pengő frtot meghaladott. Majláth Antal gr. főkanczellár ’s Majláth György országbíró uraknak is a’ haza java előmozdítására tett munkálkodásikért ’s a’ jótékony törvények alkotásában ’s nemzet és kormány közti kölcsönös bizodalom megerősítésében kitüntetett buzgalmukért köszönő levél íratni rendeltetett, ezrekül e’ magas kormány férfiak főispány ui által a’ Rendek kívánságára táblabirókká neveztettek. Deák Ferencz zalamegyei volt követ urnak a’ képviselő kar jeles férfiai kürti ragyogó állása, lelkűidének szerénysége, bámulatos szónokisága, ’s észbeli ritka tehetségei felhozatván, főispányul a’ haza nevezett nagy fiának e’ megye részéről táblabiróvá leendő neveltetése végett, a’ nagy számú gyülekezet közös akarata folytában megkéretett, mihez képest főispány ur országszerte tisztelt Deák Ferencz urat táblabiráink koszorújába fűzte, miről is a’ nagy férjfiu, érdemeinek megismerése mellett, különös levél által értesítetni rendelteték. Kövér János főbíró urat végzetül a’ Kir. é.é Bedek váltótörvényszéki bíróvá leendő kinevezés végett ő felségének ajánlották. Főispányunk Temesvár keblében töltött 5 napi mulatozta közben valódi magyar vendégszeretetének, elnöki ritka ügyességének , tisztkörében, ’s különösen mint némi tárgyakban fels. által k. kinevezett kir. biztos fáradhatlan szorgalmának, alattosi iránti szives le - bocsátkozásának olly ritka jeleit adta, miszerint elnsenete különös sajnálkozással fogadtatván a’ szeretett kormányzótul nehezen váló Rendek közül számosan őt a’megye határáig kisérték. (Járt Budapesti napló. Városunk legújabban tündöklő példáját adá, hogy nemcsak anyagi jóllétről gondoskodik, hanem a’ szép nagyszerű házak építtetésin kivül még maradandóbb ’s dicsőbb emléknek is törekszik letenni talpkövét, melly egyszersmind kapocskőül szolgáljon szellemi jóllét, idegenszin-enyésztés ’s általános nemzetisedés közt. F. hó 221kén tartott tanácsülési jegyzőkönyve szerint ugyanis az újabb törvények kihirdetése után a’ 6ik tör. czikk. következtében, melly a’ nemzeti nyelv gyarapítását érdekli, tanácsilag rendeltetik: 1) hogy nemcsak legf. helyre, hanem a’ magyar kir. helytartó tanácshoz, és m. kir. udv. kamrához teendő felírások is ezentúl egyedül magyar nyelven szerkesztessenek ; 2) hogy mindennemű tiszti és hivatalos tudósítás mai naptól fogva hasonlókép csak magyar nyelven tétessék; 3) hogy ezen hatóság jegyzőkönyvei mostantól fogva nemzeti nyelven folytattassanak, ’s 4) az örök bevallásokról kiadandó hiteles levelek kezdő és befejező szakaszai magyar nyelven hrassanak , vagyis nyomassanak ki. Többnyire, hogy a’ hivatalin,i utasítások és hitformák részint magyarra fordíthassanak, részint pedig, nevezetesen az utóbbiak, jobb formába szerkesztessenek , e’ végre Száz Mátyás, Szekrényessy Endre tanácsnok és Góniczy Ferencz főjegyző un. kiküldetnek. Tölgyessy János polgármester ur és a’ nemzeti iskolák igazgatója olly rendeléseket teend, hogy a’ városi kis iskolákban, nevezetesen a’ 2dik észt. osztályában a’ tanítási tárgyak magyar nyelven adassanak elő, mi is Adamkovics Mihály kir. tanácsos és prépost ’s pozsonyi kerületi iskolák főigazgatójának megiratni fog. Pest város’ e’ szép példája bizonyosan hazszerte utánzásra találand, hol még eddig illy rendszabályok nem foganatosítanak. (járj Pest, aug. 22. Ő cs. k. herczegsége István Főherczeg kívánt egészségben Budára érkezvén aug. 27 színházainkat, a’ Ferencz városi Szvetenai Márton ur építette új katonalaktanyát, nem különben a’ most keletkezett lövészintézetet személyes látogatására ’s figyelmes visgálatára méltató, mindenütt magas megelégedésének örvendetes és buzdító jeleit nyilványítván. Az utószor’említett intézetben, a’ lövésztársulat’ részvényeseitől német és latin beszédekkel üdvözöltetett, az utóbbira magyarul válaszolt, sőt az ISd termesztés Magyarországban. A’ magyarországi bortermesztésről az ausztriai Lloyd ’s ez után a’ bécsi hírlap egy hosszú czikkelyt közöl, mellynek eleje igy hangzik : „Francziaország után tagatatlanul Magyarország egyik legtekintetreméltóbb bortermesztő ország Európában, a’ bornak mind sokaságára mind különféleségére nézve. Magyarországnak 59 millió holdnyi földterületéből majd harmadfél millió szőlőtőkékkel van beültetve ’s az évenkinti bornyeremény értéke több mint 126 millió forintra megy. Ezen országnak legfőbb áruezikkelye a’ bor, ’s a’ magyar a’ gazdasági iparágak közül a’ bortermesztést legjobban érti ’s azzal különös szorgalommal és tárgyismerettel bánik; borai általában igen szeszesek ’s csak kevés vizrészekkel bírnak, azért is ezek az úgynevezett nehéz vagy vastag borokhoz számlálhatnak.“ Ezután átmegy a’ czikkely különösen a’tokaji borra ’s ezt legelső, a’ménesit pedig másod rangúnak tartja; ezek után sorolja a’ ruszti, sopronyi, szentgyürgyi, újhelyi, egri és budai vörös borokat, majd a’ siráki, récsei és somlyai fehér borokat; igen jóknak tartja a’ szekszárdi, pesti, vilányi és neszmélyi borokat is, mellyeknek némellyikét a’ rajnai, némellyikét pe sti sz it má r. dig a’champagnei és burgundi franczia borokhoz hasonlónak hiszi. De minden magyarországi borok közül leginkább kiemeli a’ tokajit, mint legnemesebb és legjelesebbet, „melly — úgy mond — minden savanytól ment ’s melly igen nagy fokú tüzességgel bir, alkoholának mennyiségére nézve minden más bort meghalad, aromájára nézve pedig az olasz és görög borok által sem előztetik meg. Ezután leírja (mint tudja, ’s a’ magyar neveket igen furcsán kiírva) a’ tokaji bor termő helyét, a’ hegyaljai vidéket, melly — szerinte — 43,792 hold földet foglal magában, ’s mellynek legnevezetesebb helye a’ Tokaj, Tarczal, Tálya ’s részint Mád helységek közti, mintegy két óra járásnyi, úgynevezett „Mézes-Máté“ környék, hol (Szirmay előadása szerint) IV. Béla király ültette 1241 ben az Olaszországból és Moreából hozott első szőlövesszőket. Végre átmegy a’ közlemény a’ tokaji borszüretre’s a’bor készítés- és bánásmódjára, ’s mindezeket hosszadalmasan (az előttünk ismeretes adatok szerint) leírja, ’s ekképen végződik: ,,A’ Hegyalján évenkint termett bort 180,va. pozsonyi akóra tehetni (akóját 36 bécsi pinzre számlálva). A’ tokaji bornak, valamint általában a’ magyar boroknak, nincsen meghatározott ára, melly csak az ó boroknál kevesbbé változó, így az utóbbi szerencsés borévekben a’ 10 vagy 20 éves tokaji borért 70—100 aranyat fizettek, ’s az ugyanolly idős máslásért 20—35 aranyat. E’ magas ár, melly nem annyira a’ tokaji bor ritkasága mint szapora kihordásának (nevezetesen Sileziába, Gallieziába, Lengyel- és Oroszországba) tulajdonítható, igen gyakran alkalmul szolgál meghamisításokra a’ borkereskedők mesterkedései által, amelylyek már tetemes fokra hágtak. A’ valódi tokaji bort azonban könnyen megismerhetni természetes tiszta és aranysárga színéről, kellemes édes és aromatius izéről, finom ’s a’nyelvre nézve szolid szeszéről, ital utáni tüzességéről, melly azonnal az embernek valamennyi tagjait átfutja hathatós erejével, ’s felesleges italával az egész vérrendszert fölhevíti és izzadásba hozza, de soha sem okoz fejfájást vagy egyéb bajt. Másik ismertető jele a’ tokaji bor finomságának a’ tarthatóság, mellyre nézve is minden egyéb borokkal vetekedik. A’ vele megtöltött palaczkot, hacsak mélyen és jebe van dugva, hús és száraz pinezében évekig eltarthatni, anélkül hogy a’ bor legkevesbbé is változnék, szinére, szeszére, aromájára vagy réizére nézve.“