Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-04-08 / 28. szám

bár Capua herczege Parisban igen rosz pénzügyi körülmények közt van, egy pénztözsér sem előlegezvén neki (miután a’ nápo­lyi családtörvény kir. házbeli herczegnek megtilt minden adósság csinálást vagy házasodást a’ családfőnök engedelme nélkül), ha­bár a’ francziák’ királynéja mindent elkövet­ö kir. testvére iránti engedékenységre bírandó, szilárdan megmarad igényei mellett, melyekben fájdalom franczia törvény tudósoktól, kik a’ nápolyi törvényeket nem értik, még inkább megerősíttetik.“ Bourgesi le­velek szerint ott azt hiszik, hogy don Carlos és családa’ fogsága nem fog már soká tartani, ’s Ausztriábai menetele meg fog neki engedtetni. A’ különböző conservativ udvarok e’ szerencsétlen trónkövetelő jövendő tartását illető alkudozásaik hosszúra terjed­nek, mialatt Bourgesban mindenféle tervek, hírek, és mesékkel űzik idejüket. A’ minden valószínűség nélküli mesékhez tartozik az is, miszerint Bécsben congressus fogna tartatni, mellynek fel­adata lenne Don Carlos egyik fiát Izabella királynéval eljegyezni ’s őt ideiglen Spanyolország’ kormányzósága’ élére állítani. — Rómából érkezett levelek szerint a’ szent atya 300 Francziaor­­szágban tartózkodó carlosi szökevények félfogadását szándékolja schweizi őrsége’ kiegészítéséül, miáltal e’ csőcselék kicsapongása egyedül volna fékezhető. Modena’ herczege is készülne, habár csekélyebb számmal is, e’ szökevények’ egy részét vagy katonai szolgálatra vagy közmunkákra statusaiban alkalmazni. Marseille, mart. 24. Az e’ városban felfedezett összees­küvésről (melly minden valószínűség szerint azon democratai tár­sulatból eredhetett ki, melly Durand Achil és Montpellier ura­kat megzsarolni akará), következő tudósítást olvashatni egy ottani hírlapban: „Múlt éjjel egyébkint olly békés városunkban esemény történt, mellyet egyetlennek mondhatni a’ maga nemében. E’ reg­gel felébredtünkkor bámulva hallottuk, hogy éjféltájban a’ Villet­­teben (külváros az aixi után) több száz személy jól fegyverezve, gyűlt össze, szándékuk lévén, hajnal előtt a’ városba nyomulni, a’ hajókat a’ révben elégetni, ’s míg mások a’ tűz’ oltásával foglal­koznának, a’ bankot és főbeszedőhivatalt elfoglalni ’s a’ leggazda­gabb kereskedőházakat kirabolni. A’ kormány, névtelen levelek által több nap óta e’ szertelen tervről értesíttetve, tegnap estve a’ szükséges intézkedéseket meglevé ez esztelen vállalat’ csirájábani elfojtására. És beálltával az egész helybeli katonaság a’ kaszárnyák­ban talpra állíttatott; este a’ színházban több olly tiszt’ távolléte vétetett észre, kik rendesen szoktak bejárni. Tiz óra tájban 30— 40 főnyi kis csapatok küldettek az összejövetel’ kitűzött helyére, úgy hogy éjfélkor a’ lovas rendőrség, több gyalog század, előt­tük a’ general, a’ maire ’s az egész rendőrszemélyzet az össze­­esküttek’ ellenében álltak, így meglepetve ezek eleinte védel­mezni kezdék magukat, mindkét részről több pisztoly- és puska­lövések történtek, de nem sokáig állottak helyt, ’s a’ legtöbbnek sikerült elszaladni. Csak húsz és nehány, mind fegyverrel ke­zében, fogathatott el, kik ma reggel tüstint kivallattak. Ennek következtében több befogatási parancs bocsáttatott ki; nehány személy lakásán fogatott el. Természetesen a’ legkülönösb hírek szárnyalnak most ez esemény felől; a’ republicans párt’ legje­­lesb tagjai (kiknek titkos fondorkodásait az itteni kormány jól tudja) erősen mentegetőznek, hogy illy szertelen vállalat elöttök egészen ismeretlen vala, ’s az itt és a’ környéken csavargó tol­vajoknak tulajdonítandó, a’ befogott személyek közt is csak leg­alsóbb osztálybeli republicanusok találtattak. Annyi bizonyos, hogy föczél a’ préda és rablás vala, ’s egy talált jegyzék szerint, minden itteni nagyobb kereskedőházra bizonyos, tüstint megfize­tendő pénzösszeg rovatott. A’ befogottak legközrendübb ’s leg­­roszabb hírben álló emberek, kik minden összecsődülésben részt vettek; de az elfutottak közt, mondják, több jóöltözetű személy is láttatott. Hiszik, hogy köztük sok munkás vala a’ közel csa­tornaépítéstől, hol elég olly gyülevész tartózkodik, melly már régóta irigy pillanatot vet a’ marseillei vagyonosbakra. Fájdalom, az itteni szegényebb, szolgálattevő osztályban, különösen az ide­gen mesterlegények közt, sokan vannak, kik a­ gazdagabb em­berekre zordon pillanatot vetnek ’s várva várnak alkalmat, eze­ket kényszerítve, hogy velők osztozzanak.“ Spanyolország, Madrid, mart. 19. A’ cortes’ megnyitása ma ment min­den nagy szertartás nélkül végbe. Csak két minister volt jelen: Ferrer és Cortina urak. Ferrer olvasá fel a’ cortes-megnyitó r­edeletet. A’ kamara’ alakítása holnap kezdetik meg. Mindin­­t­ább csak a’ kormányzóságról beszélnek ’s pedig egyetlen sze­mély’ kormányzóságáról, melly rendszerhez számos olly követ is látszik hajlani, ki annak elébb ellene volt. Egyébiránt minden meg függőben. Ma estve több bankier hivatott meg a’ pénzügy­m­­in istenem palotájába. Jelen volt e’ gyűlésen a’ spanyol sz.­­Ferdinand-bank’ biztossága, mellynek tagjai többnyire olly ban­tus­ok, kik már többször kötöttek a’ kormánnyal pénzszerződése­ket. A minister fejtegeté a’ kormány’ nehéz pénzügyállapotját, szomorú képét rajzolván a’ hiánynak, melly november óta a’ kevesebb kiadások mellett ’s az igazgatásban tett takarékossá­gok daczára is folyvást növekszik. Végre nyilatkoztaté, hogy 40—50 millió elkerülhetlenül szükséges az országos ügyek’ fo­lyamatban tartására. Hozzá­téve, hogy e’ nélkülözhetlen pénz­összegeit zalog fogna adatni, ’s felszólítá a’jelenvolt tőkepénze­seket e közleményekről gondolkodni. Biztosság’ kinevezése h­a­­tároztatott, melly a’ kormánnyal további értesítésbe ereszkedjék. Olaszország. Triest, mart. 25. Velenczéből mart. 23káról szóló leve­lek jelentik, hogy Krisztina királyné másnap (24) onnan Maj­­landba utazni szándékozott, innen majd Schweizot megláto­gatandó ’s Génfben hoszabb ideig tartózkodandó. Velenczében az alkirály ő fensége’ látogatásában részesült. Hogy a’ királyné Rómában nehezen nyert volna a’ pápánál búcsúzó audientiát, mint némellyek beszélték, alaptalannak látszik, mert ő felségének a’ szentszékbeli személyes kebékülte iránt semmi kétség sem forog fen. Hiszen tudva, hogy a’ Spanyolországban, kivált legutóbb, a’ katholika anyaszentegyház’ érdekei ellen kiadott rendeleteket a’ kormányzó-királyné csak kénytelenségből irta volt alá. Egyiptom, Alexandria, mart. 6. Mehemed-Ali dühös haragra lob­bant, midőn hallá, hogy a’ hozzá intézett formán a’ smyrnai hír­lapokba lenyomatott ’s az ottani templomokban felolvastatott. He­ves káromlásokra fakadt a’ díván ellen ’s kinyilatkoztatá, hogy készebb Egyiptomot elveszteni, mint az elébe terjesztett feltétele­ket elfogadni. Mind e’ mellett felelete, mellyet a’ portához intézve febr. 27 én a’ török követnek átadott, felelette mérsékelt, sőt alá­zatos kifejezésekkel van szerkesztve. 28k án Kairóba utazott a’ basa, itt Ibrahimmal találkozandó. Azt hitték, hogy Napier com­modore itteni tartózkodása meg fog hosszabíttatni a’ Konstanti­­nápolybéli felelet’ megérkeztéig; azonban Stromboli gőzösen hir­telen elutazott; némellyek azt hiszik Marman­zzába, mások Can­­diába, hol hirszerint lázadás ütött ki, mellyről részletes tudósítá­sokat még nem kaptunk. Elutazta elölt, beszélik, még meglehetős élénk kötekedése volt Mehemed-Alival, kitől a’ még seregeinél maradt syriai katonák’ elbocsátását kívánta. Mehemed-Ali meg­lehetősen nyersen felelt, mikép azon pillanatban nem bocsáthatja el e’ katonákat, midőn olly kemény feltételeket szabnak elébe. A’ Libanon’ elfogott főnökei, mellyek’ Senaarba küldettek, onnan visszatértek ’s kevés napok múlva Hadsi Baba gőzösön Napier’ mostoha fia’ kíséretében, ki elfogadtatásukra itt visszamaradt, Syriába vitorlázandnak. Kiséretökből heten elhaltak az útt’ fárad­ságaiban ’s a’ többi is felette szenvedő színben van. Kairóból már vevénk tudósításokat Mehemed-Ali’ megérkeztéről. Ibrahim, ki nálánál előbb érkezett meg, a’ város’ nagyjaival elébe ment. Ibrahim’ egészségi állapotja megjavult, ámbár a’ sárgaság’ nyo­mai még látszhatók arczán. A’ hadi tanácsnál, mellyet e’ basa generáljaival Kairóban tartott, csodálattal vétetett észre Soliman basa’ hiányzása. Mehemed-Ali’ megérkezte hihetőleg kiegyenlí­­tendi a’ viszályokat. Kétségkívül szólalkozást rendelend Soliman­­nal, és ez a’ syriai szerencsétlen események’ okait felfedezendi. Jelenleg Kairóban a’ katonáknak és egyéb hivatalnokoknak öt havi hátralevő zsoldjaik kifizettetnek. Az ezredek teljes számra emeltetnek ’s a’ hadsereg háborús lábon marad. Mehemed-Ali’ kairói útja pusztán katonai czélu, ’s rövid időn némelly határza­­tok’ közzététele váratik. Egyébiránt részéről kábaság volna el­lenszegülni, még akkor is, ha a’ porta egyedül támadná meg. Az egész népesség’ hangulata ellene van, ’s a’ pusztai beduinok, kik tudják, hogy hatalma meg van rendítve, rabló kicsapongásai­kat ismét megkezdik Egyiptom ellen. Nem rég egy falut egészen Tisztelt levelezőink közül többen hírlapjainkról értekezvén, fe­lette könyítik ezáltal nekünk honi journalisticánk’ rendes szemléjét. Csak minap, lapjaink’ 24 ik számában időszaki sajtónk’ általányos szelle­méről olly eredeti, éleseszü nézetek nyilványultak, mellyeket miveit olvasóink kétségkívül a’ legnagyobb érdekkel ’s megelégedéssel ol­vastak. Most egy másik tisztelt barátunk, kit a’ Hírnök’ pártolóji már más alkalomról ismernek, a’ nyiltszivü, tiszta hazafi Oszintesy, né­­melly hírlapjaink’ egyes czikkeiről közli nézeteit, mellyeket szives köszönetünk mellett íme nyilványitunk. Némelly hírlapi állításról. Korunkban azon ember, kinek mind szellemi mind individuális helyzete megengedi, nem tehet hasznosabb dolgot, mint ha hir- és folyóiratainkban szorgalmasan búvárkodik ; ki ezt nem teszi, hasonló Kis Futár, egy bujdosó csillaghoz, melly ugyan bekalandozza az egek’ minden titkos és mérhetetlen boltozatjait, de nem lévén kiképezve, nem egyéb halvány fénytömegnél: illy hazafi, ki a’ hírlapok által meg nem is­merkedik az idő’ szellemével ’s az újabb eszmékkel, él ugyan az or­szágban, de ha mindjárt a’ kör’ négyszegítését, az örök-mozdulót, vagy magyar philosophiát feltalálni képes volna, minduntalan megbotlik, ’s az egyenes után is kősziklákra bukkan. E’ szempontból magam is szorgalmasan olvasván a’ hírlapokat, mellyeket (zárjel közt legyen mondva) felette rendetlenül kapok a’ postáról, nem kerülhető el figyelmemet, mit a’ Jelenkor’ i. e. 15dik számában olvastam. Itt magasztalással említtetik ugyan, hogy Pesten a’ legelőbbkelő körökben is járták a’ magyar tánczot a’ farsangon, de mellette olly észrevételek létetnek, mellyek teljességgel nem oda tar­toznak. Helmeczi úr ugyan nem vádolható, mert a’ czikkely alatt N. I. betűk állanak, de akár ki’ agyából származtak légyen e’ szép eszmék, épen nem helyeselhetek. Szabad légyen nehány észrevételt tennem. „Isten neki, tánczoljon a világ akár spanyolul, akár magyarul, csak beszéljen magyarul, és cselekedje azt, mit a’ nemzeti jólét kí­ván ; de egy kis „három a’ táncz“ egyetlen egy fokkal sem rugtatja magasabbra nemzeti boldogságunkat.“ Véleményem szerint illy ko­pott pedant okoskodások csak úgy tartoznak ide, mint Nagy Pál dr. Írásmódja a’ 19-dik századba; mert a’ magyar táncz, ha általányos divatba jön is, soha sem fog ártani a’ nyelvnek, hitelnek, gőzhajózás­nak, az adózó nép’ felszabadításának, ’stb. sőt inkább fentartja honfi­­ainkban a’ szittyás vért ’s a’ nemzetiséget, mellynek szentnek kell len­nie minden igaz magyar előtt. Igen különös! Eddig a’ Jelenkor min­dig panaszkodott, hogy a’ magyar táncz nemzetünknél száműzve van ReltailElBB* A’ Journal de Liége egész bizonyossággal tudni akarja, hogy a’ ministerek a’ királyhoz­ tudósitásukban a’ kamra’ felosz­latását kívánják, ki nekik ezt megtagadta. Nyilványos lapok Bru­sselből mart. 24-ről következőt jelen­tenek: „Nehéz fogalmat nyerni azon szenvedélyes módról, mely­­lyel a’ szabadelműek a’ közvéleményt a’ katholicusok ellen ’s a’ ministerium mellett felizgatni törekednek. Minden hirlapczikkeken e’ mellett egy gondolat húzódik át, melly uj villongást szándékos a’ társaságba behozni. A’ ministerek’ ügye ugyanis azonosittatik a’ polgárság’ ügyével, mialatt az oppositio a’ két kamrában az aristocrationak a­ papsággali összeesküvésének állittatik, melly­nek azon szándék tulajdonittatik, miszerint a’ forradalmat elfojtani ’s a’ múlt időket visszaállítani akarnák. — Törvény előtt a’ ren­dek közt nincs különbség, ’s a’ mi különösen a’ senatust illeti, úgy az nem örökös ’s a’ király által nem a’ nemességből válasz­tott, hanem egy választható kamra, mellyben a’ polgár szintúgy ülhet mint a’ nemes. Ha tagjainak többsége nemességből áll, úgy az épen azon nagy bizalom’ jele, mellyet a’ választók a’ társaság ez osztályának adnak. A’ nemesség ez országban minden időben a’ népjogok’ védelmezőjének bizonyította magát.“ Az Observateur Beige jelenti: „Igen gyűlöletes, alattomos csin jelentetett be a’ törvényszékeknél, melly eljárását azonnal megkezdé. 19-kén reggel Triponetti ur a’ Beige’ kiadója, Flan­driába vezető út’ közelében három egyén által, kik katonák lenni látszanak, megszólitlatott ’s megkéretett, menne velők Molenbe­­ekbe, ott a’ hadkormányzásra nézve némelly közölhetendő felvi­lágosításokat nyerendő. Triponetti ur, habár a’ személyeket nem ismerte, megegyezett benne őket követni. Elég hosszú kocsizás után egy erdő’ szélén leszálltak. Itt megragadtatott, szemei beköt­tettek ’s töltött pisztoly szegeztetett mellének. Erre rettenetesen méltatlankodtak vele ’s eszméletlenül a' földön fekve hagyták. Csak több óra’ eltelte után jött észre ’s érhette el a’ várost. E’ megfoghatlan gazság’ okozói értésére adták volna, hogy mago­kat a’ Beigeben nyilványitott bizonyos tett dolgokért boszulták meg, ’s hogy egy másik személlyel, ki hasonlólag kárt okozott nekik, szinte igy bánandnak, kiraboltak, ’s ha szigorún nem lépnek fel ellenek, tarthatni tőle, hogy Alexandria’ kapujáig rontandnak be. Azon szállítmány, melly a’ szent szőnyegeket Mekkából Konstantinápolyba vala ho­zandó, a’ beduinoktól kiraboltatott, a’ szent szőnyegek kezeikbe estek. A’ Yemenben tartózkodó európaiak, az ottani serifek’ nyo­másai által kényszerülve voltak, az országot elhagyni. — Teg­napelőtt febr. 2-ig terjedő tudósításokat kaptunk Syriából. Min­den nagyobb városok nyugalmasak voltak, csak Damaskusban, hol a’ különféle valláskövetök ellenségesen álltak szem közt, fe­nyegetett anarchia. A’ hegylakosok még mindig harezban és láz­­zadásban állanak. A’ damaskusi basa által újólag kinevezett sejkeknek fejenkint, 10,000 fártót kell fizetniök, ’s igy a’ hegylako­sok, kik minden adótól menteknek hitték magokat, most az előb­binél sokkal többre kötelezvék. Aleppo’ környékén több helység raboltatik ki a’ hegylakosok által. — A’ St.-Jean-d’­Acre’ be­vétele’ alkalmával megsebesült Schultz ezredes, ki e’ vár pattan­­tyuságán parancsnokoskodott, városunkba megérkezett ’s Kairó­ba utazand, Mehemed-Ali előtt magát igazolandó, ki a’ syriai erősség bevételét neki tulajdonítja. Schultz’ állítása szerint az an­golok által töretett rés még koránsem­ okozta volna St.-Jean-d’­­Acre’ bevételét; de egy töltési raktár kidurranása után, hadita­nács tartatott, melly ellenmondása’ daczára a’ várbeli kitakaro­­dást határozta. Schultz még igen szenvedő állapotban van; meg­sebesült karát még hihetőleg le kellend venni. Éjszakamerika. Uj-Yorkból, mart. 24kén érkezett Angliába azon tudó­sítás , mellyet az egyesült statusok’ uj elnöke, Harrison general, hivatalába léptével mart. 4kén a’ congressushoz intézett. — Ezen oklevéllel igen terjedelmes és Galignani Messenger-jében csak­nem hat folio­ hasábot tölt be, kis betűkkel. Az Angliávali két peres ügyre nézve, a’Leod urat ’s a’ határkérdést illetőleg, az elnök hallgat e’ tudósításában; de azon helyen, hol a’ kül viszo­nyokról szól, általában így nyilatkozik: Czélirányos lesz talán, polgártársaimnak némi felvilágosítást adnom azon eljárásról, mellyet külügyeink’ vezetésében követendőnek tartok. Bizonyo­sokká teszem hát őket, hogy szándékom, a’ hatalmam alatt álló minden eszközt használni, a’ barátságos közlekedésnek, melly jelenleg olly szerencsésen minden idegen nemzetnél létez, fentar­­tására; ’s hogy — noha, mint természetes, az ezek’ egyikével vagy másikával fenforgó alkudozások’ állapotjáról még nem va­gyok eléggé értesítve — a’ fejedelmek’ személyes jellemiben, valamint saját kormányunknak 's azon kormányoknak, melyek­kel legszorosb viszonyban állunk, kölcsönös érdekeiben örven­detes kezességet látok arra, hogy az alattvalóik’ és polgáraink’ érdekeire olly fontos öszhangzás nem fog valamelly igénytá­­masztás vagy bármelly olly követelés által részükről megsza­­kasztatni, mellyet teljesítenünk a’ becsület nem engedne. Mint hazám jogainak a’ harezmezőn sok ideig védelmezője, azon bi­zodalmát táplálom, miképen polgártársaim azon komoly kívána­lomban a’ békét a’ külhatalmakkal fentartani, nem annak jelét látandják, hogy első főnökük’ részéről valamelly, előbbi dicsőé­gükhöz méltatlan tett által jogaik feláldoztatni vagy a’ nemzet* becsülete beszenyettetni fognak. Elegy. Taubenthalban, Boltingen egyházkerület, Bern cantonban, nagy darab szikla leszakadt egy házat összezúzott és szép mezőt kopárrá lett. Uj szakadások látszanak, és tavaszra aggodalom tá­mad az egész falu iránt. Mart. 19én reggeli 51/2 órakor Eglisauban Zürich cantonban erős földrengés történt, melly nemcsak a’ hid’ ’s a’ város közelében, hanem az egész környéken megéreztetett. 10 percc­el később hasonló de gyenge földrengés vétetetett észre. Hallomás szerint St-Aulaire gróf bécsi követ, végre elfo­gadta a’ londoni követséget, mellyet eddig családi okokból foly­vást elmellőzött. Alkalmasint csak május’ elején menend uj kö­vetsége’ helyére, mert akkor fognak azon conferentiák megkez­detni , mellyekben Francziaország is közvetlen részt veeni. A’ kanczellária törvényszék előtt (Rolls Court) jelenleg azon koronaékszerek miatti per van folyamatban, mellyeket IV. Vilmos’ hagyományából a’ hannoveri király az angol királynén követel. A’ hajdani Wales herczegnő (Carolina királyné) botrányos pere által az egész világ előtt ismeretes Bergami marchese Ur­­bino megyében fossombronei korcsmában gutaütésben meghalt. Gabonaár. (Pozs. mérő váltó garasokban). Búza. Rozs. Árpa. Zab. Kukor. 165—200 125—134 100—113 85—92 115—128 Dunavizállás április 1 7-kén: 5' 1" Búza. Rozs Árpa. Zab. Kukor. Pozsony, april. 6. . . . 105—122 82—90 61—69 60—64 75—78 Becs, april. 3............... 140 — 162 106—118 80—95 80—86 100—110 N.­Szombat, april. 3. . . 102—118 80—85 63—68 55 — 58 70—72 Mosony, april.­­ 102—128 88—95 60—66 55—66 70—80 Beszterczeb., mart. 29. . 118—134 95—101 80 — 86 50—53 80—88 Szeged, mart. 27 90—95 — — 55—60 55—60 50 Ujbecse, mart. 24. . . . 90—100 — — 55—60 55—60 45—50 Pest, april. 2. pesti mérő (3 véka):

Next