Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1841-04-08 / 28. szám
bár Capua herczege Parisban igen rosz pénzügyi körülmények közt van, egy pénztözsér sem előlegezvén neki (miután a’ nápolyi családtörvény kir. házbeli herczegnek megtilt minden adósság csinálást vagy házasodást a’ családfőnök engedelme nélkül), habár a’ francziák’ királynéja mindent elkövetö kir. testvére iránti engedékenységre bírandó, szilárdan megmarad igényei mellett, melyekben fájdalom franczia törvény tudósoktól, kik a’ nápolyi törvényeket nem értik, még inkább megerősíttetik.“ Bourgesi levelek szerint ott azt hiszik, hogy don Carlos és családa’ fogsága nem fog már soká tartani, ’s Ausztriábai menetele meg fog neki engedtetni. A’ különböző conservativ udvarok e’ szerencsétlen trónkövetelő jövendő tartását illető alkudozásaik hosszúra terjednek, mialatt Bourgesban mindenféle tervek, hírek, és mesékkel űzik idejüket. A’ minden valószínűség nélküli mesékhez tartozik az is, miszerint Bécsben congressus fogna tartatni, mellynek feladata lenne Don Carlos egyik fiát Izabella királynéval eljegyezni ’s őt ideiglen Spanyolország’ kormányzósága’ élére állítani. — Rómából érkezett levelek szerint a’ szent atya 300 Francziaországban tartózkodó carlosi szökevények félfogadását szándékolja schweizi őrsége’ kiegészítéséül, miáltal e’ csőcselék kicsapongása egyedül volna fékezhető. Modena’ herczege is készülne, habár csekélyebb számmal is, e’ szökevények’ egy részét vagy katonai szolgálatra vagy közmunkákra statusaiban alkalmazni. Marseille, mart. 24. Az e’ városban felfedezett összeesküvésről (melly minden valószínűség szerint azon democratai társulatból eredhetett ki, melly Durand Achil és Montpellier urakat megzsarolni akará), következő tudósítást olvashatni egy ottani hírlapban: „Múlt éjjel egyébkint olly békés városunkban esemény történt, mellyet egyetlennek mondhatni a’ maga nemében. E’ reggel felébredtünkkor bámulva hallottuk, hogy éjféltájban a’ Villetteben (külváros az aixi után) több száz személy jól fegyverezve, gyűlt össze, szándékuk lévén, hajnal előtt a’ városba nyomulni, a’ hajókat a’ révben elégetni, ’s míg mások a’ tűz’ oltásával foglalkoznának, a’ bankot és főbeszedőhivatalt elfoglalni ’s a’ leggazdagabb kereskedőházakat kirabolni. A’ kormány, névtelen levelek által több nap óta e’ szertelen tervről értesíttetve, tegnap estve a’ szükséges intézkedéseket meglevé ez esztelen vállalat’ csirájábani elfojtására. És beálltával az egész helybeli katonaság a’ kaszárnyákban talpra állíttatott; este a’ színházban több olly tiszt’ távolléte vétetett észre, kik rendesen szoktak bejárni. Tiz óra tájban 30— 40 főnyi kis csapatok küldettek az összejövetel’ kitűzött helyére, úgy hogy éjfélkor a’ lovas rendőrség, több gyalog század, előttük a’ general, a’ maire ’s az egész rendőrszemélyzet az összeesküttek’ ellenében álltak, így meglepetve ezek eleinte védelmezni kezdék magukat, mindkét részről több pisztoly- és puskalövések történtek, de nem sokáig állottak helyt, ’s a’ legtöbbnek sikerült elszaladni. Csak húsz és nehány, mind fegyverrel kezében, fogathatott el, kik ma reggel tüstint kivallattak. Ennek következtében több befogatási parancs bocsáttatott ki; nehány személy lakásán fogatott el. Természetesen a’ legkülönösb hírek szárnyalnak most ez esemény felől; a’ republicans párt’ legjelesb tagjai (kiknek titkos fondorkodásait az itteni kormány jól tudja) erősen mentegetőznek, hogy illy szertelen vállalat elöttök egészen ismeretlen vala, ’s az itt és a’ környéken csavargó tolvajoknak tulajdonítandó, a’ befogott személyek közt is csak legalsóbb osztálybeli republicanusok találtattak. Annyi bizonyos, hogy föczél a’ préda és rablás vala, ’s egy talált jegyzék szerint, minden itteni nagyobb kereskedőházra bizonyos, tüstint megfizetendő pénzösszeg rovatott. A’ befogottak legközrendübb ’s legroszabb hírben álló emberek, kik minden összecsődülésben részt vettek; de az elfutottak közt, mondják, több jóöltözetű személy is láttatott. Hiszik, hogy köztük sok munkás vala a’ közel csatornaépítéstől, hol elég olly gyülevész tartózkodik, melly már régóta irigy pillanatot vet a’ marseillei vagyonosbakra. Fájdalom, az itteni szegényebb, szolgálattevő osztályban, különösen az idegen mesterlegények közt, sokan vannak, kik a gazdagabb emberekre zordon pillanatot vetnek ’s várva várnak alkalmat, ezeket kényszerítve, hogy velők osztozzanak.“ Spanyolország, Madrid, mart. 19. A’ cortes’ megnyitása ma ment minden nagy szertartás nélkül végbe. Csak két minister volt jelen: Ferrer és Cortina urak. Ferrer olvasá fel a’ cortes-megnyitó redeletet. A’ kamara’ alakítása holnap kezdetik meg. Mindintább csak a’ kormányzóságról beszélnek ’s pedig egyetlen személy’ kormányzóságáról, melly rendszerhez számos olly követ is látszik hajlani, ki annak elébb ellene volt. Egyébiránt minden meg függőben. Ma estve több bankier hivatott meg a’ pénzügymin istenem palotájába. Jelen volt e’ gyűlésen a’ spanyol sz.Ferdinand-bank’ biztossága, mellynek tagjai többnyire olly bantusok, kik már többször kötöttek a’ kormánnyal pénzszerződéseket. A minister fejtegeté a’ kormány’ nehéz pénzügyállapotját, szomorú képét rajzolván a’ hiánynak, melly november óta a’ kevesebb kiadások mellett ’s az igazgatásban tett takarékosságok daczára is folyvást növekszik. Végre nyilatkoztaté, hogy 40—50 millió elkerülhetlenül szükséges az országos ügyek’ folyamatban tartására. Hozzátéve, hogy e’ nélkülözhetlen pénzösszegeit zalog fogna adatni, ’s felszólítá a’jelenvolt tőkepénzeseket e közleményekről gondolkodni. Biztosság’ kinevezése határoztatott, melly a’ kormánnyal további értesítésbe ereszkedjék. Olaszország. Triest, mart. 25. Velenczéből mart. 23káról szóló levelek jelentik, hogy Krisztina királyné másnap (24) onnan Majlandba utazni szándékozott, innen majd Schweizot meglátogatandó ’s Génfben hoszabb ideig tartózkodandó. Velenczében az alkirály ő fensége’ látogatásában részesült. Hogy a’ királyné Rómában nehezen nyert volna a’ pápánál búcsúzó audientiát, mint némellyek beszélték, alaptalannak látszik, mert ő felségének a’ szentszékbeli személyes kebékülte iránt semmi kétség sem forog fen. Hiszen tudva, hogy a’ Spanyolországban, kivált legutóbb, a’ katholika anyaszentegyház’ érdekei ellen kiadott rendeleteket a’ kormányzó-királyné csak kénytelenségből irta volt alá. Egyiptom, Alexandria, mart. 6. Mehemed-Ali dühös haragra lobbant, midőn hallá, hogy a’ hozzá intézett formán a’ smyrnai hírlapokba lenyomatott ’s az ottani templomokban felolvastatott. Heves káromlásokra fakadt a’ díván ellen ’s kinyilatkoztatá, hogy készebb Egyiptomot elveszteni, mint az elébe terjesztett feltételeket elfogadni. Mind e’ mellett felelete, mellyet a’ portához intézve febr. 27 én a’ török követnek átadott, felelette mérsékelt, sőt alázatos kifejezésekkel van szerkesztve. 28k án Kairóba utazott a’ basa, itt Ibrahimmal találkozandó. Azt hitték, hogy Napier commodore itteni tartózkodása meg fog hosszabíttatni a’ Konstantinápolybéli felelet’ megérkeztéig; azonban Stromboli gőzösen hirtelen elutazott; némellyek azt hiszik Marmanzzába, mások Candiába, hol hirszerint lázadás ütött ki, mellyről részletes tudósításokat még nem kaptunk. Elutazta elölt, beszélik, még meglehetős élénk kötekedése volt Mehemed-Alival, kitől a’ még seregeinél maradt syriai katonák’ elbocsátását kívánta. Mehemed-Ali meglehetősen nyersen felelt, mikép azon pillanatban nem bocsáthatja el e’ katonákat, midőn olly kemény feltételeket szabnak elébe. A’ Libanon’ elfogott főnökei, mellyek’ Senaarba küldettek, onnan visszatértek ’s kevés napok múlva Hadsi Baba gőzösön Napier’ mostoha fia’ kíséretében, ki elfogadtatásukra itt visszamaradt, Syriába vitorlázandnak. Kiséretökből heten elhaltak az útt’ fáradságaiban ’s a’ többi is felette szenvedő színben van. Kairóból már vevénk tudósításokat Mehemed-Ali’ megérkeztéről. Ibrahim, ki nálánál előbb érkezett meg, a’ város’ nagyjaival elébe ment. Ibrahim’ egészségi állapotja megjavult, ámbár a’ sárgaság’ nyomai még látszhatók arczán. A’ hadi tanácsnál, mellyet e’ basa generáljaival Kairóban tartott, csodálattal vétetett észre Soliman basa’ hiányzása. Mehemed-Ali’ megérkezte hihetőleg kiegyenlítendi a’ viszályokat. Kétségkívül szólalkozást rendelend Solimannal, és ez a’ syriai szerencsétlen események’ okait felfedezendi. Jelenleg Kairóban a’ katonáknak és egyéb hivatalnokoknak öt havi hátralevő zsoldjaik kifizettetnek. Az ezredek teljes számra emeltetnek ’s a’ hadsereg háborús lábon marad. Mehemed-Ali’ kairói útja pusztán katonai czélu, ’s rövid időn némelly határzatok’ közzététele váratik. Egyébiránt részéről kábaság volna ellenszegülni, még akkor is, ha a’ porta egyedül támadná meg. Az egész népesség’ hangulata ellene van, ’s a’ pusztai beduinok, kik tudják, hogy hatalma meg van rendítve, rabló kicsapongásaikat ismét megkezdik Egyiptom ellen. Nem rég egy falut egészen Tisztelt levelezőink közül többen hírlapjainkról értekezvén, felette könyítik ezáltal nekünk honi journalisticánk’ rendes szemléjét. Csak minap, lapjaink’ 24 ik számában időszaki sajtónk’ általányos szelleméről olly eredeti, éleseszü nézetek nyilványultak, mellyeket miveit olvasóink kétségkívül a’ legnagyobb érdekkel ’s megelégedéssel olvastak. Most egy másik tisztelt barátunk, kit a’ Hírnök’ pártolóji már más alkalomról ismernek, a’ nyiltszivü, tiszta hazafi Oszintesy, némelly hírlapjaink’ egyes czikkeiről közli nézeteit, mellyeket szives köszönetünk mellett íme nyilványitunk. Némelly hírlapi állításról. Korunkban azon ember, kinek mind szellemi mind individuális helyzete megengedi, nem tehet hasznosabb dolgot, mint ha hir- és folyóiratainkban szorgalmasan búvárkodik ; ki ezt nem teszi, hasonló Kis Futár, egy bujdosó csillaghoz, melly ugyan bekalandozza az egek’ minden titkos és mérhetetlen boltozatjait, de nem lévén kiképezve, nem egyéb halvány fénytömegnél: illy hazafi, ki a’ hírlapok által meg nem ismerkedik az idő’ szellemével ’s az újabb eszmékkel, él ugyan az országban, de ha mindjárt a’ kör’ négyszegítését, az örök-mozdulót, vagy magyar philosophiát feltalálni képes volna, minduntalan megbotlik, ’s az egyenes után is kősziklákra bukkan. E’ szempontból magam is szorgalmasan olvasván a’ hírlapokat, mellyeket (zárjel közt legyen mondva) felette rendetlenül kapok a’ postáról, nem kerülhető el figyelmemet, mit a’ Jelenkor’ i. e. 15dik számában olvastam. Itt magasztalással említtetik ugyan, hogy Pesten a’ legelőbbkelő körökben is járták a’ magyar tánczot a’ farsangon, de mellette olly észrevételek létetnek, mellyek teljességgel nem oda tartoznak. Helmeczi úr ugyan nem vádolható, mert a’ czikkely alatt N. I. betűk állanak, de akár ki’ agyából származtak légyen e’ szép eszmék, épen nem helyeselhetek. Szabad légyen nehány észrevételt tennem. „Isten neki, tánczoljon a világ akár spanyolul, akár magyarul, csak beszéljen magyarul, és cselekedje azt, mit a’ nemzeti jólét kíván ; de egy kis „három a’ táncz“ egyetlen egy fokkal sem rugtatja magasabbra nemzeti boldogságunkat.“ Véleményem szerint illy kopott pedant okoskodások csak úgy tartoznak ide, mint Nagy Pál dr. Írásmódja a’ 19-dik századba; mert a’ magyar táncz, ha általányos divatba jön is, soha sem fog ártani a’ nyelvnek, hitelnek, gőzhajózásnak, az adózó nép’ felszabadításának, ’stb. sőt inkább fentartja honfiainkban a’ szittyás vért ’s a’ nemzetiséget, mellynek szentnek kell lennie minden igaz magyar előtt. Igen különös! Eddig a’ Jelenkor mindig panaszkodott, hogy a’ magyar táncz nemzetünknél száműzve van ReltailElBB* A’ Journal de Liége egész bizonyossággal tudni akarja, hogy a’ ministerek a’ királyhoz tudósitásukban a’ kamra’ feloszlatását kívánják, ki nekik ezt megtagadta. Nyilványos lapok Brusselből mart. 24-ről következőt jelentenek: „Nehéz fogalmat nyerni azon szenvedélyes módról, melylyel a’ szabadelműek a’ közvéleményt a’ katholicusok ellen ’s a’ ministerium mellett felizgatni törekednek. Minden hirlapczikkeken e’ mellett egy gondolat húzódik át, melly uj villongást szándékos a’ társaságba behozni. A’ ministerek’ ügye ugyanis azonosittatik a’ polgárság’ ügyével, mialatt az oppositio a’ két kamrában az aristocrationak a papsággali összeesküvésének állittatik, mellynek azon szándék tulajdonittatik, miszerint a’ forradalmat elfojtani ’s a’ múlt időket visszaállítani akarnák. — Törvény előtt a’ rendek közt nincs különbség, ’s a’ mi különösen a’ senatust illeti, úgy az nem örökös ’s a’ király által nem a’ nemességből választott, hanem egy választható kamra, mellyben a’ polgár szintúgy ülhet mint a’ nemes. Ha tagjainak többsége nemességből áll, úgy az épen azon nagy bizalom’ jele, mellyet a’ választók a’ társaság ez osztályának adnak. A’ nemesség ez országban minden időben a’ népjogok’ védelmezőjének bizonyította magát.“ Az Observateur Beige jelenti: „Igen gyűlöletes, alattomos csin jelentetett be a’ törvényszékeknél, melly eljárását azonnal megkezdé. 19-kén reggel Triponetti ur a’ Beige’ kiadója, Flandriába vezető út’ közelében három egyén által, kik katonák lenni látszanak, megszólitlatott ’s megkéretett, menne velők Molenbeekbe, ott a’ hadkormányzásra nézve némelly közölhetendő felvilágosításokat nyerendő. Triponetti ur, habár a’ személyeket nem ismerte, megegyezett benne őket követni. Elég hosszú kocsizás után egy erdő’ szélén leszálltak. Itt megragadtatott, szemei beköttettek ’s töltött pisztoly szegeztetett mellének. Erre rettenetesen méltatlankodtak vele ’s eszméletlenül a' földön fekve hagyták. Csak több óra’ eltelte után jött észre ’s érhette el a’ várost. E’ megfoghatlan gazság’ okozói értésére adták volna, hogy magokat a’ Beigeben nyilványitott bizonyos tett dolgokért boszulták meg, ’s hogy egy másik személlyel, ki hasonlólag kárt okozott nekik, szinte igy bánandnak, kiraboltak, ’s ha szigorún nem lépnek fel ellenek, tarthatni tőle, hogy Alexandria’ kapujáig rontandnak be. Azon szállítmány, melly a’ szent szőnyegeket Mekkából Konstantinápolyba vala hozandó, a’ beduinoktól kiraboltatott, a’ szent szőnyegek kezeikbe estek. A’ Yemenben tartózkodó európaiak, az ottani serifek’ nyomásai által kényszerülve voltak, az országot elhagyni. — Tegnapelőtt febr. 2-ig terjedő tudósításokat kaptunk Syriából. Minden nagyobb városok nyugalmasak voltak, csak Damaskusban, hol a’ különféle valláskövetök ellenségesen álltak szem közt, fenyegetett anarchia. A’ hegylakosok még mindig harezban és lázzadásban állanak. A’ damaskusi basa által újólag kinevezett sejkeknek fejenkint, 10,000 fártót kell fizetniök, ’s igy a’ hegylakosok, kik minden adótól menteknek hitték magokat, most az előbbinél sokkal többre kötelezvék. Aleppo’ környékén több helység raboltatik ki a’ hegylakosok által. — A’ St.-Jean-d’Acre’ bevétele’ alkalmával megsebesült Schultz ezredes, ki e’ vár pattantyuságán parancsnokoskodott, városunkba megérkezett ’s Kairóba utazand, Mehemed-Ali előtt magát igazolandó, ki a’ syriai erősség bevételét neki tulajdonítja. Schultz’ állítása szerint az angolok által töretett rés még koránsem okozta volna St.-Jean-d’Acre’ bevételét; de egy töltési raktár kidurranása után, haditanács tartatott, melly ellenmondása’ daczára a’ várbeli kitakarodást határozta. Schultz még igen szenvedő állapotban van; megsebesült karát még hihetőleg le kellend venni. Éjszakamerika. Uj-Yorkból, mart. 24kén érkezett Angliába azon tudósítás , mellyet az egyesült statusok’ uj elnöke, Harrison general, hivatalába léptével mart. 4kén a’ congressushoz intézett. — Ezen oklevéllel igen terjedelmes és Galignani Messenger-jében csaknem hat folio hasábot tölt be, kis betűkkel. Az Angliávali két peres ügyre nézve, a’Leod urat ’s a’ határkérdést illetőleg, az elnök hallgat e’ tudósításában; de azon helyen, hol a’ kül viszonyokról szól, általában így nyilatkozik: Czélirányos lesz talán, polgártársaimnak némi felvilágosítást adnom azon eljárásról, mellyet külügyeink’ vezetésében követendőnek tartok. Bizonyosokká teszem hát őket, hogy szándékom, a’ hatalmam alatt álló minden eszközt használni, a’ barátságos közlekedésnek, melly jelenleg olly szerencsésen minden idegen nemzetnél létez, fentartására; ’s hogy — noha, mint természetes, az ezek’ egyikével vagy másikával fenforgó alkudozások’ állapotjáról még nem vagyok eléggé értesítve — a’ fejedelmek’ személyes jellemiben, valamint saját kormányunknak 's azon kormányoknak, melyekkel legszorosb viszonyban állunk, kölcsönös érdekeiben örvendetes kezességet látok arra, hogy az alattvalóik’ és polgáraink’ érdekeire olly fontos öszhangzás nem fog valamelly igénytámasztás vagy bármelly olly követelés által részükről megszakasztatni, mellyet teljesítenünk a’ becsület nem engedne. Mint hazám jogainak a’ harezmezőn sok ideig védelmezője, azon bizodalmát táplálom, miképen polgártársaim azon komoly kívánalomban a’ békét a’ külhatalmakkal fentartani, nem annak jelét látandják, hogy első főnökük’ részéről valamelly, előbbi dicsőégükhöz méltatlan tett által jogaik feláldoztatni vagy a’ nemzet* becsülete beszenyettetni fognak. Elegy. Taubenthalban, Boltingen egyházkerület, Bern cantonban, nagy darab szikla leszakadt egy házat összezúzott és szép mezőt kopárrá lett. Uj szakadások látszanak, és tavaszra aggodalom támad az egész falu iránt. Mart. 19én reggeli 51/2 órakor Eglisauban Zürich cantonban erős földrengés történt, melly nemcsak a’ hid’ ’s a’ város közelében, hanem az egész környéken megéreztetett. 10 perccel később hasonló de gyenge földrengés vétetetett észre. Hallomás szerint St-Aulaire gróf bécsi követ, végre elfogadta a’ londoni követséget, mellyet eddig családi okokból folyvást elmellőzött. Alkalmasint csak május’ elején menend uj követsége’ helyére, mert akkor fognak azon conferentiák megkezdetni , mellyekben Francziaország is közvetlen részt veeni. A’ kanczellária törvényszék előtt (Rolls Court) jelenleg azon koronaékszerek miatti per van folyamatban, mellyeket IV. Vilmos’ hagyományából a’ hannoveri király az angol királynén követel. A’ hajdani Wales herczegnő (Carolina királyné) botrányos pere által az egész világ előtt ismeretes Bergami marchese Urbino megyében fossombronei korcsmában gutaütésben meghalt. Gabonaár. (Pozs. mérő váltó garasokban). Búza. Rozs. Árpa. Zab. Kukor. 165—200 125—134 100—113 85—92 115—128 Dunavizállás április 1 7-kén: 5' 1" Búza. Rozs Árpa. Zab. Kukor. Pozsony, april. 6. . . . 105—122 82—90 61—69 60—64 75—78 Becs, april. 3............... 140 — 162 106—118 80—95 80—86 100—110 N.Szombat, april. 3. . . 102—118 80—85 63—68 55 — 58 70—72 Mosony, april. 102—128 88—95 60—66 55—66 70—80 Beszterczeb., mart. 29. . 118—134 95—101 80 — 86 50—53 80—88 Szeged, mart. 27 90—95 — — 55—60 55—60 50 Ujbecse, mart. 24. . . . 90—100 — — 55—60 55—60 45—50 Pest, april. 2. pesti mérő (3 véka):